Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

1953 MAflCTtrS 20. VASARNAP »tPIiP Megsokszorozott erővel harcoljanak a felszabadulási héten a Rákosi elvtársnok tett fogadalmak valóraväItásáért a falvak dolgozói A nasrykállól járás egyénileg dolgozó parasztjai maradtak cl a legjobban a tavaszárpa és a zab vetésével Néhány hete alkalmas az idő a tavaszárpa és a zab vetésére, mód van arra, hogv megyénk dol­gozó parasztjai korai vetéssel bő termést alapozzanak meg, telje­sítsék a Rákosi elvtársnak tett fo- gada'mukat. — Termelőszövetke­zeteink és termelőcsoportjaink éleniámak a tavaszárpa és a zab vetésével, különösképp meggyor­sították a mirnkát a felszabadu­lási héten. A tavaszárpa vetéster­vét megyei viszonylatban 34 szá­zalékkal túl is teljesítették. Azonban nem így van ez az egyénileg dolgozó parasztok föld­jein. Az egyéni gazdák tavasz- árpa-vetésterv ét tekintve, nincs nagyobb teljesítmény a megyé­ben 36 százaléknál. S a zabvetés te*"’ét is csak 32 százalékra jesítették az egyénileg dolgozó parasztok. Az a tapasztalat, hogy a közsé­gi tanácsok nem serkentik a me­zőgazdasági állandó bizottságok segítségével megfelelően a munka meggyorsítására az egyénileg dol­gozó parasztokat. Megfe’edkez- r.ek arról, hogy megyénk szántó­területének nagyobbik részét egyénileg dolgozó parasztok mű­velik meg, s a vetésben való el­maradásuk súlyos következmé­nyekkel, a termés mennyiségének csökkenésével járhat! Ha figyelembe vesszük, hogy a nagykállói járás területén még számos egyénileg de'gozó pa­raszt van, s figyelembe vesszük ezek vetési eredményeit, nyugod­tan mondhatjuk, hogy ebb«n a járásban maradtak el a legjobban az egyéni gazdák a tavaszárpa és a zab vetésével. A tavaszárpa ve- tési tervének még csak negyedré­szét teljesítették, a zabvetésnél pedig mindössze 8 százaléknál tartanak. Feltűnően gyenge az egyénj gazdák vetési eredménye a tiszalöki járásban — s ez a szégyenteljes elmaradás lege'ső- sorban Tiszaesz'árra értendő, mert ebben a termelőszövetkezeti járásban Tiszaeszláron van a leg­több egyénileg dolgozó paraszt. — és a legtöbb nemtörődömség a kisparcellák tavaszi megmun­kálása körül. De a megye valamennyi járá sát illeti a bírálat, mert hisz az egyénileg dolgozó parasztok ta­vaszárpa- és zabvetési .tervének ily gyatra teljesítése bűnös gon­datlanságot bizonyít mindenütt, amelyen sürgősen változta’-i; kell! tel­A tiszalöki járásban Tiszaeszlár a sereghajtót A tfiszalökt járás négy szövetke- üefci községében a zab, árpa és cu­korrépa vetését is befejezték. Ti- »»1 dadán a termelőszövetkezetek bevezették az őszi szervestrá gyá­vái való trágyázást: a Béke tsz. 200 a Haladó 170, az Uj Étet pedig 230 holdon végezte él a fej trágyá­zást. A járásban minden termelő- csoport legalább 100—150 hold őszi'- vetését pétisóval fejtrágyázta. A termelőszövetkezeti községekben al­kalmazzák az új agrotechnikai el­járásokat is. A tiszavasvári Petőfi tearoeMszövetUsezet 100 holdon ke- resztsorosain vetette tavaszárpáját. Ugyancsak TiSBavatsváribain m Uj Élet termelószöveöiezet 25 holdon vetette Jakuskin-féle négyszög«? mű­velés alá a cukorrépáját Míg a szövetkezeti községeikben arról beszelhetünk, hogy határidő­re teljesítik a vetést, új módsze­reket alkalmaznak, hogy a Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat telje­sítsék, az egyetlen nem szövetkezeti községben, Tiszaeszláron még min­dig trágyát hordó szekereket látni nem fejezték be az áirpavetést, de a többi mezőgazdasági munka sem halad! A begyűjtési munkában is igen nagy az elmaradás, a község­nek ahhoz, hogy batáridőre telje­sítse negyedévi tervét, baromfiból napi négy mázsát, tojásból több miint 8000 darabot keltene begyűj­teni. Ezzefl. szemben az elmúlt szer­dám 310 darab tojást gyűjtöttek , be, baromfüból pediig egyetlen kilói nem adtaik be Tiszaesziáron! A fenti tények azt mutatják, hogy Tiszaeszláron « politikái munka elhanyagolása az, ami miatt minden területen: a. ferme- lőszövetkezet'L mozgalomban, a me­zőgazdasági munkában r-r, a be­gyűjtésben is ennyire hátul kullog a fahi! Róka JAsíi/ú. járási öfetETonótmis. Sürgősen pótolnunk kell mulasztásunkat a tojás- és sertésbeadásban Rákosi elvtársinak örömmel je­lentettük, hogy a baromfibegyüjtós negyedévi tervét teljesítettük. Azonban nem lehetünk elégedettek a baromflbegyüjtés eredményeivel, hiszen a globális teljesítés mögött jónéháuy község van még, amelyek adósok a baromfibeadással. Baromftbegyiijtésben kiemelkedő eredményt ért el a mátészalkai já­rás. Tervének 132.5 százalékos tel­jesítésével első let*. A nyírbátori járás a második helyre került 111 százalékkal, harmadik a fehérgyar­mati járás 107 százalékos teljesí­téssel. — Azonban Nyíregyháza vá­ros baromi ibegyüjtésl eredményei szégyenteljesek. Negyedéves ter­vé* még mindig csak 64.5 százalék­ra teljesítette. Alig jobb a baktai ée tiszalöki járások tervteljesítése le. Mindhárom helyütt jócskán van raég tennivaló a baromflbegyüjtés negyedévi terveinek teljesítése ér. dekében. A tojásbegyfijtés területén még mindig nem tapasztalni kellő ja­vulást! A tanácsoknál súlyos op­portunizmus észlelhető ezen a te­rületen. Még mindig hangoztatják hogy „nem tojnak a tyúkok” — holott bőséggel vám már tojás a falvakban. Azonban a dolgozó pa­rasztok jórésze — akik közül alig­ha figyelmeztettek néhányat a tör, vény büntető Intézkedéseire — előbb a piacra viszi a tojást és azután sem gondol az állam iránti kötelességek teljesítésére. A tojás- begyüjtéöben „élenjáró” nyírbátori járás is csak 35 százalékosan telje­sítette negyedéves tervét. A „má­sodik legjoM)” fehérgyarmati já- ráfi sem dicsekedhet 29.6 százalék­nál nagyobb eredménnyel. Azonban a tiszalöki és nagykállói Járások valamennyi járáson túltesznek — mert az utolsók közt ifl a legutol­sók! Rákosa eflvtársnaJfc megfogadták megyénk mezőgazdasági dolgozói, hogy a sertésbegyüjtés féléves ter­vét április 4-re S0 százalékosan tel­jesítjük. A fogadalmak teljesítésé­vel nem dicsekedhet el megyénk — pedig április 4 rohamosan közele­dek. Nyíregyháza vános első helye­zést ért el a járások között, pedig a város eredménye sem haladja meg a 60 százalékos teljesítményt. A legjobban a váisáiwtnaményi já­rás maradt el, amelynök dolgozó parasztjai a felszabadulni ünnepe előtt néhány nappal még csak 28 százaléknál tartanak! Sarbésboadáeba'n jóval « tenme- tőszövettoezetelc mögött kullognak egy egyénileg dolgozó parasztok. Ez a tény 1« mutatja, hogy a köz­ségi tanácsok nemcsak a tavaszi munkák sorúin hanyagolják el az egyénileg dolgozó parasztok mozgó­sítását, de a begyűjtés során is. S a felszabadulási bét sem hozott gyökere* változást eddig ezen a té­ren. Megyénk legnagyobb szégyene —- aidós maradni a Rákosi elvtársnak tett fogadalmak teljesítésével. Erre gondoljanak mindazok, akiknek kö­telessége előmozdítani a falvakban a dolgozó parasztok beadási verse­nyét ! Tegnap megnyílt a kisvárdai tavaszi vásár Szabó les-Szatmár dolgozói nagy érdeklődéssel várták a kisvárdai tavaszi vásár megnyitását. Szom­baton már a kora reggeli órákban hatalmas tömeg gyűlt össze a pa- viIlonok előtt, s várta, hogy meg­kezdjék az árusítást. Még a szom­szédos Zemplén megyéből is el­jöttek a dolgozók, hogy bevásá­roljanak a kisvárdai vásáron. Délben Kukk Gábor elvtárs. a járási tanács elnöke megnyitó beszédében üdvözölte a megje­lent dolgozókat. A kisvárdai piactér díszbe öl­tözött, hatalmas pavillonok, áru­sító csarnokok fogadták a vásár­lókat. Az árusítást a nyíregyházi állami áruház, a népbolt-vállalat, a kiskereskedelmi vá la'atok és a különböző községek földműves- szövetkezetei végzik. Készruhák, textiláru, cipők, babakelengyék, üveg. porcellán, vas. műszaki ám, motorkerékpár, rádió, játék és édesipari áruk tömegét vásárol­ták a látogatók. A vásáron résztvettek a kör­nyék termelőszövetkezetei is. El­hozták a múltévá termésből meg maradt feleségeiket: 120 mázsa burgonyát, 60 mázsa lisztet és terményt hoztak eladásra. A szomszédos falvakból és járások­ból a termelőszövetkezetek tag­jai is nagyszámban vásárolták gyáriparunk legjobb áruit. De nemcsak a szövetkezetek dolgozói, hanem az egyénileg dol­gozó parasztok is beszerezték itt szükség1 eteiket. így például Zilahi István. 11 holdas pátrohai dolgozó paraszt, aki családjával együtt ment a ta­vaszi vásárra, több. mint 1500 fo­rint értékű iparcikket vásárolt. Többek között hat pár cipőt, in­geket. paplant és más árucikket szerzett be, minden családtagnak vett valamit. — Megadtam a földnek min- dent, volt is 6zép termése. A be­adásom tavaly is túlteljesítettem, ezenfelül maradt szabadpiacra is. Több, mint 20 mázsa burgonyát adtam el az ősszel — mondta Zi­lahi István. Most is az elsők között van a tavaszi munkában. Már elvetette a répát, a napraforgót és a bur­gonyát is. A kukorica még hátra van, de a föld ezt is előkészítve várja. Hétfőn ezt is elveti. A jól végzett tavaszi munka után nyugodtan jött a vásárba. A vásárban hangoshíradóban népszerűsítik a tavaszi munká­ban élenjáró termelőszövetkeze­teket és dolgozó parasztokat A tavaszi vásár még iobban megszilárdítja munkásosztályunk és do’gozó parasztságunk szö­vetségét, megmutatia fejlődő ipa runk és szocialista kereskedel­münk hatalmas eredményeit. :í NÉPÜNK EGYSEGÉNEK HAI ALMAS EREJE i A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa az Alkotmány 18. paragrafusának szellemében ha­tározatot hozott az országgyűlési vá.asztá&ok kiírására. A határo­zat szerint dolgozó népünk 1953 május 17-én járul a szavazó ur­nák elé, hogy fontos, felelősség- teljes áhampolgári kötelességét teljesítve, a nép legjobbjait vá lassza meg a legfőbb törvényho­zó, állami vezető szervbe, az or­szággyűlésbe. Négy munkában és harcban ke­mény, küzdelmes, de dús gyümöl­csöket hozó esztendő telt el a leg­utóbbi országgyű. ési választások óta. Egész dolgozó népünik öröm­mel és megelégedéssel néz visz- sza 1949 május 15-re ezzel a gon­dolattal: jól választott, amikor a Népfront jelöltjeire adta szava­zatát ! A csegöldi dolgozó parasztok még jól emlékeznek a Horthy- fasizmus hírhedt választásaira, amikor az urak a terror mellett csalafinta módon próbálták be­csapni, rászedni a népet egy-egy képviselőválasztás alkalmával. — Csegöldön minden választás előtt megkezdték a főút kövezését. Né­hány métert köveztek, aztán, ami­kor e-múlt a választás napia, az építkezés abbamaradt. A mi veze­tőink. képviselőink nem így kép­viselik a nép érdekeit. Rákosi elvtárs az 1949-es választás elő­estéjén ezt mondotta: „Most ... megvalósult annak a lehetősége, hogy hétmérföldes léptekkel ha­ladjunk előre. A hároméves terv ebben a tekintetben csak tanonc- idö volt, afféle próbamunka . ■. Történelmi távlatból tekintve; öt­éves tervünk az első hatalmas lé­pés arra, hogy évszázados elma­radásunkat a népgazdaság, a kul­túra terén, gyorsan behozzuk.’“ Rákosi elvtárs választási beszé­dének minden egyes szava igaz volt, minden egyes szava valóra- vált. Még be sem fejeztük nagy­szerű ötéves tervünket, de máris csodá'atos kép bontakozik ki előttünk, ha négy év távlatát vizsgáljuk. Hazánk mezőgazdasá­gi országból ipari ország lett. — Megyénk, a hajdani dzsentri-bi­rodalom. ahol csak szeszgyárak kéményei füstöltek, egyre inkább iparosodó megyévé változik. Uj arca olyan gyönyörű vonásokat vi­sel, mint a sokemeletes nyíregy­házi dohányfermentáló, az új pá­lyaudvar, az újjáépített nagyha- ’ászii kender feldolgozó, kisvárdai vasöntöde, tiszavasvári Alkaloida, az újjászületett téglagyárak, a földből kinőtt új városnak induló község: Záhony. Megsokszorozó­dott az ipari munkások száma, híre-hamva sincs a munkanélküli­ségnek. Valóban hétmérföldes léptekkel haladunk e'őre. Ötéves tervünk alatt olyan összeget ru­házunk be. mint amennyi beruhá­zására a Horthy-rendszernek 211 évre lett volna szüksége. Nagyot lépett előre mezőgazda­ságunk is. A földterület közel fe­le nagyüzemi művelés alatt áll. Ma már nem ritka kivétel az olyan termelőszövetkezeti cso­port. ahol az élenjáró agrotechni­kát, a tudomány és technika vív. mányait a kalmazzák. Átalakítjuk a természetet. Tiszavasvári hatá­rában a hatalmas földkotrók már vájják a vizet adó Öntözőcsatorna medrét, csak 1953 bar. 8 millió fa­csemetét ü'tétünk el a megyében a mezővédő erdősávokban, há­romszázra emelkedik az aratógé­pek száma, százra a kombájnok száma. Átalakulnak az emberek is, megváltozik életmódjuk, gon­dolkodásmódjuk. Nagyot léptünk előre a ku tu- rális _ és egészségügyi felemelke­dés útján is. A mait rendszertől örökölt 66.000 írástudatiamból ma már csak 4.000 van, nyolc új kö­zépiskolánk és három új irodai szakiskolánk épült a megyében. A középiskolai tanulók száma megkétszereződött s ezek 26 szá­zaléka munkás. 52 százaléka dol­gozó parasztszármazású. 219 nép. könyvtárunk van. Továbbfejlődött megyénk dolgozóinak egészségügyi ellátása. Uj laboratóriumok, viz... gálóintézetek épültek Nyíregyhá­zán, Mátészalkán, továbbfej lerzs tették a baktalórántházai és ko. csordi tüdőszanatóriumokat. S népi államunk szerető gondosko­dásának egyik megnyilvánulása volt legutóbb az anya- és csecse­mővédelem kifejlesztéséről szóló határozat megjelenése. Március 1-én lépett életbe a rendelet s jellemző: csak Nyíregyházán et­től az időtől kezdve mintegy 1.000 ingyenes, 400—400 forint értékű babakelengyét osztottak ki a bol­tok. íme, az ígéretek, a szavak egyeznek a tettekkel a mi veze­tőinknél, a mi választottjainknál! Ezt tudta népünk s ezért kö­vette olyan bizalommal és szere­tettel nagy pártunkat, Rákosi eiv- társat. Rákosi elvtárs 1949-es vá­lasztási beszédében mondotta; „Most, a választások előestéjért már nyugodtan le lehet rögzíteni, hogy újra helyesnek bizonyult a. nemzeti demokratikus erők ősz- szefogása, az a politika, amelyet a múltban folytattunk és amelyet a jövőben is folytatni szándéko­zunk. És helyes volt az egységes lista, amellyel a nemzet elé tép­tünk. A magyar dolgozó nép most egy egységes nagy család." A dolgozó nép hatalmas egysé­ge sújtott le azokra a belső bitan­gokra, akik szerettek volna újra rabigába hajtani népünket, a Rajk fele banditákra, a Crösz- féle képmutató összeesküvőkre, az amerikai imperia’izmus min­den rangú és rendű ügynökére, a titóísta szörnyetegekre. A dolgo- zó nép hatalmas egysége tette ha­zánkat a béketábor szilárd bás­tyájává. Sikereink, eredményeink forrása az volt, hogy hűségesen követve a nagy Szovjetuniót, — szoros együttműködésben a test­véri népekkel, megbonthatatlan egységben haladunk a párt, Rá­kosi elvtárs vezetésével a szocia­lizmus építésének, a tartós be­kéért vívott harcnak az útján. —. Ez az egység, népünk hatalmas ereje a forrása a további sike­reknek. győzelmeknek is! Pályázatin* rdetés megyénk úttörő pajtásai részére Szabolcs-szatmári úttörő pajtá­sok ! A Néplap szerkesztősége pá­lyázatot hirdet számotokra. írjá­tok meg dolgozatban, levélben azt, hogy milyennek képzelitek el a jö- vőtöket, iskolai tanulmányaitok el­végzése után. A dolgozat címe is ez legyen: „így képzelem el a jö­vömef’. A pályázaton minden út. rörő pajtás részt vehet. írásaitokat április 15-Ik küldjétek el a Néplap szerkesztősége dinére (Nyíregyhá­za, Dózsa György-utca 5. szám). A legjobb írásokat lapunkban kö­zöljük és könyvekkel jutalmazzuk. A Néplap szerkesztősévé. Sikeres sojtóonkét volt Gáván Az elmúlt vasárnap sikeres saj- tóankétot rendezett Gáván a Szabolcs-Szatmári Néplap, ame­lyen mintegy 400 dolgozó paraszt jelent meg. Az ankétot kultúr­műsor vezette be, úttörőpajtások szerepeltek, szavalatokkal és énekszámokkal Ezután a Néplap egyik munkatársa beszélt a kom munista és a kapitalista sajtó kö­zötti különbségről, valamint a tavaszi mezőgazdasági munkák­kal kapcsolatos feladatokról. A sajtóankétot, filmvetítés kö­vette.

Next

/
Thumbnails
Contents