Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-21 / 44. szám

1 N ! v I a l' 1858 FEBRUAR 21, SZÓMBA! Február 2ü>ig in síiden gyümöic\<»*ösi»eii el kel! végezni a téli munkásatokat A Micsurin Agrártudományi Egyesület megyei csoportja február 17-én • a sóstóhegy i Vörös Csillag termelőszövetkezetben gyakorlati bemutatóval egybekötött gyümölcs, í a- tisztogatási, metszési ankétet tartott. Az ankéton resztvettek a gyümölcstermeléssel nagyobb mér­tékben foglalkozó állami gazdasá­gok, termelőcsoportok brigádveze. tői én a járási tanácsok kertészeti, növény védelmi előadói. Az ankéton, mint a megyei tanács kertészeti előadója tartottam előadást a gyü­mölcs-fák tisztogatási és metszési mu libáiról. Elmondottam, hogy a fiatal gyü­mölcsfák korona-metszése most időszerű, A fiatal fák koronaalakí­tásánál nem gsak egy. vagy né­hányért termés sorsát döntjük el, amikor tíz ollót a kezünkbe vesz- szjik, hanem ezek a metszések a fáik egész életére befolyással van­nak. Különös gonddal kell végezni a ...[onatbár! "-fá i< koronaeaWkif A tót. A ,.Jon:aihán’‘-fa természetes fejlődésénél fogva gyönge koronát nevel, ezért mesterségesen igyekez­zünk rendszeres metszéssel az ere­deti oldal,- vezér, illetve tar tóágak megtartásával teherbíró, nagy ter­mőiéi ületű koronát kinevelni. A korona kineve’.ése után a gyümölcs­fákat továbbra is mérsékelt met­szésben kell részesíteni. és pedig ügy, hogy a tartóágak egiw. felü­letéi lermőrészekkwl használjuk ki. Az idősebb, termésben lévő fák­nál. általában téli almáknál rit­kító metszést végzünk. vagyis az egymást keresztező, súrlódó ágakat tf/iiksóg szerint kiritkítjuk: ugyan­iakkor a Jonalthán-fáknái a felko- paszedőtt részeket- hosszan vissza­vágjuk. Itt óvatosak legyünk, mert eok helyen az erősen ritkító met­széssel a termőfelüleiet csökkent­jük. A lényeg az, hogy a vasta­gabb termőágak teljes felületét ki­használjuk a többtermés elérése ér­dekében. . A téli erőművi tisztogató munká­latok lelkiismeretes és maradékta­lan végrehajtása a mennyiségi és minőségi termelésnek egyik alapve­tő feltétele. A gyümölcstermelők általában megelégszenek azzal, hogy a fák törzsét és a vastagabb ágakat az előírás szerint megtisz­togatják. Az erőművi munkák nem ennyiből. állanak. Szűköse*, hogy va termő korona egész lerjedelmé. ről ettávo’.ítisuk a beteg részeket. A lisztbermaito-s hajtásvégeket. így az éves vesszék végén lévő rü,gyekben telelő lisztharnuntos részt két-három centiméteres egésszéires résszel lá- volíteuk el. A lisztliaruMtos hajtás- végek eltávolításával eredményes­sé válik a kémiai védekezés, kü­lönben a permetezéssel jó eredményt nem érhetünk el. Ha ezt a munkát lelkiismeretesen el­végezzük. nincs szükség a nyári zöldhajtósok szedésére. A zöhthaj- tások leszedése sokkal több munka­erőt . igényel, nem beszélve arról, hogy a Msztbarmat a legnagyobb dologidőben, aratás-táján Jelentke­zik. Jelenleg a mezőgazdaságban még vau bőven munkaerő, iparkod­junk -hát ezt a mimikát most gon­doson el végezn i. Most kell a gyümölcsfáinkról el­távolítani a hernyófészkeket, mú­miákat és minden olyan beteg réget, amiből rügyfakadés idején a fertőzés megindul hat. Ha ezekek a munkálatokat elvégezzük, a. véde­kezés tétén fél sikert arattunk; különben a drága i>ermetleveket csak pazaroljuk, mert a rejtekhe­lyén meghúzódó rovar- és gomba­kártevők böz nem tudnánk hozzá­férni. Igen fontos, hogy gyümölcsfáin­kat így készítsük elő az úgyneve­zett nyugalmi időben végzett pete metezésehre, amelyeket közvetlenül a rügy fa ka dús körül i na pokban végezzük el, akár téli hígítást! mészikénlével, akár ásványoiajos fii- rösztő permetezéssel védekezőn k. — Rézgálictakarékoesttg szempontjából a bordólleves permetezést fuziiklá- dlum ellea közvetlenül rtigyfakia- dáskoiv végezzük. így a legkisebb költséggel a legjobb eredményt tud­juk elérni. Az erőművi munkálato­kat legkésőbb február 28-ig minden termelő köteles otvégeanl. Azokban a gazdaságokban, termet -öszöv!-tkoze-oklicii. ahol a nyílt év­ben Idejében végezték ezeket a munkálatokat. nem ma tudhat el az eredmény sein, A íiszanagyfalusi Táncsics termelőesoport'ban az ide­jében végzett jó munka nyomán teimőfhegységetikéílt 100 kilós ter­mést érteik el. .Termésüknek közel 80 tgsziHiziaQ'étea minőségi exportálni volt. Hasomló jó mimikát vég-eznek mép a irélierjéni Kossuth. a kölesei Petőfi és a sóstőheg:yi Vörös < "sil- lag termelőszövetkezetek. Ahol sem a tafeijmuBkát, sem ti szükséges fa ápolást nem végezték el. minit a bí‘rrkv>-'/i Bajcsi Zsillnsziki termelő­erő >verkezethen. nem volt termés sem. A herkiesziek termőfaeg-ysógen_ kint 10 kiló almát szüreteltek, de az is mind hetes:, férges volt. Ezen a télien eddig többek között jő munkát végeztek a vasmegyeri Micsurin tsz. Gáti brigádja, a sós­tóhegyi Vörös Csillag Gutyán bri- ffádja é& a tiisza-niaffy fa;l u>sí Táincsics H nnya dvári hrágá-d ja. Nagy Sándor, kér I észét I előa (jó. F i L M HEGYI EMBEREK Csehszlovák film A „Hegyi emberek” című film egy kis* hegyvidéki szlovák falu mai életét eleveníti meg. Főhőse egy Amerikából hazatért szlovák munkás, Matyej Rendke. Matyej 18 évet élt Amerikában, alaitosan kivette a részét a kapita­lista „paradicsomból”. Nem dollá­rokat: hozotl, keserves tapaszta­latait: éhezés, sztrájk, munkanél­küliség emlékét hozta tarisznyájá­ban haza. Az 6 szemén keresztül mutatja Kusg a film a begyi emberek pro­blémáit. A vidék iparosodik. A falu ható rábait épült fafeldolgozó üzem -bő­vül, fejlődik. Amerikában a mun­ka nélküliség, itt a munkáskéz hiá­nya okoz gondot. Ugyanakkor a falu néjjéiiek az a problémája, hogy igaerő hiányá­ban. a hulák-uzsorá-va szorulva, alig győzi megművelni a földosztás­nál kapott földjét. Ezt a két különálló, mégis egy­befonódó problémát színesen, érde­kesen bontja ki a film. A falu népe ráébred arra. hogy a föld megművelése akkor lesz gyü­mölcsöző, ha a gépek segítik mun­káját, ha a föld közös megmun­kálásába fognak. A gépek felsza­badítják az emberi a legkeményebb munkák alól és a mttnkaerőfelesle­get örömmel fogadja lie a fejlődő gyár-üzem, a fejlődő ipar. Ez a csehszlovák, paraszt-témájú film élő hús-vér alakokat állít elénk. Matyej Rendke kis család­járól, feleségéről, két fiáról, leá­nyáról és unokájáról egyaránt érez­zük, hogy ilyen emberek megtalál­hatók nemcsak Szlovákia, de a mi hazánk falvaiban is. De ugyan­olyan élő, valóságos, igaz figurák y film többi szereplői is. Ráhel és Kovács — Rendke munkatársai az üzemből, Zgrilják — a kulúk, és Rendke leányának, Bozsenának az él-munkás vőlegénye.. Valamennyi hős közelkerül szí­vünkhöz, sorsukat, problémáikat átérezziik. Jól ábrázolja a történet az ipari munkásság segítségét a falu pro­blémáinak megoldásában. A párt segítségével győzik le a bajokat, a gyár termelése fellendül, s a pa­rasztok is megszabadulnak a nyo­masztó gondoktól, a k lilák ok kar­inaiból. A „Hegyi emberek" megtekinté­sénél átérezaük, bogy a közös gaz­dasági fejlődés mennyire egybe­fonja a két szomszédnép, a magyar és a szlovák, sorsát. Közös gondok, indulatok, vágyak és közös győ­zelmek fűzik egybe népeink életét. ItúdiónuKoí FEBRUÁR 21. .SZOMBAT KOSSUTH-RÁOIÓ; 5-00—8.30-iir: IícSírtli perién niusor a munkába in­duló dolgozóknak. 5.30: Hírek. Lai>- ezeinlo 6.O0: Falurádió. 6.45: A Sza­bad Nép inai vezércikke. 7.45: Levele­zőink jelentik. 11.50: Cseres Tibor írása a szovjet állattenyésztés ta­pasztalatairól. 12.00. Hírek. Hangos Í'.isájí. 12.50: Balti szovjet n’épek dalaiból. 13.00: A rádió művészeti híradója. 13.20: Hanglemezek. 14.00: Tdőjáráfc- éa vízállásjelentés. 14.15: Masrar és szovjet dalok 14.30: Elbe­szélő költemény. 15.00: Hanglemezek. 15.50: Beszélő atlasz: Olaszország. 15.45: Állami vállalatok hírei. 15.50: Hanglemezek. 16.10: ^Szovjet napok szovjet emberek. 16.20: A magyar rádió népi zenekara játszik. 17.00: Hírek. 17.15: Hanglemezek. 17.30: Hat kőruekölteménv. 18.00: Falurá­dió. 18.30: Szív küldi szívnek szíve­den. 19.00: Hangos* TJ.iság. 20.00: Ili­iéi:. 20.10: Vidám szombatost! zenés műsor. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: Tánc éjfélig. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁOIÓ: 6-00: Hangleme­zek. 6.45: ,Tó reggelt, gyerekek! 7.00: Polkák. 7.35: Magyar és szovjet film­zene. 8.40: Színes muzsika. 9.45: Gö­rög gyermekek műsora. 10.10: Dél­előtti hangverseny. 10.50: Hangleme­zek. 15.00: A balassag.varmai népi zenekar műsora. 15.25: A rabság or­szágából. Elbeszélés. lo.45: Magyari Imre és zenekara csárdásokat ját­szik. 16.00: Szovjet művészek a bé­kéért. Előadás. 16.35: Közgazdasági negyedóra. 16.50: §zív küldi szívnek szívesen. 17 10: Tanuljunk énekszóra oroszul! 17.30: Szovjet népek dalai. 18.00: Tánczene. 18.45: Tarján i Tóth Ida ós Lukács István cimbal- mozik. 19.00: Mindenki operája. Tá­rász és családja. 19.45: Snortnegyed- óiw. Gyűjtsük « fémet ! A dolgozó nép igénye egy-re nő. Az igények jsáelégítését szolgálja népgazdaságunk rohamos fejlődése. Ehhez azonban szükséges, hogy minden rejtett tartalékot feltár­junk. Ilyen rejtett tartalék az el­dobolt bulladékunyag, rozsdás, vagy már hasznavehetetlennek tar­tott fémből készült tárgy. Dolgozó népünk már étidig is szorgalmasan vette ki részéi a fémgyűjtésből s ezzel is elősegítette népgazdasá­gunk fejlődését. A vasgyüjtés ér­dekében újabb kampányokat szer­vez a MÉH Vállalat. A fémgyűj­tés sikeres lebonyolításához szük­séges, hogy megyénk dolgozói a jö­vőben is lelkesen vegyék ki részü­ket a fémgyűjtésből. A nyíregyházi tanulóifjúság egymást versenyre hívta ki, .hogy ki harcol eredmé­nyesebben a fémgyűjtés és hulla­déka ny a ggyiijt és sikeréért. Az if­jak a .jövőben is legyenek élharco- ♦ sai a fémgyűjtésnek. Apróhirdetés Megvételre keres villany- és kézi- hajtású lónyíró ollót az Állami Kor- délyos Vállalat. Ajánlásokat Iskola- utca 6. szánj alá kérem. Eladó egy- szén mély gyermekkocsi. Toldi utca 102. a■ ■■nnibh mi m , a . A Nyíregyházi Cipész KTSz. bármely javítorésziege cipöjavitásokat 24 óra alatt, felelőseket 48 óra alatt elkészíti. _____________________Vezetőség. SZABOLCS-SZATMÁBI N É FLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga ^Sándor Szerkesztőséi: Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.:'13-70. 32-77. Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00. Szabol cs-Szaí marmegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza Dózsa . Györéjy-utca 5 szám. Felelős vezető: Szilágyi .lózsef A szabadfeivásárlási hónapról Pártuuk s kormányunk 1952 de­cember elsejei határozatát hajtjuk végre akkor, amikor következete­sen érvényesítjük a falvaikban azt az elvet, hogy a beadási kötelezett­ségek teljesítése után minden dol­gozó paraszt szabadon értékesít­heti 'feleslegeit. Kétségtelenül arra buzdítja ez a dolgozó parasztokat, hogy egyre inkább növeljék a ho­zamot a mezőgazdaságban. Ment a hozam növelésével több terményt és terméket értékesíthetnek a szabad piacon, nagyobb jövedelemhez .jut­nak — ós jó hazafiakként eredmé­nyesen járulhatnak a városi dol­gozók, az ipari munkások élelem­mel való ellátásához. Ugyanakkor még inkább megsokszorozva kapják vissza a várostól azt az értéket, amelyet a városnak adtak. Föld mü v i-s sző vei kőzetei nik nők j u tott az a megtisztelő feladat, hogy segítséget adjanak a dolgozó pa­rasztoknak feleslegeik értékesítésé­hez, megkönnyítsék és meggyorsít­sák a falu és a város közötti áru- cseiretforgtiilima t A föklui ű vessző- vetkezetek segítsége abban nyilvá­nul meg. hogy nem kell a dolgozó )mraszt..kunk feleslegeikkel Ide-oda utazigiatnioik a piacra, nem kell úti költ ségre pénzt: kiadnipl* — amely kétségtelenül kisebbíti jöve­delmüket is — hanem beadási kö- téli-zettségüik teljesítése után feles­leges terményeiket, termékeiiket j<5 áron értékesíti vetih a felvásárló fii: 11 mű re--vj ivet ki vetek ben — s’l.iá t közeé'gei Írben. Földmű vessző v efkezeiein.k ua- gyobbrésze. tisztában van azzal, mekkora jelentőségű feladat a sza. badfelvásárlás. Ezt tükrözi az az értekezlet is. amelyet február 12-én tartottuk Nyíregyházán á megye földmüvesszövetkezeteinek szabad­felvásárlói. Ezen az értekezleten lelkes hangulatban elhatározták, hgy Rákosi eOvtérs születésnapja tiszteletére szálbadtfielvásáirlási hó- najx'l indítanak. Jónéliány fogada­lom is született ezen a megbeszélé­sen. A baktalóránhházi földműves- szövetkezet szabadfelvásárlója pél­dául megfogadta, hogy a füstölt­liús-feivásárlás tervét kétszeresen fogja teljesíteni. A fehérgyarmati,' csenged, nyíregyházi járások föld- m ű vessző vetktezetei n ek szabádfef­vásárlói megfogadták, az első ne­gyedévben 25 százalékkal túltelje­sítik szabadfeivásárlási terveiket. Ugyautikkor azonban meg leltet állapítani, hogy nem minden szö­vetkezetben fordítanak kellő gon­dot a szabadfelvásárlásra. Söl, nem egy helyütt bűnös nemtörődömség tapasztalható ezen a téren. Nagy küllő, Kallósemjén. Napkor, Nyír- pazony, Mérkvállaj föl dm ű vessző- vetkezettel például még semmi szá-, hadárat nem vásároltak fei ebben az évben, a szé.gvonteljes utolsó he­lyen kullognak. Pedig van rá le­hetőség, hogy a dolgozó parasztok­nak segítséget adjanak a szaba.l- áruk. értékesítéstinéj. Ezt példázza a nagy leállói eset is. Több nagykál­löi dolgozó paraszt hozott fel i>él- dául áriiát Nyíregyházára, hogy azt az ittrail földművesszövetkt'z,tR lxm értékosítisék. holott árpájukat a nagylaáljói földművesszöveíkeze;. ben is eladhatták volna. Csakhogy — nem tudni ml oM>ól — a nn^y- üállóink nem vették át ámjukfit! Föklrn ü vessze > et kezet eink va ía.­meonyi vehetőjének egy tői-egyig­meg keli. értenie a szabadfelvásár- lás jelentőségéi. Bűnös nemtörő­dömség az, ha a dolgozó paraszto­kat a saabadfelvásártás mellőzése vei éppen a földmű vessző vetkezetek szolgált aljáik ki a spekulánsoknak, az itt-ótt még mindig garázdálkodó falusi kofáknak, üzéreknek! A szabadiéi vásárlási hónapot 'kezdeményező fölídműve.aszövet'ke- zctek jó példája lelkesítse a megye, vaTamennyi földművesszövetkezetéí. Csatiaközzamaik e kezdemény esés-t hez és végetzzertek jó munkát! Mikulás András, MÉSZÖV. A kérsemjéni Úttörő tszcs, szovjet agrotcchuikai eljárások alkalmazásával harcol a magasabb terméshozamért A kérsemjéni Úttörő tszcs, a ta­vaszi mezőgazdasági munkálatokra jól felkészült. A gazdasági felszere­lések, ekék, boronák kijavítva, rozsdamentes helyen vannak elraik- tározrva készen várják a tavaszi mimikák megkezdését. Az őszi eső­zések miatt a csoport elmaradt, az őszi mélyszátntássál. A mélyszán­tást mindenképp el akarják végez- ni, mert tutijáig hogy a helyes ia- lajkezelés növeli a terméshozamot. A csoportértekezleten sok szó esik a szovjet agrotechnika alkalmazá­sáról, de nemcsak beszélnek róla, hanem alkalmazni is fogják a ke- resztsorosvetést, a négyzetesvetési, a burgonya fészkes vetését. Meg­határozták azt is, hogy egyes ter- n lény féleségekből a szovjet agro­technika alkalmazásával milyen terméseredményeket akarnak elér- ni. A tavaszárpa keresztsoros veié­Országos asztalitenisz Ma és holnap rendezi meg a .Munkaerőtartalékok Sport Egyesü- leié Nyíregyházán a nyílt országos asztalitenisz bajnokságát. A verse­nyen serdülő, ifjúsági és felnőtt versenyzők Indulnak. A versenyezá- inokban egyéni, páros és vegyes­páros mérkőzések szerelteinek. A inenevezetit versenyzők száma eléri a iiOO-at. A bajnokságra több első- osztályú versenyző is benevezett. A női bajnokságban indulnak a többi között: Lehoczki Mária, Fantusz, sével holdanként 15 mázsás átlag­termést, a tavaszbüzáná-1 10 má­zsás, a kukorica és napraforgó négyzetes vetésével 30, illetve S mázsás átlagtermést, a burgonya fészkes vetésével 80 mázsás, a maglucerna pót>beE>orzásával 3 má­zsáig átlagot akarnak elérni. A ku­koricánál és a napraforgónál is al­kalmazni fogják a pótbeporzást. A növénytermelés mellett az állatte­nyésztésről ós a veszteségmentes atteleltetésről sem feledkeznek meg a csoport tagjai. -Tóth Lajóé és Tót-h István állatgondozók rendsze­resen etetik, itatják az állatokat, nagyon vigyáznak a tisztaságra is, mert gondos kezeléssel, pontos ete­téssel akarják fokozni a tejterme­lést. Szabó Ilona Fehérgyarmat..-verseny Nyíregyházán Almási, Kóczlán Éva, Marosvölgyi, Farkas Teréz. A férfiak közűi Csiliik, Fórizs, Halász, Farkas Zol­tán, Simon, Benyák, Árvái, Pé- terfl, .Juhász, Nagy Ödön. A verse­nyen résztvesimek: Győr, Székesfe­hérvár, Miskolc, Diósgyőr, Békés­csaba, Debrecen és még több város versenyzői. A bajnokság ünnepé­lyes megnyitása ma délelőtt 10 óra­kor lesz az MSZT városi helyisé­gében. A nyíregyházi rádió mai műsorából A nyíregyházi rádió mai műso­ra : A nagy káliói gépállomás dol­gozói elmondják, hogyan akadá­lyozza a munkát T.encz József igaz­gató.— Mit liallottuak a járási tanácselnökök értekezletén'i • — Tüske. — A stúdió postájából. — Tánczene.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents