Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-17 / 114. szám
1053 MÁJUS 17, VASÁRNAP * NÉPLAP AZ ÚJARCÚ FALUBÓL Ruszki Imre újkenézi középparaszt családjának két büszkesége: Péter, aki a kisvárdai növénytermelési technikumban tanul, hogy tudásával a haza javára legyen — és András, néphadseregünk tisztje, aki a munkások és dolgozóparasztok fiaival megvédelmezi nagyszerű életünket. Ruszki Imre, középparaszf családjának gyarapodását mulatja, négy szép jószáguk, mellé szekerük, gazdasági felszeretésük, gazdasági épületeik szép portájukon. Hosszú ideig földkunyhóban laktak nagy szegénységükkel a felszabadulás előtt. Aztán hosszú évek takarékoskodásának eredményeképp vályogból lcis házacskát húztak fel keservesen. (Mikor Ruszki Imre segítségül hívta az építkezéshez szomszédját, Hamza Lászlót, csendőrt küldtek rájuk, s a csendőr elzavarta Hamzát azzal, hogy „mit kontárkcdik?!“...) Most . készül máidéi igazában Ruszkiék tágas, új háza az új telken..ötezer forintból már megvették a cserepet, gerendákat, ami kell majd az új házhoz. Ruszki Imre valaha kora hajnal ól éjszakáig dolgozóit a kulák földjén. Ma nyugodt. gondtJíh az élete. Arra is jut ideje,' hogy csténkint, munka Után horgászgasson az újkenézi határban, a Morotván, Azzal köszöntünk be a kisvár- | dai növénytermelési technikum igazgatójához: szeretnénk megismerkedni a technikumnak egy olyan hallgatójával, akinek dolgozóparaszt az édesapja, s akivel el tudnánk beszélgetni arról, hogyan is változott meg családjuk élete a felszabadulás óta. Az igazgató mosolyogva válaszol: — Akkor ismerkedjenek meg az e'vtársak a technikum valamennyi hallgatójával! Ismerkedjenek meg velük, mert a mi lányaink, fiaink, akik ilt tanulnak, mind dőlgözóparasztok gyermekei. Olyanok, akik azelőtt"- nem is gondolhatlak arra, hogy felsőbb iskolában tanuljanak... Könnyű tehát a választás, Köny- nyü a dolga annak, aki mondatokba faragja egy iskola megváltozott arculatát, mert egyetlen diákról szólva, az egész technikumról írhat, s egyszerre a megváltozott faluról, egész népünk megváltozott életéről,-. Itt van Ruszki Péter. Nyúlánk, barna fiú. sörtehaját két aranycsíkkal díszített diáksapka szorítja le. Másodikos, n növénytermelési technikum másodéves hallgatója. Újkenézre való, apja új középparaszt. Azért „újmert a felszabadulás elölt nem mondhatott a magáénak hét holdnyi földet. — mint most. Csak a szegénység volt az övé, meg az a domboldalba vájt fö’dkunyhó, a család akkori „lakása“ — aminél sokkal különb most a Ruszki-porta istállója, tehenük, két’ tinójuk és egy borjú kényelmes szállása. Ahogy Péter meséli, mióta emlékszik, Benke kulák hetven holdján kínlódott a családja harmados" földön. András bátyja 13 éves volt, amikor tarisznyát vett a nyakába és elhagyta a családot. Azt mondta; „Elmegyek, apámék, kevesebb legyen itthon a gond. Majd tanulok valami szakmát., ..I Hogy most hol van a legidősebb fiú. Ruszki András? Katonatiszt. Néphadseregünk hadna. gya. Péter másik bátyja, Imre, 274 százalékról híres a pestmegyei mezőgazdasági gépjavítóban — onnan vonult be most katonának, kitölteni a ténylegcsidejót. Péter meg — a kisvárdai növény- termelési technikumban tanul. Havi ötven forintért ellátják mindenei a technikum kollégiuméban. Koszttal, kényelmes lakással, még a mosásra sincs gondja édesanyjának. Apja úgy beszél Péter fiáról: „Okos, tanult ember lesz. A technikumból egyetemre megy majd, igazi tudós növénytermelő lesz . ..“ Egy diák, egy csalid életéről szólnak ezek a mondatok, mégis, az egész falu megváltozott életéről beszélnek, az új iskola tükörképét adják, — egy mozaikban fényes jelenünkről, a Ruszki Pctc- ~ck ragyogó jövőjéről •.. Ez a megváltozott élet, ez a fényes jelen, ragyogó jövő az, amely erős egységbe kovácsolja népünket, a falu népét is. olyan egységbe, amely ma a Népfront nagy. szerű győzelmét hozza ar. országgyűlési választáson f A nyíregyházi rádió műsora ' A’ nyíregyházi radio ma a refp des esti. 18 óra 45 perckor kezdődő egyórás műsorán kívül dél j előtt 9 órakor, 11 órakor és dél- | után 13 órakor is sugároz műsort i :< 223.8 méteres hullámhosszon. A nyíregyházi rádió mai műsorban riportokban, hangképekben iírekben számol be megyénk dcl;czó'n-li vá asz'áii i'uitiepéről. Angol és francia lapok Churchill beszédéről és az amerikaiak politikájáról A párizsi lapok bőven kommentálják Churchill beszédét. A Populaire ezeket írja: „Chur. chili és Attlee beszédei fe színre hozták a London és Washington között fennálló nézeteltéréseket. Az Egyesült Államokban az alsóházi vitával fog’alkozó kommentárok igen különbözők. Egyes kommentárok nagyon hevesek, gyakran pedig nevetségesek. Különösen áll ez a köztársasági párt jobbszárnyának. elsősorban pedig McCarthy szenátornak kommentárjaira.“ A Paris Presse rámutat arra, hogy Churchill beszéde heves angol-amerikai vitát váltott ki, s ez a vita az utóbbi 24 óra alatt még jobban kiéleződött. A vitát egyrészt egyes szélsőséges amerikai szenátorok, különösen McCarthy szenátor tajtékzó kijelentései, másrészt pedig az angol lapok legnagvobbrészének különösen er’őteljes hangú cikkei táplálták. A Manchester Guardian a pan- nyndzsoni fegyverszüneti tárgyalásokkal foglalkozva, óvatos hangon ugyan, de félreérthetetlenül he’ytelenítí az amerikaiak meg- egyezéaellenes magáláttását. A lap különösen ePenzi azt az -új amerikai javaslatot, amelynek értelmében a közvetlenül nem ha. zatelepítendő koreai hadifoglyokat ,,a helyszínen,, szabadon kellene bocsátani“. „Ha az ENSz. küldöttei megpróbá'nak eltérni, attól az elvtől, — hangsúlyozza a Manchester Guardian, — hogy az ösz- szes vonakodó hadifoglyot a semleges bizottságra kell bízni, azt a gyanút kelthetik, hogy voltaképpen nem akarnak fegyverszünetet.“ A Combat című burzsoá lap hosszabb cikkben foglalkozik az amerikai politikával és, ezen, belül a hírhedt McCarthy szenátor- szerepével. A lap tiltakozik az el'en, hegy McCarthy a „boszorkány- küldetést kiterjessze az atlanti szerződés valamennyi országára“'. A lap á továbbiakban McCarthy szokásos szidalmaival és kiroha- náíaival foglalkozva, megjegyzi, hogy ..mmdazt, amit McCarthy tesz, -vagy . cselekszik, , GöbbCs sem csinálhatta volna jobban fénykorában“. „Mégsem sajnáljuk, hogy az ilyen nyilatkozatok elhangzanak, — folytatja a Combat —, mert így Európa e'őtt világossá.válik, hogy az amerikaiaknak egy cso- oort-'a milyen szándékokat táplál Európával kapcsolatban, világos sá válik, milyen szerepet szán Európának egy új „Herrenvolk”. A londoni Daily Worker tudósítója, A'hn Winnington Keszon- ból írja:-— A két fél között az alapvető nézeteltérés nem a hadifogolykérdés tekintetében áll fenn. amellyel kapcsolatosan az amerikaiak minden egyes alkalommal megváltoztatják álláspontjukat, mi- he’yt a koreai-kínai fél újabb engedményt tett. A hadifogolykérdés nem eP'yéb. mint az amerikaiak á'tal kiagyalt jogcím a fegv- verszünet létrejöttének megakadályozására és ma éppen annyira nem valódi kérdé3. m:nt amenv- nvire nem vök az, amikor először kiagyalták. A tény egyszerűen az, — és ez a tárgyalások újbóli megindulása óta eltelt három hét alatt világosan bebizonyosodott, — hogy a koreai-kínai küldöttrég a fegyverszünet ha'adéktalan megkötése céliából tárgyal, az amerikaiak pedig minden tőlük telhetőt' megtesznek a fegyver- szünet létrejöttének megakadályozására. csak éppen, hogy ki nem jelentik: „folytatni akarjuk a háború t‘‘. Eisenhower és av. amerikai kül- ügyröÍPisztérium kijelenti, hogy addig nem kerülhet sor q nagyhatalmak képviselőinek ta’álkozóiá- ra, amíg a koreai kérdés nem rendeződött; és azután az elnök, meg a külügyminisztérium megteszi a szükséges lépéseket Panmindzson- ban, hogy tneg'akadályozza a fegyverszünetet, amely már holnap is megvalósu'halna. Az eljárás teljesen világos; a koreai fegyverszünet létrejöttének megakadályozásával kell lehetetlenné tenni más problémák megoldását. A nvuj»;i<berlini rendőrséjf terrortámadása munkások ellen Berlin (ADN) í A nyugatberlini rendőrség pénteken este durva terrorral megtámadott több. mint tízezer nyugatberlini munkást, a Német Szociáldemokrata Párt, Németország Szocialista Egység- pártja, a Német Szakszervezeti Szövetség tagjait, pártonkívü’ie- ket, a szabad német ifjúság és a „sólymok“ tagjait, akik az amerikai övezetben lévő Titania-palo- ta előtt gyűltek össze a fasiszta német párt gyűlésének megakadályozására. A fasiszta gyűlés megtartásának biztosítására a nyvgatberlini rendőrök ezreit vezényelték ki. Az erős rendőr; készültség ét: a vad terror sem tudta azonban megakadályozni a nyugatberlini munkásság hatalmas tüntetését a fasizmus újjáélesztése ellen. Noha válogatás nélkül tartóztatták le az embereket (a „DPA“* nyugatnémet hírügynökség szerint röviddel a gyűlés húsz órára kitűzött megnyitása után négyszáz munkást tartóztattak lel a Titania-palota előtti utcákon messzire hangzottak a következő kiáltások: „Le a fasisztákkal!“ ,.Le a fasiszta német párttal!“ \asszcr ezredes nyilatkozata, az ang'olaeKyiptomi tárgyalásokról Nnasser ezredesnek, az úgynevezett egyiptomi forradalmi tanács tagjának sajtónyilatkozatáról számolt be a „Reuter” hírügynökség. Nasszer elmondotta, hogy az angol—egyiptomi megbeszéléseken egyiptomi részről beterjesztett javaslat főkövetelése a brit csapatok kivonása volt. A . csapatok létszámáról szólva hangsúlyozta, hogy még Churchill nyilatkozata szerint is nyolcvanezer főből áll az angol csapatok száma, holott az 1930. évi szerződős értelmében legfeljebb tízezer fő lehetne. Tlzütá'n a Következőket mondót-' ta: Nincs szándékomban Itt . felsorolni hogy az angolok hány ízbgn sértették meg ezt a szerződési, .amelyet úgy tekintetitek, mintha csak arra rzölgálna. hogy,-jogokat biztosítson nekik, amelyeket kénjük-kedv tik szerint még túl is léphetnek.” -Vasszer hozzáfűzte:ez a szerződés öt szeegyeztefhetet len u mai kor és az F..VSÍ5 alapokmánya szellemével. Arra u<z angol követelésire, hogy; az angol ezaikérfcök ,Srucában ma - rndjwnaik, Nasszer a, következőket válaszolta: „Nem fiTfcaikmainfc otx cMeo, hogy megliniüározatt számúi külföldi szakértő továbbra is {*■ támaszponton ma radírassoa bizony o* technikai munkák ellátásúra, tie, csak azzal a feltétellel, hogy ez ok a külföldi szakemberek kötelezik magukat arra. hogy mogálitapftot.t határidőn belül egyiptomiadra.t teá- poznek ki ezeknek a muptbúknalk ellátására. Az angol kormány azonban szakemberek kérdését arra akarta felhasználni, hogy Egyiptom jogtalan megszállását törvényessé 'ési örökössé tegye. Egyiptomnak: a támaszpont-terület felett#! SHuvefdrá- túsáit névlegesen elismerték: volna — azzal a feltétellel, hogy a támaszpontot továbbra is LobdonbóZ. igazgassák éa ellenőrizzék.”
