Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

11)03 FE1311U.UI 15, VASARN'AI* n & p ij a r A jekei dolgozó parasztok jól készülnek a tavaszi munkára cA ßm építői A naptárban még sokáig „tart" a tát, még mentse van Benedek napja. Ve nem a naptár mondja ám meg, hogy mikor less tavasz. Február dereka van 4» ff tavasz már a kertek alatt viaskodik a tél­lel. A napi) csatában egyik nap a: ifjú tavas: kerül felülre, a matti- l-on még a tél tartja meg „jogát’’.A tavasz katonái, a napsugarak minden nap nagyobb érövei és hosszabb ideig csata/•óznak, s ahogy fogy az éjszaka, úgy hátrál a tél. A szorgalmas 1 földművelők nem nizik ezt a harcot tétlenül, hanem — kihasználják, így tesznek mostanában — és egész télen így tettek — a fékei dolgozó parasztok. Amikor a tél reggelenként, vagy néhány napra visszafoglalja birodalmát, zörögnek a szekerek a kopogós fagyon. I\ i felé trágyát visznek a falubúi, hazafelé a megtisztított gyümölcsösük, fp sorok gallyát hozzák a szekérderékban. Az egymás mellett elhaladó szekerekről ilyen szavak hallatszartak: „Maradt-e még, szomszéd?’’ És a legtöbb szekérről az a válasz: „Se trágya, se galyl” Azoknak, akik már a trágyát is kihordták, galg sincs már a faso­rukban, a kapuból, az udvarról Kiabálnak a szekér őzöknek: „1leg. bírja még a szekeret a fagyi Soká veszi még be vájjon az ckétt” Amikor a tavasz a hegyek közé, a Kárpátokba 'szorítja a telet, azokon a napokon mindenkinek meleggé válik a szoba. Zsebbe kerül­nek a mclszöollOU, karra a kisfürész, kapa, csákány a vállra. Egye sek a gyümölcsfák körönéját alakítják, lwgy bővebben teremjen; már iok a visszamaradt fagyot csákányozzák, hogy utat készítsenek az összefutó Midnek, mert ha eddig jól telelt a vetés, a legnagyobb bűn volna most engedni, hogy kinyomja a víz. Vannak, akik az udvaron tevékenykednek, a szerszámokat javítgatják, egyesek a kerítéseket ,,rcperdlják", vagy szelelgctik, tisztítják, a vetőmagvakot. Minden ■épkézláb ember valamilyen formában azon fáradozik, hogy több tegyen a termés, még szebb legyen az élet... Egész télen soha sem le­fűzett rámondani a jókéi dolgozó IMirasztokra, hogy hiába megy o* fölöttük a tél. Mindig találtak munkát, da különösen altkor moz­dult meg ez a kis község, amikor február hetedikén megtartották a nyilvános tanácsülést. Ezen a ta­nácsülésen, ahol a tanácstagokon kjyül számos éten já ró dolgozó pa­raszt is részivét±, ltét fontos do­logról tárgyaltak: megbeszélték a leendőket a mi ni sztier tanács tavaszi munkákról szóló határozata nyn. igán és ezen az ülésarj fogadták ej . a nyírbátori versenyfelhívást, Mező István elvtárs, a községi tanács elnöke gondosan gyűjtö­gette az adatokat erre az ülésre, hogy a határozat minden pontjá­hoz javasolni tudja a teendőket Is. Beszámolt Mező elvtárs arról, hogy a községben minden talpalat­nyi földnek megvan a.felelős meg- művelője, az állami tartaléktőidé. két is mind kiadta haszonbérbe a földmű vessző vetkezet. \ község tavaszi votőmagellátása mondhatni — rendben van, 5-6 dóidba való árpa- és zab vetőmag hiányzik a dolgozó parasztoknál, a termelőcsoportmvk minden vető­magja megvan. A községben burgo­nya van bőven, amiért más közsé­gekből a hiányzó néhány mázsa zabot és árpát be lehet szerezni. Mező elvtárs ismertette, hogy a ha túrosat szerint mindenki maga kö­teles gondoskodni a szükséges vető­magvakról A tavaszi szántás megtárgyalásá­nál ismertette a tanácselnök, hogy 310 hold olyan homok vau az egyé­ni termedök kezén, amit riaru lehe­tett az őszön felszántani. A köz­ségben van 50 iga, amely, napi fél­holdjával számolva is, 12 nap alatt elvégzi a tavaszi szántást, A köz- .ség csillagfürt-, zab- és tavaszárpa- votésterve alig több, mint 50 hold, amihez hat vetőgép van. Tehát a gyors vetés biztosított. A tanácsel- t nők méltatta a minisztertanácsi ha­tározatnak azokat a pontjait, ame­lyek a vetés határidejét szabják meg. Ez a rendelet egyben agro­technikai előírás is, amikor meg­szabja, hogy az egyes vetőmagra- kstt 'milyen hőmérsékletű talajba kelt vetni. Tehát aki tart a rendel­kezést betartja, az egyben a maga­sabb terméshozam alapjait lg le­jfcúa! A nyírbátori versenyfelhívás el­fogadásánál az egyéni termelők egy­mást hívták versenyre, a termelő- csoport pedig a pátrohai Boldogu­lás Útja termelőcsoportot. Krupka Mihály dolgozó imraszt, amikor ver­senyre hívta id. Takács Józsefet, vállalta, bogy február 15-ig ki­hordja a trágyát és március 15-ig mlndeu talpalatnyi földet fölszánt. A szükséges vetőmagot biztosítja földje bevetéséhez. E párosverseny nyomán még számos hasonló kihí­vás történt és az egész község vál­lalta, hogy február 15-ig kihordják a trágyát, februárban minden vető­magot biztosítanak és március 15-ig elvégzik a homokon a szán­tást. * A tanácsülés után a Sza­bad Föld termelőcsoportban előke­rült a Melelőrosta és megkezdték az őszön gondosan félretett vető­mag tisztítását. Ma már a zab-, esiltogfttrt-, napraforgó- és kuko­ricavetőmagvak kitisztítva, egy le­zárt raktárban, minden nbrakta- karmánytól elkülönítve készen áll­nak a vetésre. A burgonyaprlzmán ellenőrző rést vágtak, hogy nem romlik-e. A prizmák tetején karókra erősített áblákon buxgonyaoevek olvasha­tók; „Lorch 50 mázsa”, „Ackea-sé- ,;on SO mázsa” — szovjet vetőbur* gonya ez, egy-egy paránya a sok segítségnek, amelyeket a hatalmas Szovjetuniótól kapunk. A .termelőcsoportban csak a »api trágya van bent, a többit mindig kihordják a szántóföldre — szarva­sokba, Eke, borona, simító készen várja, 82 ©lőő napot, amikor rá le­het menni a talajra. A nagyobb parcellákon a gépállomás végzi a talajmunkát A tavaszi vetéshez szükséges műtrágya jó száraz, szol- les raktárban van. A napokban ér. kezelt meg a ' fejtrágyázáshoz szük­séges Pétl-só is. Az egyénileg dolgozó parasztok sem tétlenkedtek a tanácsülés- óta. Ahogy vállalták, február 13-ig ki is hordták az istállótrágyát. Ifjú Barkóczi István burgonyáért árpát, Galambos András burgonyáért za­bot csóréit Újkenéz községből. Fél- dójukra mások is hasonló cserét csináltak folesletes burgonyájuk­kal. — Ha az egyik községben nincs vetőmag, van a másikban, csak utána kell menni. —- mondja Juhász Imre, n mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, ö ugyan nem ment messzire, mert alig hatodik szomszédjával, Zsonyoi Károllyal cserélt usiUagfttrtért lucernnma.got. A jókéi dolgozó parasztok arról is híresek, hogy nemcsak sok bur­gonyát tenne!nek, hanem a kis- várdai piacon is öle az elsők, akik újburgouyával kiállnak. Már van olyan dolgozó paraszt több is, mint Imics István, aki kiválogatta a csirúztatűsra kerülő burgonyát és márt bent melegszik a szobában a korai ültetést! vetőgumó. — Ég már itt mindenkinek a kapcája, ha a szobában kell ma­radni — fejezi ki Zsanyei Károly őzzel a mondássat a község dolgozó parasztjainak immkavúgyút. A na­pokban is, ahogy egy kicsit 'kisü­tött a nap — folytatja Zgonyei Ká­roly a mondókájút — azt 'látom, hogy Barkóczi József, meg Gene- rál látván marniuk \lrjr-t orcsz.to<ni. A. barandájukba'!! éppen, hogy csil­logott a tíz, do Mm-enbek a ha­tárba, hogy valamit dolgozzanak..! Ezek az eredmények nem véletlenül születtek. A pártszerve­zet hosszú, egyre magasabb szín­vonalú felvilágosító munkája kel­lett alihoz, hogy a község idáig síérjen. A múlt évben a begyűjtési munkában a járásban második volt léke község, a mezőgazdasági mun­kában élenjárt mindig, őszi vetési tervét 133 százalékra tel Jssí tette. Az őszi mélyszántást egyedül Jóke község végezte el maradék nélkül. Ebben az alig 800 lakosú köz­ségben 35 népnevelője van a párt- szervezetre!:. A múlt őszön egy középfokú ós egy alapfokú politi­kai Iskola indult a községben 15—15 hal'lgátóval. Ma 18—20 fő mind a két iskolán a hallgatók «tárna. A pártoktatásba olyan pártonkívUH dolgozó parasztokat is bevontak, mint Juhász László, Medve Mihály, akik minden mezőgazdasági mun­kában és a beadásban Is élenjár­nak. Januárban, amikor néhány hétig lehetett szántani, azok men. tek ki először a határba, akik a politikai iskolán résztvettek. Mint Juhász Imre, a mezőgazdasági ál­landó bizottság elnöke és Medve Mihály. A községi tanács az állandó bi­zottságok tagjaiból már megszer- vezhe a versenybizottságot is, akik értékelik a párosvereenyoket. Emellett szerveztek egy ellenőrző bizottságot is, amely a határban ellenőrzi, hogy ki hogyan végzi nemcsak mennyiségre, de minőség, re is a munkáját. Ez a bizottság megvizsgálja, hogy a szükséges ve­tőmagot vájjon a földbe teszik-e? A tíz mázsa burgonya helyett nem 3-1 mázsával vetnek-e be egy hold földet? A mezőgazdasági állandó bizott­ság tervbevette, hogy a közelükben lévő klsvárdai kísérleti gazdaság­ból a következő Szabad Föld Téli Es­tére előadót hívnak, aki Ismerteti a legfejlettebb agrotechnikai eljá­rásokat, különösön a burgonyater­meléshez, 'mert Jóké a „burgonya hazája”. A jékeíek jó irányban iudultak el, hogy amelyért harcba Indultaik — a megye első községét megillető verseny-zászló az övék is legyen ! Cs. n. A% építőipari technikum- ban mostanában sok minden meg- vűHozott. Bármerre 'megyünk az is­kolában, mindenfelé érezzük e:t a változást. V] iskola, új fiatalok,.. A II. d. osztályban a negyedik óra után következő „tízpercben” Molnár Györgyöt körülveszik a fi­atalok. — Segíts nekünk az épüietlotO szerkezeit elemeinek ásszcálltfdsá- lan — mondják. — Megpróbáltátok már megol­dani r ' — Megpróbáltuk és sikerült. Csak azt magyarázd meg, melyik módszer a jobbt A beeresztése» vagy a rovásost Ezt azéit. kérdezi.’:, mert Molnár az osztály egyik legértchnc$ebb ta­nulója, akire — lia non az iskola- púdban ülne, — azt mondanák: érti a szakmáját. Molnár máris krétát vesz tlő. — jVo lássuk csak... és már rajzolja, is a. táblára a tetőszerke­zet váztatái. A cégér, halkan oda szól társának ,,. Én így gondo­lom ,.. A többiek érdeklődőé nézik. Van, aki helyeknek tartja, von aki vitat­kozik — gondolatban; „Én ezt más­kép tudom. Vagy mégis jó lennel’’ Egy pillanatig csend van a te­remben. Majd Fazekcs László hangja. hallatszik: — Én a rovdsos módszert he- lyesbtmek találom! A többiek kételkedve néznek .Fa­zekasra. — ő beszél nekünk1 Hisz Molnár sokkal jobb tanuló! — gon­dolják. — Én is Fazekas mellett vagyok, mert lm nem is Fazekas a jobb tanuló, de azért 6 is megállja a■ helyót! Utoljára is ő-ösre Jeleit szilárdságtanból — szól közbe Farkas Laci. Mások is vannak hasonló véle­ményen. De a többség Molnárral tart. ,1 lányok is beleszólnak g. vitába. Aradi Margit végére akar járni a dolgoknak és megjegyzi: — Majd a műhelygyakorlaton eldönti az oktató szaktdrs: Alighogy kimondja, belép a szak­tanár. Ránéz a táblára és Ortíl, hogy a f iatalok mennyire érdeklőd­nek az építőipar iránt. — Kell is, hogy érdeklődjenek, hisz 6k a jövő építői! össze sem le­het őket hasonliUi.ni a múlt diák­jaival ... — gondolja­Ahogy Így gondolkodik csendre inti az osztály tagjait, * Vége az órának. Legtöbbén már alig várják, hogy lemehessenek a. műhelybe. Legjobban Fazekas és Molnár várja „az eredményhirde­tést". Mindkettő meg van győződve arról, hogy neki van igaza. Két csoportra oszlanak: az egyik az ács-, a. másik a kőmüvexmühely felé tart... As áeaműhelyben min­denki elfoglalja helyét. Ahogy be­lép az oktató, arca önkéntelenül mosolyra derül. A kékmunkar-uhás fiatalok már Készítik szerszámai­kat. Ereit az ifjak jó mérnökük, műszakiak lesznek! Mintha csak tudná, miről folyt a, vita, első feladatnak a, tetőszer- kezet elkészítését adta meg. Molnár és Fazekas egy brigád- bon dofffosna?:. Csak art várják, hopp valaki megszólaljon. Hogy aztán ők is megkórőe^hesst'k: x,mc* lyih módszer a joW’f .1 másodpetcck ilyenkor óráknak tinunk.,. Kein is kellett sokáig várutok, éppen a vána-vént kérdés volt az óra tárgya. Kiderült, hogy a beeresztése* módszer előnyösebb és célszerűbb* Ezzel szilárdabb a jel0szerke»ct. — Most 1neked lett iyazud — mondja mosolyogva Fazekas. —JJa, Gönyöscbb, akkor készítsük el ket­ten ...! Xekil-czdtck a munkának. Molnár ctvtürs mérőszalagot vett oLÜ és mérte az alkatrészeket. Milliméter-pontossággal jelölte inig a szerkezeti elemeket. Fazekas gya- lut vett elő és hozzákezdett a ki­mért alkut részek clkésiitégóhez. .L‘. jó gazda gondosságánál ügyelnek tíz anyagtakurékostdgra, Jókedvűen, derűs arccal dolgoznak. Délután félöt lehetett. amikor >1 kalapácsok’és vésők zajától hangos műhelyben szinte egyszerre szólal meg a kit „építész": — Oktató elvtúrs, elkészültünk! • * Az hliolatidvnr végén új,, korszerű tanműhely épült. .4- épület: berendezése még nem készült el teljesen, de a kőmüvcMsarnokban már folyik a, munka. Jókedvűen dolgozik itt az osztály másik része, hogy gyakorlatban is elsajátítsák a falazás tudományát. A műhelyben széles, fehér csíkok jelzik az épület., alapját. Egy-egy tcglacsomó között, állnak az ifjú C pit őszek, s várják, hogy megkezdhessék a munkát. Majdnem egyszerre hajolnak le léniákért, hogy lerakhassák azokat: a. kijelölt helyre. Úgy dolgoznak, mintha valódi épület alapjait rak­nák. Fürgén rakják a téglákat a kék munkaruháé lányok és fiuk, Az épületalap pilléikül éne a mai feladat. Alig egy pár porc múlva Kozák Erzsébet örömmel jelentette — Oktató szaktúrs, kész vagyok! Fábián Károly második lelt. Mert itt is versenyeznek. Olyan ez a, kis műhely, — amelyben « munka üteme egy percre sah lan­kad — mint egy építkezés. Itt sa­játítják cl a szakmát az építészet jövendő parancsnoka!. Halász Gabriella, nem készítette, el munkáját elég pontosam. Az oktató evtái’S útmutatása alapján hamar Idjavitotta a hibát. Aradi Margit kicsit bosszanko­dott, mert neki jutott a legtöbb törött tégla és így lemaradt a ver­senyben. — Kein baj, majd legközelebb el is hagyod, őket! Jókedvűen mennek haza munka után. Mindnyájan úgy érzik, hegy nekik szólnak Sztálin ctvtürs Szá­vái: „Erőddel állunk szemben. Ennek az erőinek neve — tudomány, melynek sokféle ága van. Ezt az erődöt be kell venni bármi áron. Ezt az erődöt az ifjúságnak kell elfoglalnia, ha az új ország építője akar lenni." És az építőipari technikum fi­ataljai meg akarják hódítani ezt‘ a várat. Kopk a—Fzék cl y. Kémbandát állítottak bíróság elé Csehszlovákiában Prága, (TASzSz.) Február 13-án kezdődött meg 9 kém és áruló pe­re az osztravai területi bíróságon. A kémcsoport vezetője Ilohumir Mieek. A csoport tagjai az angol kém- szolgálat emberei t oltak és Robert Neil Gardner nek, a prágai angol nagykövetség másodtitkórának köz­vetlen vezetésével kémtevékenysé­get folytattak. Gardnert, az 'angol nagykövetség volt másodt-itUarát, 1951 december 13-án abban a pil­lanatban érték tetten, amikor ki­vette a rejtekhelyről a téraauya- got, amelyet a jelenleg bíróság eiőtt álló kémbauüa tagjai helyez­tek odú. Gardnert a nemzetközi jog durv a, megsértéséért és diplomáciai előjo­gokkal' való szemérmetlen vissza­élésért kiutasították Csehszloyfiklä bél. 7

Next

/
Thumbnails
Contents