Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-22 / 94. szám

fc £ P L A #* 2# A jó propagandista — harcos népnevelő A pártbizottság megbízásából az egyik politikai Iskola propagandis­tája vagyok Kemecsén. Már az ok­tatási ér kezdetétől arra törekszem, hogy hallgatóira minél önállóbbakká váljanak. A gyakorlati élet tapasz­talataival kötöm össze a soronlévő anyagokat, hogy ezáltal érdeklő­désüket felkeltsem a tanulás iránt és vitakészségük is fejlődjön, önállóságukat fokoztam azzal la, hogy az első hónapok után kiselő­adások tartásával és egy-egy vita levezetésével bíztam meg az elvtár. sakat, Ennek a módszernek a lentőségét különösen most az agitá- eiós tanfolyamok alkalmával ta­pasztaltam. Hallgatóim közül nyolc elvtársat tudtam javasolni a párt- szervezet vezetőségének kisgyülé- sek, sajtóviták önálló levezetésére. Hrabina László, Nagy Lajos, vagy Szoboszlai András elvtárs és még többen, akik ősszel még nehezen kapcsolódtak be a szemináriumi vi­tába, ma már jól felkészül ten, eredményesen vezetik le a kisgyülé­seket. Azt tartom, hogy hallgatóimat akkor tudom harcos, jó agitátorok­ká képezni, ha magam is rendsae­résén végzek agitációs munkát. A pártszervezet megbízott kisgyűlések tartásával. A kisgyűlések előkészí­tésébe és levezetésébe két-három hallgatómat is bevonom. Rendsze­resítettük egyes családoknál a he­tenkénti sajtófelolvasást. Szívós türelem kell az agitációs munkához. Élí| emberekkel foglalko­zunk, és — különösen as időseb­bek régi nézeteit n©m könnyű dolog megváltoztatni. Már pedig felada. taink megoldásához minden egyes becsületes dolgozó harcos helyt- állására szükség van. Türelmes, meggyőző munkával meg is lehet nyerni mindenkit. Itt van például Barnák Mihály esete. Barnák Mi­hály becsületes dolgozó paraszt, élenjár a beadásban, de itt aztán megállt, — többre nem akart vál­lalkozni. Félt fellépni azokkal szemben, akik nem tettek eleget állam iránti kötelezettségüknek, mégha magában haragudott is rá­juk. Sok beszélgetésbe került, míg megértette, hogy a munkások és parasztok államában nemcsak saját cselekedeteiért felelős az ember, hanem felelősséget kell érezni a kö­zösség, a falu, az ország sorsáért is. Ma már Barnák Mihály is kis- gyűléseket tart az utcájában és szomszédait saját példája követé­sére, Jól és időben végzett tavaszi munkára, a beadási kötelezettség teljesítésére serkenti, így volt Mile Lajos Is, aki pár hónapja szintén csak magában mérgelődött azért, hogy egyesek nem teljesítik időben beadási kötelezettségüket, azonban már ő ie megértette: amikor a kö­zösség érdekéért harcol, saját ügyé­ben is cselekszik, A kisgyűlések mellett igen szép eredményeket érünk el a csoportos sajtóolvasással Is. A heti sajtóbe­számolót nagy érdeklődéssel vár' Ják a dolgozók, A sajtóbeszámolón megvitatjuk a választással kapcso­latos fontosabb újságcikkeket és a választási békeversenyről szóló írá­sokat. Legutóbb, amikor Berki An- taléknál tartottunk sajtóolvasást, a szomszédok közül tizennyolcán jöttek el. A Néplapból olvastunk fel egy községünkről szóló cikket, amely azzal is foglalkozott, hogy 31 százalékra teljesítettük a tojás­beadás negyedévi tervét. A csopor­tos újságolvasáson résztvevő dolgozó parasztok, Varga Sándor, Gégény Mihály és még többen vállalták, hogy félévi tojásbeadási tervüket a közeli napokban teljesítik. Be Is vál­tották szavukat. A felvilágosító munka eredményeként néhány nap alatt 56 százalékra emelkedett a tojásbegyüjtési terv teljesítése köz­ségünkben. A választási békever. seny eredményeit még tovább növel­jük az egyéni agitáció, kisgyűlések és a csoportos agitáció — az agi­táció különböző módszereinek se­gítségévei. A csoportos megbeszélé­seken már nemcsak a napisajtó cikkeit, hanem egyéb országos és megyei pártkiadványokat és első­sorban a népfront választási felhí­vását, eredményetek és ragyogó jövőnk prograinmját ismertetjük, hogy még egységesebbé kovácsoljuk községünk dolgozóit a választás napjára. Kádár Sándor Kemecse. A választási brosúrákról Pártunk iá a Magyar független­éi Népfront országos tanácsa szá­mos választási brosúrákat adott ki, amelyek megkönnyítik a népnevelők felvilágosító munkájút. Ezek a vá­lasztási kiadványok fegyverek a népnevelők kezében, ahhoz, hogy’ 'megismertessék dolgozó népünkkel a bike, jólét és a félemelkedés programúiját, a Magyar Függet­lenségi Népfront választási felhí­vását, Minden népnevelő számára elengedhetetlen a ,,Tények, adatok a népnevelő munkához” című ké­pes púrtkiadvány. Ez a brosúra grafikonokkal, képekkel mutatja meg népi demokráciánk eredmé­nyeit a« iparban, mezőgazdaság­ban, az őteh-ainvanal emelkedésé­ből), a kultúrában és ugyanakkor összehasonlító adutokat közöl ha­zánk é« a kapitalista államot fej­lődésére vonatkozóan. Adatokat sorol fel. amelyek 1 népünk hatni, inának erősödését bizonyítják. Ér­deke« adatot közül az FSA 1052. évi elnökválasztásáról. Ezen u vú- ikitsztáson a választók 4ö százaléka tartózkodott . a szavazástól. Mint tudvalevő, hazánkban a legutóbbi választások alkalmával a válasz­tópolgárok 06 százaléka szavazott le. Nagyszerű ötéves tervünk célki­tűzéseit is megmagyarázza szám­adatokban, képekben ez a brosúra. .Majd a nemzetközi gazdasági hely. zetre vonatkozóan közöli nélkülöz­hetetlen adatokat. Népnevelőinknek eTmaradtratatlan segítő társa ez a kiadvány, A Függetlenségi Népfront orszá­gos tanácsa több brosúráit adott ki, amelyek dolgozó népünk külön­böző rétegeihez szólnak. Az „Épí- tőrrumkás szavazz a népfrontra!” című kiadvány emlékezteti az ópi- tömunliásobat a múltra, amikor is öt év atett 1929-től 1934-ig a dol­gozó építőipari munkások száma 71 százalékkal csökkent. Ezzel el­lentétben 1948-től 1952-ig kőnél négyszeresére emelkedett az építő­iparban dolgozók száma. Szemlél­tető anyagot közöl ez a brosúra az építőipar létesítésének ütemé­ről, az üdültetésben részesülő épí­tőipari munkások számának növe­kedéséről. Érdekes fejezete a kiad­ványnak a „Vess egy pillantást a jövőbe’’ című rész. Többek között ezeket mondja: „Az építőipari gé­pek 1938. évi lóereje új gépek be­állításával 1954-ig 500 szorosára növekszik. Szédületesen nagy szám ez. Kiadványok jelentek meg az ál­lami gazdaság dolgozói, traktorie- ták és termelőszövetkezeti tagok számára is. Ezek a képes kiad- ványok pontosan visszatükrözik dolgozói parasztságunk hatalmas fej­lődését a felszabadulás óta. E kiad­ványok címképei kombájnt, traktort és aratógiépet mutatnak. Nem vé­letlenül. A nép államától, hü szíV vetséges^ipl, a muokáa»ztálytól, dolgozó parasztságunk mindem nap három új traktort, négy kom­bájnt, három a.ra tógépet, két csép- lőgépszolrrónyt kap. Munkájuk nyomán nagyobb lesz, a földeken a terméshozam, több jut egy-egy munkaegységre, jobban élnek a hajdani eseléttek, nincstelenek, a falu felszabadult becsületes dolgo­zói. Ezek a kiadványok arra in meg­tanítják a népnevelőket, hogy ami. kor az eredményekről, a szép jö­vőről beszélnek, ne feledkezzenek el új muukaíikerekre buzdítani a dolgozókat Arra figyelmeztessék a falu népét hogy jó növény ápolási munkával, a fejlett módszerek al­kalmazásával több beadott gaboná­val, hússal és tejjel mutassák meg hazaszeretetüket. Újabb imwita.?!- korekkel ünnepeljék a választás napját és tettekkel is szavazzanak a népfrontra. Fáirtsaervezeteínfk nagy gonddal kezeljék a választási kiadványokat. Nem olyan értelemben, mint azt a berkesai pártszervezet teszi, ahol a fiókban porosodnak a kiadványok, hanem ügy, hogy minden népneve­lőhöz juttassák el azokat és ser­kentsék, tanítsák őket a választási kiadványok rcmdOTeras feUi.vsznü- I ásóra. Nagyobb figyelmet sztahanovistáink kezdeményezéseinek 1 Épülő és szépülő városiunk egyik építkezésénél, az irodaháznál dől. gozik Kecskeméti Sándor jelvénye« ifjú sztahanovista vasbetonszerelő és héttagú brigádja, akik közül három női dolgozó. Kecskeméti áp- tüteban tapasztalatcsere értekezle­tén volt Budapesten, a -J7.es szá­mú kisegítő vállalatnál, ahonnan tapasztalatokkal és tervekkel gaz­dagon tért vissza. Ezek között van olyan Is, mint például a villamos erővel működő „csörlőgép” és a . hajtogató gép’*. Salait tewM* er­ről Kecskeméti a brigádnak, sőt az építésvezetőségnek Is. Azonban ed­dig csak ígéretet kapott a vezető­ségtől. Baj van a villany vágó­géppel is. A hiányosságok hátrál, tátjáik a brigád és az építkezés jobb munkáját, az új sztahanovis­ták fejlődését. Nem mindegy, hogy mikorra épül fel az irodaház! He­lyes lenne, ha fokozottabb mérték­ben támaszkodnának az építés ve­zetői a sztahanovisták kezdeménye­zéseire. így például mielőbb illető, l-e« helyre kellene eljuttatni Naiv­szák elvtárs javaslatát, hogy a téglagyárak háromnegyedes téglákat is gyártsanak. Ezáltal csökkenne a selejt, ainyag- és időmegtakarí­tást érnének el. Támogassák jobban az építésve­zetők a sztahanovista mozgalmat. Adjanak nagyobb segítséget a pá­rosversenyek kibontakozásához, hogy új sztahanovisták százai szü­lessenek a választások tiszteletére folyó vorvptirbcpv i Szovjet agitátorok lapsszlaistaivai a választás győzelméért Népnevelő immkes a választási kampány idején Irta: L. Szeiebrjak©v, a „Potyomkin“ Pedagógiai Intézet pártszervezetének titkára Intézetünk pártszervezete már évek óta aktív politikai munkát végez a lakosság körében. Agitációs kollektívánk tagjainak száma több mint 450. Arra törekedtünk és tö fekszünk, hogy népnevelőinket a legtapasütoitaibb, politikailag jól képzett elvtúrsak közűi válasszuk ki. Intézetünk pártszervezete jó műn. • kát végzett a helyi szovjet vála'S’Z- tási kampány idején. Népnevelőink ezalatt az idő aliatt több mint ezer látogatást tettek a dolgozóknál és több mint ötezer emberrel beszél­gettek. Amikor a választási kam­pány megindult, tervet dolgoztunk kii aiHiiulv érdekében, hogy az agitá­ció; színvonalasabbá, közvetlenebbé és meggyőzőbbé tegyük. A népneve­lők részére «zemiimáriuniókat tartot­tunk, amelyeken a következő té­máikkal foglalkoztunk: )fA Sztálini Alkotmány — a győzelmes szóéi. ulhsmus alkotmány«”, „Rendelet a helyi szovjetek vúlasatátsáról”, stb. A válasatási kampány napjaiban három agitációs központot szervez­tünk. Az agitációs központokban számos, — főként a XIX. pórikon- gresszus anyagával, a halhatatlan Sztálin korgresszusi bestédével ég utolsó nagy müvével foglalkozó —* előadást rendeztünk. Zselezuov elvtára, a mezőgazda­sági tudományok kandidátusa „A sztálini természetAtialakító terv a megvalósulás útján’’, Cseremnih professzor pedig „A szovjet válasz­tási rendszer — a világ legdetno. kratlkusabb választási renszere” cí­men tartott előadást. Több mint 500 választó hallgatta meg a „Moszkva újjáépítésének sztálini terve a gyakorlatban’' című előadást. Számos válás®tó vett részt azokon az előadásokon is, amelyek a dolgozók anyagi jólétének és kul- } tiyáliis Mánvouaktioak emelésére irá­nyuló terv felad átokkal foglalkoz­táik, A hozzászólók saját példúju. kon keresztül mutattak rá a dolgo­zók reálbérének állandó növekedé­sére, elmondták, hogy mennyi min­dent köszönhetnek a szovjet hata­lomnak. A választók kérésére az agitációs ki i zpont óbb a/i 1 előadásokat tartot­tunk a szülök részére Is. Számos választót vonzott például a gyér. mekek neveléséről szóló tartalmas módszertani előadás. A Komszomol kerületi bizottságá­val együttműködve többízb ti ren- deztünk külön ifjúsági előadásokat és esteket a fiatal választók számá­ra. Különösen nagy érdeklődést kel. tetteik a népszerű tudományos tár- gyű előadások, amelyeket rsndtsze-, rint színes dokumentum vagy isme. felterjesztő filmek bemutatásával egészítettünk ki. Hatalmas érdeklődés mellett zaj- lőtt le a vűLfisztúsi kaim pún y nap­jaiban rendiétt ,.böke~est”, amely-, nek előndójiíi Zinajda Nyikolajrvnu Gagarina tudományos dolgozó, a kerület egyik küldöttje volt Az előadás után kuHúrsirdánk tagjai szórakoztatták a választókat. A két agitációs központban tele- viziósi vevőkészüléket úl'lf tot tünde fel. A választók több nioszkvtini e>zfo­hászból közvetített színmüvet néz­tek végiig. Népnevelőink gyakran felkeres­ték a választókat lakásukon. Rend-* szerint azokat a dolgozókat látó. gatták meg, akiket már Jól ismer­tek. Beszéltek a kommunisták és l>á rton lei vüMek megbonthatatlan blokkjáról, Ismertették a küldött, jelöltek munkáját és társadalmi te­vékenységét. A választók találkozásai a kül­dött jelöltekkel — Gagarina elvtárs.' nővel, Kurgyukovával. kerliletUnac egyik üzemének sztahanovistájával* Karcev vei, az egyik közelMtásI keni, bümát igazgatójával és a többi elv- társakkal] — igen srrfrkMyes baráti Tégkörbon folytak le. A választási 'kampány Idejön &>iy. tatott népnevelő munka újabb ta, pasztillatokkal gazdagította agitá- ciös kollektívánkat, megszilárdította a pártszervezet kapcsolatát a dol­gozókkal. feladatul tűztük ki. hogy ezeket az értékes tapasztalatokat jól hasznosíthatjuk további mun­kánk során. Aminek nem szabadna lennie „A minisztériumok felelős funkcionáriusai, gyárak ígaznatói igen gyakran szemrebbenés nélkül követelnek drága, nehezen beszerezhető anyagokat* olyankor, amikor az anyagokra nincsen szükségük, vMW csak * távolabbi időben lesi szükségük,­(Cerő Ernő elvtársnuh a Kör non ti Vezetőség ülésén 1952 nőnem, her 29-én mondott beszédéből.) . A Kálim ív utca elején felállított MÉH gyüjtőtelepeu az öcíizehotr- dott fémhulladék halmaz is bizonyítja, úttörőink és DlSZ-fiatai- jaíuk telkes munkáját. A különböző fajtájú fémhalmaz mellett ott látható az a kb. 3S mázsányl göinbvas in, amit a jóhiszemű Beteríti fuvarosok szántottak oda az Áltatforgalmi Vállalat költözködése fo- lyaimúa, A Budapesten székelő Állatforgalmi Vállalat szállíttatta a nyírogyháv.i begyűjtési központhoz ezt a jelentős mennyiségű gömbva- sat még 1951 ószón, — de furcsa módon — „felhasználási utasítás’’ nélkül. A vállalat a;nyagayüvántar;ói két éren keresatül szorgalmasan belevették az anyag-kimutatásba ós rendszeresen jelentették központ­juknak, hogy büszke őrzői a SS mázsa sjömbrasnaíc. £>ahal Károly, a vállal»t beruházási előadója, amikor átvette ezt a munkakört, csodálkozott is azon, hogy’ minek ez a rengeteg gömb- vas a vállalatnak, talán erre fűzik itt a begyűjtött sertések passzt &U? Azt. a magyarázatot kapta, hogy efelett a begyűjtési minisztól rium ellátási osztálya rendelkezik. Talán a tervbevett nyíregyházi ést fehérgyarmati sertéstenyésztő épületrészleg épít őséhez lett volna rá szükség. de mivel a Tatarozó Vállalat a munkálatok elvégzéséhez nem szokott nyersanyagot kérni, megmaradt a gömbvas. De jó ez ne­künk, olyan kapóé árn. mint a cukor, vagy a liszt” — így véleked­tek az Allttiforgalml Vállalatnál. Ezt az építkezésnél fontos nyers­anyagot lsét éven át a rozsda ette, mint az árurejtegetöicnéi a szö­vetet a moly. Az üzemi pártezerveaet sem tett semmit. A vállalat öntudatos dolgozóinak is könnyen elslklott a tekintete a rozsdásodó nyersanyagon, pedig olyan szép halmaz, hogy naponként beleütköz­hetett volna tekintetük. Építkezéseink ezzel az anyagmennyiséggel is előbbre haladná­nak, például a KIK. számos lakás rendbeli ozásánál fel tudta volna haemátoi. Azonban, az ÁllatforgaJmlnál a „nem kér ez enni” állás­pont uralkodott. Arról nem is beszélve, hogy a kimutatásban, „becs. tés” szerint, csak egy tonnának tüntették fel a mennyiséget. Nép- gaTvjjisá cm nkbsíü tervszerűség van, így az anyagellátás terve mm! esetre sem arra épül fel, hogy egyes vállalatok, vagy igazgatósások évekig tartalékoljanak fontos nyersanyagokat. Ezt tudni kellene az ÁllatlorgalmS Vállalat öntudatos «lolgoaóinak éppúgy, mint a vállalat felsőbb Rzprreiwk, 1053 -U’BILIS 02. SZERDA 0 PARTÉPÍTÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents