Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)
1953-04-03 / 79. szám
NÉPLAP 19Ö3 ÁTEiEIS 3, PÉNTEK A Vulkán népnevelője az üzem jövőjéről beszél A kisvárdai Vulkánban alig fér el aa ember a maiteres, téglás talicskáktól, szekerektől, gerendáktól, az emelkedő hatalmas épületek közt sürgő-forgó munkásoktól. Három millió forint kél életre, hogy új, szebb gyár épüljön. A műhelyekből kitekintő munkások szeme 'megsimogatja aa emelkedő téglafalakat, a már fölépített kétemeletes épülettömböt, a tágas, világos szerelőcsarnokot, a transzformátor épületét. Ilyenkor még szükebbuek érzik' a régi, a kapitalista világból Ittmaradt odúnagyságú műhelyeket. Megszólal a gong, 12 óra. A dolgozók leteszik szerszámaikat, leállítják a géjteket és az étkezdébe indulnak. Gáspár István hegesztő is odú igyekszik. Siet, mert beszélgetni akar egy pár dolgozóval ebédidő alatt. Az ebéd befejeztével a kis Csákvári Miklóst fogja karon és leül vele a hegesztömflhely plőtt lévő ládára. — Na, Miklós, hogy érzed magad B. műhelyünkben? A kis Csák vári nemrég került a Vulkánba. Szerényen, mosolyogva válasaolgat mesterének, aki 2 hét óta Ismerteti vele a hegesztés titkait. — Szeretek Itt dolgozni. Úgy érzem, sokat tanultam már e két hét Blatt is. — Bizony, kell is hogy jó szakmunkás légy, mert a régi, kóceráj iielyón épült szocialista gyár több tudást kíván. Uj gépekkel, új módszerekkel dolgozunk. Én sem állítatok meg a tanulással, ha tártaid, sőt emelni akarom a 1-17 százalékot ... Pár hónait múlva meg vs új üzemben — ott megy majd igazán a munka. Miklós szeme az új öntödén van és már maga elé képzeli, milyen szép lesz a gyáruk, ha a többi épület is olyan büszkén fog állni. — Bizony, jó lenne, ha ml is bevonulhatnánk már az új műhelyünkbe, mint az öntők, — szövi tovább hangosain gondolatait. — Az apám és Pista bátyám is itt dolgozik. Mindhárman szépen keresünk, gond nélkül élünk. A beszélgetőkhöz mindtübben csatlakoznak. Grünfeld Jenő bádogos is ülőhelyet keres. Gáspár elvtárs most hozzáfordul: — Grünfeld szaktárs megnézte már az új építkezéseket? — Meg hát. S nekem az a véleményem, nemcsak új munkahely lesz, hanem új és hosszabb életet is jelent. — Aztán hogyan köszönte meg a felszabadulási héten új, boldog életünket? — kérdi Gáspár István. — Nekem még nem volt selejtes munkám. Tegnap egy víztartályt kellett megjavítanom. Négy órát kaptam rá. Három óra alatt rend. beszedtem! Azelőtt az öntödében elromlott az áteresztő-szelep. Nem kapott elegendő levegőt a kemence. Tudtam, sietnem kell vele, hogy az öntök határidő előtt teljesíthessék a tervet. Két órával előbb csináltam) meg az előirányzott időnél. A jövőben sem fogok szégyent vallani. — Szégyen is lenne elmaradni. Az üzem dolgozói közül tíz ember sincs, aki 100 százalékon alul teljesítené a normáját, —■ mondta Gáspár elvtárs. — üzemi dolgozótok átlagteljesítménye több mint "0 százalékkal növekedett *t felszabadulási hét alatt. Ezért tudtuk teljesíteni az első negyedévi tervet március 27-ig. De nem csoda, ha mindig nagyobb az ember munka- kedve. Tudják, elvtársak — szól a körülállókhoz, — amikor az ember bejárja a II. emeletet, az új öltözőket, a négyszázszemélyes fürdőt, hát úgy érzem, hogy varázslat történt velünk. Az első emeleten, az irodákban, a most készült laboratórium, ban a mi gyerekeink vannak. Aztán micsoda felszerelések 1 Itt lesz a kor. szerűen berendezett orvosi rendelő Is. A dolgozók egészségét azonban más módon is védik, ritka lesz nálunk a baleset, mint a fehOr holló, hisz minden gépre felszerelik a védőberendezést. Neon fordul elő, mint a múltban, hogy a gép levitte az ember ujját, vagy kereteiét, mint Hornyák Ferencnek meg sok társának. — Úgy tudom — szólalt meg az egyik hátrább ülő dolgozó, hogy a szerelőcsarnokba korszerű szovjet és más külföldi gépeket kapunk. To. vúbb növekszik évről-évre a dolgozók létszáma is. A környékbeli szövetkezetek adhatják a munkaerőt. Az emberek helyébe meg mi adunk korszerű gépeket a mezőgazdaságnak, hogy az ott dolgozóknak köny- nyebben menjen a munka, többet teremjen a föld. — Azt tudjaik-e a szaktársak, hogy új öntvényraktárt is építünk, — kérdi Gáspár elvtárs. — Ha az kész lesz, nem rozsdásodik a sok drágia félkészáru a szabadban. Minden új lesz itt és szebb lesz az életünk. Már azt is hallottam, hogy a mellettünk lévő dombot is elhordja a vasút, hogy tovább tudjunk terjesztkednl. Ott is hatalmas műhelyek nőnek ki a földből, hogy hirdessék a felszabadult ember tol kötő erejének nagyságát. A gong jelez, A dolgozók felállnak és gépeikhez Indulnak, hogy a ma munkájával egyre közelebb hozzák a holnapot, a szocializmust. V. Gy. Nyíregyháza egykori és mai vezetői Életrajzi adatok néhány sorban Dr. Bencs Kálmán „m. kir. kormány főtanácsos’’, polgármester. Hangzatos neve és címe volt, annál kevesebbet lőtt a nyíregyházi dolgozók érdekében. A legnagyobb sikkasztó és csaló polgármesternek ismerték nemcsak a városban, hanem az egész országban Is. A Sóstó-fiirdő építésére előirányzott összegből például annyit lopott, hogy egy tiaenkőtszobás emeletes villát építtetett belőle magának a Sóstói-utón. A villának nagy parkja, gyümölcsöse, szőlője volt s benne a „hivatalból kivezényelt” utcaseprők, hajdúk, városi szolgák dolgoztak ingyen. Napirenden voltak a dáridók a villában, folyt a pezsgő ... Gyűlölte a munkásokat. Amikor munkanélküliek küldöttsége kereste fel, hogy mentse meg őket az óhbaláltól, a küldöttség vezetőjét. Soltész Mihályt, orvul legyilkoltál:fca. Szenny és vér tapad a kezéhez .. . Dicstelenül, életpályájához méltón, fejezte be életét. Olyan szemérmetlenül, nyíltan lopott, hogy már a Hortky-rendszer sem nézhette tovább be. hányt szemmel és a tömegek nyomására vizsgalatot t indítottak piszkos ügyei kiderítésére. Bencset c'ikor félelmében megütötte a guta... Lovas Kovács András Képviselőtestületi lag, kukák. Hírhedt név volt ez a nyíregyházi tanyaviiágbap 1 ö volt Nyíregyházán a mindenkori választási bizottságok elnöke. S a torteskédésért mindig levette a maga sápját — a tönkrement, árverésre kerülő kisparaszti földeket ő kapta meg potom pénzért. így lett többszáz. liold birtokosa. Arról volt nevezetes, hogy cselédei még télen is mezítláb jártak, annyira kluzsorúzta öV't T.ovas Kovács András. Dr. Énekes János római katolikus kanonok, felsőházi tag, városi képviselőtestületi tag stb. Palotáját, a katolikus bér. palotát a dolgozók „úri bérháznak” nevezték el. Árui a közügyekiben való részvételét illeti — közkedvelt volt az „úri hölgyek” társaságában. Az „úri asszonyok” egymásnak adták a kilincset lakásán, ahol valóságos cukorka- és csemegeüzletet rendezett be. Dr. Énekes saját magát Nyíregyháza legelső értelmiségijének nevezte... Csak egy kép róla: TOPJ Szilveszterén a szokásához híven hatalmas cláridó volt" Énekes kanonoknál. Az utcára hallott ki a duhajkodás. Ezen az éjszakán fagyott meg a papiak küszöbén egy éhező, rongyos szegéty- aSszóny... Kapzsi, pénzéhes ember volt, az egyházi szertartásokat kétszeres stóláért végezte el csak. Hiszen ő volt dr.' Énekes János Kuhár András, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. * 'S'cm idős ember, de ha a szenvedések, nélkü- lövések súlyával mérnénk az idejét, akkor már öregnek kellene mondani öt. Először szobafestöinas volt Nyíregyházán. 1929-ben szabadult, aztán mivel munkát nem kapott, Petire ment gyalog. Hol itt — hol ott dolgozott, Átképezte magát a kötszövö szakmára, S em tudta létlenül nézni a. Horthy-rendszer embcrtülö nyomorát, beállt a harcosok köré. Szál mos sztrá jkban is részt vett, feketelistára került, többé nem kapott állanád munkát. A felszabadulós pillanatában újra csatasorba állt. Ibrá.nyban földet osztott a dolgozó parasztoknak. Járási vezető lett Gór ón, Tiszalökön, aztán Xayykéitlóban. A nép állama■ az Érdemérem arany- fokozatával tüntette ki. 19ö0 óta áll a városi tanács élén. Becsülettel dolgozik s legnagyobb öröme, hogy a munkások, dolgozók, becsületes emberek városa, az új Nyíregyháza egyre szebb és gazdagabb. A nyíregyházi dolgozók is bizalommal keresik fél mindenkor, mint olyan embert, old közülük való, aki a nép fia. Magna Andrásné, a nyíregyházi városi tanács tagja, örökösföldi tg. nyafelclös. Idős asszony már ez az ötholdas dolgozó parasztassszony, de a munkában, a. népért való fáradozásban fiatal erőt mulat A mezőgazdasági munkát példaadóan elvégzi, a beadási kötelezettségeket. teljesíti. Mint tanácstag, a parasztasszonyok békeakarátának szószólója. Rendszeresen tart kis. gyűléseket otthonában, ahol jobb békeharcra, buzdítja társait. Jó munkájáért az Országos Bé’c'a- nács tagjai sorába választotta, Dr. Zempléni Béla, a nyírcgyhtlzi megyei kórház igazgató-főorvosa. Nyíregyházán született, édesapja egyszerű asztalos volt. Itt járt gimnáziumba is, majd restre került egyetemre. Saját maga tartotta fenn magát azzal, hogy úri csemetéket tanított, akiknek több volt a pénzük, mint az eszük cs tehetségük. Budapesten dolgozott egyetemi tanulmányai befejezése után — hosszá ideig. mint „csqlédkönyves'', díjtalan gyakornok. Fizetés nélkül. A felszabadulás után hazatéri. Először helyettes főorvosa lett a kórháznak, majd igazgató- főorvosa, Igazgatói teendő mellett, tevékeny orvosi munkát is végez: a szemészet főorvosa, a fiatal orvosok lelkes tanítója, nevelője. Városunk értelmiségének megbecsült, tiszteletben álló tagja. Számos gyűlésen szólalt már fel és áldozatkész békeharcra buzdította' dolgozó, alkotó pirsait. Április 4-ét ünnepeljék mindenütt a szárítós teljes befejeztével! Megyénk mezőgazdasági dolgozói azt fogadták .Rákosi elvtársnak, hogy eddig soha nem látott termés- eredményeket érnek el a földeken a haza, a nép javára. E fogadalom megvalósításának legelső előfeltétele, hogy idejében elvégezzük megyeszerte a szántást. Ha rövid időn belül nem sikerül befejezni a talajmunkát, elpocsékoljuk azt a nedvességet, amely a Szabolcs, szatmári mezőkön oly nagy fontosságú a növények fejlődéséhez, a jó terméshez — s mázsákban kifejezhető terméscsökkenéssel számolhatunk holdanként bármelyik nö- vényíéleséguél. Március 28-ra nem sikerült telje, síiéül a szántási tervet. Éppen ezért most még inkább megsokszorozott erővel kell küzdeni minden talpalatnyi terület felsaántásáért, a szántási tervek maradéktalan teljesítéséért. Április negyedikét; hazánk felszabadulásának ünnepét mindenütt a szántás teljes befejeztével kell ünnepelni megyénkben a mezőgazdasági dolgozóknak!' Minden mód megvan arra, hogy a nagy- ünnepre teljesítsük a szán. tási tervet. Azonban elsősorban gépállomásainknak kell még Inkább meggyorsítani a traktormunkát. Megengedhetetlen dolog, hogy a kölesei gépállomáson például március utolsó napján is csak 2.2 hold jutott egy-egy gépre szántási teljesítményként, s a tiszaszalkai traktorisiák sem jutottak tovább 3.9 holdas átlagnál — amikor pinákét gépállomás jókora földterület felszólításával tartozik még! Jónéhány gépállomás már az elmúlt napokban is közel járt a tavaszi szántási terv teljesítéséhez. A .tisza vasvári, fehérgyarmati és balkányl gépállomások példás munkával már túl is teljesítették tervüket, s mint tegnap jelentették, a nagyhalászi gépállomás is felzárkózott az élenjárókhoz. Azonban jónéhány gépállomáson van még mit törleszteni, mint a tiszaszalkai, nyírmadai, nagyeesedi gépállomásokon ]s, nemkülönben Kölesén, Kisvárdán és Nagyvarsányban 1 A gépállomások vezetőinek még inkább gondoskodniok kell most arról, hogy a kiemelkedő eredmények előfeltételeit biztosítsák a traktoristák számúra. Nem lehet eltűrni ezekben a napokban az olyan eseteket, mint amilyeneket tapasztalni lehet a kisvárdai, mátészalkai, nagyeesedi gépállomása, kon is, hogy a dolgozók lelkesedése mögött jóval elmaradnak a vezetők, elmulasztják biztosítani a jó munka technikai előfeltételeit, mit. sem törődnek a verseny értékelésével. A versenynek minden eddiginél nagyobb lendülettel kell haladnia gépállomásainkon. A vHlátnok, harci röplapok, mozgó, híradók segítségével minden traktoristának tudnia kell, hogyan haladnak társai vállalásaik teljesítésével, hogyan folyik a harc a szántási terv teljesítéséért. A gépállomások vezetői fáradságot nem kímélve nézzenek utána, minden előfeltételt megad - tak-e a traktoristáknak a normák túlszárnyalásához, a kiváló eredmények eléréséhez. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy gépállomásaink traktorosai április negyedikét a szántási terv teljesítésével méltóképpen ünnepelhessék! Este fia óra mar regen elmúlt,, amikor a budapesti központ és a megyei gépállomási igazgatóság egy-egy képviselőjével megérkeztünk a kisvárdai gépállomás sza- boksbákai brigád száll ásá ra. Arra számítottunk, hogy a pihenő váltás traiktQristúit barátságos szálláson találjuk. Azonban kiderült, hogy a szatoalbsbákai brigá dnál hist korántsem lehet szállásnak, még inkább nem lehet barátságos szállásunk tekinteni. Mert a gépállomás vezetői „elfeledkeztek” gondoskodni arról, hogy a traktoristák megfelelő körülmények közt pihenjenek, s utána felfrissültén láthassanak öj- ból munkához. Még a legegyszerűbb dologról— a mosdótálról sem gondoskodtak. A szalmazsákok le. pedő nélkül, piszkosan sötétlenek, állítólag mosni vitték a lepedőket, csak „elfelejtették visszahozni”. De nemcsak az emberi körülmények közölt való pihenésnek, a szórakozásnak sem láttuk ott parányi lehetőségét sem. Mód lenne rá pedig, hogy rádiót kapjon a brigádszáí- lás. Deltát... „kinek is jutna az eszébe... 1” A traktorieták mindemellett lelkesen, odaadóan harcolnak most azért, bogy pótolják az eddigi um- laisztásokat, meggyorsítsák a szántást. ,lámát! Gyula gépén ott találtuk Itatta Gyula lt‘ éves munka- gópkezelöl, aki maga kérte megfelelő« vezetőjét, hadd szánthasson éjszakai is, legalább addig, míg .Tánvári pihen. Nem messze Jánváriék gépétől, ott dolgozott Bíró Ferencék traktora. A sötétséget vígan hasították a gépek fényszórói, az ekék nyomán szaporán borult egymásra a sok fel hasi tolt hant. Azonban korántsem volt minden rendben a szabolcsbákai brigádnál, i Mint ahogy a „brigádszállás" meg- i mutatta a »épállomás! vezetők ; nemtörődömségét, úgy húzta alá ezt | a nemtörődömséget n trakíorlsták- . kai való beszélgetésünk. JíVzsst Kái rolyué traktorista például szonáta, tou éjjel nem tudott száutani, —- mert nem volt üzemanyag 1 És miért állt csendesen, munka nélkül Mándokl András traktora? Mándoki .András kérdésünkre mindjárt választ adott: ". t eje- Ferenc szerelő volt kint. tegnap hozzám és levette a hengerfejet, hogy megnézhesse miaics-e a csapszegnok valami buja Aztán vissraas&erelte, de rosszul 1 Azóta fő a tankban a víz. Nem indok szántani. A hibát meg nem Igazították helyre:’’ De Bíró Ferencék is elmondják, hogy a. szerelők hanyagsága, az ö munkájukat is hátráltatja. Hossz volt a gépük, a szere-lö minden nap javítgatta a hűtőt,, ahelyett, hogy egyszerre megcsinálta volna. Emiatt tíz nap alatt mindössze tíz holdat tudtak felszántani! A traktoristákkal való beszélgetősünk során kiderült, hogy nem ismerik a brigádok, traktorieták közt folyó verseny eredményeit, a munka egyetlen értékelőiét sem kapták még meg! Ellenőrzés hol van. hol nincs. De inkább nincs. (Erről magunk is meggyőződtünk, mert Farkas Tibor körzeti guz- dúsz, Sitiiké .József főgápősz és Varga Béla szerelő is már éjfél előtt hazatértek kintlétünkkor az „éjszakai ellenőrzésről” ...!) A műszakiak sem végeznek lelkiismeretes munkák A kisvárdai gépállomás traktorls- tál. akik lelkes, jó munkát végeztek a felszabadulási héten, elvárják, hogy munkájukhoz minden támogatást megkapjanak úgy a gépállomás vezetőitől, mint a műszakinktól. Elvárják. hogy gépeiket ide jót ten rendbe- leiryök, elvárják, hogy emberhez méltó szállást biztositoanak szó mukra. Mindez szükséges ahhoz, hogy szántási tervüket maradék nélkül teljesítsék, normáikat túlszárnyalják !-V- T. Jelentés egy éjszakai traktoros-portyáról: A kisvárdai jfépállomáson súlyos hanyagság' hátráltatja a szántást!
