Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

lass MAUcros 22, vasajmsta'*1 SíFfiiP 5 , * A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése A hivatalos amerikai igazságszolgáltatás és a lincs-bíróság Moszkva (TASzSz). A Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának 1953 március 14-én tartott plenáris ülése a kö- vetkező határozatokat fogadta el: 1, Teljesíteni G. M. Malenkov- fiák, a Szovjetunió minisztertaná* •Csa elnökének kérését, hogy (^sehszloyákia Kom initial sí a Pártja Központi Bizottságának határozata Prága (MTI). Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1953 március 21-én a prágai várban teljes ülést tartott. Az ü ésen megvitatták az állami cs a pártvezetéssel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek Klement Gottwald elvtársnak, a köztársa­ság és a párt elnökének elhalálo* .zása következtében szükségessé váltak. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága »elhatározta: 1. Antonin Zápotocky elvtár­sat javasolja a Csehszlovák Köz- társaság elnöki tisztére; Dntonin Zápotocky elvtárs a Csehszlovák Köztársaság elnöke P irton, (MTI) Szombaton, pon­tosan déli tizenkét órakor vonultak he a prá gai vár Ulászló -termébe a csehszlovák nemzatgyülés ülésére a csehszlovák kormány tagjai, utánuk a csehszlovák nemzetgyűlés elnök, gége, ólón 01(1 rí eh John-nal, a cseh­szlovák nemzetgyűlés elnökével. Az ülést Old rich John nyitotta meg és ismertette a napirendi pan. Norvégia Kommunista Pártja Vili. kongresszusa mint azelőtt is — követeli orszá­Ostó (TAS/Sz). Március 20-án megkezdődött Norvégia Kommu­nista Pártjának VIII. kongresz- Ezusa. A kongresszuson mintegy 300 küldött és vendég vesz részt. A kongresszust E, LövUen elv- társ. a párt elnöke nyitotta meg. Megnyitóbeszédét J. V. Sztálin emlékének szentelte. A kongresz- ezus részvevői fe'állva, egypsrers néma csenddel adóztak Joszif Visszárionovics Sztálin emléké­nek. Korvégia Kommunista Pártjának Vili. kongresszusa ielhíyást intézett a norvég dolgiuátóoz szpjelov, N. N. Satalin, Sz. D. Ignatyev. 3. N. N. Satalint, a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának 32. §*a értelmé­ben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai sorába átvinni. Viliim Siroky elvtársat nevezze ki miniszterelnöknek. 5. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tit­kársága munkájának vezetésével megbízza -Antonin Novotnif elv- társat, aki emellett továbbra is megmarad m'níszterelnökhelyet- tcsi tisztségében. A Központi Bizottság teljes ülése egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, hogy Antonin Zá­potocky elvtársat javasolják a Csehszlovák Köztársaság elnöki tisztségére. ■Egyhangúlag fogad­ták el a többi határozatot is. Norvégia Kommunista Pártjá­nak VIII. kongresszusa március 20-i esti ülésén egyhangú'ag e*fo- gadott felhívást intézett a norvég dolgozókhoz, „mindenkihez, ak: karcolni akar az ország önállósá­mentsék fel a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága titkárának teendői alól. 2. Megválasztani a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkárságát a követ­kező összetételben: N. Sz. Hrus­csov, M. A. Szuszloc. P. N. Po­2. A Nemzeti arcvonal közpon­ti akcióbizottságának javasolja, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és a megújhodott Nem­zeti Arcvonal elnökjelöltje Anto- nin Zápotocky elvtárs legyen. 3. Megbízza Siroky elv társat, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és a megújhodott Nemzeti Arcvonal nevében tegyen javas­latot a nemzetgyűlésnek Antonin Zápotocky köztársasági elnökké való megválasztására. 4. Az új köztársasági elnöknek javasolja, hogy a megválasztását követő legközelebbi napokban tokát. A napirend! első pontja a köztársasági elnök megválasztása, második pontja a köztársasági el­nök eskütétele A napirendi javas­latot egyhangúlag elfogadták. John ezután Siroky miniszterel- nötehelyettesneik adja át a szót, akt Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Nemzeti Arcvomal rászóró! An­A kongresszus március 20-i délelőtti ülésén B. I.oviién cjv lárs, a párt elnöke tartott beszá­molót a politikád helyzetről cs a párt feladatairól. A Kommunista Párt feladatai­ról szólva ezeket mondotta: — Pártunk központi feladata­ként elengedhetetlenül szükséges, hogy aktív ellenállásra mozgósít suk a norvég népet a militarizá- ’áS politikájával szemben. A kommunista párt — most épúgy, gáért, a szabadságért és a jobb életkörülményekért“. A felhívás egységes népi front megalakítására szólítja fel a nor­vég do’gozókat, felhívja őket hogy a storting elkövetkezendő vá­tonin Zápotockyt javasolta a Cseh- szlovák Köztársaság elnöki tisz­tire. A jelenlévők egyhangú Mikese- (léssel fogadták el a javaslatot. Kalifára Oldrleh John Mik érte Siroky mi niszterei nőkhelyetitKSt. hogy közölje a nemzetgyűlés hatá­rozatát az újoncain megválasztott etoöfckel. , Az USA I-eggelső Bírósága mű- küdáee egész tartama alatt mindig a roaikcló fegyvere volt, mindemkor mint most is, a kizsákmányol ók ol­dalán áldott Vik'tgo.'ran jellemezte Marx Károly az USA Legfelső Bí­róságát a .Polgárháború Észak- am€d%ikú(bau‘*’ című könyvében. ,.Ez a bírósás- — mutat rá. Marx — ki- j lienc bílixüt számláil, akik kttelil 5 | dóli, rógó-foi a rafoszx>l$öatartók Jog- J saolgálatkóssebb eszköze.” As USA Legfelső BírOsúgs vúl­tozatilanúl védelmezve a kizsdkíná- I nyaló reakciós osztályok: érdekeit, az. aiAieri'ikiai kapitiáftfasmuis kifejlődé­sével ,a r abszoliguitar tók engedelmes esdköztéból az USA iöotnopol'tőkéjé­ndk engedelmes esakozévé, a W«Ä- Street egyik szervévé változott át. Az USA Lesfelső Birúsúgw ítéú- keztVi politikájával mindig támo. gwttia ós most is támogat la a faji (hiőrzkrluiináció és a lincsbírósságok gyak-orlatját. Az ivmeriikai i gaiasjg- szaLgédtia-tás e legfelső szerve nyo­mában haliadnak ar. összes többi bíróságok, «melyek valamennyien a reakció megbízhat/, eszközöl Az USA-ban számos haladó túr- sad'ahnl szervezőt van amely még­próbál harcaim a llncselés ellen. JLincsolésék, néger- pog-romak, Ku. Klux-Ivlan loszámalásak eseteiről ér- ttesü léseket szorezwek és az ügyeket bíróságok elé viszik. Azeníxtn a líncsalök etíttólteteaét ötórai lehetet­len. miután Ilyen esetekben leml- szarim-t a bizony! tétel' semmire som vezetnek és régül 1« felmérető Ítéle­tet hóénak. Igen jellemző e tekintetben a néger Bari MncseSésl ügyében ho­zott felmentő ítélet 1947. év feb­ruárjában Dél-Karolina államban Ku-Kl ux-Klian-baud iták nregld ooei- télk « fiatal néger Barl-t. Karl-t gyilkossá« gyanújával tartóztatták be. A fasiszta őrü'ttek me®3aáUták a börtönt ós követelték Bari kiadá­sát. Autóra ültet tök és kivittek a városból. Mögötte néhány taxiban elhelyezkedtek a lincselök. Kiérve a városból ki rá ugatták Earl-t m autóból vadáilteUan, ütliegeltók, majd Heard baindavezór agyonlőtte. A közvélemény nyomására a llnc*4ö- ket bíróság ©ló keltett állítani, azonban Martin btró módot tatáit ama, hogy ftíLinentö ítéleteit '»zzon. Martin bíró a vádlottak elten szóló összes tanúvallomásokat teljesen kihagyta az ügyből Többek között megsemmisítette az arról szóló 1a- núvaiMomást Is, hogya® kínozták meg Earl-t, hogyan vágtuk le da­rabokat testóltól, amikor még ólt. A bírósági tárgyalásom a gyilkosok védői a faji gyűlölet leplezetlen propagandáját folytatták. Cul­bertson védő beszédében ezt mond- ÍKi): — „Eart halott és én azt sze­retném. hagry a hozzá hasonlók is hatottjaik legyűrnek.’’ Martin bíró eMxx*sftfcó szarában aat mocdotiia m esküdteknek, hogy a vádlottakat csupúin abban az esetben lehet bű­nösöknek nyiivAnítairü, ha megálla­pítást nyert volna, hogy a gyilkos- xúgot ..büreiS! saámdókkal1* kövcttOk rolim ©1. A bírúóúg folmontotte a gyilkosokat, lsmótclten beblaomj-it- va, hogy az USA-ban a nóger-ITn­csolés nem tekinthető . bűnös szán- dékbun fogamnak”. Az anierikal „igiaizsiisrrzolgálíia­fcúis'1 ilyen módon a lincselök aka- natü't hajtva végre, cgj*en»esen linfcsrhíróságg’á faj-ul. .yliriíráliis ■ Kn- csoOéssé” ala'kftja át a működését. Ugryatncga'k a W.DC3-Diód?®et*ek és tömSniyeüv szerin-t zajlott le az Amerikai Kommunisla Párt veze- töiinek az USA uralkodó körei út­tal megrendezett pere. önkény, eró- era'k, törvóDytelonisóg — i7ne a módtSíerGk, amelyek segítségévéi Medina bíró. a WaiM-Stn?etnek ez a ku-dklux-kkiiniilgt'a, fehér köpeny hc'lyett. bírói talárba öktüzöft Ián. cos kutyája rezetite az elnökiébe alatt úMó „bínísúir’í ülőseit. — Kía,bálit, ordított, fóltezafeítotita a vádlottakat, tanúlsat. megvanta tő­lük a szót, mlmten alap nőikül el­záródra itelte őket. ÍVt vádlottat, a per folyamán biiltocxeltetett roégés vetett liörüinlhe. A fasiszta ős lm- k'iux-ktanlsta Moditui a mondat kö­zepén félbeszakította a vAiolorota- Dúlt, nem enged he ökot s®óhoz jut. ni, börtönnel fenyegetve mag a kommnniislák óritekőben frlszólwüó- kat. Nem adta masr a szót ős go­rombán megsértette a födelem ta nnjór. Páni Itobeaont, e haladó swcinióllyt'sógBt, kényszerítve őt ar­ra, hogy a bírósági termet el­hagyja. A Póley-Square b£rósá(gt komé. diája az egész világ ölő Várta, hogy milyen az amerikaá uraltkodö köröknek a demokrácia ós a nép jogai eTIetii fasisatia össznasktlvóse, mlilyen az «merlbal fasi znins a m. lóáS^lian. Az egész világ hafeöö közvólicmóiuye ágy értékelte ezt a bíróságot, mint amely a Uncs-mód szerek és ..törvények“ stopján mű­ködik ós — hejstesrm — ..veszólj-et?. gzőgynntetest jogi Hixseüösnok'’ (Paul llobeson) tekinti . Mindezek a tények arról vesznek tAnúságot. hogy a Wnesbiróság az tJSÁ-l«an szijtvoaji ósszefonódlk a hivatalos omeritail igusoságszráigá'l. tatímsal, amely jocg-aü szolgált rá a ,.llncs4ga*ság<«ollgiVItahll1>‘’ elno­vezésre. gunk kilépését az atlanti tömbből, követeli, hogy Norvégia a béke javát szolgáló politikát folytas­son. Pártunk központi feladata, hogy egyesítsük a városok és fal­vak dolgozó tömegeit a békéért és a nemzeti függetlenségért fo­lyó harcban. E. Lövtjen elvtárs kiemelte, hogy fokozott mértékben kell le­leplezni a szociáldemokrácia áru­ló tevékenységét. asztásain Szavazzznak a kommu­nista párt jelöltjeire, mert „a kommunistákra adott szavazat — a békére, Norvégia fiiggetlensé Síére és a népek azon jogára rdott szavazat, hogy gazdája le­gyen saját országának" 1 minisztertanács határozata az 1953 évi fémgywjtő hónapról A minisztertanács a Dl Síi javas­latára elhatározta, hogy az elmúlt években megszervezett nagysikerű féragyüjtő kampányokhoz hason­lóan az idén. i3 módot ad a íiaía- loknalk az. ócskavas ós színesfém­hulladékok gyiijtósóben való rész­vételre ós ezért elvond:li, hogy áp­rilis 1-től 30 ig .az egész országban fém gyűjtő hónapot tartódnak. A Műgyűjtést minden tizomixm, városban és községben egyaránt meg kell sBcrveznt. A fémgyüjtőho- nap tortama alatt az összes üze­ntekben ..gyártotemtásP’ kell ren­dezni ós a feltárt hulladékot a be­gyűjtő vállalatok rendelkezésére kell bocsátani. A háabeaelőségek és házfelügjtelők gondoskod jana k a lakóház». 11: közös hiEilyihógeiben található hulktdökok' felkuoatilsáról ós átadásáról. Az üzemeik ős vállaüűtok Igazga­tói fefcelősek S1 gyűjtés jó nvegszer- veaésséért ós a fómbeadáts tervének teljeídtósóórt. A városi és községi tanácsok nyújtsanak támogatást a begyűjtő váJlaliatokmk és szövőtboretotoaek. Sogíísók elő a Mnigj’üjíő hónap si­kerét oly módo®, hogy társadalmi áton bevonják a gyűjtésbe a lakc«- öág szóles rétegelt. A minisztertanács felkért « szak­szervezetiket, hogy az üzemi gyűj­tés . megKizervezésióből tevékenyen vegyék ki résziikel. fjtyijen felkéri az MNDSZ-t, a Szabadságharcos Szövetséget és a többi töinegszerm retet, hogy a maguk imuikateriile- tón szintén segítsék elő a gyűjtés si­kerét, íl’letve az előirányzat telje- sítuVsét. A miniszterin,nűcs felhív ja az if­júmunkásokat, ipari bamilókat, pa- rasztflaitalölaat. a tanulóifjúságot ég az úttörőket, hogy a gyűjtésben való részvételű kiket járuljanak hoz­zá az 1953. évi nőpgardu.s;lg] terv silrera? megmlósításáihoz és ezen keresztül a szocializmus építésének sikeréhez, a béke ós haetóink sza­badságának mecvédéséliez,. Közszemlére teszik a választók végleges névjegyzékét­A Magyar Népköztársaság 5fi- niszteitonácsűnaik rendetete alap­ján a közelmúltban a végrehajtó bizottságok mindenütt elkésizítet- tók a választók ideiglenes névjegy­zékét ós február hó 23—28-a közölt a községekben közszemléire tették, n varosokban pedig házankint ki­függesztették. A közszemlére tétel után — a rendeletben biztosított idő alatt — a végrehajtó bi«ott»V:»>knál a la­kosság közül többen kifogással él­teik a névjegyzékből történt kiha­gyás miaitt, vagy egyes személyek felvétele ellen. A kifogásokat a rendelet ^értel­mében részben a végrehajtó bizott­ságok, részben a járásbíróságok olbíntlifci'k. amelynek megtörténte után elkészült a választók véglo- névje.iyzéko. A végleges név­jegysaóket március hó 23—2S-ig a lakosság tájékoztatása órd©kében, a végrehajtó biaotitsúgok hivatalos helyiségében közsntimlóre tcsszik, a városok belterületén pedig házán, kint. külön ki tó függesztik. Ez alatt az Idő alatt mindenki- cík iljból alkalma lesz meggyü- üdnl arról, hogy n vülvsztök név- I Jogyzókóben s-z'-rr- A. 50.000 forintot nyert 200 forintos kötvényével N. Bíró István, az iiki „Lenin** termclőszuvctkcieel tagja Mogyoszorte nagy órüetelődós kí. séri az ötéves Tervköiesön hatodik sorsolását, amlkoris az eddigieknél sokkal több nj’cnaményt sorsolnak ki. Sóban nyertek Szabolcs-Szat- márban is. A kisebb-nagyobb nye- remÓDyek között az égjük kihúzott kötvény boldog tulajdonosa N. Bí­ró István, az HU Lerain termelő- ízövotkczot kocsisa, a községi vég­rehajtó hizottsig megbecsült ragja. Bíró István 50.000 forintot nyeri 200 forintos, 000—0485 számú köt­vén vével. Biró István ősszel lépett be a csoportba s öt hónap alatt már jó­val több, mint 100 munkaegységet teljesített Egyénileg gazdálkodó koráiban is az élenjárók közé tv:r- tozott. aki a beadási kötelezettségé, nek. adófizetésiének mindig pontv san eleget tett. Az élenjárók kö. zöfct harcolt az ötéves toiv mosva- lósft'ásáórt akkor Is, amikor terv- kölesönt jegyzett . A múltban földnéiiküM ..nincste­len János” volt, mint sokezer tár­sa,aki csak robotolt ós semmire sem ment. A felszabadulás után földet ka,)Kitt — most » liohíog Jövő utján hatod a tormelősmüvetikezetben. Há_ latelt szívvel gondol a népi demo­kratikus hazáira/ apKÚy támogatja, a felemelikediós útján »viszi előre a dolgozó nénet. .1.000 forintos nyerők UUrn és Nzainoskércn ■ - » m saibban luu'*j.»l az ütóvos terv vóg- reliajtitóáiért. Szamuskéren SzalVi Bertalan dolgozó paraszt nyert 100* forintos kötvénnyel 5.000 forintot ö is ígéretet tett arra, hogy min­őig pontosan eleget tesz nz állam iráni 1 köti: laae 11 eégei r.ek. Nemcsak Biró István nyert li­ken. 100 forintos kötvényével 5.000 forintot nyictrt Deák Ferenc, a Bú- zaikalász termelőszövetkezeti cso­port tagja. Deák Ferenc, amikor megtudta a nyeremény hírét, ígé­retet tett rrra, hogy ezentúl még jobban dolgozik, még szorgalma-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents