Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)

1953-03-13 / 61. szám

2

Ä í P I. A f

ELMELETITAUMCSIDO

i kapitalixmiis gazdasági válsága

Alit úr fiiak a kapitalizmus gazdasági válsága alatt?

Mindenekelőtt 14 ínunk kel! hogy fii kapital turnusban lilőssKikoiikéiu megismétlődő gazdasági válságok nem azonosuk a kapitalizmus általános válságával. A kapitalizmus gazdasági válságai a múlt század második évtizeda óta rend- <?«eresen, feb. 7—10 írenként Ismétlődnek meg.

A kapitalizmusban nem egyszerű újratermelés tolylk. hanem bővített újratermelés, mert ezt követeli meg a legmagasabb profit utáni hajsza. Ez alatt azt értjük, hogy a tőkések és munkások által megtermelt értéktöbblet egy részét gépek, nyersanyagok megvásárlására, új gyárak építésére fordítják. Erre kényszeríti őket a tőkések között folyó verseny a legmagasabb profit biztosításáért.

Az egyes termelési ágtik tőkésed egymástól nein elszigetelten termelnek. Mig ad egyik tőkés gépeket gyárt, a másik nyersanyagokat, üzemanyagot, s hogy az előbbi biztosítani tudja tizemének térin* lését, szüksége van a másik tőkés áltail termeltetett üzemanyagra. Ugyanakkor égy másik üzem közszükségleti cikkekét (ruhái, ci- |tőt stb.) termel. Tehát mindegyiknek szüksége vaD valamilyen 1 érmékre, hogy tizemének termelését biztosíthassa.

Ahhoz azonban, hogy biztosi tant tudják a bővített újratermelés zavartalanságát, tatotok kellene aeí, hogy egyes üzemek miből mennyit termőinek és számításba kellene venniük a társadalom Igényelt

A tArsudaliul termelést két nagy csoportra osztjuk: ' 1. a termelő- eszíközöket termelő iparágra, (Ez állítja elő a gépeket, nyersanyagokat, Stb.) 2. fogyasztási cikkeket gyártó Iparágra, amely a társadalom számára a fMrükséglett cikkeket (kenyeret ruhát, cipőt) stb. állítja elő.

Tehát a ‘zavartalan bővített újratermeléshez airra volna szükség, hogy a ,termelőeszközöket gyártó iparág annyi termelőeszközt gyártson. melyre egyrészt sajátmagá- na!k Íeaíjtan'tásáhöz, másrészt a fogyasztás! cikkeket gyártó Iparágnak szüksége van. Az éMmiszer- oikkekot gyártó Iparágnak pontosan annyit keltene termelnie, amennyire sajütmagánu k és a ter- jaaeldeSBközöíret gyártó iparágnak

szüksége van. A zavartalan bővített újratermeléshez arra lenne még szükség, hogy a dolgozók életszínvonalát, fizetését emelnék, hogy a gyárakban előállított tor-' miteket, mikor azok piacra kerülnek, a dolgozók meg tudják vásárolni. A fenti fettételeket azonban a kapitalista rendszer biztosítani nem tudja.

Ahhoz tehát., hogy a zavartalan bővített újratermelés biztosítva legyen, két feltétel lenne szükséges. 1. A gazdaság különböző ágainak arányosan kellene fejlődniük. 2. A dolgozók jövedelmét arányosan keltene üöVelnl, hogy a termelt áruk a piacon fogyasztóm, vásárlóra taJáljanfiik. Ez azonban á kapitalizmusban lehetetlen, mert n tőkés módon bővített újratermelés a dolgozók eta.vomorodásákoz vezet.

Amint láttuk, a kapitalizmus képtelen a zavartalan bővített új. raterindéft biztosítani, mert nincs meg a termelés központi irányítása, — versengés áll fenn az egyes tőkéscsoportok között a minél magasabb profit biztosításáért, a piacokért, s képtelen felszámolni a munkainéliktiliséget:.

Esek a tények aa időszakonként s mind sűrűbben megismétlődő és egyre mélyülő gazdasági válságokban jut kifejezésre. Ilyenkor a (.érmeit, áruk nagy mennyisége el- adaiUvm marad. A legnagyobb nyomor a kapitalista rendszerben akkor van, amikor ki ütközik a válság, amikor a tőkések raktárai zsúfolásig megteltek áruval,

A tőkések ős lakája ife. a polgári közgazdászok a legkülönbözőbb „elméletekkor1 Igyekeznek tnagytorázihl A gazdasági válságok okait. Egyesek ízt állítják, bogy a válságokat á napfoltok változását Idézik élő. Arra azonban már ..nein tudtak’* válasrrt adni, hogy a napfolt-változás 1929-bén miért csak a tőkés világban „okozott” válságot- Tudjuk, hogy a Szovjet, unió étiekben az esztendőkben Szilárdította meg válságmentos gazdaságát., hajtotta végre or. eltpő satálitfi ötéves tervet.

Máts polgári közgaEdásaut üst állították. hogy a válság oka a gő- pek, a technika tej löd esc. Ezért azt Javasolták, hogy meg kell akadályozni a tudomány fejlődését. Ezt a „elméletet." a fényéé hizo- nyítókokkaj cáfolta meg a Szovjetunió gyakorlatú, aá ötéves tervek teljesítésévé!, da ezt cáfolja hazánk fejlődése Is, amikor ötéves tervünk nyomán, a nehézipar fejlesztése ai ipján do gozó népünk életszínvor Ua ötéves terv tinik be- fejezésétg a háború előtti színvonalhoz viszonyítva, kétszeresére fog emelkedni. Cáfolja továbbá az is, hogy megszüntettük a munkanélküliséget é*! ötéves tervünk teljesítéséhez 650 ezer új ipari munkásra vau szükségünk.

Nézzük meg ezek után, mi a „túltermelési válság1’ oka? A válság alapja a kapltalizmu« legfőbb elteBtmondása: a társadalmi termeié# és egyéni kisajátítás közötti

ellentmondás. Ez asz alapvető ellentmondás vezet n gazdasági válságokhoz, melynek alapja az, hogy a termelést eszközök a tőkés csoportok tulajdonában vannak. Ebből az alapvető ellentmondásból fakad a kapitalizmus többi ellentmondása Is. Etlhek egyik megnyilvánulása us ütemen belüli szerveiettséfl ás as üzemen kívüli szervezetiemig (anarchia) közölt fennálló elleni- mondám A tőkés üzemén belül a termelés szervezetten folyik, Célja az, hogy mimül magasabb hasznot vágjon »sebre és hogy áruival versenytársaik kiszorítsa, a piacokról. Minden tőkés olyau árucikkeket termeltet, o-melyek a legnagyobb liasznot biztosítják számára. Azt azonban már nem tudja, hogy őrajta kívül hányán gyártják még ugyanazt ez, árudkket. Va 1«mlht azt sem tudja, hogy vájjon á társadalomnak sztifegőge vati-e az álttaja termeltetett árukra, s hogy mennyit MpcS a piac azokból felvásárolni. Tehát az Uúamokbnn folyó termeié« szervezeltséga inellett a tőkétek, ltodkor áru lkait e: akarják

adni, a piac SBervessetletteégével találják magukat szemben. Egyes anyagokból többet termellek, másakból MveÉÉtWít, neonban a dolgozók bére Igen alacsony, e emiatt a piacra terült árukat megvású.- reTnt item képeseik. Teteit minél stervezottetAkj tudják tenni a munkát liäaemeiken b°S'( annál Inkább fbkozMik aa űrömén kiviül szerve ttfhnséy.

A tőkést mve}As, letetet'terem', teszi «, bOnltett újratermeléshez szűk- edges arányok botarldsdt it Így a válságok okozójává válik.

( Folytatjuk.)

Levelek a pártoktatásról

Mi, a bolsevik párt történetét 'anuftnányozó tanfolyam I. évfolyamának hallgatói, az egész emberiséget éri mélységes gyász nap jaiban még jobbau átérczZUk a po iitikal képzői, a forradalmi elméié elsajátításának nagy jelentőségét.

Marx, Engels, Lenin, Sztálin ta nitása az u forradalmi elmélet amely segít a pártnak abban, hogy felismerje: hogyan, milyen irányban fejlődnek az események most és milyen irányban fejlődnek a jövőben. Ez a tanítás lehetőséget ad a pártnak arra, hogy előre lássa az események meneiét: lássa a célt, vezesse a népet a cél elérésére úgy, ahogyan ezt a nép érdekei kívánják. A Szovjetunió harcokban megedzett kommunista pártja Marx, Engels, Lenin és Sztálin forradalmi elmélete alapján készítette elő és hajtotta régre a szocialista forradalmat, felépítette a szocialista államot, kijelölte a kommunizmusba való áttérés útjait. A Szovjetuhió Kommunista Pártja sikereinek forrása, hogy birtokában van a marxlzmus-leniniz- tnus forradalmi elmélete. Erre tanította, nevelte Sztálin elvtárs a pártot. •

Ahogyan az üzemek a (étmclésl eredmények fokozásával, Szabolcf- megye dolgozó parasztjai a tavaszi vetésterv teljesítésével állnak Sztá- lin-őrséget. ml a konferencia hall. gatól megfogadjuk, hogy napi feladataink jobb ellátása mellett a xnand-leElhl-sztállnl emlőlet mé. !y*bb éS Alaposabb elsajátításával teszünk hitet Sztálin ofvtárs ten. léke mellett.

A legutóbbi konferenciánkat már az az elhatározás jellemezte, hogy nég lankadatlanabb szorgalommal öreksaünk Sztálin elvtárs lángeszű anításalnafe, útmutatásainak elsajátítására. Az élvtársak sokkal iktívabban ős magasabb színvoha. on szóltak hozzá. Személy Szerint lülönösen Jónls János. Dúnkó .ászló ős Fogarassy András elv- ársak tűntek ki.

A konferencia kollektívája birál- a az oktatásra rendszertelenül áró hallgatókat. Elhatároztuk, hogy ezekkel &? elvtársakkal eibe. zélgeltink g az igazolatlan hiány* :dsokat megszüntetjük. Különösen ■ onatkozik ez a sertéstenyésztő vállalatnál dolgozó Kósa Károly és Szepesi István elv- ársakna ; a politikai tovább, képzés hiánya már gyakorlati munkájukban Is erősen megnyilvánul. Magatartásuk miatt — főleg vidék- ól — már több panasz érkezett. Nem különb a helyzet a megye! kiskereskedelmi vállalat egyes dől. rozéinál, Bsck József, (tincsei István, Szedlár István, Skribá Zoltán éivtársaküál sem, akik item tartották szívügyüknek a tanulást.

Konferenciánk elhatározta, hogy mindent elkövetünk az összes — eddig elmaradozó hallgató társaink bevonására és aktivizálására. F.zti. lín eivtárs halhatatlan ügyé, Valamennyiünk nagy ügye jut hamarabb győzelemre, ha mind többen és mélyebben tanulmányozzuk M a rk-E r pels -Íjo n 1 n _ S zt Ä i 1 h tanításait. az ellenség fölötti győzelem, n

szocializmus és é kommunizmus

fölépítésének tudományát.

Kiss János,

A Kiskereskedelmi Vállalat DlSZ-tltkűra, Nyíregyháza. *

Frenyó József né elrtáfsnő, a szamostatárfalvl Ady termelőszövetkezet tagja levelében beszámol arról, hogy szövetkezetükben teljes erővel megkezdték a tavaszi munkát a határban. Azonban a nagy munkák ellenére ts jól megy a politikai iskola. Nincs hiányzás, ineft a hallgatók tudják: akkor végezhetnek jő munkát, ha állandóan képzik magukat.

*

Szarvas István elvtárs szabölcS. bákal levelezőnk arról ír, hogy községükben a l'árttörtéuetet tanulmányozók első évfolyamának hallgatói isten jól készülnek fel a foglalkozásokra. tízen az iskolán nincs h” yzás sem. Ez elsősorban Dulal Vilmosáé elvtársnőnek, az Iskola vezetőjének köszönhető, aki Igen jól foglalkozik a hallgatókkal. A konferenciák közötti időben meglátogatja őket, segít nekik és a konferencia előtti napon ismétej- ten figyelmezteti őket a foglalkozás idejére.

Azonban nem így fan ez a poli. tikai iskola második évfolyamán. Itt a hibák nagyrészt abból adódnak. hogy a párt vezetőség sem mutat jó példát. Gál József eivtárs. üzemi párttitkár ts rendszeresen Avolmarad a foglalkozásról.

Ezen változtatni kell és kommunista példamutatással kell megszilárdítani a tanulási fegyelmet.

Előre a Rákosi eivtársiiak tel'

fogadalmak valóraváltásáért

(Folytatás az 1. oldalról.)

fogattal, boronával dolgozott a szövetkezet földjén. Ott volt még Székely Bertalan 14 holdas, T. Áros József 10 holdas, Hován Mihály dolgozó paraszt és még 16 társük. Ki fogattal, ki gyalogosan, lágy nap alatt elvégezték a 20 beid tavaszbúaa vetését, A tsz. és

az egyéni dolgozó parasztok között ügyért harcolnak. A magasabb termésért. Mindnyájunk órdokc, hogy oz Idén sokkal többet takarítsunk te: földjeinkről, mint tavaly. Ezt. pedig csak úgy tudjuk

olófni, ha idejében elvetünk. A községben a tavaszt)tiza-vetós be- fejaztével az árpa-vytósliez fogtakMiért iiiri el az eperjestoi tanács, hogy a kuláfcolt szabotálják a tavaszi vetést?!

Azonban súlyos hiba, hogy a községi tanács hanyag, nemtörődöm munkája következtében a nép ellenségei, a kulákok nem teljesítik vetéstervükéi, (torula László 4S holdas kulák nem teljesítette őszi kaláSBosvotósót. 8 holddal kevesebbet reíett és tavaszbúzával j sein pőtolla. If). Juharos Ferenc í kulák 1 holddal vetett kevesebbet I ősszel, mint amennyit kellett Volna ! vetnie. Halász Bertalan 37 holdas kuláfc 2 holddal vetett kevesebbet Egyikőjük sem pótolta tavaszival. H mindezt a községi tanács eltűri. Sőt, tói többi Oeordá« János tanácselnök azt mondja, hbgy „Keni •olyan nagy baj, ha bem teljesítik a tavassobüaa vetéstervét a kulákok, mert úgyis teljesítve van imtr a község tavaszbúza-Tetóaíerve’. Azt állítja, hogy a járási tanács mezőgazdasági osziá ívűn dolgozó Itaűád János eivtárs telefonon ait mondta BeM: „Nem baj, ha nem vetnek többet, meri a terv már úgyis teljesítve van,” BetsSe, ez nem iga a, csak kifogásol vele Csordás János taíjAcselböh, mintha egyenest a kulákoknt védené! Így azt áh nem Is csoda, ha a kulákok szabotálnak, nem teljesítik a vetéstervet arra hivatkozva, hogy „nincs vetőmagjuk”. Mind a mai napig eltűrte a községi tanács, hogy Halász Bertalan 37 holdas kulák amellett, hogy nem tett eleget a vetésterv teljesítésének, 40 múzsa burgonyával tartozik a nép államának rnög az elmúlt évről! Kém kötelezte a községi tanács arra, hogy a földterületéhez szükséges vétőmagvakat biztosítsa. Most sincs egy szem vetőmagja sem és tnég a Teje sem fájdul érte, hogy mivel veti be a földjét. Áruig a tez-efc, állami gazdaságok és ,'gyéní dolgozó parasztok mludea nehézséget fcktlzdenpk a vetőmag bltzosüAsáérl, a bő termesért és a

korai, határidő előtti vetésért, ad. dig a nép ádáz ellenségei, a külá- kok még fülük botját sem mozgat* .iák meg Eperjes ke községben.

Mindez a községi tanács, a pár!* szervezet ézeule előtt H3 minik! Sürgősen Votljn a Járási tanács ft>_ lelösségre hanyagságáért a községi tanácsot és a Vetést szabbtálö ktllá- kf*knt. pedljr amellett, Uogy kfUéle- zik a szükséges földterület betelésére* áüíteük törvény elé a beadás uém teljesítéséért, a vetés szabó, tálasáért 1

Népnevelők aaósxéke

Markóczi János elvtársi, Tiszavasvári ;

A meggyőző agUdvió fontos tetté- tele, hogy a beszélgetósek mán miivienkihfz m<«jtaWjyk a meg. felelő hangot. Erre mondok d égy példát.

A mull é-ií Uuffnsz tv iában tör- tihM, ami,kor már javában forrt a kázsiigim,. és a bildí részen ts meg- tIvett a szövetkezés gondolata, hagy tekintélye volt azon a rétzen Árki Mihály IS holdas gazdánál;, elha. túröztdm, hogy meglátogatom.

Éppen trágyát hordani iVdylt, ami,.or betértem, arat »«íterra, A szekérről kmitől le, hogy siet, inert met még háromszor akar fordulni.

—* Keni baj, Mihály bátyám — szóltam vissza. •— Majd bepótolja ezt a kis Időt. Fontos dologban szeretnék beszélgetni, — Le is szállt erro a szekérről.

Nemrég épült fel Arkiék új háza, nem, ts álltam meg szó nélkül. — Ejnye, Mihály bátyámI Igazán gyönyörű lakást épített. Ugyan hány méterősT

— Huszonegy ! -*-* vágta ti büszkén az öreg.

Megnéztük at istállót {.*, az ökröket. Igazán szép állatok voltak. Oicsértcm Is érte a gardát. A többit aztán már a tisztaszobdban az asz. lal mellett folytatták.

*— Hogy nézi az V} Barázda munkáját, Mihály bátyám? Mondjuk meg a hibáit is — tértem a •drgyra.

— Hát bizony ván ott hiba ts. — felelt a gazda. — Egyik az, hogy nem néznek a gépi munka után. Vem. követelik, hogy meglegyen a 25 centiméter mélyszántás. Aztán hibát látok még ott a szaki-esetés-, bort is. Hiába, nagy gazdaság az; több hozzáértés kellene oda— és ezért nem érzi felelőinek vlagát, Mihály bátyám?!

— Én-é? — Hát miért éreméin?

Azért, mert ha több hozzáértő,

becsületes ember van a szövetkezetben, há4 biztos jobban megy a inunké. Azért, meri maflát figyeli most tíz éfléit uteé, hbgy mi fl szándéka, metre lév.

— Engem figyelne,.?I

— Magút háti Nézzen csak ki az ablakon.

Mihály bácsi felőlit, téhehúztá

az árnyékoló függönyt, aztán if hő,.ölt egy kicsit merdepe. .érében. A tiUoláaion csakugyan, J—10 ember beszélgetett, a házat , .gyeivé, hogy mit határoz Árki Mihály.

Nagyon elgondolkozott az dreg. Aztán hozzám fordult: Kinézek mér a jószághoz egy kiesi t!

Amikor vesetáját*, leült, aztán le. borult aa asztalra.. Kért, hogy hagyjam, hadd gondolkozzon egy kicsit.

Mikor fel nézétt, csak kicsordult a könny az én Mihály bátyáin ize. miből:

— Héj, öcsém, az. a 18 hold vsaJc IS hold! Én voltam annak, a gazdája!

— Csak ezután less igazin a gazdája, Mihály bátyám! Akkor, ha maga parancsol a főidnek és nem az maijának. Akkor, ha ráengedik u gépeket.

■Kidig a cigarctídiMl szívtuk egy másután, most az öreg szedett elő valami erős szivarokat. — Már a nyelvem csípi — mormogta a foga közt Mihály bácsi. A belépési nyi. tatkosai egyik fele kitöltve havert előtte, Már megbeszéltük, hogy új csoportot alakít Árki, mint alvoyy már szóba is került cgy-kél szomszédjával.

— Nem. csak egymagáról doni most Mihály bátyám — folytattam a beszélgetési. Hiszen sok ember várja, hogy jó utál mutasson nekik. Felelős értük is.

Arid Mihály bólintott, — Most már magam út Agy látom. Hát először is az öcsémet és sógoromat keressük fel. ■

Délelőtt kezdtük a beszélgetést. Délután félkettőkor megalakult a „Győzelem" tszcs, és azóta is egyik leglelkesebb, oszlopos tagja Árki Mihály..

(A tissavasvári hépttöyélótáfiáéskozáson elhangzott felszólalásból.)

lb,.ö MABUlUS 13, PÉNTEK