Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

S É P t i P K53 FEBRÜATt 22, TASARNAP Emeljük a tanácsülések színvonalát Bodogán János clrtárs beszámolója a járási, városi végrehajtó bizottságok elnökeinek értekezletén A művészeti együttesek megyei bemutatójánál^ bíráló bizottságához A tanácsülések színvonalát néz­ve, értünk el komoly eredménye­ket, eredményeink azonban hul­lámzóak, nem kielégítők. A ta­nácsülések színvonala r.agymér- I ékben az előkészítéstől függ. A legtöbb hiba ezen a területen van. A legtöbb községi tanácsnak nin. csen legalább negyedévi munka­terve arról, hogy az e^yes ta­nácsüléseket mikor tartják meg milyen kérdések szerepelnek na­pirenden. Ezért nem lehet ellen­őrizni, hogy a tanácsülések fog­nak-e majd foglalkozni az aktuá­lis mezőgazdasági munkák mellett népművelési, szociálpolitikai, köz­ségpolitikai kérdésekkel. Az első feladat: a pontes terv elkészítése Hiba. hogy egyes végrehajtó bizottságok nem beszélik meg a napirendi pontokat előzőleg a dol­gozókkal. Az illetékes állandó bi­zottsági tagok, tanácstagokból ki­jelölt felelősök ismertessék szé­les körben a napirenden szereplő kérdéseket, — ebben az esetben aktív lesz a tanácsülés. így volt ez legutóbb Tiszalökön. A tanács, ülés meghívóit is úgy kell elkészí­teni, hogy a napirendi pontok me’- Jett néhány mondatban jelöljük nieg a napirend főbb kérdéseit is. A meghívókat legalább nyolc nap­pal a tanácsülés előtt kell átadni a tanácstagoknak, kis megbeszélés keretében. A megbeszélést a kör­zetért felelős végrehajtó bizottsá­gi tagnak kell megtartani s ezen a megbeszélésen meg kell vitatni a napirendi pontokat. Fel kell hívni a tanácstagok figyelmét: ismertessék házcsoportjukban a tanácsülést, hívják meg a dolgo­zókat. Amelyik tanácstag nem je­lenik meg az értekezleten, azt keresse fel a végrehajtó bizottság tagja a lakásán. Ezzel a módszer­rel elérhetjük, hogy márciusi ta­nácsüléseinken teljes számban megjelenjenek a tanácstagok s ve­lük együtt sok dolgozó paraszt. A beszámolókat illetően 3 leghelyesebb, ha az egyes napirendi pontok előadója az illetékes állandó bizottsági elnök. Jóval a tanácsülés előtt segítsé­get kell nyújtani a felkészüléshez, hogy az elnök nyolc nappal a ta­nácsülés előtt állandó bizottsági ülésen ismertetni tudja beszámo­lóját. Az állandó bizottság, a bi­zottságok tagjai, aktivistái e be­számolót vitassák meg a dolgo­zókkal, a dolgozók észrevételeit közöljék az állandó bizottság el­nökével, aki ezek szerint készít­se el aztán a tanácsülés végleges beszámolóját. Súlyos hiba, hogy egyes helye­ken a végrehajtó bizottság elnö­kei megfeledkeznek arról, hogy a tanácsülésen' kötelesek számot adni a végrehajtó bizottság mun­kájáról. A vámosalyai végrehajtó bizottság elnöke nem készített legutóbb beszámolót, helyette a minisztertanácsi határozatot akar­ta az újságból felolvasni. A vég­rehajt óbizottsági elnökök beszá­molója tükrözze azt: felettes szervüknek, a tanácsülésnek számolnak be végzett munkájukról! Fontos, hogy a tanácsülések színhelye tiszta, feldíszített, ünne­pi külsejű legyen, előzze meg rö­vid kultúrműsor. A tanácsü'ést a végrehajtó bizottság elnökének kell levezetnie, még akkor is, ha egyik napirendi pont előadója. — Több helyen még mindig több na­pirendi pontot ismertetnek s együttesen nyitják meg felettük a vitát. Ez helytelen. Minden na pirendi pont beszámolója, minden napirendi pont határozati javasla­ta fölött külön.külön kell a vitát megnyitni s a vitás kérdésekre az előadónak kell válaszolni. Ezután pontos szavazást kell kérni a be­számoló, határozati javaslat el­fogadására. Növelni kell a tanácsülések tartalmi színvonalát Hiba. hogy egyes végrehajtó bizottságok még keveset foglal­koznak a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításával, a gépállomások munkájával, — a szövetkezetek és gépállomások kapcsolatának megjavításával. -— Rákosi és Gero elvtársak beszé­dei nyomán egyre több szó esik a termésátlag és az állattenyész­tés hozamának növeléséről. Az egyre szélesebb méretekben ki­bontakozó területi verseny is erről tanúskodik. Fontos az, hogy tanácsaink nagy gonddal törődje­nek a versennyel s a verseny so- ván rendszeresen foglalkozzanak azzal: egy-egy terme'őszövetke­zeti csoport hogyan teljesíti ter­vét. Ugyanakkor rendszeresen kell községi tanácsainknak küöu napirendi pontként a kulturá'is egészségügyi kérdésekkel foglal­kozni. Nem fordulhat elő a jövő­ben az, hogy például a fehérgyar­mati járási tanács végrehajtó bi­zottsága több, mint egy eszten­dőn keresztül elfeledkezett az ok­tatásról. Még mindig kevés az olyan községi tanácsok száma, ahol rendszeresen fog'alkoznak községfejlesztési problémákkal. Egy-egy ilyen kérdés helyes meg­vitatása pedig széleskörű társa­dalmi megmozdulást vonhat maga után. Győrteleken így építenek 1 kilométer járda költségeiből 3 ki­lométeres járdát. Meg kell köve­telni a községi végrehajtó bizott­ságoktól, hogy a jövőben minden tanácsülésen tűzzenek napirendre egy-egy helyi problémát: társa­dalmi munka megszervezését községszépítést, parkosítást stb. Súlyos hiba, hogy a tanácsok hivatali apparátusának dolgozói, a végrehajtó bizottságok tagja: r.sm érzik azt, hogy felelősek a tanácsü'és előtt. O yan tűrhetetlen esetek is előfordulnak, hogy egy-s hivatali alka'mazottak, végrehajtó bizottsági tagok_.meg sem jelen­nek a tanácsüléseken, ahol a ta­nácstagok számonkérhetnék mun­kájukat. Az állandó bizottságok­nak fokozott mértékben kell el­lenőrizniük a végrehajtó bizottsá­gok, hivatali apparátus munkáját s meg kell követelni: a tanács­üléseken adjanak számot az el- i végzett feladatról. Jogosan bírálta a februári i tanácsú1 ésen Gergelyiugornyán ifjú Szűcs Károly tanácstag a vég­rehajtó bizottságot azért, hogy a végrehajtó bizottság szájtátiság- ból mit sem tett a beadással tar­tozókkal szemben. Minden erővel elő kell segíteni a bírálat és önbírálat kibontakozását, érvényesülését Elsősorban a beszámolók tük­rözzék vissza a becsületes, mély bírálat és önbírálat szellemét. Az I ilyen beszámolók elősegítik a, bí- j rálatot. Érvényt kell szerezni Rá- \ kosi elvtárs 1950 február 10-i be- I szedében elmondott szavainak: ..... a bírálat éles fényszórójával kell feltárni s hibákat s megtalál­ni mögöttük a békénkre, életünkre törő gaz ellenség kezét...” To­vábbá: a belső demokrácia megerősödése, a kritika és önkri­tika alkalmazása, harc a bürokrá­cia ellen és az éberség kérdése, mind összefüggnek, kölcsönha­tásban állnak egymással és magé­val a termeléssel is..." Az éber­ség, az ellenség elleni harc még gyengéje több tanácsunknak. A végrehajtóbizottsági függetlení­tett vezetőknek több éberségre, helytállásra van szükségük. Ta­nácsüléseinken az el'enscg iránti gyűlöletre kell nevelni a tanács­tagokat, dolgozókat. Minden egyes kérdés megvitatásánál fel kell hívni a figyelmet az ellenség mesterkedéseire. El kell érni azt, hogy a tanácstagok megbírá'ják | az opportunizmust, szájtátiságot, ébertelenséget. Az olyan tanács­elnököt, mint a pátrohni, aki szá­jával „osztályharcos“ volt, de nyugodtan tűrte, hogy a ku’ákok szabotálják a beadási kötelezett­ségek teljesítését. A tanácsülések a dolgozók százezreinek iskolái. Rákosi elv­társ mondotta: „Százezrek tanú1- nak most bele a helyi vezetésbe, a közigazgatás munkájába, megta­nulnak kormányozni, megtanulnak jól és helyesen élni a reájuk bí­zott jogokkal, kötelességekkel és szabadsággal. A tanácsokon ke. resztül lesz a régi alattvaló népi demokráciánk vezetéséhez értő, öntudatos állampolgárrá.” Készítsük úgy elő a márciusha­vi tanácsü’ésekeí, hogy azok való­ban százezrek iskolái legyenek! — fejezte be beszámolóját Bcdogán János elv társ. Ezután hozzászólások követ­keztek. A fe’szólalások során P. Szabó Gyula elvtárs, a nyírbátori járási tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke versenyre hívta ki a tiszalöki járást a tanácsülések színvonalának eme’ése érdekében. A tiszalöki járás elfogadta a ver­senyfelhívást s elmondotta Csikós elvtárs, a tiszalöki járási t’nács V. B. elnöke: a Versenyt köz^é gek közötti párosversennyé szé e- sítik ki. A megye legjobb művészeti együttesel részvételével rendezzük Nyíregyházán a Városi Színházban a megyei bemutatót. A résztvevő 5.3 együttes lelkes készülődéssel és az utolsó napokban is komoly pró­bákkal igyekezett az utolsó simí­tásokat végezni, hogy a bemuta­tót megtekintő dolgozóknak tudá­suk legjavát adják. Megtiszteltetés, nek tekintik, hogy résztvehetnek a legjobbak megyei bemutatóján. November elsején a helyi bemu­tatókkal indult a nemes vetélke. ilás. Decemberben a körzeti, majd február elsején a járási versenye­ken vettek részt az együttesek. Kö­zel három hónap munkája van a hátuk mögött. A megyei bemutató­ra csak azok kerülhettek, akiknek felkészülése a. legelnjélyiiltebb volt, akiket nem az öncélú művészkedés, hanem népünk nagy feladatainak elősegítése ösztönzött a szocialista fcultúrmunkára. A mostani bemutató célkitűzése sem lehet öncélú önmutogatás, versengés az elsőségért. Követke. zésképpen a bemutató bíráló bizott­ságának sem az a feladata, hogy az egyes csoportok helyezési sor­rendjét állapítsa meg. Legfontosabb feladata: helyes szakmai bírálat­tal segíteni, nevelni, tanítani a bemutató résztvevőit és a hallgató közönséget. Nemcsak a bírálat módszerét illetőét», hanem tartalmi­lag Is javítani kell a bírálatot. — iMnden csoportnak alapos politikai és szakmai elemzést kell kapnia. A további munkához átéli szerető út­mutatást adui. Figyelembe kell ven­ni a csoportok fnűsorpólitikáját is. LegfontosalVb: a művészi felké­szültség, az előadott mii eszmei moiKlanivalójának meggyőző kifeje­zése. A résztvevő csoportok igényt tartanak arra, hogy a bírálóbizott­ság rámutasson hibáikra, melyeket ki kell javítaniuk. Arra is rá kell mutatni, hogy ez a kijavítás milyen módon történjék. A megyei bemutatót senki ne tekintse egy többhónapos munka­folyamat záró aktusának, amikar a megérdemelt babérokkal mindenki leheverhet a kemencepadkára. — Nem! Ez egy hadgyakorlat disz. szemléje, mely után következnek a harcos hétköznapok. Müvészetj együtteseinkre vár az a fiiadat, hogy.— régi mflsorszúmaikat to­vább csiszolva és új műsorszáinok- kal gazdagítva müsorkészletüket —- felkészüljenek a tavaszi, nyárj nagy termelési feladatok megoldd; sárnak elősegítésére. Legfőbb feladata minden fajta művészeti -ágnak, hogy tagjaiból 2—3 vagy több rigmusbrigádot szer­vezzen. A rigmus igen jó nwelűesz- köz. Pártunk, kormányzatunk, népj állatnunk politikai, gazdasági cé!. kitűzéseit igen hathatósan segíti. A nyilvánosan elénekelt bírálat, vagy dicséret még jobb munkára ösztönöz. A rigmusbrigádoknak he­lyi anyaggal 'való ellátásét fogja elősegíteni a megyei rigwusbrigá- dok tapasztalatcsere értekezlete, ég a pénzjutalmakat kitűző rigmuspá­lyázat. . Varrnak eredményeink. Ezt szé. pen fogja példázni a megyei beírni, tató. Az eredményeinkkel azonban nem lehetünk megelégedve. Hosszú és harcos út áll előttünk, hogy pél­daképünk. a Szovjetunió művészeii csoportjainak jelenlegi eredményeit megközelítsük. Ezekre az új feladatokra adjon ösztönzést, útra valót a megyei be­mutató után a bírálóbizottság. Tökei Károly, megyei művészeti előadó. HŐSTETT R-mövésnli csieortak ■tiyti Malijának mai máséra- A művészeti csoportok megyei bemutatója során a mai napon ä következő csoportok lépnek szín­re a nyíregyházi Városi Színház­ban : Reggel 9 órától: a fehérgyar­mati KTSz. énekkara, a tunyog- matolcsi DISz-szervezet tánccso­portja, a cégénydányádi színját­szócsoport, a fehérgyarmati MNDSz. rigmusbrigádja, a tyu- kodi Előre terme’őszövetkezet tánccsoportja, a szamossályi út­törők énekkara, a csengeri MNT). Sz. színjátszócsoportja, a porcszl- maj termelőszövetkezet rigmus­brigádja, a tiszadobi termelőszö­vetkezet színjátszócsoportja, a ti- szadadai termelőszövetkezet rig­musbrigádja, a tiszavasvári úttö­rők zenekara, az ökörítófülpösi tánccsoport. Délután 2 órától; az újfehértói úttörő-énekkar, a napkori tánccso­port, a balsai népi játék, az ibrá nyi úttörő énekkar, a beregsurá nyi rigmusbrigád, a tákosi tánc­csoport, a nyírbátori színjátszó­csoportok, tánccsoport, a nagy- kállói ének-, tánccsoport, zenek-r, a paposi cüerazeiiekar, a mérk- vállaji népi játékcsoport, a nyír­’ugosi tánccsoport, a nyíregyházi József Attila kultúrotthon ének­kara szerepel. Este 7 órától: a nyíregyházi Jó­zsef Attila kultúrotthon szimfoni­kus zenekara és népi tánccsíport ja. a Tiszalöki Erőmű építőinek színjátszó csoportja, a nagycser­kesz: népi tánccsoport, a nyíregy­házi Kossuth- és Zrinyi-gimnáziu- mclc közös ének- és táncegyütte­se, a mátészalkai színjátszócso- port, tánccsoport és a nyírbátori rigmusbrigád lépnek fel. A nyíregyházi II. számú iskolában tör­tént. Az iskola egyik büszkesége, egy bar­na, hullámoshajú, szorgalmas fiú, Ka- kuk Gyurka volt. — Gyuri jellemző tulaj­donságai közé tartó, zott, hogy nagyon szereti a vörös nyak­kendőt. Nem volt olyan nap, amikor ne tette volna fel. Külö­nösen azóla, hogy a csillebérci úttörőtá­borban selyem nyak­kendőt kapott jutal­mul. Az egyik alkalom­mal, amikor hazafelé indultam, Gyuri elkí­sért egy darabon- — Meghitt beszélgetés közben mondotta el, hogy a napokban a szovjet pionírokról olvasott regényt, a „Vologya ulcájá”-!. Ebben többek közölt arról is szó van, hogy Vologya nem teljesí­tette megbízatását és úgy büntette meg sa­ját magát, hogy a fel­adat elvégzéséig nem hordott% nyakkendőt. Gyuri csóválta a fe­jét és kereken leszö­gezte: „ilyet én r.em tudnék megtenni. In­kább választanám a verést, vagy más ször­nyű büntetést, de hogy a vörös úttörő nyakkendő viseléséről lemondjak, olyan már nincs! Én nagyon, nagyon szeretem az úttörő nvakker.dS- met. . .” * Nem sokkal ezután a postás levelet ho­zott Gyurinak. Meg­hívói, amelyben a Sza­bad Nép szerkesztősé­ge meghívta a megyei leveleid konferenciá­ra, Ezen a konferen­cián aztán országos küldöttnek is megvá­lasztották, mint a Pajtás szorgalmas le­velezőjét. Az orszá­gos kongresszuson Kakuk György úttörő fel is szólalt. Ünnepé­lyesent az egész or­szág színe előtt, vö­rös nyakkendőben. Bátran elmondta, hogy milyen szerkesz­tési hibákat lát a Pajtás újságnál, mi­lyen cikkekéi várnak leginkább az úttörők, aztán felemelt, csengő hangon ígéretet tett. Megfogadta, hogy ha­zatérve, összehívja a város úttörő levele­zőit, beszámol a kon­gresszusról s még több levelezőt szer­vez a Pajtás számára. Itthon, hazatérve, el­mondotta terveit s én helyeseltem. Ki is tűz­tük az értekezlet pon­tos napját. Elérkezett a nap. A legnagyobb cso­dálkozásomra azonban az értekezletet nem tartották meg, Kakuk Gyuri hazament. El­telt egy hét, két hét s az ígéret még mindig ígéret volt. Találkoztam Gyuri pajtással. N em szid­tam össze, nem fe­nyegettem. Arról be­széltem neki. hogy a jellemes emberekurai szavuknak, nem fe­csegnek. nem ígérget­nek, hanem cseleksze­nek. Azt is elmond- tam neki, hogy a szov­jet pionírok ebben a mi példaképeink. A szovjet pionírok hő­sök — a hétköznapi, mindemiapi tanulás, szorgalom, becsületes magatartás hősei. Gyuri nézett rám, először szégyenkezve, aztán szenvedélyesen kiállotta: „Én betar­tom a szavam, ígé­rem, hogy betartom...” — Már késő... — Helyrehozom a hibámat! Engedje meg. tanító néni, hogy helyrehozzam a hibát... Néhány nap múlva órám volt Kakuk Gyuri osztályúban. Beléptem és körülnéz­tem. Azt hitiem, nem látok jól szemeimmel. Az osztály tagjai nya­kában ott volt a nyak. kendő, csak egy fiú nyakából hiányzóit —. Gyuriéból, Gyuriéból, aki talán az életéi is odaadta volna ezért a piros nyakkendőért. Ott állt a vadban, me­reven előre nézett, összeszorított szájjal, csupasz nyakkal. Nem szóltam semmit, intet­tem, hogy üljenek lc„. Ütly gondolom, ez nagyszerű hősiéit volt. Mindaddig nem vette fel a nyakken­dőt, amíg nem teljest- tette megbízatásit. — Úgy cselekedett, ahogy Vologya, a szovjet pionír. SZENTESI MAGDA 4

Next

/
Thumbnails
Contents