Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-13 / 110. szám
1953 MÁJUS 13, SZERDA I.EPUP I INTERJÚ A FAVÁGÓVAL Irta: Móricz Zsigmoml (Ezt as elbeszélést Móricz sir,'mond az 1900-as évek, elején írta.) — Mondja Máttyás bécsi, szárazott to la ha képviaeJőre? — Igenis, LöreßMlnseäin, mikor mag adót fizettem. De hogy a szőlő kipusztult, most mér acm fiaettek adót, hűt nem szárazok. A ein csak én vagyok így, sokan. ■— Ilát mondja, azért, hogy a maga szőlője idpuSBtuit, maga nem tudna éppenfigy szavazni, mtmt azelőtt? — Hogyne tudnék kánemraiűssart, írni, olvasni tudok, althoz meg kell más? — Hűt aztúo, ha maga írni, olvasni nem tudna, altikor nem tudna szavasam? — Akkor is toilnék, akikor is .meg tudnám mondani, kit alkarok képviselőnél;. — Osztón kit akarna? — Hát azt most nem tudnám ham aromái meg. mondani... — Kire szárazott maga legelőször? — Legelőször is Áts Károlyra szavaztam. Úgy hiszem, 05-bon vöt. — Milyen párti rőt az? Deáík pérti? — Azt már nem tudom. i— Hát mér szavazott arra? — Hogy jót akar nekünk. — Hogy jót akar? Milyen jót akar? — Hogy ő lesz a megváltónk, ixMául a* országnak. — Aztán megváltotta az országot, mondja? — A jézus tudja, mit csinál talk ök, milyen jóért harcoltak; azóta se láttam, se nem hallottam hírit. Az öreg felnéz végre, mert ezt mind lesütött szemmel, gondolkodva mondta, de most mintha erezné, hogy most jelentette ki az igazságot. — De nézze csak, vöt alíkor más jelölt ie? — Vöt; Kálüay. — Hát az nem akart olyan jót? — A megint máskép beszélt. Megint máskép olvasta az ő élveit — És az nem tetszett masának? — Kékem tetszhetett, miikor én nem értettem abban az ü dobéin. — No, de szavazott, hogy melyik tetszik ’. ___ Na Igen, ahova a többiek, de hogy miért, minek, attól nem voltam fölvilágosítva. S az öregecske föipltityeszti fogaltom száját, „fwm volt fölvilágosítva”, toHötha vtafliaimi sóvárgás volna ebben a tudás után. — Hallott maga arról valamit, hogy mo.t olyan szavazást akarnak, hogy mindenk intek lehessen szavazni, titkosam: akár szegény, »kár gazdag? Jó lesz az? ___Nem vóna rossz. A nem róna rossz. — állért nean vóna rossz? ___ Nem vóna rossz — mondja óvatosan az öreg. — Szegény, gazdag egyformán szólhat bele az ország dolgába — segítettem neki. — Ha értenek — emeli fel a* izomficanios njját az öreg. Aztán csak annyit mond: — Nam véna rossz biza. — Mégpedig titkosan: tudja? — Tudom... A nem vóna rossz! Mert ké- remaHásaain, én annyit izélek, hogy ágy vóna, mint egyesület, hegy egy akaraton vannak, mert addig - azelőtt, ha rác vét, máskép értette, lia német vöt, másikép értette, ha magyar lót, máskép értette, miért ne szavazzunk, lia e többet fizet. Az ördög elviszi: mink meg itt maradunk ... Obó, iásiklottunk az eredeti, szép, elméleti fejtegetés talajáról: itt u gyakorlati valóság. — Magáinak mit fizettek, mikor sawwwít ? Kapott pénizt? — Én nem, soha egy krajcárt se, én netu — Miért nem? Maga miért nem vette el, ha fizettek? — De bele te buktak, aki elvette, mert fölvették a pénzt, aztán megint dupla adót kellett fizetni. Érteni kell ahhoz kéremalássam: én értek a szőlőműveléshez, meg a mezei munkához eccó- val: de arról nem vagyok fölvilágosítva, hogy az urak mit akarnak egymással. Itf a szegény ember filozófiája a politika fejű). — Mondja csuk, ki maguknál a polgármester? — Hogy is bijjúk... azt most hamarosan nem tudnám megmondani. — Hát a rendőrkapitány? — Asse. Újaik ezek, nem tudom én iiket, minden hivatalba csupa új nép van benne. Nem vagyok kiváncsi rájuk. — Hiszen maiguk választják ölcet! A nép választja. Nem? — - Nem. ők választják egymást. : BESZÉLGETÉS EGY TSZCS-TAGGAL — ...Szóvá), maga sem szavazhatott abban a másik világban, Lenke bácsi? — Nem bizony. A munkánk kellett csak akkor az uraknak, de szavunkat nem kérdezlek. — De negyvenötben, amikor az orosz katonák ide is eljöttek nagy harcok során, magának se parancsolt toválbb a Námássy ,.úr”? — Nem. Kiég volt azelőtt tűmi neki. Meg a sok ha iosú rúnák. — És mondja csak, Lenke turcsi, mit változott akkor a maiguk családi élete? — Nagyot, Nagyon nagyot.... De ki elnyomott embernek ne változott vein a meg attól kezdve a sorsa ! — Mégis? — .Mégis? Hogy mondjam csak el röviden őzt a nagy dolgot... Hát igen. alig vettem észre magam. amikor eay-két év múlva saját házam lett ez itt, Nyíregyházán, i’elfiöpázsiton. Két hold földet is a nevemre írtak az osztáskor. Iöfogaíotu, kocám, süldőim lettek. — Szavazati joga is tett? — Az is 1 étit. leráz«?, hogy tett. Negyvenhétben már együtt mentünk szavazni a feleségemmel. Aaelőtit neki se volt. — Milyen érzést, gondolatot adott ez magának? — Először nem is nagyon akartuk hinni. De igaz lett. Erre még itthon ügy határoztunk, hogy ha már mi is beleszólhatunk az ország dolgába: a kommunista pártra szavazunk. — És hogy lett? — Oda is húztuk a keresztet. Megmondom én nyíltan. — Sok párt indult, még negyvenhétben, hogy igazodtak el közöttük? —: Nem éppen könnyen. De a kommunisták beszéltek akkor is a legegyenesebben. Ezeknek a szavait értettük meg tisztán. így húzott oda a szivünk is __ — Hát négyveo-kiléniáién? Mert akkor is választás volt. — Az már még igazibb volt — mosolyog. De a szeme is kacagva beszél. — Hogyhogy még igazibb? — Úgy, hogy akkor már egy fhintünk volt, A képviselőjétől.e k is mind mi közölünk valók voltaik. Érdemes volt rájuk szavazni. — Szóval megérte? — Meg. Merthogy milyen öoCisolaait cstlr.áltur.íc mi meg azóta elvben az országban. Erre például csak Tiszalököt mondom. ami a mi megyenfebea van és itt épül az a hatalmas erőmű.,. Munka- niélik’iüiMek fiinoaenek. mint f halaikőrt, inÁv.to én, is voltam sokszor. Moet meg b?c?iifete van az ein- ’■cr muiM'.cújánaác. — Ez így von. De míg'*, I« egy front volt, nem vodkák kiW-n-bUlöu pártok. .hca-imv tud a előre, kire szavai;? Hirtelen felemeli ötvenötével, kissé deresedül kezdő fejét s a teleiutetébea cicdál'ktizás van. — Kire, mire? — Ismétli. Mindarra, ami negyvenöt óta történik. \ — Egy kicsit réyztotes&bben megtudná ezt magyarázni? Mondjuk, éppen a maga családjával kapcsolatban. — Megmondom én ezt is. András fiam azóta katonatiszt. A mi. András fiunk, akinek szülei senkik voltunk toliban a másik világban... ötvenegyben itt is megalakult a termelőszövetkezet. Mihály fiam ebben dolgozik. Nem öli meg magút a munkával, mégis biztos a kenyere, kerese.e... A Jóska vasutas akar lenni. Ha akar, az lesz. A Pista meg ötösre tanul: mérniük lesz ő, azt mondja. A két kisebbik még nem terve«. H t odakerülnek, ők. is megiatólbatjáik a maguk útját. Efeiől nem félteim őket... Hát, a csaiújckMu életét nézve erre szavaztam ön negyvenkilencben. — Azóta teteit a négy év. Lejárt a képviselők mandátuma, tudja?-—• Hogyne tudnám. Most május tizenliatiedi- kión lesz az új választás. — És ennek is lesz a maga útja-módja uetet a négyvenkileucesinek ? — Iíogyce tenne. Persze, hogy lesz. Az út meg vám: a népfrontnak, a mi frontunknak a választási fölhívása. Abban megvan minden. Hogy mit valósított uhk meg eddig, mit fogunk megvalósítani ezután a második ötéves tervünkben. A mód'is megvan hozzá. Ez meg mi vagyunk: a dolgozó nép. így szavazunk tizenhetedikén is saját magunkra. még s»>ebl>, még boldogabb Jövőnfcre. — Ismeri azokat Lenke bácsi, akikre tizenhetedikén szavazni fog? — lanereoi. Győré elvtársait ne ismerném? EsKonidűkön kerei-atiii volt jó gazdája ennek a megyének. Darvas Józsefet is ismerem. Láttam, amiikor beszélt Nyíregyházán a választási nagygyűlésen... A szülei szegéinyek voltak, akár csak én, a felszabadulás előtt, ö i>edig a tanyasi szegény gyermekek tanítója volt. — Hát a város mostiini vezetőit ismerie-e? — Ezek közül is sokat ismerek. Mi választott, uk őket te. Miatt Murezkó elv társait. Cs. Nagy elvtáraa't, Pogonyl eJviáiutU, akinek a fele ige itt dolgozik a Ságvári termelőszövetkezetben. Hűséges, jó munkaerő. — Szóval nagy ünnep lesz a május tizen hetediké? — Nagy. De méltók leszünk hozzá. Most még szebben ünnepeivé, zászlók alatt, vlrágecőőboiii fogok feleségemmel, András fiammail, a feteőpú- zsitl dolgozótársaimmal együtt a népfrontra szavazni. Asztalos Bálint. Megyénk képviselőjelöltjei Környez József ezredes Könnyei József elvtárs szegény csaüáiűból származik. Apja MÁV. alkalmazott, anyja cseléd volt. Ne- i itéz anyagi helyzetük miatt csak hat elemi iskolát tudott a Hortliy- rendszerben végezni é*s fiatalon dolgozni ment egy budapesti gyárba. Itt bekapacsolódott a rotmlcá-s- mozgailonnim. A gaiadasági válság idején a munkanéHküliók SEoroont sorsára került. Szakmájában csők h—1! hónapot tudott dolgozni évente éw a többi időt ácsoknál, (kőroü- vesőknél, íneiégtnunkáin tüEMütt«. 1930-ba» már «es iliégúltte moztgia- lomban dolgozott. Résztvett a mn/n- kásoflc közölt végzett agitúciós mom- kúbau, röplapokat terj-sss-tott, jól fin volt a tüntetésekéin ég egyéb meg- mozdulásokon. Leleplezték az ogyilc város korrupt vezetőit, alak vtaauiétásefeet követtek eil1 a nyo-, niorúaiégos sorban éSó imiiVkiam'lflái- Eek&el szemben. A mii rakó nnozgalonüMnn kifejte! , aktív teviSkenysége miattit Horthy; rondőikopói többször kiihaiEgátltákJ háakintaitást tartottak a- HaWSstón, Tényleges katonai szögé dofa alatt is kapcsolatiban vo’lt a nwtai- , káMnozgatemmal ég agitúciót fejtett ki Horthy népei nyomó fnsSsatiaií rendszere ellen. A felszabadulás utóin te kövaJk»- zptesen harcolt a pánit ctSkiilCüssé- seiórt és ma, minit népi)adseregütvlc- ezredese odaadó munikeVt fej-t tel, lutmnk védelmi képességeinek erősít úséért. Sárii Kó/ái egyike azoknak a dolgozó magyar nőknek, akiket iiéiiközíá rsaságuisk gomdas kodása sogütieUit tehetségűnek és képessé- geiinOk megfetelő vezetíő pozícióba. Élete szemlélet eg példája onouflc a megbecsülésnek, amelyben állaim ívűk részesíti dolgozó asszonyainkat. Vészprémvarsánybau született, nincsitsten agrárpiöletáir szülőiatől. lő éves korától már maga kereste kenyerét, mint háztartási a,ika3in>a- zott. majd kórházi tiakarítónő. Iskoláit nehéz munkája meltetit mß- gánúton tud a esa’í e vígeani. A kórházban műtősnővé képezte ki magát. 1 tK.'l-bari mlat «saisotirvie- zeti tag aktívan bekapcsolódott a' naága.lnil íuuokúiba ás ettől Jceajörej a nép ügyének odaadó httreosat! Jatt. 1943-beui a .Magyar Kouimuaiksia I’úrt segiítftésúvdl és linAnyfiáaá.Ta.T dolgoercc oz Egászsségügyl Do’Jgo- zólc yzailanzervczetiétea, miajd a szakszervezet ideigSieincs fötüitká.tta kél. ■ lödö-tól a Magyar Nők De- mókratiikus Szövátséga vezatö munkai .társa és Utkämtgl tagja voöt _____ 1951-beu ismét az Orvoa Egárzsúg- iigyi Szaksizierveaeit tii Iftaíli'áivá vá- kí.-ztotiák. Munkájának fő célja, hogy a magyar egásaStfeiigy sao-; cteSSiíOa áitalakflltsál a iwBygaarii saovjet egészségügy laivujztaSaftiai., nőik alapjiiiai meavaBdsWtaiasa. I'á- iadliaihaitlan mimikája mialttt tm MDP megalakulása óta a Rétit! Köíii>orái Vcze:őstgántk: ptotagjáv;', váSa«zdotttáic. Érdemet «mtenienéH^Rit' 1947-ben a Magyar Népköslüárecsiúsü lirtlfmérem arany fckonatiáiFall íün- tetitt'lk ikS. 1919 óta orssággyüíífet képviselő, a« országgyűlés Jegyzője. Tagja a fövárois törvényhatósági bízott ságának, iUetve a Fővárosi Ta. rácának. Komoly munkát fejt ki az egéraaégttgyi állandó bizottságban. 1949-ben a Nemzetközi Demio- kraitiüaw NósRövetSég üimflesülé&iii M opz-kvábaa a inag.yiar miket kép viselte. Itt ismerktetieííí mega világ békéért harccló asözonyainaik lieg- nagysaerűbb képviselőiréll, a szovjet asszonyokkal, akiknél; jn'ldaké-- péit maga elé tűzve, tovább: mun- kájéiban még nagyoM) er^wfles lendülettel dolgozik a Irfkcért, hazáink, népünk lx>Mog jövőjéértVi!la«ztási béke-hangverseny lesz Nyíregyházán A nyíregyházi Állami Zineiskola művésztanárai választási békehang- versenyt adnak május 13-án, szerdán este 8 órai kezdettel a József Attila-kultúrotthonban. Küzremü- ködik: Áginé1 Locskay Ibolya (ének), Straky Tibor (zongora), ltóma4 (TAS55S55). Az Olasz Kommunista Párt vezetősége közleményt hozott nyilvánosságra a május 8-étu kezdődött „választó nők hetével’’ kapcsolatban. A „választó nők hetét” az Olasz Nőszövefség kéz dem é nyezésére szer vezték. Az Olasz Kommunista l’árt javasolja, hogy a ..választó nők hete’’ minden megmozdulásánál hív- I jak fel a lehető legtöbb olasz nő Marssó József (liagődü). A bétee- hangversemy jelentós^ct és a műsort Yikúr Sándor igazgató ismerten. A műsoron klasszikusok, rrm- gyar és szovjet szerzők művei szerepelnek. figyelmét arra a tényre: mimte* olasz nő felelős, hogy a kijszBböiri- álló választások végetvessenck az országban uralkodó gl víselhatetlen rendszernek és, hogy Olaszország népe végre a béke és a szociális reformok kormányát kaiíJa olyan kormányt, amely munkát, békét lés jólétet biztosíthat rmodon einer,. családnak. Sár fi Rózsi9 as Orrttsefgésxségiig'yi Sxah&serrexet titkára fiz Olasz Kommunista Párt vezetőségének közieménfe
