Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-10 / 84. szám

NÍPUP 1958 ÁPRILIS 10. PESTIEK Legyenek a% agitációs tanfolyamok népnevelőink harci tanácskozásai A ttazalöki községi párts&erveraet «lapisméreti tanfolyamának haR- jratói legutóbb az ,,ötéves tervünk [hókealkotásai” című anyagot vltat- Ktik meg. Deasö elvtárs, a szeminá­rium egyik hallgatója a at ismer­tette, hogy mit jelent arámiinkra a Szí által Var?itnű építése, Sztálin­i-áros Miépítíee. Nemrég még a Táros helyén kukoricatátoliák terül­tek el és szegényes viskóival ott lapuit a régi ÍXiriapérileiíe. Most fezen, a helyen épül fel haizánlk első fizócíaifeta városa Itt épül íel ha* fcátík együk Legnagyobb nehézipari központja, vas- és acélöntődé. Har talmas Martta-ikesmencók is épülnek és a Dunaparton építik fél az or­szág egyik lfegkorsverűbb toiíkütőjé't Elbeszélgettek a szeminárium kailgaitói Komlóról, ä November 7 Erőműről, a i’oiüalatti Gyorsvasúh kői és megyénk büszkeségéről, a p/iszatöki Vízilépcsőről. Elmondták tiat, hogy mindezt pártnokmk, ué- jii demokráciáinknak, az ötéves ter­vünknek köszönhetjük. Feltétlenül szükséges és helye® volt, hogy mindest az elvtwraab is­merjék és iemer lessék, azonban tmiodaz egymagáfaam mám elegandó. Országos nagy eredményeink, i*a- 3 almas bákratStatásainik meltelt mám felodkezäheiKfok él a helyi ieredroényefkről sem. Arról, hogy Tíszalök község képe és JiafeÉimak élete hogyan változott meg a terv 'nyomán. Népnevelőinkre igen nagy ada­tot bízott pártunk eaékben a hetek­ben és feladatukat csak gondosan kidolgozott helyi érvek segítségével’, meggyőző, személyekhez szóló agi­táció. segítségével tudják ellátni. Hogyan agitálhat a tbszalüki népnevelő, ha például nem tudja lazít, hogy a községe új gimnáziu­ma (; kap?! El kellett volna mon­dán kik az elvtársaiknak azt is, hogy míg a múltban három fafeola volt 10 tanítóval, most hét tekolúja van Tiazaiöfanek és jelentős mér­tékben emestkiedett a pedagógusok létszáma is. Jelent&eg 28 tanító és tanár gondoskodik a fiatalok isko­lai neveteeéi'Sl. AseJőtt csak egyes fctaáMHta égett a villany, most aß égisz közi-rget OSárasztja a fény, a já­rás minden községébe» kigy tanaik Rá­kosi elvtjárs lámpái. Számos idős asz- szony monctogáitja esténként: „So­hasem hittem volna, hogy még ezt is eiénem’’. Arról sem flöledkezUe- tünte meg, hogy mér eddig 20Övé- zettikíes rádiót sfcereKek fel a köz­ségben, ami aßt. jelenti, hogy info­dén nyolcadik emberre jót egy rádió. Balogh Manglt elvtárshő örömmel újságolta a fogteWawás titán, hogy utcájukban mitteten liáaba be vasa már vezetve a rádió, szóraíkoizlwttnafe, tiawithat-nak ked­vükig. A vifei során arról is litóigtatak ■az elVtekmlk, hogy most épül a 12 ágyas szütőotflhorr, amely a avihö- anyák és gyerrnetek €f?5*ssélgét van bivalya SKoáigální. A uHphőziotóio- noa óvodáiban épülő fúroíitihűt fél­teit fclacsetak, gyeiimcteiirfk egész- aágvőcteíméfc eegftt «SB. Mfotí. m- gytéö és nagyoM) asz a gandeäko- dás, amelyat maguk a. dolgozók ércimek - népi dernoikvátíáife, pár­tunk jóvolíéiból. Sokait; tudóit voina őrről Kenyeres eírtáite. aki a fetszadbelőnláa előtt asz egyik wadatombam cselődeekiédetit caaiá- tkwRM. Az egyilc fia a debreceni kö-Tnikán dolgojÉte. Egy fia a Tisza- HM Erőmű megbecsült dolgozója— villanyszereit;. Ez a néhány feä®orolt tény is beszs'doson mutatja, hogy a tisza- löki dOugoaóSc élete hogyan vóllo- zsett meg a terv nyomán az egész ország képével együtt. iflndezbket nem haMgeriian ják ed népnevelőink. A választási agitáció j során minden egyes embernek eni- 1 lőkezetébc kell Idfeni. hogy hon nan vezetett bennünket idáig pár­tunk a Szovjetunió segítségével. Az ellenséggel folytatott kemény harc árán értük el dkieneiinhet, j Érről megfeledkeztek azerfban aiz \ agitációs tanfolyam hallgatói és! élsősoitüain a vezetője. E*&kért a hiányosságokért a p&rteervfezsstet terhelt a felelősség. Nem adtak segítséget a rtepneve- ■ípiaadkj nem dolgoztak ki helyi ér­vekéit, amellyel segítségére leül ettek volna Bípnevelőtok fontos mudká- jéraafc. Beosztották ugyan az elv- társakat utcáik szerint, die nem ad­taik ikezükbe helyi érveket. Nem hívták fel a népnevelők figyelmét «raa, hogy a község dolgozóinak fiat közül hányán járnak egyetem­re, főiskolára. Eiíetedikeatek airtól is, hagy hány katonai testet adott a Mtesíig néphadseregünknek. Nem kisebb fetelősség terfieil Dö- . mányi «•wMrswt, a tamtfolyam veze­tőjét sum, alfei afeétyett, hegy a lie- : Ij’i erechreSiwefirre hívta, volna fel a hailgsítök figyelmét:, csak áltolc- b<n bsss««lif *r. «dM0dá eredmf- nytakrőí, nem vocatícoaiátta aiß&ßit \ TiaaaJök közaágre. — mereven ra-1 gastkodoít a taósteráiKiz. SürgőJWn hüssöböüj? ki a párt- áservtraet ewiseit a hiáuyossáigcikav. S a rasgy harcra felkészülve, az eteaaség mirkten hírverését leküzd­ve hajtsák végve népnevelőlíík atzt a megtScfflielő feladatot, melyei pártunk rájuk bízott Tiiá,gosí teák flel a dolgozók ni arról, hogy az a sok eredmény, amelyek áltat meg- váteozótt Tiszalök doigozólnate is az élete a Szovjetunió fetázsahadiftáai folytán, — pártunk hősi harcán ah népiünk ösSSSsfaáteándl*, cgysésé nék kö3zőn}»ebő. A íénigyíijtés első heti eredményei Szaboies-Szatmárbau Szabolce-Szntmár megyében a VlÉH-vállalat 96 syüjtőtelepére az első héten 1288 mázsa vas, 3383 kilógraimm fém, 8247 kilogramm papír és 7285 kilógramm rongy gyűlt be. A járási ssékjiolyek kö­zt'»! a Legjobb eredményt Vásáros- oaméiiy érte el, ahol az oi«ő hét napban 151 mázsa vasat, 114 kilo­gramm színesfémet gyűjtöttek. Ez a 114 kilogramm fém 10 falusi ház villamosífására elegendő. •Tó eredményt, étt el még a fém­, gylijiésbesn Nyíregyháza város is. 882 mósisa vasat és 1864 kilogramm fémet vitted április 7-ig a bé- gyiittőbel yékre. A fémgy ü jté^N-n •különösen jól kiveszik részükéit az fittöfő pajtáwi;. a leafjobb egyéni eredményt Krajosovics Júlia VtH. osztályod úttörő pajtás érte el. <5 egy maga 850 kilógramm vasat gyűjtött eddig. Ebből a vaehulla- dékból nyolc és félszáz darab ka­pát tvíd gyártani ipa<rahk, A Nyíregyháza és környéké áttá-1 i á nos iskolái között ft legjobb ered­ményt a kis te’lóri szőlői iskola út­törő pajtásai értek él. Az MTH.fi fiatalok is egymiáHil versenyezve végzik a főmgyüjtési mtinkát. Az eddigi eredmény 3330 feilógraaiun vas. A brigádok közötti versenyben jelenleg a Demján- brigád halad az éten, — 18 mázsás eredménnyel. Közvetlen utánuk kö­vetkezik a Táborszki-brigéü, amely 15 mázsa vasat gyűjtött be. Ü J A R C ÜK Ö Z S É G E K y-ecscéi. l an égy történél, arnély szájróí-szájra jár Na.gyecseden. Ez a történet a község régi urairól, a nagyhatalmú Báthoriakfól és a job­bágyokról szól: Báthorl Erzsébet, a földesúr lénye minden nap .iobbágyiányók vérében fürdőit meg, hogy szép legyen. A történet nagy Igazságot mond eí! A község volt urad, íöldes- úiíik, papok és klilákok valóban a nép vsrisazadó^os vcsrejtékéból szé- I- rtok ojiignkuak gondtalan, henyélő életet, gazdagságot. Most üj történetet lehrt írni Nagyecsfedröl. Meg lehet írül, hogy :i község minden becsületes dolgozója a szabadság napfényében für­dik ss vidám, egyre szebb életet él. Ezt el lehet mondán! Szántó La­josról, aki a múltban harmados munkás volt, most pedig a Vörös Csillag termelőszövetkezeti csojKirt tagja. 12 méter hosszú új házat épített, két mázsán felüli sertést vágott. El lehet móhdaii! Szűcs Sándorról, aki szintén nincstelen volt, s most új luVzban lakik és földje is vau. El lehet mondani mindén dolgozóról s el lehet {n°n* dani magáról a községről Is. A felszabadulás óta 150 új ház épült XagyeCseden és hatszázao kaptak földet a földosztás során. A felsza­badulás előtt a községben 200 család nfem vágóit Sertést éVetrte. 1052—1053 telén több, mint 2500 sertésvágási engedélyt adtak ki, ami annyit jelent, hogy Nagyecsedea minden családfa másfél sertés jutott ezen a télén. Kulturáltabb és műveltebb a nép a községben. Kégen 23 tanító (anított, ma 35 tanító neveli a gyermekeket. Felsőbb Iskolába 8—10 gyermek járt, akiknek a szülét gazdagok voltak, vagy gazdag párt­fogóik akadtak a rokonságban. Ezzel szemben ma már 85—90 nagy- t'csedi dolgozó paraszt gyermeke rohamozza a tudomány várát kö­zépiskolákban, egyetemeken. Az általános iskolások száma is 1182-re emelkedett a régi 800-zal szemben. — Nagy Szolgálatot tesz a művelődésnek az, hogy 300 házba vezették be a rádiót Nagyeeséden, Az életszínvonal emelkedésére jellemkő, hogy míg a felszabadulás eíött egy hónap alatt öt mázsa cukor fogyott el a községben, most egy hónap alatt 25—30 mázsa cukrot vásárolnak meg Nagyeceeden. S ha mindehhez hozzátesszük a gépállomást, a fiapköziotthont, a betonjárdát, péküaemet, akkor valóban elmondhatjuk: u szabadság nonfúm óWon fiirriilr ‘N’fl mvPPSPfl forma hősiességgel küzdött a ma­gyar nép szabadságharcáért, a tö­rök nép és spanyol nép legszentebb ügyéért, és dicső katonája volt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomnak. Zalka Máté nem érhette meg, hogy Tunyognmtolcs dolgozó parasztjai IS rálépjenek a szocializ­mus építésének útjára. Ám a tu- uyogniatoldsl dolgozók méltó emlé­két állítanak nagy szülöttjüknek azzal, hogy becsülettel harcolnak a szocializmus megvalósításáért. Nagyot fejlődött Tunyogmatolcfe a felszabadulás után. Horthyék bürokráciája külön kezelte Tunyo- göt és Matolcsot. bár a kettő tette­sen egybeépült. Két különböző já­ráshoz tartoztak és különböző kör­jegyzőségekhez. Kilométereket kel­lett gyalogolni az ügyes-bájos dol­gok elintézésére. Népi államünk egyesítette a két községet és ma már önálló tanácsa van Tunyog- matolcsnak. Ám nem ez az egyet­len, amelyet áz Itteni dolgozók kaptak a nép államától. Három híd épült újjá, korszerű járdát, ta- nácsházat kapott a község. Mozi és kultúrotthon szolgálja a nép kulturális felemelkedésének ügyét. Uj állomás, villanyvilágítás teszi szebbé a községet. Több mint 200 lakás épült Tunyogmatolcson a fel- szabadulás óta. A község tovább fog fejlődni. En­nek ígérete és bizonyítéka az az Ezzel Is érveljenek a népnevelők Szemléltető kimutatás arról, miiven mértékben szabadítja meg az ötéves terv a roaaögazdasági dolgozókat a gépesítés segítségével a legnehezebb testi munkáktól, a mélyszántástól, aratástól, tarióhániástól és burgonya- szerióstSI. A feM** mezők » hároméves terv, a s5?ét mezők a? btéves terv RéjádtiitÉsi színvonalát muírtják **,ycr. meiípa^fjasási munkákban. új bölcsőde, amit éppen most ka­pott meg Tunyogmatoles dolgozó népe. Kisar A múltban a kisari nép Károlyi „gfő/” és egyházi birtokon dolgo­zott s még ráadásul 20 kulik zsákmányolta, ki. A régi vezetők zsarolták a népet, idős Vagy Béla küták li eóig volt a Község főbí­rója. és ez idő aitx.1l több mint 70 hold földet harácsolt öís-e. A lakosságtól járdaépítésre pénzt Sze­dett f£l és a pénz nagyrészét zsebre- vdgla. Ä hadiözvegyek ségébjeit sem adta ki, hanem azt tó saját hasznúra, fordította. Imre Gábor, Lengyel Bálint hutáknál dolgozott. Munkaközben baleset érte, de a ku. kik nem volt hajlandó fizetni a betegápolást költséget — így ma­radi nyomorék Imre Gábor. Az el­keseredett nép. sokszor próbálta, a szavát felemelni. Ilyenkor csendőr- pofon volt a válasz. Gróf Károlyi csendőrükkel vitette a cséplőgéphez Kovács Albérlet és Bányai Lajost. Kisar Arról nevezetes, hogy it: írta meg Petőfi Sándor a „Tisza.” című költeményt' Ebben a versben ágy ír a nép hagy költő-fia a Tisza két partjáról, mint a nép jo­gos tulajdonáról. Ez az idő ózon­ban csak iSjS-ben. jött él, amikor kiosztották a földet a dolgozó pa­rasztoknak. Sok szépet lehet elmon­dani a. község 19i5-től kezdődő új éleiről. Vj híd épült a Tiszán egy­millió 300 ezer forintos beruházás­sal. Az urak nem törődtek a, gátak megerősítésével, — a nép állama épített áttörhetetlen vasbetongátat (a Tissas két partján, MélyfúiUsú kút építésére 36 ezer forintot1 adott, önálló tanácsot, postahlva•> Iáit kapott a, község. Naponta S autóbusz közlekedik Kisaron ke" resztül. A fiatalok előtt is megnyílt, a. korlátlan lehetőség. Bállá Gryörgy, Szűcs István kisparasztok gyerme­kei egyetemen tanulnak. J akoli. Sándor, Virúgh György fiai a nép* hadsereg tisztjei. As ötével terv nagy ajándékok lesz li>S j-ben. a villany világít As be vezetése, valamint egy öntöeőberen„ dezés megépítése, amely 500 holdat fog öntözni, As ötéves tervben szélt, kultúrótlhont is kap a község, ahol, majd nagy lelkesedéssel szavalják a fiatalok Petőfi verseil. «Nyűgre Gyügye 1945 előtt községi „beru­házásképpen’* áz urak állámától csak Ígéretet kapott. Minden vá­lasztás előtt megígérték a köves- utat, de soha nem építették meg. A. községben a dolgozók a kulákoknál és földbirtokosoknál robotoltak: napi 40—60 filléres napszámért. A nép állama az ígéretéit válóra-, váltja. 1948-ban elkészült a köves- út. Mélyfúrású kútat is adott. Be­vezették a községbe a telefont, pos­taügynökséget létesítettek, A dol„ gőzök gyermekei felsőbb iskolák­ban tanulhatnak. Vajda Antal kis- paraszt lánya Nyíregyházán tanúi középiskolában. Szabó Ferenc a néphadsereg tisztje lett. Elmúlt itü is .az az idő, amikor Király Gyulai, Jóasa Imre. Kondor Zsigmond és a többi kulak sanyargatta a népet.' A veti* gépesítés« a terrfie’ösrövót!iez::i r:s»crto..nai az ti-.es vstésl ir.urt­kát, százalékában. A cukori cpahis:c'Jes gepesitése a termeiöszóveinezeteKnéi ai összes cukvg rénakiszedés százalékában, : szabadságharcos Zalka Máté. Ne- I vét ismerik szerte a világon, egy­Tunyogmatolcson született törté- I neimünk egyik kimagasló alakja, a I Tunyogmatoles

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents