Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)
1953-04-04 / 80. szám
JN e V L A P 1U5S ÁPRILIS 4, SZOMBAT Urak országából dolgosók hazája ! Dolgozóink írják KÉT JELENTÉS Magosligetrol Községünk a felszabadulás előtt talán az. ország legeldugottabb helye volt. Cselédfalu voltunk. A legközelebbi vasútállomás 45 kilométerre, postahivatal 10 kilométerre, jegyzői híva• tál 4 kilométerre volt tőlünk. Éveken keresztül nem volt a falunkban tanító. A felszabadulás utón indult fejlődésnek a mi kis községünk is. Tanácsházat, postát kaptunk, autóbuszjáratunk is van. Iskolánkban két tanító tanít állandóan. Az árvíztől új töltés véd bennünket. Az új élet visszatükröződik a dolgozó parasztcsaládok életéber. is. Kis Gergely a termelőszövetkezeti csoport tagja. Új házat épített. Zsigmond fia a néphadsereg hadnagya, unokája a kisvárdai gépipari technikum hallgatója. Madarász Zsigmond a múltban uradalmi munkás volt, ma színién termelő szövetkezeti csoporttag. ő is új házait épített a felszabadulás után s az ő fia is tiszt a Néphadseregben. Lánya a csahold állami gazdaságban dolgozik. Legkisebbik fia még úttörő, de ö is felsőbb iskolába készül. SIMON JENŐ, tanácselnök. Nyírinihálydiból A felszabadulás előtt 10—15 kerékpár volt a községben és 5 rádió — a kulákok, kereskedők, főjegyző tulajdonában. Most van 72 kerékpárunk, 22 rádiónk. A mienk, a dolgozó parasztoké. A felszabadulás előtt nyomorúságos viskók húzódtak meg a Gencsy-kastély árnyékában. A hároméves és az ötéves tervtől kaptunk új lakóházakat, napköziotthonos óvodát, új sportpályát. Kijavítottuk az úthálózatot, villanyhálózatot, három fúrottkutat. Nyolc dolgozó paraszt gyermeke tanul középiskolában, tizenegy fiatal néphadseregünk tisztje. Össze sem lehet hasonlítani a múltbeli és mostani életünket. Akkoriban a „méttóságos úr" nem adott semmit a községnek, csak rabolta, nyúzta a parasztokat.., azaz mégis adott: csendőrörsöt lélesített közvetlenül a kastély szomszédságában. Most népi államunk bőkezűen ad számunkra ajándékot, hogy egyre jobban és vidámabban élhessünk. BÍRÓ IMRE, tanácselnök. Szenvedtem eleget Szenvedtem a szabadságén eleget. Nem is magyar, ki azért nem szenvedett; Nem magyar az, ninos is annak hazája, Hitvány szolga, vagy a német kutyája. Nincsen hazám, mert Görgey eladta. Nincs törvényem, a zsarnok eltiporta; eltiporta; Melyik törvény itéllen hát telettem. Ha nincs hazám, kit oly forrón szerettem? Elszáradt a fának ága. lombtalan: Boldogságom szép reménye oda van. Olyan vagyok mint a madár az ágon, Nincs már nekem senkim a nagy világon. (Szabolcsi népdal 1850-böl) Kivirul a remény fája Érdő-mező, minden fehér. Elborítja a hó leple. Minden igaz magyar szive Sötét bánattal van telve. De a tavasz ismét eljön, Nem lesz a föld ilyen fagyos, Kivirul a remény fája: Ne sírj, ne sírj, Kossuth Lajos. (Szabó Boldizsár hetei dolgozó paraszt költötte a Horthy-fasizmus idején.) Építsük hazánkat .,. Nemrég lett készen az új betonjárda Mint a szobánk földjén, úgy járhatunk rajta. A kis embereknek többszáz ú] lakása Épült s most is készül, ezt mindenki látja. Tísza-csatorna! Hej, rég kellett volna, Sokkal többet teremne azóta a róna, UJ lendülettel hát ónltsük hazánkat, Köszöntsük e napon Felszabadítónkat! (Magyar József tiszavasvárj dolgozó paraszt rigmusaiból.) Örök hálával gondolunk a felszabadító Szovjet Hősökre 1945 április 4 lángbetűkkel ég a magyar történelemben. Ezeréves történelmünk századaiból tündöklő fénnyel magaslik ki e nap. Ezen a napon történt a magyar nép igazi honfoglalása, amikor az urak Magyarországát egyszer s mindenkorra birtokba vette annak jogos tulajdonosa, a magyar nép a Szovjet Hősök segítségével. A szovjet hadilobogók fényében virradt fel a történe'mi nagy nap és örök hálával gondolunk mindig a 'dicsőséges Vöröshadseregre. A 25 éves Horthy-terror, a magyar úri bitangok fertőjéből kikerült ország boldogan lélegzett fel. A szovjet emberek példája nyomán egyre inkább kibontakozott előttünk annak a büszke jövőnek képe, melynek győze'mes megva’ósítóí mi vagyunk, magyar dolgozók. Nem váltunk méltatlanokká drága szovjet testvéreink véréhez, mely hazánk felszabadítása érdekében kiömlött Kiérdemeltük azt, hogy eredményeinkre felfigyel a viláv, de a legértékesebb számunkra, hogy mi is kiérdemeltük Sztálin elvtárstól a megtisztelő „rohambrigád'’ elnevezést. Eredményeink nem tesznek azonban elbizakodottá bennünket s elszánt elhatározásunk; kivívott eredményeinket még is védiük. Mi tudjuk azt, hogy a harmadik világháborúra speiku'áló imperalísta banditák minden eszközt meg fognak ragadni elkerülhetetlen bukásuk megakadá’yozására. Felszabadulásunk évfordulóján sokkal erősebben érezzük szabadságunk tényét, azt. hogy most már van hazánk, van mit megvédenünk. Ezért tömörülünk egy emberként a párt és szeretett Rákosi elvtárs köré és haladunk a fe’emelkedés útján Lenin és Sztálin elvtársak útmutatásával, Rákosi e’vtárs vezetésével, a szovjet néppel és a népi demokráciákkal szoros barátságban, egyetértésben a szocializmus megvalósítása felé. KOCSIS LÁSZLÓNÉ, a kisvárdai gépállomás dolgozója. ^.„hogy földkunyhót áshassak... 66 Nagyságos Polgármester Uram! „Alulírott azon legalázatosabb kérésemmel járulok Nagyságod magas színe elé, hogy részemre megengedni méltóztassék azt, hogy a kemecsei út mentén levő úgynevezett homokbányában jelen kérvény vétele után. a szabad ég alá való kilakoltatás veszedelmét elkerülendő, egy földkunyhót áshassak. Kérésem támogatására alázatos tisztelettel bátorkodom felhozni, hogy én foglalkozásra nézve havi 25 pengős fizetéssel kocsis vágyóit Ezen jövedelmem annyira kevés, hogy belőle a magam, feleségem és a gondozásom alatt levő három gyermekem eltartásán kívül lakbért képtelen vagyok fizetni. Jelenlegi lakóhelyemen is háziasszonyomnak hathavi lakbérrel tartozom... Nyíregyháza. 1937 augusztus hó 13. VADAI JÓZSEF, Nyíregyháza, örökösföld I. szakasz, 17. szám alatti lakos, kocsis." * Szohor Pál polgármester válasza; .. a város kérelmének eleget nem tehet, mert a város földjét ilyen célra felhasználni senkinek nem szabad.“ Töbhmillió forint lakóházépítésre Nyíregyházán a hároméves tervben s az ötéves terv első három évében jelentős beruházások történtek a lakóházépítés terén. A hároméves tervben mintegy 600 ezer forint költséggel állították helyre az Egyház-utcai bérházakat s másfélmillió forintos költséggel építettek fel két új bérházat a Vasgyár-utcán. Az ötéves terv során eddig egymillió forintot kapott a város kislakásépítésre. 1953-ban és 1954-ben új, modem bérházak épülnek, amelyek végeredményben megszüntetik a lakásproblémákat. Elkövetkezett a nagy nap, fel. szabadu’ásunk évfordulója. Április 4 a legszebb ünnep. Felszabadulás, — ez a szó nem olyan, mint a többi. Ebben az egy szóban minden benne van. Az, hogy mi szabadon dolgozhatunk, tanulhatunk, gyermekeink iskolába járhatnak, hogy megbecsült dolgozók vagyunk. A nőknek kettős ünnep a felszabadulás ünnepe. — kettős elnyomás alól szabadultak fel a nők. Nyolc év milyen rövid idő és mégis, mikor először ünnepeltük április 4-ét. még' kevés gyár kéménye füstölt, még alig szántott traktor a földeken. S ahogy az évek teltek, évről évre emelkedtek az új gyárak, nyíltak az iskolák kapui, egyre több mezőgazdasági gép segített a dolgozó parasztoknak. S mindezt a Szovjetunió fiainak, a mi nagy tanítómesterünknek, a‘ nagy és halhatatlan Sztálin elvtársnak köszönhetjük. A Szovjetunió nem csak felszabadított bennünket, hanem állandóan segít nyersanyaggal, az élenjáró munkatapasztalatokkal. Ezt a nagy segítséget úg* tudjuk legjobban meghálálni, ha követjük a Szovjetuniót úgy a termelésben, mint a békeharcban. SZEMŐK MIHÁLYNÉ. a Tiszamenti Vizmüépítő Vállalat munkásrtője „A segélyt nem véleményezem..." 1939 május 5-én Pázmány Menyhériné, pátrohai szegény asszony tizenötödik gyermekének születése alkalmából némi segélyért folyamodott Jékey főispánhoz. A főispán a segélykérést visszautasította, a kérvényre könyörtelenül ráírta: „A segélyt nem véleményezem. . (A megyei levéltár- adata.) A nép államának szerető gondoskodása „ ... A mezőgazdasági társadalombiztosításba bevont dolgozó nők. akik a terhességi és gyermekágyi segély helyett egységes anyasági segélyben részesülnek... 1953 március 1-től kezdve 1400 forintot, az első gyermek után 1500 forintot kapnak... a minisztertanács kiterjeszti a családi pótlékra való jogosultságot 1953. évi március hó 1. napjától kezdve az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjaira, amennyiben 3, vagy ennél több 10 éven aluli gyermekük van és ha az előző évben 120 munkaegységet teljesítettek. Ha az anyának saját tagsága után jár a családi pótlék, 80 munkaegység igazolása elegendő... A termelőszövetkezeti (tszcs.) tagok, valamint a községi. városi legeltetési bizottságok állandó alkalmazásában ál'.ó pásztorai részére járó családi pótlék összege... 10 éven aluli hat gyermek után havi 360 forint. Minden további 10 éven aluli gyermek után havi 60 forinttal emelkedik a csa'ádi pótlék...*’ (Kivonat a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának az anya- és csecsemövédelem továbbfejlesztéséről szóló határozatából.) „Megváltozott az életem' Az életein nagyrészét két uradalomban töltöttem, mint gazdagé gi cseléd. Az egyik a 28.000 'holdas káptalani birtok volt. Én református vallású voltam snyo’c évi szolgálat után elzavartak, mert az egyik kanonoknak nem csókoltam kezet, csak jónapot köszöntem. Ezen a papi birtokon nyomorúságos volt az élet. Látástól vakulásig kellett dolgozni, sem ünnepnap, sem vasarnap nem volt. Ha valaki megütött egy, jószágot, attól az évi 8 pengő án- gáriát teljesen megvonták. A má- sodik szo’gálati helyem Deine- cserben Elek Mária földbirtokosnál volt. A béremet ez sem akarta sohasem kifizetni. Télvíz idején járt volna például két szekér galyfa — sohasem kaptam meg. 1945-ben vége lett a cselédi nyomorúságnak. A felszabadulás után öt hold földet kaptam s azóta tehenet, lovat, sertést tudtam beállítani gazdaságomba. Sőt, lakást is építettem. Megváltozott az életem. Most igyekezek jól dolgozni, hogy minél gazdagabbá tegyem népi demokráciánkat. (Elmondta ózsvári Ferenc demdese i a ózó par ’ J Felszabadulásunk tiszteletére ISO százalékban teljesítetten] felajánlásomat Felszabadulásunk nagy ünnepét csak úgy tudjuk méltóképpen, megünnepelni, ha napi tervünket teljesítjük, túlteljesítjük. Ezzel köszönhetjük meg a Szovjetuniónak, a hős szovjet katonáknak azt, hogy boldog hazában nevelhetjük gyermekeinket és építhetjük szocialista hazánkat. Én, mint dohánygyári munkás, felszabadulásunk 8-ik évfordulójának tiszteletére tett felajánlásomat 150 százalékban teljesítet* tem. ígéretet teszek arra, hogy munkámban igyekezni fogok még nagyobb eredmények elérésére, mert ezzel bebizonyítom: élni tudok azzal a szabadsággal, mely a nagy októberi harcban született és melyet a szovjet nép fiai hoztak el nekem is. Mi, dohánygyári munkások, egy szívvel és lélekkel kiáltjuk} Éljen a Szovjet Hadsereg! Éljen a magyar-szovjet barátság! BALOGH ANDRAS, *■nyíregyházi dohánygyári munkás. Mindennapi új győzelmekkel köszöntjük április 4-ét Gazdaságunk dolgozói április 4. méltó megünneplésére lelkes munkafelajánlásokat tettek. A kiértékelés szerint dolgozóink vállalásaikat nemcsak teljesítették, hanem egyes munkák végzésében túl is teljesítették. A gyümölcsösben a fáik metszési munkálatait befejezték. Ugyancsak befejezték a szőlő metszését is. A metszési munkában élenjár Vezse István és Cseszlai István, akik 120 százalékos vállalásukat 146 százalékra teljesítették. Kiss György 115 százalékos vállalását 126 százalékra teljesítette, de Vaskó László, Jóriás István, Ros- kó János is 112 százalékos teljesítéssel végezték munkájukat. — Teljes lendülettel folyik a permetezés. Hadari Gedeon motoros permetezővel 180 százalékos munkateljesítménnyel dolgozik. Tóth Sándor munkacsapata 115 száza- é’os ’’alását 125 százalékra teljesíti. A tavaszi vetések alá való szántást teljes egészében ej. végeztük. A szántási munkáknál kiváló eredményt ért el Nagy Béla DISz-títkár, aki G 35-ös traktorával 150 százalékos válla* lását túlszárnyalva, 190 százalékos átlagteljesítményt ért el. A felszabadulási hét 5 napján 22S százalékra teljesítette normáját s ekkor naponkint 111.54 forintot keresett. A tavaszárpa vetését 100 százalékban elvégeztük. A takarmány és magcsillagfürt vetését március 25-én fejeztük be. A borsó vetését április 1-én, a lucerna, zab, szöszösbükköny vetését április 3 án fejeztük be. Gazdaságunk dolgozói megfogadták. hogy április 4-e utáa is olyan lelkesedéssel és eredménynyel fogják végezni munkájukat, mint a felszabadulási héten. PISZÄR ANDRAS, nyírmadai Néplap-levelező. * ------------------------------------------------ ■ ■ ----------— Április 4 a legszebb ünnep
