Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

■ft NÉPLAP in:..3 MÁJ ES 31. VASÁRNAP ARATÁS ELŐTT Végétért a megbeszélés, a tan­folyam hallgatói elhagyták a klu­bot. Fjodor levette a falról a kombájn vázlatát, összehajtotta és leült az asztal mellé. Csak most érezte a megfeszített munkában töltött nap fáradtságát és örömét, eszébe jutott, hogy a szeretett gépállomás kollektíváját fiatal gépkezelők fogják kiegészíteni. Fjodor Markov kombájn vezető már hetedik éve oktat a tanfo­lyamokon. Tanítványai közül igen sokan váltak kiváló mesterekké, akiknek nevét az egész sztavro- polji határvidék ismeri. Ez nem véletlen műve: Fjodor már az ok­tatás ideje alatt megismerteti ta­nítványait az élenjáró munka- módszerekkel, kifejleszti bennük az alkotó gondolkodást. Most is, hogy az asztalnál ült, eszébe ju­tott, milyen élénken zajlott le a tanfolyam utolsó megbeszélése. A hallgatók különböző kérdé- seket tettek fel és Fjodor mindegyikre részletesen válaszolt. Tetszett neki a hallgatók aktivi­tása, igyekvése, hogy már most, a sztyeppébe való indulás előtt megismerkedjenek a kombájnve­zetés művészetének minden fi­nomságával. A hallgatók igen sok választ feljegyeztek és még az örökké vidám és tréfáskedvű Nyikolaj Larszkij is csöndesen, komoly arccal, figyelmét összpon­tosítva ült ma. Csak a megbeszé­lés vége felé emelte fel kezét. — Fjodor Konsztantyinovics! _ emelkedett szólásra az asztal mel­lől. Az imént azt mondta, hogy a tarlóhántásmál a gyomnövények magjait beássuk a földbe, s azok később kinőnek. Nem értem, hogy minek a gyomot felnevelni. — Azért, hogy az ugarszántás- rál a gyomot örökre elássuk a "öldbe. Provokációra hívjuk fel a gyomnövények magjait: lehető­vé tesszük, hogy idő előtt napvi­lágra jöjjenek, s azután temetést rendezünk számukra. l^jodor elővette zsebéből jegy- zettömbjét, amelyre a kom- bújnvezetők legutóbbi értekezlete alkalmával feljegyezte, hogy sok gépállomáson nem nagyon foglal­koznak a tarlóhántással, a kom­bájnvezetők nem kapcsolnak gé­pükre tarlóhántót. Meggyőző ada­tokát hozott fel hallgatóinak. El­mondta, hogyha a sztavropolji határvidék minden gépállomásá­nál a betakarítás idején teljesen kihasználnák a tarlóhántókat, 53.500 traktormüszakot szabadíta­nának fel, a megtakarított üzem­anyaggal 825.000 hektár földet lehetne felszántani, a kolhozok 267.000 munkaegységet takaríta­nának meg. Azonkívül ped;g a gyakorlat azt mutatta, hogy a kombájn mögé kapcsolt tarlóhán. tók a terméseredményt hektáron­kint 2 mázsával növelik. A sztav­ropolji határvidék kolhozai és gépállomásai többmillió púd ga­bonát vesztenek csak azért, mert nem értenek a tarlóhántók alkal­mazásához, vagy nem kívánják azokat használni. — Állapodjunk tehát meg egy- szersmindenkorra; a gépcsoportot úgy állítjuk Össze, hogy a traktor vonóhorogján ott legyen ne csak a kombájn, hanem a gereblye, a bog’Iyázó és a tárcsás tarlóhántók is. A határvidéken az idén a be­takarítás komplex-módját fogjuk alkalmazni s nekünk, ifjú kom­bájnvezetőknek, elsősorban pedig a komszomolistáknak, ennek az újításnak előharcosaiként kell fellépnünk.., Fjodor a klubból hazafelé in­dult. Útja a központi műhelyek mellett vezetett el s azoktól jobbra, két sorban felsorakozva ott álltak a megjavított és indu­lásra kész kombájnok. Fjpdor odament a .,Sztálinyec“-éhez és ki tudja, hányadszor, megvizsgál­ta azt. A gép rendben volt, csak a mágnesre nem volt rágombolva valamiért a huzat. Délelőtt a tan- folyamhallgatók voltak itt s úgy­látszik, egyikük elfelejtette a hu­zatot visszagombolni. Fjodor ki­pótolta a mulasztást, majd a vas- lépcsőn felment a gépre. Fogta a sarokban á!ló vödröt és e fedte vele a kipuffogó csövet. „Éjszaka eshet az eső. vigyázni kell, ne­hogy víz kerüljön a hengerbe-'. A gépállomás dolgozói közül! Fjodor Markov gondozza .legjobban kombájnját. Gépe javí­tását már ősszel befejezte. A kombájn tavaly egyetlen egyszer sem szorult javításra, bár telje sítmény- a'apián az évad folya­mán két kisebb javítás járt volna neki. Ősszel pedig Fjodor főjaví­tás helyett megelégedett egyszerű kis javítással Ezáltal minden le­aratott hektárnál 7 rubel 83 kopi- ket takarított meg. Annyira el volt merü’ve a kom­bájn megvizsgálásával, hogy ész­re sem vette, amikor odajött Bon- darenko, a gépállomás igazgató­helyettese, — Mit csinálsz? — kérdezte tőle. — Ellenőrzőm a gépet. — A tanfolyamhallgatókkal vé­geztetek? — Ma volt az utolsó megbeszé­lés. — S milyenek a fiúk? — Vidámak és türelmetlenül várják, hogy induljanak a föl­dekre. — Úgy hallottam, hogv ho'nap­ra határozták el az indulást. Nem korai az? I Véleményem szerint éppen a legalkalmasabb idő, h’szen nem látunk azonnal hozzá a beta­karításhoz. Meg: kell ismerkedni a földekkel, meg kell állapítani az útvonalat és fordulót, össze keil állítani az ütemtervet... A teg- nap esti komszomolgyűlésen úgv döntöttünk, hogy segítünk a kői- hozóknak a szerük gépesítésében — Ez igen helyes, a gépállomás kommunistái támogatnak bennete­ket. Tavaly is a szérűk voltak a betakarítás sebezhető pontjai. S nézd csak, idén milyen gyönyörű a búza. A közelben hata más, már ka- lászba szökkent búzatábla kezdő­dött. A lenyugvó nap sugarai aranyszínűre festették. A könnyű szellő egészen a láthatárig vég g­fodrozta a búzatengert. — Szép a gabona, — vette át a szót Fjodor s rátette kezét a kor­mánykerékre. — Most azután esek minél hamarabb induljunk a vég­telen sztyeppére! JÓSZOMSZÉDSÁG HÍRADÓJA KOMÁN IA Gi/crmelcs.zínJiázak - A Komán Népköztársaság kor- mányit nagy gondot fordít és szün­telenül fejleszti az ifjúsági és gycrinekszínházakat. Míg az 1948 —49-es színházi évadban a báb­színházak 122 előadást rendeztek ä a nézőközönség száma 31.930 volt, addig az 1951—52-es évad­ban 532.877 néző tekintett meg '2728 előadást. A legjobb bábszín­házak között lehet megemlíteni a lasi-i bábszínházát. Ez a bábszín­ház 1930-lben jött létre és ettől kezdve egészen mostanáig 62 dara­bot mulatott be összesen 390 elő­adásban. Harminckétezer gyermek tekintette meg a színház színvona­las játékát. Eredményes művészi tevékenységet fejt ki a Braila-i Állami Színház mellett működő bábszínház is. Csupán az elmúlt esztendő utolsó negyedében ez a bábszínház 3« előadást rendezett és több mint tízezer gyermek te­kintette meg az előadásokat. LENGYELORSZÁG Tízezer gépkocsi — húszezer traktor A stracaliowicei tehergépkocsi- gyárból március 10-én gördült ki a tízezredik gépkocsi. Április hónap­ban pedig az TJrbus-gyárat hagyta ?1 a Mszezredik traktor. Mindkét 'izemben viharos taps zúgott fel. •■■■í'kor elindult útjára a tízezredik : ' ■'ifirsi és a híiszezredik traktor. A dolgozók visszaemlékeztek aura, mennyi nehézséget kellett leküz­deniük, hogy kikerüljön gyáruk­ból az első teher gépkocsi. vagy traktor. Azt is tudják, hogy meny­nyi minden változott azóta meg üzemükben és mennyire megjavult a munka. A gépipari miniszter mindkét üzem legjobb dolgozóinak kitüntetéseket adományozott. CSEHSZLOVÁKIA A köztársaságban megkezdték a televíziós adásokat Prágában május elseje alkalmá­ból ünnepélyes keretek között kezd­ték meg a rendszeres televíziós kíT sérleti adásokat. A stúdióban a kormány képviseletében Václav Ko- pecky kormányelnökhe'yettes, a csehszlovák rádióbizottság elnöke és Josef Jónás általános gépipari miniszter tekintették meg az első adást. Az első közvetítés kereté­ben aktuális politikai. kulturális és sportprogramniot mutattak be. A kormány képviseletében Václav Kopecky kormány-elnökhelyettes fe­jezte ki. köszönetét a televízióské. szülék építőinek és főlég a Szov­jetuniónak a televíziós adóállomás építésénél nyújtott nagy segítse- góért. DOBRUDZSA U.T ARCA .1 Cservenkovi Terv kétéves mérlege A múlt hónapban volt két éve annak, hogy a megvalósulás szaka­szábu lépett az a nagyvonalú, terv, amelyet a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisz- tertanácsa Dobrudzsa átalakítása, a dobrudzsai mezőgazdaság kifej­lesztése, a dobrudzsai falvak és városok víz- és villanyellátása ér­dekében nyilvánosságra hozott. A párt és a Hazafias Arcvonal ági iá torai az elmúlt kér év alatt a dobrudzsai lakosság mind széle­sebb tömegei előtt mutattak rá arra, micsoda jelentősége van en­nek a tervnek mind szőkébb hazá­juk, mind egész Bulgária szem ponjából. A terv megvalósításának eredményeképpen a kopár és víz. télén dobrudzsai lapályon felbugy- gyan a friss, hideg ivóvíz, hatal­mas területek válnak öntözhet övé. megváltozik az országrész gazda­sági arculata és a lakosság gaz­dasági és kulturális jóléte szembe­tűnően emelkedik. A dobrudzsai lakosság, mely etil herein 1 ékezet óta szsnvedett a vízhiány miatt, határtalan lelkese, déssel fogadta a párt és a minisz­tertanács határozatát, s benne látja mind maga, tniod a jövő nemzedék boldogulásának zálogát. Tavaszi képek a Szovjetunióból A szovjet agronómiái tudományos kutatóintézetek nagy gon­dot fordítanak a micsurini tanítás megvalósítására. A tudósok kol­lektíváí újfajta gyümölcstermő növényeket termesztenek és lehető­vé teszik a délinövenyek meghonosítását északon. Az ukrajnai gyümölcstermesztő Tudományos Kutató Intézet a kolhozoknak és szovhozoknak újfajta fagyá'ló, koraérő cseresz- nyccsemetékct juttat. Sz. Dnkat az Intézet SztáHn-díjas igazgatója több, mint 20 újfajta cseresznyét termesztett. A képen: Sz. Duka Sztálin-díjas, az In*cz:t kertjében megfi­gyeli az általa kitermesztett „2, sz. kievi“ új cseresznyefajta vi­rágzását. (Foto: V. Judán.) A sztavropolji határvidék zelekcsuki kerületét teljes mértékben vi lamosították. A kolhozteimelésben széles körben fe használják a villanyáramot. A kardoniki gépállomás gépkezelői jelenleg villa­mos szántást, kulUváíorozúst és boronálást végeznek a kolhozföl­deken. A képen: P. Korzsov traktorvezetőt látjuk munka közben a Zelencsuk-kerületi Lenin-kolhoz földjein. jan"k a gyári, üzemi rendhez, fegyelemhez. Nagy figyelmet ke l szentelniük az új munká­sokra az üzemek pártszerveze­teinek és szakszervezeteinek. Sew gítsék őket a művezetők és idő­sebb szakmunkásom a termelés technikájának elsajátításában. — Az új munkásokból idővel beta­nított jó szakmunkások lesznek. Példa erre az Irodaház-építke­zésnél dolgozó Káté Lászlóné és R t ez isi Anna, akik a Májer- brigádban 110—120 százalékos teljesítményükkel havonta 7— 800 forintot keresnek. A mező- gazdasági gépjavítóban Dávidov Kornél, Kiss László és Tóth Gábor egv éve dolgozó ifjúmun­kások. 160, 170 százalékot tel­jesítenek, havi keresetük 1200— 1300 forint között van. Az uj munkáskezektől, a nők­től és ifjúmunkásoktól nagyban függ ötéves tervünk, megvalósí­tása. Ezért meg kell értetni ve­lük, hogy a gyár, a munkahely komoly harci poszt. A szakmun­káshiány az új munkásokkal va­ló gondosabb törődésre és foko* zottabb megbecsülésre inti az ipari vállalatok nevelőit és fele­lős vezetőit. Ha szívesen foglal­kozunk az új munkásokkal, szak­tanáccsal segítjük őket, előmoz­dítjuk szakmai fejlődésüket, — hozzájárulunk az új munkás ke­resetének, munkakedvének növe­léséhez, új termelési sikerekre serkentjük őket. Neveljük, tanítsuk szeretettel az új munkásokat „Míg a Kapita.isia országok* ba.i az állandó munkanélküliség gyötri a dolgozókat, addig ná­lunk — és hozzátehetem, a töb­bi népi demokráciákban is — az egy’k legnagyobb probléma, honnan vegyük az új munkáso­kat“— mondotta Rákosi elvtárs a budapesti nagygyűlésen mondott beszédében. — Fej­lődő iparunk számára ötéves ter­vünk valóraváitásához egyre több ipari munkásra van szük­ség. Megyénk ipari vá lalatai- n?.k, a 6i/2. és a Tatarozó Épí­tőipari Vállalatoknak is komoly nehézségeik vannak ács. kőmű­ves szakmunkások és segédmun­kások hiánya m>att. Az Országos Munkaerő Tartalékok Hivatrlr száz és száz új munkás tobor­zásával járul hozzá az iparban mutatkozó munkáshiány megöl, clásához. A napokban történt értékelés alapján a körzetek és járások közötti muakaerőtobor- zási versenyben országosan Aranyosapáti lett az első 150— 200 száza'ékos tervteljesítés­sel. Ezért Menydörgis János tanácselnököt 600 forint pénz­jutalomban részesítette a Mnn- k-erőtartalékok Ilivala’a. Az ipari tanműhe'yekböl is nagyszámban kerülnek ki fiatul új szakmunkások. Meg keil sze­rettetni az új munkásokkal, r.ői dolgozókkal és ifjúmunkásokkal a gyárat, a munkahelyet. Segí­teni kell őkét, hogy hozzászok-

Next

/
Thumbnails
Contents