Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-14 / 62. szám

Mai szántunkból i

A MARXIZMUS HATALMAS ÉLETEREJE (2. old.) — A NAGY GYÁSZ HÍREI (3. old.) — VESSENEK VÉGET AZ ELLENSÉG i; at; ázoálkodasának gyöROCSKÉN (4 old. I

X. SVFOLTAM. 62. SZÁM.

ARA SO FILLER

1953 MÁRCIUS 34. SZOMBAT

A proletárnemzetköziség legyőzhetetlen sztálini lobogója

Irta: RÁKOSI

Jiaekbea a fájdalmas napokba«, melyek mély gyászba döntik a világ minden dolgozóját, minden saa- badságszerető népét, százmilliók tekintete fordul a felszabadító Szovjetunió fővárosa, a ragyogó Moszkva felé. Mindnyájunk gondolatát eltölti a fájdalmas veszteség, amely szere tett vezérünk, nagy tóul tónk, Sztálin elvtárs halálával ért bennünket; mindnyájunk gondolatát eKöitik: az ö tanításai, az ő hagyatéka. A rokonszenvnek, az együttérzésnek és a részvétnek valóságos tengere árad a világ minden sarkából a Szovjetunió oly súlyos veszteséget szenvedett dolgozó népe felé., A részvétnek <ls együttérzésnek ez a soha nem látott megnyilvánulása mimten szónál ékesebben bizonyítja, milyen mély és őszinte, milyen bensőséges wollt az a viszony, mely a haladó emberiséget a Szovjetunióhoz fűzte; milyen határtalan az egyszerű emberek szeretető nagy vezérük, Sztálin iránt

Jőszit Visszáriomovics Sztálin a ml egész korunk legbölcsebb vezetője és tanítója volt A legszélesebb tömegek szokták meg, hogy m indán nehéz helyzetben, minden komoly fordulat előtt az ő bölcs szavait, az ő biztos közének űtmutar iását figyeljék és kövessék. Az ■ «sztiüy-hateos pmletáriáUw gondol- „ rtaását Ő formálta és cselekvését ö alakította ki. Tőle tanultuk a® íjtípussá lenini-sztálini párt építését, az imperialista elnyomás ellen vezetett proletár felszállni d 11 ó harc taktikáját és stratégiáját. Ö dolgozta ki és valósította meg a szocializmus építésének terveit; 6 oldotta meg a szocializmusból a vommuni zznusba való á'tnövés probt ónait. Az ő tanácsai alapján építik szocialista jövőjüket a népi demokráciák kommunistái. Ö öntött belénk bátorságot és kitartást minden történelmi fordulat idején és ő hívta fel szakadatlanul figyelmünket arra, hogy óvjuk mint a szemünk fényét a marxi- lenini eszmék tisztaságát és lobogtassak magasan a proietá rnemzet- köraség zászlaját.

Sztálin élvtárs sokoldalú forradalmi működjén vörös fonalként húzódik; keresztül a proletárnem- /etközieég nagy, győzelmes gondolába.-yA Szovjetunió munka swat atya -—’mutatott rá Sztálin eív társ — nemcsuk asért őrös, mert harcaiban. kipróbált lenini pártja iw, továbbá nemcsak azért erős, mert a dolgozó parasztok milliós törne- get Simogatják. Erős még azért is, mert az egész világ proletá- riátusa támogatja és segíti. A Szovjetunió mun/cásosztálya a vi- lágproU’tdriálus része, elosapa.ta, köztársaságunk pedig a világprole- láriátus édes gyermeke. Nem kétséges, hogy ha a tőkés országolc munkásosztálya, nem támogatta volna-, akkor nem tudta volna megtartani a Italaimat, nem biztosíthatta volna a szocialista építés feltételeit, következésképpen nem érhette volna el azokat a sikereket, melyeket elért, A Szovjetunió munkásosztályának a tőkés országok munkásosztályához fűződő interna. eiónáHs kapcsolatai, a Szovjetunió munkásainak a világ munkásaival való testvéri szövetsége a szovjet köztársaság erejének és hatalmánál: egyik sarkköve."

Erre a gondolatra Sztálin elvtárs szakadatlanul visszatért és igyekezett minden harcosának szívébe vésni. Minden oldalról meg- vihígította, s különösen kiemelte a proletárneinzétköáiségnék azt a szerves kölcsönhatását, mely a Szovjetunió ’és a világ proletariátusa között fennáll.

Sztálin elvtáns fáradhatatlanul tanította a világ munkásságát arra, hogy mindvégig hü maradjon a proletárinternacionahamiis ügyéhez, az egész v ilágpr ó'etftr iátus testvéri szövetségének ügyéhez. „Internacionalista, az — mondotta J. V. Sztálin — aki fenntartás nélkül, ingadozás nélkül, fejtételek nélkül kész megvédeni a Szovjetuniót, mert a Szovjetunió a forradalmi világmozgaAom bázisa^ ezt' a forradalmi mozgalmat pedig lehetetlen védelmezni és előbbre lendíteni, ha nem védelmezzük a-Szovjetuniót. Mért aki a világ forradalmi mozgalmát a Szovjetunió megkerülésével és a Szovjetunióval szemben szándékozik ' védelmezni, az a. forradalommal kerül szem.be, az okvetlenül a forradalom ellen. ségőinek táborában köt ki."

A világ kommunistái felismerték a prolenái-nemzetközisóg döntő jelentőségét ' az imperialistáik eliten vívott nehéz harcokban. Mindamyieneégeivel szemben a harcot. Megtanultuk Sztálintól, hogy a bazafiság és pro!etárnamaetközlség elválaszthatatlan egységben és. kölcsönhatásban fonódik’ össze és a kettőnek e kölcsönhatása új erő forrása, új győzelmek-' serkénitőjéviá j válik. , ■

A Szovjetunió Kommunista Párt jónak XIX. kongresszusa eleven és meggyőző illusztrációja volt annak, hogy a kommunista és mun- kiáspártok a prolet'árinttamfwáona- iizmus legyőzhetetlen sztálini zása. laja alatt milyen komoly sikereket értek el és milyen hatalmas erőt képviselnek. „Ha az eszme meghódítja a tömegeket, anyagi erővé válik*’ — hirdette Marx. Nos, a raunkásnemzeúközteég eszméje tízes százmilliókat hódítóit meg, s motorjává vált világszerte a tőkés elnyomás és kizsákmányoló« elteld felszabadító harcnak.

A kapitalista országok komnm- oista pártjai vezetőinek fogadalma — hogy soha mim engedik, hogy országukat a felszabadító Szovjetunió elleni liare.hu .vigyék — a népek elszántságának adott kifejez «ist s a cselekvő pa'o’etániem- zet kökieég lelke« megnylllvá hutás;

VOl't.

A népi demokrácia országai test- vérpártja inaik küldöttei a XIX.

a világszerte harcoló komumuiata. pártok képviselőit, akik telkesen és egységesen tömörülik a Szovjetunió Kommunist a Pártjának szeretett vezére, a 'nagy, a bölcs Sztálin köré. '• ■

Sztálin elv társ ezen a kongresszuson, ahol utolsóra adatott meg neki, hogy az egész világ dolgozóihoz szóljon — beszédének központjává újra a proletárnem- zétköziség eszméjét tette meg. A nagy vezér rámutatott arra, hogy a Szovjetuniónak mindig . szüksége volt és szüksége is lesz, a határokon túli testvéri népek bizalmára.. rokőhsizenvóre és táinogatí'tsó'i'H.

„Érthető — mondotta Sztálin elvtárs — hogy pártunk nem ma. radhat a testvérpártok adósa és ndú is támogatnia kell ölted, valamint népeiket a felembe dúld sért vivőit harcukban, a béke rgegvédsi- síiért vívott harcukban. Mint ismeretes,, pártunk igy is jár el. Mintám "pártunk 1917-ben kezébe vet. te a, hatalmat ás miután reális intézkedéseket tett » tőkés és fölr desúri elnyomás megszüntetésére — a testvérpártok képviselői ttártunk merészségén, és sikerein. fd- telkesulve.. a, világ forradalmi és munkásmozgalma ,,roha.mbrigddf&- na*” nevezték el pártunkat. Ezzel óét a reményüket fejezték ki, hogy

nyilunk, ..vólmuéassi-.jC.aiazla.-ki

Ce-tnng elvtúrs, a nagy kinn! nép felszabadító. harcának vezérei, ami. kor a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusát azzal üdvözölte; „Lenin és Sztálin neve jz a zászló, amely előre vezeti az egész földkerekség dolgozóit. A Szovjetunió Kommunista. Pártja, példakép az összes kommunista, és munkáspártok számára,"

A Sztálin nevelte szovjet kommunisták , példáján tanultuk meg azt is, hogy a legjobb munkát a proletármemzetköziség és as emberi haladás érdekében akkor végezzük, ha saját hazánk dolgozó népének ügyét védjük jól és következetesen, ha saját hazánkban visszük diadalra a dolgozó nép el,áít, J^ggreRwzuspp ar.r# műi;; ajak rá.,

* 4 hogy Msmbaiiulátoik«n túl "menynyit köszönhetnek a Szovjetuniónak, SzrtAlin elvtíüsoak ős hogy milyen óriási a® a segítség, melyet számukra a. Szovjetunió minden sikere, pólyája. támogatása jelent. Ugyanezt mondották el a legkülönbözőbb példáikkal alátámasztva a kapitalista,, a gyarmati országok kommynistáhi afe küldöt- bei is. f

A XIX. kongresszus haitaihnais, világméretű demonstrációjia és megnyilvánulása volt a pnoletárin- terrmc’ona.liiznmsnak, mutatta, hogy ez a szellem elevenen él a dolgozó százjniliiókmik szívében, a új tettekre, új győzelmekre serkenti őket Ebben a szellemben fűtötte

a _roh/unbrioádu sikerei meg fog.

jdic könnyíteni a. kapitalizmus jármában sínylődő népek helyzetét. Azt hiszem, hogy jártunk beváltotta ezeket a reményeiét..

Sztálin elvtáns e szarvait, a pro- letánrtomzettóőzlsógnek e ragyogó roegriy i.'vfi'nu!á.«él. melyben hazánkat, a magyar népi demokráciát: te a világ .forradalmi és munkáttnoz- gailimának új .íAhambrigádjar körött említette, mélyen szivébe véste világszerte minden kommuoisto.

Az elllansóg most az reméli, hogy olernycdiink a nagy csapástól, e. szörnyű vcezte.« égtől, amely az egész haladó emberiséget érte. Az ellenség nem tudja, hogy a százmilliók egyesülő bánata és részvéte nem * gyengeség forrása.

Rákosi Mátyás és Dobi István élvtám-k díszőrségen a nagy Sztálin ravatalánál.

'S-ptm %. Jnonuco ám X- Srtün'rtfco-r)

hogy belőle ueiu osiiggedés ered. A haladó emberiség legjobbjainak százmilliói közös, őszinte bánata- n«.k, mélységes gyászának és részvétének ilyen megnyilvánulása a* együvétartozás, aiz egység imponáló és tiszteletiét parancsoló do- nw>n«it,ráoiója. Belőle nem gyenge, ség, hanem új erő fakad. Uj erő, mely még jobban tömöríti a viliig dolgozóit a. felszabadító Szovjetunió körül és még izmosabbá teszi a harcban edzett kezeket, hogy szilárdan vigyék tovább előre, új győzelmekre a sztálini prolétár- Tiemzetlközisäg büszke zászlaját.

1ár/, az érzés út « a tudat inó lyen áthatja a magyar dolgozó népét. ikvsazáze dókon át a raagynr rtép nehéz küzdciinac vívott szabadágáért és függetlenségeiéit. Mint a költő mondja, legjobbj.aiuk «Jhullottiate a szíihadság vines zász- lai alatt a bosszú harcban. Hazánk szabadságát, nemzetünk füg-* »ettencégéi, csak a. Sztálin elvtára nevelte Szovjet Hadser«® győzelme hozta. rues.

Modem történejjae folyamán né. j püwk eWazör e&ívja * sabadct’g le. waöjóf, rorrtelkezik as új élet minden javával, s az átalakítás nagy müvét viezl vó^be. Mindezt a Szovjetunióm,k. a nagy SKtálin- nofc kösBönihetjük. Ez a tudat a vagy Szovjetunió, a «aerotett Sztál Rn iráwtl eraätadatian hála és Ka> retet íorrám népünkben. Satália elvtáts baráitt «cgítsége, bölcs tori (tám tette lehetővé hogy feí' Vpit- «ük harcos párttrohat, a Magyar Dolgoaók Pártját, hogy megdönt- hetttik a tőkések, a kizsákrmanyo- h>k uralmát hazánkbao. ö sogí- tette talpraóllaDi romhadőlt országunkat. ő védett meg bennüniket a ráiík acíBirtoodó imperínlfeták támad ágaival .szemben, ő veastie viasza uépünket a szabad, haladé nemzetek megbecsült családjába. Néki köszöni,etjük, hogy most bökésen, bizateodva építhetjük boldogabb azocinílist* jövőnket .

A magyar dolgozó népben fcitiV törhetetlen® él ée egyre inkább elmélyül aomtk tudata, hogy min. den eredményünk, mtoden sikerünk kiindulása és Triegvalósntá.-a c'váloBztharattaimil összefügg a fcteaeibadltó Szovjetuniő, a nagy Sztálin segítségével. Nincs szí, had iHetünknek: olya® területe, ahol ez i meg ne nyilvánulna. És minden si- ' kérünk, minden eredményiiak csuk növeli szabad nemzetünk k*»szö- !' nettót és háláját a Szovjetunió én ja magyar nép legdrágább barátja, Sztálin Iránt, felszítja és elmélyíti dolgozótokban a sztálini pro’etár- nemzetlvöziség süllőmét, és tudatát.

Mintoet örfütre a Sssovjetonióhiiz köt a hála, a. köszönet és az elveik közössége: most még szoro:saW)m fűzi e kötelékeket a közös lesapás, a közös bánat, a közös í gyász.

Nemosa/fc ntUmík, de világszerte , ugyanez az éreés tölti el a doL gomó milliókat. A‘ mi városaink és Calvaiuk dolgozói szeretett vező. | rönk halála alkalmával. megfogad- | .iák, hogy még egységesiíbben sora- Icoznoik fel a Magyar Dolgozók j Pártja mögé, még áldozatosabban I «ípítiik szocalisba jövőjüket. Do azt is megfogadják, hogy az elszakít- h atatlam köl.clókoket. melyek eddig felszabadítójukhoz, a nagy Szovjetunióhoz fűzték, tnég ezo- fFolytatás a S. oldalon )