Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-21 / 68. szám

ÄEHii 1953 MÁRCIUS 21. SZOMBAT Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkárának levele Szabolcs-Szatmár valamennyi traktorisiájáiioz rrajitorJstMik-. trnbtorístanök, gép. sVi lomások vezetői! Blvtúrsalk! Még egyetlen esztendőben sem álltak olyan komoly és felelőssóg- twljes feladatok a megye gépállo­másai előtt, trafetorlstáiűk előtt, rútat az idei tavaszon. Elmarad­lünk tavaly az őszi mélyszántás- Hal, a fcálii, télvégi szántás sem ha­ladt kellő mértékkel. A kedvező ta­vaszi idő baküszöntével megsok- ezorozódtak a teniniva’lók. Pótolni kell a mulasztást, ugyanakkor el­végezni mindazokat a tavaszi taen. dőlset is, amelyek nélkül nem számíthatunk jó termésre. Megyénk traürtoristúi, tralktorista- tiol, a gépti]'lomfi;90k vezetői vniia- mennyien fogadalmait tettek nem- rög a területi verseny elindulta- feor pártunk, dolgozó népünk for­rón szeretett vezérének, 1 i ák ősi Mátyás éLvtársna'k. Azt fogadták, ■ úgy fognak dolgozni, hogy március 2S~ru teljesítse megyénk szántási tervét. -— Ez a fogadalom aiat uui- tíitta: a megye traktoristái egytóL- egyig tisztában varasaik feladataik- ball, érzsük felelősségüket arz egész megye dolgozó parasztjai előtt, az ország előtt. Tudják, hogy miiként ti minisztertan^s ■ határozata is megszabja, gépállomásaink felelő- jg'lc azért, hogy a szövetkezeti pa­ir-- isztok miként növelik a földiek hozamát. — A területi vereony- Kzerzjodésekibefn megfogiadstálk vafta- liiennyien: egész esztendőben ügy dolgoznak, hogy a szövetkezeteik minden 'eddiginél jobb termést ta­karítsanak be. Ez a fogadalom azt mutatta: igaz hamflaílíként, jó békebaTcosüolfikióut albumaik har­colni :i 7. <'rt"/á ~ felvirágzásáért. Mart tudjálk, hogy esesel szorosan Összefügg fölemelkedésük, jólétük is, A fogadalmak óta megyénk gép­állomásain jónéhány trallctorista kitűnt jó munkájával. Balogh György nagyhaláért 1raktorístu pél­dául már túlteljesítette tavaszi tervét. 1.22 százalékos az. eredmé­nye. Pólyák László nyírmadai trak- tortsta. Húsz ti Mihály nyírtéti és Dezső Gyula tLszavusvúii trakto- risták jóval túlhaladták már a nyolcvan százalékot a tavaszi terv teljesítésénél. És nem maradnak él tőlük a iraktorlstalúnyok legjobb, jai sem. Ruptur Margit nyírtéti traktoristaldny már 72 százalékra teljesítette ttavaszi tervét, s a vele d-oügozó Juhász Juliannát is tanít­ja, átadja neki tapasztalait, amimet eredménye, hogy Juhász Julianna mindössze egy százul ók­kal maradt el Kapnir Margit ta­vaszi tervteljíííit&’o mögött. Azonban az eddigi szá-n-túsi ered­mények a*zt mutat jóik, liogy a traktor Isták niagyrésae nem követi az élenjárók ait, meg főied1 k e zet t a Rákosii elvtársnak tett fogadalom­ról megfeledkezett arról, mekkora felelősség terheli ti szövetkezeti pairaszWk, a« egész ország előtti Gépá 1 tamásaink szégyentől jasem cl. maradt«'k u tervteljesítéssel. Nem agy gépállomás van oiywn, mint n tyúkod i, aiiol a tavasául terv 18 szüzailöbos teljesítése ellenére 30 gtjpből mtadössaa 10 traktor ment szántani március 18-án is! Több gépállomáson a legszebb tavasai verőfényban ts tétlenül ác »rúgtak a tipaktoriatök, még mladilg azt haiDgOiziatvai, hogy „»esni lehet szánta ni‘*l Traktor iöta éivtársaik, gépűllo- inásainik vezetői! Miért tűrik él Tyúkodon, hogy az egész megye szégyenén) ücsörögjön a gépalc lcét- hanmidh?! Miért tűrik d Kölesén, hogy a legjobb tavasai időben, azt mondják egyes lelketlen felel őfen traiktorlsfcák, hogy „nem tudónk számi ama, mert vosbk a gépünk'’ — "holott gépeikkel semmi baj sincs?! Miért tűrik el, hogy a gépállomá­sokon gyökeret verjen a nemtörő­dömség, a tunyaság?! Kommunista tratet,orist&k, D1SZ- fi®tulokI A kommuinistáiknaib és a diszistákoalk még jobbam kidI érez- uiök a felelősséget a. szántásnál mutatkozó elmaradásért, azért, hogy fogyatékosságok hátráltatják a Rákosi olrtürsnaik tett fogadal­maik teljesítését! A kommunisták és a DSZ-tagote legyenek az elsők, akik harcot indítanak most, a fel­szabadulási héten a fogyatékossá. goik, a nemtörődömség, a tunyaság ellen! A kommuniótiáik és a DISZ- tagok legyenek az elsők, akik fel- ivítroilj-úk az élenjárók kezdeménye­zéseit, akik támogatják a munka- móctszerátiaááet, alkilk segítik a gyengébben teljesítőket! Tra&torísba elv társak, gépállomá­saink vezetői! Megvan a mód arra, hogy kii'köszö-rüljük a csorbát, hogy március 28-ra teljesítsük a szán­tási íorvcit. Most, amikor az egész ország dolgozói eredményeiket meg. többszörözve, határtalanul lelkes munkával fejezik ki a felszabadu­lási hét során hálájukat fetaaba- diiMsunkért, egyre jómódnbb éle­tünkért a testvéri Szovjetuniónaik. a nagy Sztáü'in népeimet, a szaboles- szeutmári traktor istáik sem kullog- haitomk íbz utolsók közt! Arra van szükség, hogy a felszabadulási igé­ién metgsokszorozott erővel lássa- nak mimikához. Egyetlen gép sem állhat tétlenül a gépí'dlomásftkon. Egyetlen traíbtorteta. sem teljesít- bet normán alul! Kövessék mi ük le­li ül t az éiíesnjár ók, a Ralogli Györ­gyök, Dezső Gyuláik, Kaptiu* Mar- gi'boík példájiát! Tegyék mliiid-euittit hate f las moagaloni-mA a müsaakoia- kébti nyolc hold feltszátotására e1- Indult kiezdeményeaést! Segíteik mindenütt az elmarad1!: dolgozókat a jó tapnsratataitok wta'dlásiival! Harcol­janak mindenütt azért, hogy a« állami gafcdfliságöktan és süovetíke- zetekben egyaránt minden ©ddtgi- uéí gazdagabb termóst taikarítliaK- sunilt be az idén! Előre a felszabadulási héten a szántási ten’ március SS-na való teljesít fsáért! Varon Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Még' mindig»' csak a százalékkal emelkedett a gépállomások szántási tervteljesítése! Hamis tervjelenléseket odó vállalati vezetők felett ítélkezett a budapesti központi járásbíróság Stáasz-ay Dénes, ar. oloktramkus méröliészülékek gyárának igazgató­ja, hosszabb időn keresztül havi jelentéseiben a befejezett termékek készültségi fotót meghamisítva je­lentette. A terv csalással készült jelentések elküldése ellen az üzem főbb dolgozója ! Htakozott. SthiKzny Dános igazgató kónyszeritetto őket ei valóűnju jdlemtóselv továbbítására, amelyek révén többezer forint il­letéktelen prémiumot vett fel. A (budapesti központi járásbíróság Stlasziny Déinest két évi börtönre és 12.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A budapesti íUlaimügyészsés vű­dait canelt a budiapesti fehérnemű- gyár gyártásvezefő főd1szpéc“'-ro, Horváth Lúezló íiílJen, aki 1952 III. negyedévében annak érdiekében,, hogy a terv lemaradást és a 1a'1'- allsptúllépést leplezze, tervcsah'is- hoz folyamodott. A gyár a munka, igényesebb ing. iás nagdrággyártás- nál süJyoeam lemairadt. Ekkor Hor­váth László olyan kisírni oka igényű készítmény gyártására adott uta­sítást, amelyből a gyár túlteljesí­tette termelési tervét és számítási kötelezettsílgót. Az 1952 szsptem­beri tervtőljesíti'sban ezt a 'körül­ményt eltitkolva, a terv teljesíté­sét jelsmtette és szabálytalanul többezer forint pnámiumot fizetett ki. Horváth Lászlót a bíróság egy évi börtönre és kettőezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak felelősségre vonla a bíróság a gyár igazgatóját — Só­lyom Pálnét, — aki tudott Hor­váth Itáiszlő visszaéléseiről és azokhoz hozzájárult. Sólyom Pál­máit a bírásáig S hónapi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre Ítélte. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága Stiaszny Dénest és Sólyom Pálnét — akik a Magyar Dolgozók Pártja tagjai voltak — a pártból kizárta. Megyénk néhány gépállomása a számos bírálatra javít mun­káján. Például a csaho ci gép­állomáson, a napi szántási telje­sítmény már elérte traktororkint a 8 normálho’dat és egy nap alatt hét százalékkal emelkedett a terv­teljesítés. A mátészalkai gépállo- más is — a csaholciakhoz hason­lóan — arra az útra próbált rá- épni. amin már eddi?? is haladn a kellett volna: tervteljesítését egy .tap alatt 6 százalékkal növelte. Vannak azonban olyan gépállo­mások, hol nem javult a munka, sőt, mintha visszafelé haladná­nak! A vencsellői gépárlomásoti 18-án 72 holdat szántottak fel a gépeli, 19-én már csak 61 holdat, tervteljesítésüket csupán 1.7 szá­zalékkal emelték. A tiszaszalkai gépállomás ered­ménye niég ennél is szégyentel­jesebb! 18-án 13 géppel 43 hol- dat szántottak, míg 19-én 14 gép­pel csak 22 holdat, teljesítményü­ket 1.1 százalékkal növelték! Az idő egyre javul, a föld szik­kad (még Tiszzszakán is!), a nappalok hosszabbak és egyes gépállomások mégis „vissz-Melé“’ haladnak. Lehet e ezt másnak ne­vezni, m'nt szájiátiságnak, nem­törődömségnek?! A tiszaszakai gépállomás vezetőinek és trakto- ristáinak például úgyláiszik mind­egy, hogy mennyit teremnek a szövetkezeti földek! A nép küldötte a tanácstag ieüesíti megbízatását J. Makrai Altertet 1915 óva mindig ott látjuk a liözügyvk intézésében, mint a küldöttjét. Maikrai Albert a nyírbátori l*eiöfi ternielős’zö vetkeze t áll fi tten yésaLési brigád vezet ő je, da emellett tevéke­nyen végzi tanácstagi megbizalá- 9át, minit a községi mozógazdasági állandó bizottság elnöke. Makrai Altert már egyéni gazdáilkodó ko­rában is tagja volt a mezőgazda- sáigi áiltliaindó bizottságnak, izmikor ézö vetkezeti községgé változott Njüríbátor, akkor pedig éLnölaká Tá- Msztottálk. Makrai Albert két füzetet hord áltodóan a zsebében. Egyikbe a fontosate remidelöket és határo­zatokat jegyzi. Gondosan feidoOL- goata például a minlsatertainács ta. vaszi muri kükről szóló liailürozu'tát. A miátsiik füzeibe már uapi őszre- véteteit jegyzi Makrai elvtáirs. — Nagy figyelemmel kísérd a termo lösrövetikezetek problémáit és azok­nak megtelelően mozgós'ítja akti­vistáit Megjegyzi például, hogy a Leri in. terniislőszövetikezatibeu jó munkát végeznek Hudák Mihály, Flbl Mihály, á Vörös Csillagban Here Glzollla ős még többen mások. Nagy érdemük vara a jószúgúllo- mány út telelte tőseben. A takar­mányt legjobban a Vörös Csillag termelőszövetkezet biztosította és legszaltszerübben etelik az állato­kat. Magukról neju beszél Makrai Albert, pedig rófuk sa lehet azt mondani, hogy gondaitteimil Jvasz- utUnáik fel a takarmányt. Május elsejéig a szarvasmarháknak biz­tosítva van a bőséges. siló, az ek­einknek és bikáknak még a silón kívül napi 14 kiló takarmányrépa is, a Tovaknaík pedig naponta 6 kiló saéna. Pontosául adagolnak níLodten takanríány t. A vetőmagot annak idején a r^onin termeioszövetkezel biztosítót­ta elsőnek. Az Uj Életbeu a takar­mányozással van hiba, a Iíózsa Jame csoportban a vezetés gyen­ge. Ezeket az adatokat nem csak az aktivistájától tudja Makrai Al­bert, hainem maga is gyakori ven­Jég aa egyes Cáoportokl>an. Az ál- liattieixyét&au^&t áltaHábaai hajnalban vagy Ivésö este eliienőrzi. l.egUibb- szőr a Ivözségi mezőgazdasági elő­adóval megy ki egy -egy csoporthoz. Legutóbb a Vörös CMitlag termelő- szövetkezet Báthory-tanyáján et- lenőriatiék a reggeli etetés kezdését és az éjjeli őröket. Hajnali fél há- romkor indultak ellenőrzésre, ináé­kor késő este vizsgál j-ák meg, hogy fűz álltatoknak hogyan k'^zítelték elő a to-karmáinyt reggelre. A szemle idején is f an ácsokkal lditita d a tenacűoszörotkezeteket. Az Uj Élet tamieájesnpart tagjai­nak többek között azt javasolta, hagy vezessük bo a »-/.alma szocs- teiírásáit, pácoláisát, mert í,r.v sor­ival ji>bl)a,n órtékesítn.k a«t az álla­tok. A Vörös Csillag tagjai figyel­mét arra hívta föl. hogy a tavalyi melegágyak trágyájából jó kom­poszt készíthetnék, amit fészkek vetéshez felhasználhatnak. Makrai Albert pontosan tudja, nogy mei- lyiüc saöyistkeizetben mikor, mennyit szúntiimak a gépek és melyik ho­gyan végzi a munkáját. Be vau jegyezve n füzetébe, hogy a felsza­badulási hét kezidetéig 800 holdon végezték el a szántást. Meg van az ütemezés nála, hogy naponként mennyi r kell elyégozni a (orvuk tel. jesitéséhez. Be van Jegyezve az is, hogy a Vörös Csillag lermoöszö- vetkezet a zatovetést is befejezte 19.-én. Makrai Albert azért tudja ilyen- pontosan végezni a munkáját, mert':' lelkiismeretes pontos-ággá], erőd. mójdycáai látja el tanácsiaí/i íucgbi-^ zafását. Jól megismerte inunikn'te- r illet ét. a munkára vonatkozó pár t- és kormányhafárovatokat szak ínallag is képezi mngá.% liogy ered- niényeiobben segíthesse elő a ma­gasabb terméseredményekért folyó harcot. SüSfunuelly elvtárs üzenete Vörös és nemzetiszínü zászlóit lobognak az üzemek ormain, fal­vak házain, lelkesedés lobog a munkások, do'gozó parasztok szí­vében. Ez a lelkesedés nagyszerit hazafias mozgalmat szült, ame­lyet a nép felszabadulási hétnek nevezett e1. Ma, a felszabadulási hét máso­dik napján munkáa-tsztályunk, dolgozó népünk 1919 március 21- •jc, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását,a emlékezik. Kegye el tel és szeretettel gondolunk azok­ra a hősökre, akik vérüket hullat tik, életüket áldozták a srab"d- ságért és békéért. És emlékezünk Sxamvelly Tibor elvtársra, népünk, megyénk halhatat'an fiára. Mun­kásaink, "dolgozó parasztjaink, akik annyit szenvedtek a Horthy- íasizmus igája alatt, tisztán meg őrizték szívükben ennek a láng- lelkű harcosnak emlékét, aki n*m kímélte éleiét, sem, a dolgozók felszabadításának ügyéért áldozni Munkásaink, dolgozó paraszt­jaink méltó em'ékmüveí állítanak a felszabadu'ási hátén Szomueily Tibornak! A tiszabérceli téglagyár mun­kásai már 123.9 százalékra telje­sítették március havi tervüket. ~_ Tiszadada dolgozó parasztjai az első napon teljesítették az első negyedévi tojásheadási kötelezett­séget. Munkásaink, dobozó paraszt­jaink jól a szívükbe vésték Sza- muel'j/ e’vtárs szavait, ő azt mon­dotta; ,,... Nincs benne kétség, hogy a harc csak a proletárok iavára üthet ki . .." A harc a pro­letárok javára dőlt el! Szörnyű- céges volt az az iga, nyomor, amely a Horthy-fasizmus idejé" a proletárokra nehezedett. A nyíregyházi építőmunkások 1934 január 18-án kérvényt küldtek dr, Bener Kálmán polgármester­hez: ..Építőmunkások vagyunk, munkához, a kotásboz szokott fér­fiak. Kezünk nyomán városok, utak. hidak keletkeztek Most éhezünk. Már esztendők óla a egembertelenebb nycmo'ba" "ínylődünk, pedig dolgozni eka rank. ..” 1932 júniuséban az apagyi szegényparasztok pana­szos levéllel fordultak az al'spán hoz: „Nincs munkánk, sürgős se­gítséget kérünk, mert egyes csa­ládokat az éhhalál fenyeget. Sok csa’ád van, amely már hetek óta nem látott kenyeret..A pana­szos jajszóra a maguk módján fe­leltek az urak. Bencs Kálmán, a polgármester orvul agyonlövette a nyíregyházi építőmunkások ve­zetőjét. Az apao-yiaknak is vá­lasz ment: „Apagy községben sem a munkanélküliség, sem a ke­nyérhiány nem volt n3gyobb mint máshol.. Miért penasz- kodnak hát az apagyiak? Szörnyű volt a nyomor! A harc azonban a proletárok javára dő’t el. ahogy azt Szamiielly t v, társ megmondotta. Azért, mert ,az első forradalmi íűzhely”. — ahogy ő a Szovjetuniót nevezte, elküldte hazánk földjére hős fiait elűzni a szenvedést, a nyomort, az éhséget, a bitang urakat. A nyíregyházi építőmunkások régi kérvényének aláírói ma boldog ér szabad emberek. Török János munkás, országgyűlési bépvise'ő az építésügyi minisztérium egyik vezető dolgozója; Vishyik József hírneves sztahanovista. Egyik fia katonatiszt, a másik építészmér- nök-hal’gató. Gajdos. Mihály mun. kavezető. Bezerédi Antal telep­vezető. Dar.kó András személy­zeti osztályvezető. Apagy síma, száj) betonút mellett fekszik, amelynek a nép a Sztálin-útja ne­vet adta. A község utcáin és há­zaiban kigyú't a villanyfény nagyszerűen felszerelt kultúrott­hon épült; Két apagyi dolgozó parasztfiatal tanul Moszkvában és Leningrádban, négyen járna' főiskolára, tizenöten középiskolá­ba és kilencen a néphadsereg tisztjei. Üzenetet küld ma Szamnelly e'.vtárs minden Szabolcs-szatmári munkásnak és do’gozó paraszt­nak. Azt üzenj: szeressétek for­rón az első forradalmi tűzhelyet, a nagy Szovjetuniót, amely feza- badságot és új életet adott! Lo­bogjon magasan a szeretet és há­la lángja; serkentsen benneteket a tervek túlteljesítésére, a munka jó elvégzésére. Azt üzeni: szeressetek forrón ’ szát-kat, a munkások és parasz­tok Magyarországát. Komoly és sú’yos időket é ünk. Az új hábo­rú gonosztevői szeretnék elrabol­ni tőlünk a szabadságot, a jövőt, az életet, összeesküvést szőneW népünk, minden békeszeretö em. here ellen. Szamuelly elvtárs azt üzeni: védjétek 'és erősítsétek drága hazátokat, amelynek föld­jén szabadság virul, ámennek földjén új élet virága hajt ki! — Ezt írta egyik újságcikkében: ..Az e'leníorradalommal szem­ben csupán egy biztosíték van: a forradalom továbbfolytatása, szakadatlan forradalmi osztály, harc a burzsoázia teljes leveré­séig. a proletárdiktatúráig és azon is túl addig, amíg megszű­nik minden osztálykülönbség: a szocializmusig. A forradalom vé Je’me: csak az osztályhbrcát vívó nroletarlátus felfegyverzése.'* — Azt üzeni Szamuelly elvtárs a szabolcs-szrtmári munkásoknak, parasztoknak, dolgozóiénak: fegy­verezzétek fel magatokat a felsza­badulási hét nagyszerű napja'ban. Legyen jó fegyver a kalajrács, a heggesztő. az öntőkanál, az eke és a vetögép! Legyen jó fegyver a cerpza, a mérnöki vonalzó, az orvosi műszer! Legyen jó fegy­ver a puska, amelvyk csöve' a -ab'ók és gyilkosok elten irfnyul. Uj győze'msk születnek a fel- szabadulási héten, amelyek méltók Sr.amveUy elvtárs emlékéhezl 2-esüBEEsa

Next

/
Thumbnails
Contents