Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-25 / 47. szám

r Mai ssáinunkból: RÉSZLETEK A MEZŐGAZDA­SÁGI DOLGOZÓK MEGYEI NAGYAKTIVA-ÉIITEKEZLET RÉSZTVEVŐINEK FELSZÓLA­LÁSAIBÓL (2. old.) — BE­SZÁMOLÓ A MŰVÉSZETI CSO­PORTOK MEGYEI BEMUTATÓT JÁRÓL (4. old.) :c ÉVFOLYAM, 47. SZÁM. ÁRA 50 FILLER 1953 FEBRUÁR 23, SZERDA Pártszervezeteink feladatai a tavaszi munkákban felelősek. A gépállomásokon lévő A nagy lágyukat lehelő, zord túli jdöjárás címűit, beköszöntőnek az #iaő tavaszi napok. Az idő nyitásá­val megkezdődik a földeken is a l*ugy harc az egész évi termésért, »épülik kény erőéi-1. Megyénk mező. gazdasági dói gőzéi már a télen is «üorgatonasan készülődtek a t-ava­Bú munkákra, hogy a tavalyi szű­kös termés után az idén bő aratás Alapját vessék üteg. Azonban a munka nagyja még csak ezután következik és ebben a in unkát) am a kommunisták felelőssége is hatal­mas mértékben megnüvekedett. A nagy fagyok elmúltával most juár egy pere vesztenivaló időnk Mines'. Nincs azért, mert — amei- Jeit, bogy az idén sokkal nagyobb súlyt lek telünk a terméshozam (emelkedésére — igen komoly mér­ni kü tavalyi adósságot Is le kell ró­maink. Megyénkben több mint 00 ezren felüt van azoknak a holdaknak a szúrna, amelyeken nem végezték el az őszi mélyszántást, Ezt a terüle­tet meet keli eke alá venni, a ta- yaszbúza vetésével egyiűőben, Vi­szont elmaradtunk az őszi kalászo­suk vetésével is, így ezt a hiányt most, tavasszal kél’, pótolni. Amint látható, igen nagy feladatokat kell megoldani, amelyek rendkívül nagy erőfeszítéseket, jobb szervezést., irányítást és ellenőrzést követei- ©ek. E nagy feladatok végrehajtá­sáért elsősorban a falusi, állami gazdasági, gépállomási és termelő­szövetkezeti pártszervezetek a fele. Hősek. Az elmúlt hét szombatján a megyei pártbizottság a mezogazda- jsági dolgozók részére nagyaktíva, értekezletet rendezett, amelyen a párt- és a gazdasági funkcionárius tok. ■ a mezőgazdaság élenjáró dol­gozói megbeszélték a tavaszi mező- gazdasági munkák sikeres végre­hajtásának legfontosabb fettételeit. Az értekezlet megállapította, hogy a pártszervezetek a tavaszi mező- gazdasági munkákban' rájuk há- imió hatalmas feladatokat csak úgy tudják végrehajtani, ha az ed. diginél sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak a tömegekre, emelik a tömegek között végzett politikai felvilágosító munka színvonalát. — Azonban megyénk jőnéhány párt­szervezetében lebecsülik még a tö­megek közti felvilágosító munkát. Vájjon Turistvándiban hogyan vég­zik el a tavaszi szántási-vetést és emellett a tavalyi adóság rendezé­sét, amikor a pártszervezet, Vári elvtárs, a községi párttitkár nem tesz semmit a falu dolgozóinak ne­veléséért, a Központi Vezetőség jú­niusi ülésén hozott határozatok végrehajtásáért?! Turistvándiban hosszú idő óta nem tartanaik nép- hevelőértekezletet — nyilván a népnevelők nagyrésze csak papíron vau meg — nem segítik, irányítják és ellenőrzik az agitátorok munká­ját. Ilyen körülmények között a pártszervezet nem tud mozgósítani a tavaszi munkák végzésére. A tömegek nevelésének igen fon­tos eszköze a pártcsoport. Pártszer­vezeteink nagyrósze azonban elha­nyagolja a pártcsoportok irányítá­sát, szilárdítását. Ez különösen vo­natkozik a gépállomást pártszerve, zetekxe, ahol a pártcsoportok leg­több esetben csak papíron szerepel­nek. Már ivedig a gépállomásokon égetően szükséges a politikai felvi. lágosítő munka. Hisz az őszi mun­kák elmaradásáért éppúgy, mint a tavaszt munkák sikeres elvég, zéséért nagyrészt a gépállomások szervezetlen munka a rostsz veze­tés, a fegyelem és az ellenőrzés hiánya — ezek azok az okok, ame­lyek gátolták a terv sikeres teljesí­tését. A gépállomási pártszerveze­teknek, amellett, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell el- íenőrizniök a termelést, ezeket a hiányosságokat a jó politikai munkával szüntethetik meg; ennek üélkülözkatetien eszköze a brigádo. kon belül kialakított pártcsoportok jő munkája. A politikai felvilágosító munka fogyatékosságait számos tény iga­zolja. igen sok gépállomás egysze­rűen azzal intézi el a szántást: „nem lehet, mert még fagy van”. Így van ez a demeeseri, kisvárdal, mándoki gépállomásokon is. Nagy­halászban kiküldték ugyan a trak­torosokat, azonban nem szántaná, hanem csak azért, hogy ne zaklas­sák őket emiatt Ezekét a nézete­ket a tiszavasvári gépállomás ' traktoristái is megcáfolták az, utóbbi napokban azzal, hogy míg egyes gépállomásokon „sírtak”, | Tiszávásváriban szántottak. A párszervezeteknek keményen kell fellépniük a káros, megalkuvó nézetek ellen, amelyek akadályoz­zák a tavaszi munkák sikerét, A dolgozók politikai felvilágosí­tását nagymértékben elősegíti, ha a pártszervezetek jói irányítják a tömegszervezeteket. A pántszerveze. tek dolgát igen megkönnyíti a tö- megszervezetek jó nevelő, felvilágo­sító munkája. És itt elsősorban a Dísz-szervezetekre kell támasz, kodni. Ha a fiataloknak feladato­kat adnak, segítik és ellenőrzik azok végrehajtását, akkor hatal­mas dolgokat tudnak megvalósí­tani. Igen sok helyen, — mint pél­dául az encsencsl Ifjúság termelő­szövetkezetben — a fiatalok a pártszervezet segítése nyomán a termelés rohamcsapataivá akarnak válni, Az új agrotechnikai eljárá­sok alkalmazásával, a munkák jó és gyors elvégzésével a legnagyobb terméshozam elérését tűzték ki cé­lul és erre mozgósítják a termelő-, szövetkezet valamennyi tagját. A többi tömegszervezetek is nagy­mértékben segítik a pártszerveze­tek harcát a tavaszi munkák síké. rés végzéséért. Érpatakon például az MNDSz-asszonyok kisgyüiése. ken ismertették a minisztertanács határozatát, de nem elégedtek meg ennyivel. Gyűjtést indítottak a fej- trágyázáshoz szükséges fahamű és tyúkhrágya megszerzésére. A párt- szervezetek támaszkodjanak az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben a lömegszervezetekre: A tavaszi munkák elvégzésére való mozgósításkor agitációnkből nem hiányozhat a szocialista haza- szeretet kérdése. Ha megértik a dolgozók, mit jelent számukra a nép állama, akkor ragaszkodnak hozzá — és ahogy nevelésükkel to­vább törődünk, úgy válik ez a ra­gaszkodás féltő szeretetté, védelmi készséggé. A haza szeretete és az ellenség gyűlölete egymást kiegé­szíti. el nem választható. Minél jobbau megtanítjuk a tömegeket a hazát szeretni és félteni, annál jobban fogják gyűlölni a ránk tör­ni készülő ellenséget és belső ügy­nökeiket. A pártszervezeteknek le kell leplezni az ellenséget, amely máris megpróbálja akadályozni a tavaszi munkákat a káros „vizes talajelmélet” terjesztésével. Le kell leplezni úgy a ku Iák ok at, amint azt Nagyhalászban tettok a népne. Megkezdődött megyénkben a tavaszi vetés Az abapusztai állami gazdaság már befejezte a tavasziárpa vetéséi A néhány nap alatt tavasziasra forduló idő nagy lendületet adott megyeszerte a vetésre való készülő­désnek. Még serényebb munka fo- •yik mindenütt — s mint a jelentő­sek arról beszámolnak — jó néhány ■íelyütt elkezdődöt a tavam! vetés! -tolgozó parasztjaink még a készü­lődés időszakában azt hangoztatták mindenütt: ki mint vet, úgy arat. Most aztán elérkezett az idő: ki mint vet, íígy arat! A megye nagy­részén vetni lelret már a borsót, mákot, csillag-fürtöt, tavaszárpát, tavaszibúzát. Éppen ezért sürgősen meg kell gyorsítani, a vetőmagbe­szerzést ott, ahol még hiányzik néhány mázsa tavaszi vetőmag, sürgősen meg kell gyorsítani a ve­tőmagtisztítást, csávázási, szerszám­javítást, ahol mindezt még min­dig (!) nem fejezték be, A tavaszi vetés idején való elvégzésétől nagy­ban függ termésünk. Mázsákban kifejezhető terméstöbblet származik a korai vetéstől. A mázsákban ki­fejezhető terméstöbblethez jutnak mindenütt, ha az őszi, vagy téli szántásokat símítózzák, a nedves­séget megőrzik a növények szá­mára! A megye dolgozó parasztjainak jó példát mutat a tavaszi vetéssel élenjáró abapusztai állami gazda­ság, ahonnan tegnap a következő jelentés érkezett: „Hétfőn reggel elkezdődött gaz­daságunk területén a tavaszi mun­ka ! A gazdaság Vörös Csillag üzem­egységében Kása Mihály elvtárs brigádja elkezdte az őszi szántások símítózását. (Az őszi mélyszántást gazdaságunk tavaly november 30-ig elvégezte!) Kedden délre már 200 hold símítózását végezték el gazda­ságunkban. Az a tervünk, hogy a sí mi tózást, a még vizes területek kivételével, szerdán estig befejez­zük. — Ugyancsak hétfőn a Tán­csics üzemegység Petőfi brigádja Madár Pál elvtárs irányításával hozzáfogott a tavaszárpa vetéséhez, s azt kedden délre befejezték. 30 hold csávázott és jarovizált tavasz­árpát vetettek el keresztsoroauu, az élenjáró szovjet módszerrel. Szerdán gazdaságunkban a mák és a zab vetéséhez fogunk. Abrakán Sándor, az abapusztai állami gazdaság főagronómusa.” I I hcinccscn és Nyírtéten is vetnek Mini. jelentették, a kemecsei ál­lami gazdaság földjén is elkezdő­dött a vetés. Tegnap a borsó veté­sét végezték el. A nyírtéti Vas Zol­lan tsz. ragjai is uuzeti iái iá* a téahez. Tegnap a csillagfiiríöt ve­tették el, ma a mákvetést végzik. Miéri nem foglalkoznak a tiszaiöki járási tanácsok, Nyíregyháza tanácsa a vetőmagcserével?! A tanácsok egyik legfontosabb feladata most, . hogy minden esz­közzel előmozdítsák n megyében a vetőmagcserét. A tavaszi vetés ideje már elérkezett, de tanácsaink nem igerí dicsekedhetnek még min­dig értőmén yen munkájukkal. Sőt, azt lehet ihégaUupítam, hogy a szájtátiság, a nemtörődömség ural­kodott cl mindenütt ezen a téren. Alig van olyan járás, mint a máté­szalkai, ahol elmondhatják, hogy nem ülnek összetett kézzel. A má­tészalkai járásban 222 mázsa ta- vaszbúza-vetőmaghiány volt. A já­rásban összegyűjtöttek 199 mázsa cserevetőmagot, azt beküldték Nyír­egyházára, s a nékik szükséges vetőmagot már meg is kapták. De nem így van ez a tiszalöki járás­ban! Sem a járási tanács, sem a községi tanácsok nem törődtek ed­dig azzal, hogy 800 mázsa vető­magra van szükségük, cserevető- magot még egy deltát se küldtek a Termériyíorgalmi V állalatnak. Nemkülönben ilyen a helyzet Nyír­egyházán, ahol a városi tanácsot terheli súlyos mulasztásáért fele­lősség. — De nincs olyan járás a megyében, ahol ne lehetne fogyaté­kossággal találkozni. Az egész me­gyében mindössze 130 mázsa vető­magra írtaik össze csereigénylést az egyénileg dolgozó parasztok, holott minden bizonnyal tízszeres lehetne már ez a mennyiség. Mindezek azt bizonyítják, hogy a megyei tanács sem fordít nagy gon­dot a vetőmagbiztosítás fontos kér­désére. Nem érkezett még egyszer sem hír arról, hogy felelősségre vontak, megbüntettek tanácselnö­köket szájtátteágukért, nemtörő­dömségükért. Itt' az ideje, hogy » megyei tanács rendet teremtsen, itt az ideje, hogy a tanácsok minde­nütt segítsék most már a dolgozó parasztokat, s ne üljenek a végre­hajtó bizottságok csukott szemmel, bedugott füllel akkor, amikor * falvakban midenütt serény, szor­gos munkára lenne szükség! (Az MT. sajtócsoport jelentése alapján.) Megyeszerle nagy lendülettel folyik az őszről elmaradt szántás Az idő javultával megyeszerte nagy lendülettel elkezdődött az őszről elmaradt mélyszántást pótló februári szántás. A balkányi, en- csencsi, szálkái, gebei, nagydobosi, nyírteleki, nagyecsedi, nagyhalászi, ófehértói, venesellöi nyírmadai, köl­esei gépállomások gépei máris ered­ményes munkát végeztek. Azonban mindez nem jelenti azt, hogy valamennyi gépállomáson rendben dologhoz láttáik. A kisvár- dai él mándoki gépállomások 6000 hold őszi mélyszántással tartoznak. De még mindig nem szántanak. Somlai elvtárs, a kisvárdai gép­állomás igazgatója előbb a fagyra, most a vízre hivatkozik, bár nagy­hangú Ígéreteket tett a tervteljesí­tésre vonatkozóan egy megyei ér­tekezleten. A gépállomás traktorai, ugyanúgy, mint a mándo-ki gép­állomásé — nena szántanak! Mind­két gépállomáson zűrzavar, fejet­lenség van a szervezettség helyett. Oláh elvtárs és Somlai elvtárs, a két gépállomást igazgató „siránko­zására” alaposan rácáfolnak^ nyir- madai traktoristák, a£ik a nyír- karászi határban is dolgoznak. Szántanak — pedig a két kullogó gépállomás igazgatói arra hi­vatkoznak, hogy „a kisvárdai já­rásban még mindig nem lehet szántani 1” (Talán a mándokiak most is őő százalékra akarják tel­jesíteni éves tervüket, mint ta­valy?!! Ideje lenne, ha a megyei tanács gépesítési csoportja miha­mar végatvetne e szájtátiságnak a két gépállomáson! A nyíregyházi dohányfermentáló dolgozói az április 4 tiszteletére tett felajánlások teljesítésével" állandóan növelik eredményeiket Üzemünkben a dolgozók 90 szá­zaléka tett felajánlást Április 4. tiszteletére, a termelés emelése, a minőség megjavítása, a selejt csök­kentése és a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében. Az április 4-i felajánlásoknál igen nagy fej­lődést mutat az a tény, hogy míg a múlt évijén csak a fizikai dolgo­zók tettek felajánlást üzemünkben, mostmár a műszaki vezetők, üzem­vezetők, szellemi és adminisztratív dolgozók is tettek fogadalmakat. Ezek a felajánlások jobb munkára is buzdítják az üzem minden dol­gozóját. A felajánlások után hoz­zákezdtek azok teljesítéséhez. így tudtuk túlteljesíteni januári ter­vünket is. A dolgozók közül január hónap­ban a Béke-brigád válogató cso­portja érte cl a legjobb eredményt: 158 százalékot'. Cselle Mihályné 148 százalékra teljesítette januári ter­vét. Szép eredménnyel büszkélkedik még Kozma Antal berakócsoportja Is, akik 120 százalékot értek el. Januárhavi tervünket a dolgozók vállalásai segítségével tudtuk túltel­jesíteni. Februárhavi tervünk fe­szített terv. Mert a Dunántúlról kapott nyersanyag, amit kMHWnböző begyűjtő vállalatoktól kapunk, mi­nőségileg kifogásolható. Meg keil említeni azokat a dolgozókat, akik 20-án álltak munkába és máris szép ered­ményeket értek el. A Babé-brigád 119.4, a Virág-brigád 126.4, Kiss Bella 113.9, a Nádasi-brigád 114,1 százalékot ért el az utóbbi négy- nap alatt. De ezek mellett üze­münk számos dolgozója akarja jé munkával és többtermeléssel meg­ünnepelni legnagyobb nemzeti ün­nepünket, hazánk felszabadulásé' nak 8. évfordulóját. Tímár István ü. b. elnök h. velők, ahol Boros Károly, a nép megveszekedett ellensége a búzát sertéseivel etette meg inkább mint­sem hogy elvesse. Pártszervezeteinknek a jő politi­kai felvilágosító munkával, az el­lenség elleni kérlelhetetlen harccal kel! győzelemre vinni a rendkívül nagy feladatokat adó tavaszi me zőgazdasági munkákat. Megyénk néhány helyén már megindult a vetés. Pártszervezeteink az élenjá­rók példájával mozgósítsák a me­zőgazdasági dolgozókat. Nagy fele­lősség nyugszik minden egyes kom műn ista vállán. Példa adóan kel! munkájukat végezniük és arra kell serkenteni a dolgozókat, hogy most már egyetlen jiercet se késlekedje­nek a tavaszi munkák megkezd - sével!

Next

/
Thumbnails
Contents