Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-03 / 28. szám

Mai számunkból i A NAGYHALÁSZI NÉPNEVELŐ­TANÁCSKOZÁSRÓL (2. óid.) — KULAK... (3. old.) — A JUGO­SZLÁV FASIZMUS UJ KÖNTÖS­BEN (4. old.) — JÓ MUNKÁT VÉGEZTEK A GYULAHÁZI TÉR. MELŐCSOPORTOK (4. oldal) X. ÉVFOLYAM., *8. SZÁM. ÁKA 50 FILLÉR 1953 FEBRUÁR 3. KEDD A tavaszi munkák sikeres végrehajtásáért A Január 30-i minisztertanácsi határozat, amely a tavasai mező­gazdasági munka végrehajtását ®abáOyoaza, bevezető részében töb­bek között ezt tartalmazza: „A me. tógazdaság dolgozói előtt az a fel. indáit áll, hogy pótolják az őszi munkát ban bekövetkezett lemara­dást, a lehető legkorábban meg­kezdjék a tavaszi tatajmunkákat, vaja mint a korai vetésű növények vetését, megműveljék és bevessék az ország szántóterületének minden talpalatnyi területét. A tavaszi me­zőgazdasági munkát olyan minőség­ben végezzék, hogy feltétlenül túl- gzárnyalják az 1953. évben elő­irányzott termésátlagokat.1’ Minden esztendőben nagy felada­tot rónáik a mezőgazdasági dolgo- v.ókra a tavaszi munkák. A mos­tani tavasz azonban minden eddi­ginél többet kíván. Több nyers­anyagra van szüksége rohamosan fejlődő iparunknak, több terményt és terméket kíván a megnövekedőit életszínvonal folytán minden egyes dolgozó és feszítettebb munkára kö­telez bennünket az is, hogy az őszi itirézögazdasági munkánkat nem vé­geztük el .teljes egészében. A mi megyénkben is jónéhány Ezer hold. őszi mélyszántással adó­iak vagyunk,' különösen lemaradtak 8 kötötibebb talajú járások, mint a jiaményi, fehérgyarmati és csen- geri, de van mit helyrehozni még a legboraokosabb tatejti járásokban is. Nem mondhatjuk el azt sem, hogy az eddigi téli hónapokat jól hasznosítottuk, hogy a lemaradást pótoltuk a mélyszántás területén. Éppen ezért fontos mindenütt szán­tani most, hogy az idő újból meg­javult. A kijavított traktoroknak, minden fogatnak munkába kell ál­lania ott, ahol a mélyszántást 'még nem végezték el. Ahhoz, hogy az őszi munkákkal való elmaradásunkat a legrövidebb időn belül felszámoljuk és minden tavaszi munkát jó minőségben ide­jére elvégezzünk, elsősorban jól ki­javított gépekre van szükség. A ti. t-z a vasvári és a nagyeesedl gépál­lomások jó példát mutatnak ezen a területen, január 30-ra teljesítet­ték a téli gépjavítási tervüket. Példát vehetne tőlük a fehérgyar­mati és még jónéhány gépállomás. Nemcsak a gépállomások, hanem az állami gazdaságok igazgatói is felelősek azért, hogy február 15-ig minden erő- és munkagépet kifo­gástalanul kijavítsanak, de felelő­sek a termelőszövetkezetek elnökei és az egyéni termelők is azért, hogy a birtokukban lévő minden munkaeszközt, ami a tavaszi mun­kálatoknál használatos, február 28-ig remjbe tegyenek. A tavaszi munkálatok .sikeres végrehajtásának másik feltétele a vetőmag biztosítása. A határozat, kimóndja, hogy a termelőszövetke­zetek, egyéni termelők saját ma­guk kötelesek gondoskodni teljes vetőmagszükségletükről. Több ter­melőszövetkezet. mint a jánkmaj- tisi Petőfi, a nyírbátori Lenin éves szerződésükben kötelezték ma­gukat, hogy a szükséges vetőmagot a saját erejükből biztosítják. A vetőmagot nem elég csak biztosí­tani, hanem azt kitisztítva megfe­lelő helyen kell tárolni. A fényes- Mtkei Fürst Sándor termelőszövet­kezeiben még az ősszel külön tet­ték a szelektoron tisztított vetőma- ;ot egy fertőtlenített raktárba. He­lyesen cselekedtek 1 A határozat előírja, hogy a ve­tőmagot gondosan előkészítve, csá­vázva és a vetés előtt előmelegítve kell a földbe juttatni. A múlt év­ben több állalmi gazdaság és terme­lőszövetkezet folytatott jarovízálási kísérletet és minden esetben ez az új módszer, melyet a Szovjetunió tapasztalatainak gazdag kincsestá­rából merítettünk, magasabb tér. üléssel fizetett. A tiszavasvári ál-; la mi gazdaságban tízholdas kísér-1 Jetben a jarovizált tavaszárpa 953 | kilót hozott holdanként, míg a nem jarovizált, azonos körülmények közt: vetett árpa 714 kg. terméssel fize­tett. A terméshozam növelésének egyik módja még a korai vetés. A minisztertanács határozata, amikor az egyes növények vetésidejének végső határidejét megszabja, ezzel gondoskodik az idejében való ve­tésről. A tyúkod! Előre termelőszö­vetkezet tagjai közel kétszáz má­zsás cukorrépa átlagtermésüket nagyrészt annak köszönhetik, hogy korán vetettek. Mire az aszály be­köszöntött, a répa beborította leve­lével a talajt és nem engedte azt kiszáradni. Az ellenség jól tudja, bogy a jól kijavított gép, az idejében biztosí­tott vetőmag, az új módszerek al­kalmazása, a korai vetés minid na­gyobb termést, a dolgozó nép bol­dogulását szolgálja. Ezért mindent elkövet, hogy rontsa tavaszi mun­kánk sikerét. Pártszervezeteinknek ta nácsa i luknak éberen kel l fel t'i- gyelniök minden ellenséges meg. nyilváimulásna és a-zt csírájában el kell fojtani. Az ellenség nétn csak rémhíreivel, hanem a szabotáló só­val is iparkodik terveinket csorbí­tani. ezért az ellenőrzést minden területen az eddiginél sokkal szi­gorúbbá kell tenni. Az állami gaz­daságokban, gépállomásokon, terme­lőszövetkezetekben a szemlék al­kalmával a legkisebb hiányosságok mellett sem szabad csukott szem­mel elmenni, mert a mostani ki­csinynek látszó hibákból, vagy hiá­nyos szorvezésliől — amire a mun­ka dandárja beáll — az üzem, a szövetkezet fekélye lehet. A minisztertanács határozata iránytű a tavaszi mimikák elvégzé­sénél úgy a pártszervezetek, mint tanácsaink számúra, de egyben törvény is a mezőgazdaság, terüle­tén minden egyes dolgozó paraszt számára. Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és községek pártszervezeteinek kom­munistái számára váljon ez a ha­tározat agitációjuk alapjává. Ne legyen a mezőgazdaságban egyetlen dolgozó paraszt sem, aki ne is­méimé a minfeztertanáesnaik a ter­méshozam emeléséért hozott hatá­rozatát és ne harcolna annak meg­valósításáért. Ez a határozat már a mostani napokra is megszabja a feladatokat, a tavaszi munkákra való alapos felkészülés feladatait. Induljon hát harcba' a magasabb terméshozamért már most minden dolgozó paraszt, aki hazája, a nép boldogobb jövőjét, a békét akarja! Cs. B. Több lekinlél ycs dolgozó paraszt íij termelőcsoportot alakított Aiiareson A kisvárőai járásbeli Anarcs községben újból gyarapodik a mos­tani napokban a szövetkezeti pa­rasztok száma. A községben több tekintélyes dolgozó paraszt új ter­melőcsoportot alakított. Ebbe az új termelőcsoportba lépett D. Daj ka Jánoa 12 holdas középparaszt két családtagjával. Belépésekor meg­vételre ajánlotta fel az új termelő­csoportnak összes gazdasági felsze­relését. A község dolgozó paraszt­jai közt gyorsan elterjedt D. Dajka János felhívásának híre. D. Dajka János azt mondotta: „Kövesse a mi példánkat Anarcs valamennyi dolgozó parasztja, mert a szövetke­zeti út valamennyiünk felemelke­désének útja. A szövetkezetben tud­juk csak eredményesen növelni a hozamot a magunk & hazánk ja­vára.” Az új termelőcsoportba lé­pett Dajka Béla 11 holdas dolgozó paraszt is, özvegy Kalinák Fe- rencné 17 holdas bözépparaszt- asszony két családtagjával növelte az új csoportot, özvegy Mikola Sán- dorné három hold földdel, Suszter Jánosné négy hold földdel, ifjabb Matyi József öt hold földdel lépett a szövetkezetbe, követvén a te­kintélyes középparasztok példáját. Matyi József két családtagjával irat­kozott be a belépők közé, s egész gazdasági felszerelését átadta a szövetkezetnek. Az egyik újbelépő a kerékgyártó felszerelésével is gyarapította a szövetkezeti csopon közös vagyonát azzal, hogy „mi­előbb kijavíthassuk felszerelésün­ket, jól felkészüljünk a tavaszi munkára”. Az új termelőcsoport megalaku­lása Anarcson élénk visszhangot keltett. Számos dolgozó paraszt, köztük A. Csépke Kálmán — akit jó gazdának, élenjáró beadónak ismernek a faluban a belépéshez. is közel áll A nyírbátori szövetkezeti járás versenyfelhívása n terméshozam emeléséért A nyírbátori szövetkezeti járás gépállomása, állatni gazdasága és dolgozó parasztsága nevében a Szovjetunió gépállomásai, szovhozai ikolliozparasztsága példája nyomán, a kislétai gépállomás, nyitlugosi állami gazdaság, a. nyírbátori Le­nin termelőszövetíke|et,, valamint: Nyírbátor szövőt kostái. község kez­deményezésére 1 érmésül 1 agad n k emeléséért versenymozgalmat indí­tunk. . A Szovjetuniótól kapott gépi se­gítség, agro- és zootechnikai ta­pasztalatok legszélesebbkörű alkal­mazásával fogjuk bebizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben. A növénytermesztés terén vállaljuk: az 1953-as gazdasági évben, hogy a megadott tervszámokhoz viszonyít­va kh-ként: búzából 7 mázsáról S-rn. rozsból 6.2 mázsá ról 7-re, őszi árpából 9 mázsáról JO-re, zabból 5.1 mázsáról 6-ra, cukorrépából 90 mázsáról 150-re, takarmányrépából 130 mázsáról 160-ra, kukoricából 7.5 mázsáiról 9-re, burgonyából 48­ról 60-ra, dohányból 4.5-rői 7-re, napraforgóból 4-ről G.3-ra, magcsit- laigf űriből 4.2-ről 4.5-re, szálas ta­karmányból 22-ről 25-re, lucernából 17.8-ről 25-re, őszi takarmány keve­rékből 18.5-ről 22-re, mákból 3-ról 3.5 mázsára, gyapotból 2.5-ről 3-ra földi dióból 8-ról 8.5 mázsára, ta­vasziárpából 5.2ről 6-ra. tavaszbúzá­ból 5.5 mázsáról 6 mázsára emel­jük a holdunk in ti termésátlagot. Az őszi vetésű kalászos növénye­ket a szükség szerint fogasoljuk és hengerezzük. Amint a talajra rá lehet menni az 'őszi kalászosoknál fejtrágyázunk, 30—60 kg. pétisóval, amit két részjetben fogunk adagol­ni. A kalászos területünk 80 száza­lékán téli komposzt trágyázást al­kalmazunk. Az adatolást, ahol szük­séges, akkor végezzük el, amikor a kalászos 0—8 centi nagyságú. A járás területén az aratási mun­kálatokat 7 nap alatt végezzük el. A learatástól számított 6 napon belül befejezzük a tarlőliántást. - - Aratás után 8 nappal befejezzük a behordásí. A tarlóhántással egybe­kötve végezzük n másoüvetésit és a zöldtrágyának szánt csil’agfiirt ve.- lését, melyet legkésőbb augusztus 20-ig elvetünk. Cséplési munkálatokat .augusztus hó 15-ig befejezzük és a szemvesz­teség nem lesz több egy százalék­nál. A cséplés alkalpiával folyama­tosan végezzük a vetőmagvak tisz­títását. A tavaszi munkáknál az őszi mélyszántás é>imiíó?.t«lt elvé­gezzük, apiint a talajra rá lehet menni és 3 nap alatt befejezzük. — Ugyanebben az időpontban meg. kezdjük a korai növények, mint például a mák, tavaszbúza, tavasz-árpa, borsó, bükköny, hagy­ma, füves here, napraforgó vetését és legkésőbb március 10-ig befejez­zük. , A tavaszi szántást március 30-ig befejezzük és ezidőben megkezdjük a lucerna,.vöröshere, takarmány- & cukorrépa, valamint a eáSagföi'c vetését, amit április S-ra befeje­zünk. Burgonya, köles, kukorica. bab vetését akkor kezdjük meg, amikor a talaj hőmérséklete a 8—12 fokot eléri, de legkésőbb áp­rilis 28-ig korai burgonya vetésün­ket (gül bába) előcsíráztat ássál március 10-i-g elvégezzük. A dohány ültetését 100 holdon palántázó géppel ültetjük és má­jus hó 20-ig befejezzük. Ennek ér­dekében 'a melegágyak elkészítését március 3-ig mindenhol befejezzük. Tavaszi kalászos vetéseinket 100 százalékosan keresztsorosa n vet­jük. Kukoricánál 60%-ban végzünk négyzetes vetést és fósakestrágyá- zást. Napraforgónál 6ő,J/b-ban vég­zünk négyzetes vetést ós fészkes- trágyázást Burgonyaterület link 30 százalékán alkalmazzuk a fészkes, irágyázást és ültetést. A pótbeporzást alkalmazni fog­juk rozsnál, kukoricánál, naprafor­gónál és maglucernánál 100 száza­lékosan. Jarovizúlni fogjuk a ta. vaszbúza vetésünkhöz szükséges vetőmag 50 százalékát, tavasz-árpa 10, burgonya vetőmag 2 százalékúit. A tavaszi növények vetését olyan sor- és köztávolságra végezzük, hogy gépállomásaink és.állami gaz. daiságai-n-k összes munkagépeit al­kalmazni tudjuk. A tavaszi kapá­lás S0 százalékát gépi és íoga- tos kapával legalább négyszer elvé­gezzük. . Megszervezzük a járás vala­mennyi községében a növényvédel­mi hírszolgálatot a szövőlepke, ko- lorádó, bundás bogár ellen. A lu­cerna- és dohány-területen az -aranka és szádot- elleni védekezési. holdanként 100 kiló szuperfoszfá­tot, 50 kilő kálit és 30 kiló pétlsóc használunk fel, műtrágyázásnál 20 Százalékban granulált műtrágyát használunk.-Az őszi vetések befejezésére az alábbi időpontokat vállaljuk. Lu­cernát: augusztus 15-re, őszi takarmánykeveréket augusztus 28- *a, őszi árpát szeptember 5-re, őszi rozsot szeptember 20-ra, őszi búzát október 10-re elvetjük. Trágyakezelés Bevezetjük a járás területén a helyes trágyakezelést, bevezetjük a nyersfoszfát alkalmazását, felhasz­náljuk a meglévő trágyaleveket is. Tavasszal és nyáron összegyűlt trá­gyát- augusztus végéig kihordjuk. őszi kalászosoknál 8.500 holdon előhántós' ekét használunk és őszi vetésünk 60 százalékát keresz-tsoro- snn vetjük, őszi kalászosaink alá Növényeink őszi betakarításai azo-k beérése után haladéktalanul elvégezzük. A csill'agfürt betakarí­tását augusztus 20-i'g, dohánytörést szeptember 10-ig, n/aprnforgószc. dést szeptember 25-ig, burgonya, .szedést és kukoricatörést szeptem­ber 30-ra befejezzük. A burgonya- felszedésre a meglévő burgonyasze- dő gépeinket beállítjuk. A dohány, csomózást december 20-r.a elvégez­zük. A burgonyáindát, kukoricaszá- rat és napraforgótányért betakarí­tás után azonnal besilózzuk. Őszi mélyszántás Az őszi mélyszántást november 20-ra elvégezzük. Az őszi szántás 60 százalékát gépi erővel, a többit fo. gatos ekével végezzük. A gépi szán­tás 30 százalékán előhántós ekét alkalmazunk. A tavaszi vetések alá szükséges műtrágyát az őszi szántásokra gépi erővel folyamato­san kiszórjuk. Rét- és legelő-területünket kita­vaszodás előtt szerves, illetve mű­trágyával letrágyázzuk és a maglé­vő gyomokat, , úgy tavasszal mint ősszel pusztítjuk. Legelőinken be­vezetjük a szakaszos legeltetést. — Legelőink pótlására 1000 holdon csillag-fürt legelőt létesítünk. Járá­sunk területén az állami gazdaság­ban és 8 termelöcsoportbau a talaj javítása érdekében füves és homok, javító vetésforgókat, alkalmazunk valamint mezővédő erdősávokat lé­tesítünk. Gyümölcs, szőlő és konyita- kerlészet Járásunk 2.800 feli. szőlő terüle­tét 1953 évben 400 kh. új telepítés­sel növeljük. Ezenkívül az egyéni gazdáktól átvett elhanyagolt gyü­mölcsösöket ós szőlőket felújítjuk. Ez évben a gyümölcsfák fajtán ként! metszését és korona áteteki. tilsait meglévő gyümölcsösünk 30 (Folyldlás a 2. o/dolow.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents