Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

3 NßPtÄP 1953 FEBRUAR 24, KEDD Országos értekezlet a tavaszi munkákról íáuak. Aimak ellenére, hogy az időjárás általában kedvezett a szántásnak, az elmaradás pótlá­sáért alig történt valami. Az AJ1G felelőtlen, hanyag its tehe­tetlen régi vezetése, szervezeti zi­láltsága, — a nagyfokú lazaság az állami fegyelemben és a- munkafe­gyelemben, nem utolsósorban pe­dig az ellenőrzés hiánya akadá­lyozta az ÁMG dőlt álló feladatok eredményes megoldását. Az ÁMG- ben még meghúzódó ellenséges elemek, az éberség hiánya követ­keztében mindezt kihasználhatták. AUG vezetésinek, s termé­szetesen mayának a földműve- lésügyi minisztériumnak is egyik legégetőbb feladata a ta­lajmunkák, elsősorban a szán­tás ütemének maximális meg­gyorsítása, a napi teljesítmé­nyek megsokszorozása. Unnék útja — a gépjavítások meggyor­sítása révén az egész traktor- park mielőbbi munkábaállítása cs kapacitásának teljes kihasz­nálása. E feladatok megvalósításában dön­tő szerepe van a gépállomások szer­vezeti és műszaki felkészültsége alapos ellenőrzésének, a tavaszt szemlének. Ennek megszervezésére igen nagy gondot kell fordítani, hogy valóban hatékony legyen, fel­tárja a hibákat és hiányosságokat, hogy ne váljon formálissá, ne bü­rokratikus, papiros-ellenőrzés le­gyen. A gépállomások munkájában tapasztalt súlyos hibák és hiányos­ságok oroszlánrésze abból szárma­zott, hogy nem voltak megszervez­ve, vagy csak nagyon lazán mű­ködtek az állandó Iraktorosbrigá dók. Ebből világosan következik, hogy a tavalyi súlyos hibákat el­kerülni csak akkor lehot, ha ebben a kérdésben dög lő változás követ­kezik be. — A gépállomások és a termelő- szövetkezetek jő kapcsolatának megteremtésében nagy jelentősége van a gépállomásokról szóló mi­nisztertanácsi határozat melléklete­ként kiadott szerződésmintának. A szerződés döntő jelentősége abban tan, hogy nemcsak érdekeltté teszi a gépállomást a termelőszövetkezet termelési eredményeiben, hanem felelőssé is teszi érte. Ezzel, az ed­digivel szemben jelentősen ruognö- vekedett a gépállomás agronómu- «ának szerepe, aki nem csak a gépállomás gépi munkája agro­technikai előírásainak betartásáért felel, hanem a termelőszövetkezet termelési terveinek teljesítésért is. .1 gépállomások csak akkor 1 adnak megfelelni azoknak a jogos várakozásoknak, amelye­ket a párt és a kormány tá­maszt műn Icá jukkal szemben, ha ezekre a feladatokra széles körben mozgósítják a gépállo­mások dolgozóit. A tavaszi talajmunkák igen nagy részét igaerővel kell elvégezni, egy. részt azért, mert a legnagyobb ará­nyú elmaradás sez őszi mélyszán­tásban az egyéni gazdaságoknál vau, másrészt, mert erőgépeink ka­pacitásának legteljesebb kihaszná­lása sem elegendő a talajmunkák gépterével valő elvégzéséhez. Ebből világosan következik, hogy az iga­t.röt a talajmunkákra kell összpon­tosítani cs elejét kell venni annak, hogy a fuvarozás, piaci szállítás, vagy egyéb, elvonja az igaerőt a mezőgazdasági munkától. A helyi tanácsoknak szigorúan végre kell hajtani az erre vonatkozó rendel­kezéseket. Műveljünk meg minden talpalatnyi földet — A tavaszi mezőgazdasági mun­kák főszempontja: minden talpa­latnyi föld megművelése — hang­súlyozta Nagy elvtárs. — Bár a föld kötelező megművelésére van­nak rendelkezések, mégsem könnyű o feladat megvalósítása, mert nem­csak a birtokban, tulajdonban vagy haszonbérben lévő területeket kell megművelni, baucui az úgynevezett tartalékterületeket, a parlagon fekvő és gazdátlan földeket is. — Tavaszt mezőgazdasági mun­kánk másik fontos kérdése a talaj­erőutánpótlás, a trágyázás. Itt a feladatok a következők : 1. az istállótrágya leggondosabb kezelése és leggazdaságosabb fel­használása ; 2. azokon a földeken és azon növényeknél való felhasz­nálása, amelyeknél a leghatéko­nyabban értékesül; 3. elsősorban alaptrágyázásra való felhasználá­sa; 4. az istállótrágya mennyiségé­nek és minőségének elégtelensége miatt fokozottabban kell műtrá­gyát használni. — A trdgyakihorddsnál jelentős elmaradás van. A rossz szervezés, nem pedig a • fogathiány az oka a trágyaki- liordásnál mutatkozó elmara­dásnak. Ezen jobb szervezéssel sürgősen változtatni kell, — A vetéssel, mint a tavaszi me­zőgazdasági munkáik központi fel­adatával kapcsolatiban, először a vetőmag biztosításával kell foglal kozni. Mind a termelőszövetkeze­teknél, mind az egyéni gazdaságok­nál az az alapelv, hogy minden növényféleség vetőmagját a forme- lök adják. A termelőszövetkezeti elnökök és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai haladéktalanul gon­doskodjanak a tavaszi vetőmag biztosításáról szóló határozatok pontos végrehajtásáról, szigorúan ellenőrizzék az erre irá­nyuló " munkát és ahol visszaélést, vagy mulasztást állapítanak meg, foganatosítsák az előírt büntető rendszabályokat. — A népi demokratikus állam a szerződéses termeltetésnél szokásos vetőmag biztosításán túlmenően a tavaszbúza-vetőmag biztosításához nagy Segítséget ad, elsősorban cse- retermény ellenében. Minden ter­mel öszövetkezetuelc és egyénileg dolgozó parasztnak elsőrendű érde­ke, hogy meglegyen a szokásos ke­nyérgabona vetésié, hogy a tavalyi kiesést az idén pótolja. Kormányunk közbenjárására, a. Szovjetuniótól megkaptuk a szükséges tavaszbúza-velőma- got, amellyel hiányzó kenyér- gnbona-vetcMinket pótolhatjuk. Az állam ezzel a segítséggel a legnagyobb gondtól, a kenyér- gondtól szabadítja meg a ter­melőket, amikor elsősorban más termények ellenében, megálla­pított kulcs szerint, csere for­májában rendelkezésünkre bo­csátja a szükséges tavaszbúza­vetőmagot. A cserére vonatkozó utasítások bár elkésve, de kimentek. Végrehajtá­sukban azonban súlyos hibák van­nak és veszélyes elmaradás mutat­kozik. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a tavaszbúza cseréje nem bo- nyolítódik le időben, a termelők nem jutnak vetőmaghoz, az úllain pedig csereterményhez. A földmű­velésügyi minisztérium és a helyi tanácsok minden késedelem nélkül azonnal fogjanak hozzá a csere le­bonyolításának megszervezéséhez. Minden termelőszövetkezettel és dolgozó paraszttal napok alatt meg kell állapodni és a cserét a hely­színen azonnal le is kell bonyolí­tani adsza-nesze alapon. Az ellen­ség bizalmatlanságot próbál kelteni a cserével szemben, azzal a híresz­teléssel, hogy a csereterményért a termelők nem vetőmagot, hanem pénzt kapnak vetőmag vásárlására. Az ellenséges hírverést azzal kell megcáfolni, a termelők bizalmát azzal le-liet és kell megnyerni, hogy csereterményük ellenében azonnal, természetben meglopják a tavasz- búza-vetömagot, Jó szervezéssel a mezőgazdasági osztályok, valamint a tanácsok végrehajtó bizottságá­nak mozgósításával március 1-ig biztosítani kell 'a csere gyors cs sikeres lobonyolitását, mint a tava szí vetés egyik legfontosabb felté­telét. Jő előkészítést, korai vetést Nagy elvtárs ezután a -vetőmag előkészítésének jelentőségéről be­szélt, — Nagy igazság van abban a közmondásban, hogy aki ocsút vet, szemetet arat. Az agronómusokna-k érezniük kell a felelősség súlyéit, amely a, helyes agrotechnikai sza­bályok betartásáért rdjukhárut. Nekik kell blztosítaniok, hogy csakis megfelelő minőségű és a szükség szerint csávázott vetőmag kerüljön a földbe, hogy a vetőmag tisztítása terén betartsák a szigorú követelményeket és a tisztítást a külső nmnka megindulása előtt be. fejezzék. A terme ik közölt a legszéle- ' sebb körben ismertetni kell a tavaszbúsa agrotechnikáját, amelynek alapélre: a magnak minél előbb főidbe kell kerül­nie. A vetés ideje február vége, már­cius eleje. Mivel a tavaszbúza te- nyészideje rövid, siettetni kell az érést. Ebből a szempontból fontos a talajkiválasztás és a talajelőké­szítés. Jobb talajelökészítéssel éj jó vetőágy készítésivel kell pótolni a* őszi szántás előnyeit. A nagyobb hozam elérésére kívánatos,' hogy géppel, sűrűn, fceresztsorosan ves­sünk. — Más növények vetésének elő­készítésére is fokozottabb gondot kell az idén fordítani és a rendel­kezésre álló időt jól ki kell hasz­nálni. Különösen a tavaszt árpa ve­tését kell szorgalmazni. Nagy és fontos feladat a napraforgó, a ten­geri vetése és a burgonya ültetése. Erre különösen főt kell készülni, Napraforgónál és burgonyánál a vetőmag beszerzése a fő feladat, számolva azzal, hogy a kialakult magas spekulációs árak a piac felé húzzák a vetőmagot. A földműve­lésügyi minisztérium és a taná­csok végrehajtó bizottságai, fele­lősségük tudatában, felszámolva a munkájukban még meglévő lazasá­got, erélyesen, ingadozás nélkül, az állami fegyelem és az állampolgári kötelességek betartatásával és be­tartásával szigorúan szerezzenek érvényt a kormány és az állami fő­hatóságok rendelkezéseinek. — A tavaszi mezőgazdasági munkák szerteágazó feladatai kö­zül, méreteinél és fontosságánál fogva ki UeU femelni a szélesebb ér­telemben vett növényápolást, fő-, leéppen mint időrendben első fel­adatot, at őszi vetések ápolását, a gyomirtást és a legelőgondozdst. I>ehetőleg m tatéi nagyobb területen már most végezzék el az őszi ke­nyérgabona-vetések fejtrágyázását. A ritka vetéseket helyes feliilvetni, főképpen évelő takarmánynövé­nyekkel. Ahol a talaj felfagyott, ott hengerezni kell, mihelyt a föld állapota lehetővé teszi. A gyomirtás lényegében már a talaj és a vető­mag, előkészítésével kezdődik s arra később is nagy gondot kell fordítani. A nők munkájának nagy jelentőségéről — A7. előttünk álló tavaszi mező- gazdasági feladatok sikeres megol­dásában fontos szerepe van a munkaszervezésnek, a munkaerő biztosításának — hangsúlyozta Nagy elvtárs. A munkaerő valóságos kin- csesbányéija, van a termelőszö­vetkezetekben, csak éppen tiem veszik észre. Pedig a nőknek a termelésbe való bevonásával minden munkacrőproblémát megoldhatnak. A nők mellőzése komoly anyagi veszteséget jelent a termelőszövet­kezeteknek, mert a gyakorlatban már bebizonyosodott, hogy nem­csak felveszik a versenyt a férfiak­kal, hanem számos termelési ágban, főképpen az állattenyésztésben, sokkal ügyesebbek, eredményeseb­ben dolgoznak, szinte nélkülözhe­tetlenek. — Állami gazdaságainkban és gépállomásainkon is hasonló a helyzet. Itt is gyakran munkaerő­hiányról panaszkodnak, holott itt is rossz munkaszervezésről van szó. Elmaradás van mind a gép­állomásokon, mind az állami gaz­daságokban, mind pedig a termelő- szövetkezetekben a növénytermelő-, fogatos- és traktorosbrigádok szer­vezésében. Ezt sürgősen pótolni kell. A hibáik és mulasztások gyors és eredményes kiküszöbölései szempont­jából az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben is döntő jelentősége van a tavaszi munkák ra való felkészülést ellenőrző szem­léknek. II kisvärdai járás dolgozó parasztjai is csatlakoztak a nyírbátori járás területi versenyfelhívásához A kisvárdal járás dolgozó pa­rasztjai csatlakoznak a nyírbátori járás dolgozó parasztjainak ver­senyfelhívásához. A k'isvárdal já­rás dolgozó parasztjai vállalják, hogy járási viszonylatban búzából 9.5 mázsát, rozsból 9 mázsát, őszi­árpából 16 mázsát, zabból 6.5 má­zsát, cukorrépából 130 mázsát, ta­karmányrépából 138 mázsát, do­hányból 7.5 mázsát, burgonyából 75 mázsát, kukoricából 11 mázsát (májusi morzsoltba számítva), nap­raforgóból 7.5 mázsát, lucernából 25 mázsát, vörösheréből 22 mázsát, esillagíürtből 4.5 mázsát termelnek katasztrális holdanként. A kitűzött cél megvalósítása, a terméseredmények fokozása érde­kében a következő módszereket fog­jak alkalmazni: a még 6027 hold szántatlan területből,, 1757 holdat előhántós ekével szántanak fel. Ta­vasszal 16.525 holdat tárcsáznak. A tavaszi vetőmagvak tisztítását február 28-ig befejezik, a termelő- szövetkezetek, valamint az egyéni­leg dolgozó parasztok is. A tavaszi kalászosokat csávázva vetik el. Ezt az egyéni parasztoknál úgy való­sítják meg,. hogy utcánként csá- váziVbrlgádokat szerveznek. A ta­vaszi munkák Idején űj módszere­ket alkalmaznak. 55 holdban jarcr vlzált vetőmagot vetnek és tavasz- szal az aprómagvakból 200 holdat kereszt sorosan vetnek el. Kukori­cából 1400 holdat, napraforgóból pedig 100 holdat négyzetesen vet­nek el. A termelőszövetkezetek fej­trágyázást, 2550 holdon végeznek. A fejtrágyázáshoz felhasználnak 15 mázsa baromfitrágyát, 10 mázsa fahamut és 100 mázsa koinposztrá- gyát. Jó növényápolással is bizto­sítják a magasabb terméshozamot. A verseny-szerződésbe belefoglal­ták, hogy a burgonyát kikeléskor boronálják ős kapálás után három­szor töltögetik. A kukoricát ötször simára kapálják, a napraforgót pe­dig négyszer kapálják meg. Az állattenyésztésben kiszélesítik a zooteclinikai módszereiket, a já­rás területére a tervben előirány­zott állatállományt 10 százalékkal növelik. Ezt úgy akarják elérni, hogy a szövetkezeti tagok és »z egyénileg dolgozó -parasztok meg­valósítják, hogy egy ivarzás alatt kétszer fedeztetnek. A járás' terü­letén. 12 tszcs. bcn mesterséges bor- júnevelést alkalmaznak. 14 terme­lőcsoportban pedig megvalósítják a háromszori fejést, melynek segít­ségével 1450 literről 1670 literre emelik a tejhozamot. Szaporítják a sertésállományt is. Ennek érdeké­ben a járás minden tszcs.-jében megvalósítják, hogy egyivarzás alatt kétszer bugatnak. A járás ter­melőszövetkezetei növelik a ba­romfiállományt is, az „egy kotlóa mozgalom" szélesítésével. — A munkaszervezet alapja a mmkafegyelem. Ernőikül nagy­üzemben, termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban eredmé­nyes termelőmunkát folytatni nem lehet. A resteket, dologkerülőket, a közösség nyakán élősködőket, akik a többiek munkáját is hátráltatják és bomlasztják a termelőszövetkezetet, ha a fi­gyelmeztetés és büntetés nem segít, ki kell zárni a szövetke­zetből Ez persze nem a vezetés, hanem az egész tagság feladata is. A tanácsok feladatai A tavaszi munkák nagy próbára teszik helyi tanácsainkat. Jól fel kell készülniük a feladatok ellátá­sára, a végrehajtás irányítására és ellenőrzésér«. A tanácsoknak, mint a köz­ponti államhatalom helyi szer­veinek, feltétlenül érvényt kell szerezniük a törvényeknek, a kormány és az állami főhatósá­gok rendelkezéseinek, biztosíta- niok kell az állampolgári jogok mellett a kötelességek teljesí­tését is. Helyi tanácsainknak feladataik el­látásához nagy segítségre van szük­ségük. A minisztériumok csökkent­sék a lehető legkisebbre az egy­mást keresztező és zavartkeltő uta­sítások számát és terjedelmét, to­vábbá lényegesen korlátozzák az egymás sarkát taposó központi instruktorok és ellenőrök kiküldé­sét — mondotta Nagy elvtárs. — Az alulröljövő segítség adva van a tanácsok számára, csak ki kell nyújtani érte a kezüket. Ott vannak a mezőgazdasági állandó bizottságok, ott vannak a jól mű­ködő termelőszövetkezetek és gép­állomások, amelyekre nyugodtan támaszkodhatnak helyi tanácsaink. Ott vannak a termelőmunkában ki­tűnt dolgozó parasztok, akik sok segítséget tudnak nyújtani taná­csainknak, csak bátran kell őket bevonni a munkába. A szocialista versenyről — Hatalma? lendületet adhat és kell Is, hogy adjon a niunkánakJ a szocialista verseny, melynek ki­bontakozására czldáig vajmi keve­set tettek a földművelésügyi mi­nisztérium és a tanácsok — álla­pította meg Nagy Imre elvtárs. A mezőgazdasági dolgozók szé­les tömegének a munkaverseny­be való bevonása nagyban Hoz­zájárul ahhoz, hogy a megnő- vekedett feladatokat határidőre jól elvégezzük. A dolgozók részéről már történtek kezdeményezések. Fel kell karolni ezeket, bogy a sok helyi kezdemé­nyezés és felajánlás végül is hatal­massá növekedett országos mező­gazdasági szocialista munkaver- senybeu egyesülve, motorja legyen a tavaszi 'mezőgazdasági munka si­keres elvégzésére irányuló, nagy erőfeszítéseknek. — Egyetlen pillanatra se tévesz- szük szem elől — folytatta—, hogy amikor dolgozó népünk bőségesebb ellátására, az ország jövőévi ke­nyere biztosítására; a tavaszi me­zőgazdasági munkák hiánytalan el­végzésre, messzemenő gondoskodás­sal és körültekintéssel készülünk, az ellenség nem alszik, nem vár ölhetett kézzel. Az ellenség Is ké­szül. A rémhírterjesztés, a hazug­ság, a rágalom és megfélemlítés legaljasabb eszközeit Is igényli« veszi, hogy gálád tervét keresztül­vigye. Nyitott szemmel, éberen kell tehát járnunk, hogy idejekorán fel­ismerve az ellenség száudékalt, meg'» hiúsíthassuk azokat. Az ellenség pró­bálkozásai, mint eddig mindig, most is kudarcot vallanak. Megtörnek dol­gozó népünk józanságán, hazaszere­tetén, a népi demokráciához való hűségén. — Külső és belső ellenségeinkre súlyos csapást mérünk, ha síi«5ré­sén elvégezzük a tavaszi mezőgaz­dasági munkákat. — Jöjjenek tehát a tettek, ame­lyek minden szónál ékesebben be­szélnek ! Ki-ki a maga helyén, leg­jobb tudásával és képességével vé­gezzen minél jobb munkát és akkor a kormányunk és pártunk által elénk tűzött feladatokat minden bizonnyal sikeresen meg fogjuk ol­dani - fejezte be beszédét a meg­jelentek lelkes tapsa közepette Nagy Imre elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents