Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-10 / 108. szám

NÉPLAP KI53 MÁJUS 10, VASÁRNAP Fehérgyarmaton a választások előtt Yf ár csak néhány nap cs elér- késik, május 17, népünk nagy ünnepe. Választásra készül az cgúsz ország. A fehérgyarmati termelő­szövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok megfogadták: május el­sejére elvégzik a tavaszi munkákat. A verseny lendületével már április SS-én befejezték a szántás-vetést. Hcm tétlenlcednek azóta sem. Nap- ről.napra népes a határ — mégha esik az eső, sokszor naponta két- szer.háromszor is — tisztítják a házát, árpát, s megkezdték a répa darabolását is. A beadási terv tel­jesítésével sem állnak rosszul. A második negyedévi tervet, a tojás levételével, mindenből túlteljesítet­ték. De megfogadták, hogy a tojás begyűjtésnél lévő elmaradást is be­hozzák május 17-re. Mint mindenütt, Fehérgyarmaton ■is e lelkes munka, szervezői, a ver. aeny fokozói a párt szavának köz­vetítői: a, népnevelők. Fáradságot nem ismerve dolgoznak a földeken, végzik felvilágosító munkájukat a határban, kisgyüléseken, este pedig látogatják 'a, hozzájuk tartozó csa­ládokat. VI úr délutánba, hajlott az idő, -tri- amilcor Veres József, fehér- gyarmati dolgozó paraszt leült ebé­delni. Idáig naggon igyekezett a búza tisztításával, meri erősen gyülekeztek a felhők és arra gon. dőlt: nagy eső lesz belük, A szomszéd földeken is kint szorgos- kodnak A kos i Bertalan és JUándi Sámuel, mindkettőn dolgozó parasz­tok. Amikor Veres József leül öle is megállnak és odamennek. Veres József élenjáró doljozó paraszt, az egész községben ismerik kiváló tér- ■méscrcdmónycit. így hát a beszél- , get és is ezzel kezdődik: hogyan mu- tatlcozik a termés, milyen munkát végezi ok el eddig. Veres József, mint jó népnevelő, választásra, alfarta te. rolni a beszélgetőst, azonban erre nem volt szükség, Mándi Sámuel tett fed kérdést, mondván: Te értesz hozzá, magyarázd meg nekem, miért van nálunk egy párt, miért egy pártra szavasunk? Veres József az utóbbi időben nem először találkozik ezzel a kér­déssel, sokan tették már fel neki. Most is tüzetesen magyarázni kezd: a nép egységére van szükség. Aztán rövid beszélgetés után elővesz a zsebéből egy Szabad Népet és felolvas Révai elvtárs beszédéből: „Sok lista, több párt — a munka, a kormányzás, a politika különböző egymással szemben átló programm- jót feltételezi a politikai porondon. De milyen programra, lehetséges nálunk azon a programmon kívül, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront hirdet és megvalósít! A föld nálunk a parasztoké — talán kezdjünk el most vitatkozni arról, vájjon helyes-e, hogy (í föld á, pa­raszté?.Megvalósítjuk az ötéves tervet, készítjük elő a második, öt. eves tervet — talán vita tárgyává tegyük, kellenek-e egyáltalán ötéves tervek? Lerakjuk a szocializmus alapjait, készülünk a szocialista társadalom felépítésére — és most kezdjünk választási társasjátékot tanulgatni. Mivel Szabó József az oktatási állandó bizottság elnöke, így mindjárt az iskola kérdéseire fordul a szó. Osváthék — az asz- szony is, az ember is tanító — tel­kesen magyarázzák: az iskola is­mét nagyértékű segítséget kapóit, korszerű fizikai szertárat. Szabó elvtárs mindjárt megkér­dezte: a múltban volt-e valamilyen szemléltető eszköz a tanításhoz.’ — Még szódabikarbónát is ve. kém kellett venni a kémiai kísérle­tekhez — felelte a tanító. — Hej, nehéz sorsunk volt ezelőtt — só­hajtott fel aztán. Szabó kérésére mesélni leezdett: milyen volt egy tanító-házaspár élete a múltban. — Felesége egy rctközberencsi nyolc- holdas dolgozó paraszt Házából in. dúlt el, ö maga egy debreceni do. hánygyári munkás lakásából. A család és ők maguk is sokszor éhez­tek, csakhogy tudják valamire vinni. S amikor megszerezték az oklevelet, évekig kellett várni, mig állást kaptak. Akkor is a pap ké­ny c-kedvére voltaio kiszolgáltatva, aki kegyetlenül kizsákmányolta ölcet. Évi fizetésük alig rúgott ki ezer pengőre. Mivel, Osvúih nem bírta tovább tűrni a megaláztatást és a jcevés fizetést, otthagyta akko­ri helyét, tikét. Ezután hét évig külön éltek, mert a papok gondos, kodtak arról, hogy az „ilyen" láza­dóknak megkeserítsék a sorsát. Jogász belemelegedtek a beszél­Jj getésbe. Már tíz óra felé járt az idő, s Szabó felállt, mond­ván: ideje lesz már elmenni. De OsváthóJc váltig marasztalták: jó néha elbeszélgetni az élet változá­sairól. Mert mostmár ember lett a tanító is, a társadalom megbecsült embere. Nem úgy van, mint a múltban. Akkoriban Kormány Háti- dór né, a főjegyző felesége, egysze- reiin eltávozott abból a társaság­ból, ahol a tanítók megjelentek, annyira lenézte őket... De megnőtt, a nevelők felelőssége is —fordítót- ta a, beszédet ismét a jelenre Os- váth tanító — megnőtt, mert hisz mi neveljük az új, szocialista em­bereket. Mi igyekszünk is ennek a Icő vet élménynek eleget tenni, szívből 'tanítunk. De könnyebb is lett a ta­nítás. Már annyiból is, hogy magát az új, szép, megváltozott életün­ket tanítjuk if júságunknak. És hogy mennyire megnőtt a felelősségünk, mutatja, a népfront felhívása is: kötelező lesz a nyolc álalános, majd a középiskola elvégzése. Az óra mutatója már a tizenket­tes felé baktat. Szabó elvtdrs is­mét készülődik: Hát tulajdonkép­pen — mondta ■— a választásokról kellett volna. beszélgetni... — Hisz arról beszéltünk — vág közbe a tanító — minden, amiről itt szó volt, a választásról beszélt... — f:s mi igaz abból, hogy a Ka- zinczi meg a .Vágóhíd utca lakói el­határozták, hogy 17-én korán reg­gel zászlóval vonulnak fel a szava­zó helyiség elé? — Az igaz, így határoztak — mondja Szabó élvtárt. — Azért kérdem, mert a mi ut­cánkkal sem szerelnénk elmaradni... A. 1. Megyénk dolgozói nagy örömmel Tárják Rákosi elvíárs beszédét Megyénk képviselőjelöltjei DAR FÁS JÓZSEF közoktatásügyi miniszter Nagy örömmel fogadják minde­nütt a dolgozók, hogy Rákosi elv- társ, az ország első képviselőjelöltje fog szólni ma az ország dolgozói­hoz, a választolthoz. A Keletmagyarországi Faipari Vállalat dolgozót újonnan, kapott rádiójukon hallgatják meg kultúr­termükben vasárnap este Rákosi elvtársnak hozzánk intézett beszé­dét. Az üzem dolgozói, mint például Sándor József legjobb minőségi asztalos 120, Halmi István, Hlava- U Gyulámé sztahanovista asztalosok 180 százalékos eredménnyel kö­szöntik Rákosi elvtáirs beszédét. Hasonló lelkesedéssel fogadják a Malomipari Egyesülés dolgozói is av ország elő képviselőjelöltjének beszédét. Ma este 8 órára a műszaki kör termében gyűlnek össze a dolgozók, s a Vöröshadse- reg-utca lakóinak egy része, hogy meghallgassák népünk szeretett ve­zérének hozzánk Intézett szavalt. Hétfőn reggel sajtóbeszámolón kö­zösen megvitatják a beszéd r&z’e- teit. Hangoshíradón hallgatják Rákosi elvtárs beszédét a nyírna dal Ser. téshízlaló Vállalat dolgozói is. V. Szűcs József nyírmadai egyé. nilieg dolgozó paraszt az utcájában lakó dolgozó paraszt társa it láto­gatja meg és felhívja figyelmüket, hogy ma este a hangoshíradón együtt fogják hallgatni Rákosi elv- társ beszédét. V. Szűcs József be­adási kötelezettsége túlteljesítésé­vel, a mezőgazdasági munkák el­végzésével készült a beszéd meg­hallgatására. A nyíregyházi Ruhaüzem dolgo­zói már az új üzemből' üdvözlik jobb munkával a választást, s úgy határoztak, hogy hétfőn az üzem­ben hallgatják meg, s aztán közö­sen megbeszélik Rákosi elvtárs be­szédét, hogy további munkájukat még jobb ereJaiéanyel végezhessék. A nyíregyházi Kenyérgyár külön­böző üzemeiben — bár mindkét nap teljes munkanap lesz, — meg­szervezték a kollektív rádióhallga­tást. A Kenyérgyár dolgozói kedden beszélik meg, hogyan fognak mun­kájukban még nagyobb eredménye­ket elérni Rákosi elv-társ beszéde után, Orosházán, 1012 ben születeti, szegényparaszt családból. Apja 101'i-ben, az első világháború leg­elején elesett cs az alföldi mező­város legkeservesebb agrár-proletár sorsa szakadt az apa nélkül maradt szegény napszámoscsaládra. Ebből a szegénységből jutott cl Darvas Jó­zsef sok küszködés után odáig, hogy 1932 ben tanítói oklevelet szerzett. A tanítóképző elvégzése után szülőfalujában akart elhelyezkedni, de a falu nagyhatalmú kulákjai megakadályozták ebben. Állás net- leül maradt s Budapestre került. Már a tanítóképzőben kezdett iro­gatni s az aJzkori burz&od-k’eriká- lis iskola szellemével iöjjbször összeütközésbe került. Budapesten összeköttetésbe kerüli a munkás­mozgalommal, az segítette klbonta kozni és egyre határozottabban a haladás ügye szolgálatába állítani írói tehetségét. lOSj-ben jelent meg első regénye, a „Fekete kenyér ", amelyben az alföldi szegény paraszt­ság nyomorúságos (letét s forra­dalmi ébredezését ábrázolta. Ettől kezdve egymás után jelentek meg regényei („Vízkereszttől SzilvesztGf rig”, „Máról-holnapra'’, Elindult szeptemberben’’, „A törökverő’.’, „Harangoz kút’’ stb.) cs faluim ', látó szociográfiai müvei („A leg­nagyobb magyar falu", „Egy pa-\ rasziosalád története"). írásaiban' elsősorban a szegényparasztság sor­sával foglalkozott, a népi írók moz­galmán belül azonban azok közé tartozott, akik' ' egyre világosabban felismerték, hogy a dolgozó paraszt­ság felszabadítása csak a munkás­osztállyal való szövetségben lehetsé­ges. A Ilorihy-rmdszer idején üldöz­tetésben volt része, — kétízben le­tartóztatták, illetve internálták, A felszabadulás után jelent meg „Táros az ingoványon" c. könyve, amelyben Budapest őst tornának s felszabadításánál: megírásán ke­resztül a magyar múlt írói szám­vetését végezte cl. .1 Nemzeti Parasztpárt egyik ve­zetőjeként, a Szabad Szó főszer­kesztőjeként s országgyűlési képvi­selőként következetesen küzdött a. munJcásosztállyal s a párttal való szoros szövetség politikájáért. — Egyike volt azoknak, akik a Pa­raszt párt áruló jobboldala elleni, harcban, a munkásosztálya. párt vezetőszerepét felismerve, híren szolgálta a Magyar Függetlenségi Xépfront célkitűzéseit. 19.’,7-ben építésügyi miniszter, majd 1950-ben közoktatásügyi mi­niszter lett. Ma coyben a Magyar írók Szövetségének elnöke. A múlt hatalom bitorlói Rakovszky Iván .,m. J»Si*. belügyniiniszler“, Nyíregyháza voit képviselőbe A Magyar Tanácsköztársaság le­verése után horthysta gyilkosok ültek a nép nyakára és alkut kötve a külföll imperialistákkal, a teg- kegyerttenebö terrort hon/osf tot-tá.k meg. Munkások, parasztok, becsü­letes értelmiségi hazafiak számit, ezreit gyilkolták meg a fehér ban­diták, megkíuozták az asszonyokat és gyermekeiket. A Horfihy-bamda ebkor elhatározta, hogy törvényte­len uralmának „ alkOftmánycs” lát­szatot ad, s kiírta a nemzetgyűlési választásaikat. Ebben a választási komédiában lieCt Nyíregyháza or­szággyűlési képviselője lta/kovsaky Iván, „m. kit*, belügyminiszter’’ — a Hortby-rendszor véreskezű hó­héra. Rakovszky ..foglalkozása" nóp- nyúző és földbirtokos volt, s mert ebben nagy gyakorlatira tett szert, a lovastengertóz főhóhér a belügymi­niszteri szókba ültette s jel öffette az országgyűlést választásokon. Erre a választásra úgy emlék­szik vissza minden nyíregyházi dol­gozó, aki abban a korban élt, mint a legkegyetfettebb terror időszaká­ra. A város teljhatalmú urai Bu- dlaházi Miklós'cljenforradálmi szá­zados hóhérlegényel voltak. Ez a különítmény a lSá/thory-utca egyik lakásának pincéjében ütötte fel ta­nyáját s ott rendezett be a közép­kori inkvizíciót is megszégyenítő kínzókiamrát. Ellenzékről persze szólni sem lehetett. A Yúzsonyi .. (tamtíkva ta' '-;>á r 1, amely afféle Horlhy-korabeU „ellenzék” volt, pró­bált ugyan a kormánypártival szemben elten jelöltet állítani, sízoiir bau a választásra, már nem került. sor. A Yúzsonyi pártján, álló, Nyír. egyházán megjelenő „Deli Újság”' az egyik nap ezzel a címmel je. lent meg az első oldalon: „ftljen, Bi-ódS, szecetetit kiépviisaf-őj'elöl-' tűnik!1’ Az újságot Rakovw&y bel­ügyminiszter azonnal betiltotta s aztán parancsot adott a BudaMzi különítmúnynek, A hóliérlegények aztán éjszakánként nekivágtak a városnak — a fényt nem szerették — s lakásaikról hurcolták el1 a ki­szemelt áldozatokat. Egy örvös Já­nos neveaetű haladó gondolkodású; tisztviselőnők egyenként téptek hl- a haját s más válogatott kínzáso­kat is alkalmazták. Se szeri, se száma nem volt azoknak az ártat­lan embereknek, akik szörnyű szen­vedésük közepette baltiak meg a Bátihory-utcai kínzókamrában, vágj'; örök életükre szóló betegséget, rok­kantságot szerezitek. így fcésaíteU tők elő ebben az időben a válasz- iá.-róka t Hortbyék. így lett Nyíregyháza képviselője Rakovszky Iván. „in. kár. belügymi­niszter”, vagy amint a fasiszta/ Szobor Bál polgármester írta em­lékezéseiben, a képviselői helyre „Rakovszky Iván m. ädr. helügymi- niszíicrt állítja eÜKi/ftirozó többség, gel a-város közönsége.” Hogy Szo­bor kit értett a „város közönsége alatt, az nem tóátiséges. Benes Kál­mánt, a silak/asztásaLről hírhedt; polgármesterit, Burger Antalt, a: föid'b.iOMkost, a Szmotá/r-féie lculá- kokait s a többi népelnyoimó bitan­got. Ezóknek a kéipviiseCője volt Rakovszky, a földbirtokos. Nem •> nép képviselője! A (nép lUtozva eml-esreí i u ■ . ­mat bitorlók' neveit! •* ■ «W játszani arról, hogy mi jobb: a szo­cializmus, vagy a kapitalizmus?" — Ezért kell hát egység a sza­vazáson — mondta aztán Veres Jó­zsef. — Értem •— bólogat Mánái bá­csi. Persze nem azért kérdeztem hogy mintha, mi nem szavaznánk, készülünk rá erősen. Csakhát nem voltam vele tisztában. Már a múlt­kor is meg akartam kérdezni bő­vebben, amikor a népfront felhívá­sáról beszéltünk, csak valahogy ki­ment az eszemből. * AT ár erősen esteledett, amikor ’* Szabó József népnevelő szo­kásos esti útjára indult. Ma este először i. lei Sándorékat látogatta meg. Erdeieknél csak az asszony és a két lány van otthon, amikor Sza­bó odaér. Az asszony elszalad meg­keresni az embert. Szabó József pedig a két lánnyal kezd beszél­getni. A nagyobbik. Piroska odaha­za. dolgozik, a kisebbik, Erzsiké most Ítészül a gimnáziumi érettsé­gire. Mindketten életükben most fog­nak először szavazni. Erről eztán solzmindent lehet beszélni. Erdei Erzsébet el is mondja: a tanulás közben látta meg, mennyire el­nyomták a nőlcet a múlt rendszer­ben. Most meg tizennyolcadik élet­évébe lépett és máris is szava van az ország dolgaiban. Amikor Erdei bácsi hazaérkezik már egész belemekgcdtelc a beszél­getésbe: a múltról van szó, amiről Erdei' bácsi is sokat tud mondani. Szavai egy nincstelen család nyo­morúságos életét tárják fel. Kubi- lMit, részesarató voll, napszdmos- kodott — mindent megpróbált, hogy a nyőlo gyermeknek megszerezze a betevő falatot. De bizony sokszor még- erre sem jutott, nemhogy ru­hára, vagy lábbelire. A felszabaduláskor kaptak nyolc hold földet, s azóta hatalmasat változott Erdeiék élete is. Ma méír szép kis házuk van, amelyben %'il- Imiy világít, a gyermekek felsőbb iskolába járnak. Erdei bácsi hálás is ezért pártunknak, liliomunknak: badását mindig becsülettel teljesíti, a, munkában pedig soha el nem ma­rad. Aztán a sző a népfront felhí­vására terelődik: milyen jó lesz, lia. előre megállapít iák évekre a beadást, jobban lehet számolni, ter­vezni és termelni. Majd a békéről, a mi békepoUtíkénkról beszéltek. Itt élnedvesült Érdéi néni szeme, fájdalmas emlék jutott eszébe.------­Fiát, Erdei Bélát, a jugoszláv ha­tármentén teljesített szolgálata köz­ben a fasiszta, provolcátorok orvul meggyilkolták. Erdeiékben forrón él fiuk emléke, elevenen él az imperialista, titóista gyilkosok iránti gyűlölet. Ahogy elmondot­ták: szavazatukat a mi békepoliti. kunkra, adják, országunk gyarapítá­sáért dolgoznak, hogy még erőseb­bek legyünk, hogy meg tudjuk vé­deni békénket. * jlfúr öreg este van, amikor Sza­J ’ hó József ,.iócjszakát” kö­szön Erdeiéknél, de lépteit még nem hazafelé irányítja, Osvúih ta. nitóékhoz indul. Tudja-, ők sokáig -fp.rrn. vannal:. ihienkor este SZOlztalc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents