Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-11 / 35. szám
Mai számunkból i Jő SZAKSZERVEZETI MUNKÁVAL A SZOT XVIII. KOXGRESZ- SZUSA SIKERÉÉRT (2. old.) — VELIKO HALÁLA (3. old.) — KI A KULÁKOKKAL A GEMZSEI RC^ÁKALASZ TSZCS.-EÖI. (4. oldal) X. ÉVFOLYAM, 3ő. SZÁM. ARA 50 FILI ER 1953 FEBRUAR 11, SZERDA Népnevelőértekezletek elé , A népnevelők csütörtöki értekezvén igen fontos kérdések szerepelnek napirenden. A legutóbbi nép- itóvelótauácskozások ói« nagyhon- osságü minisztertanácsi határozat jelent meg a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról. Népnevelőinknek ínosi legfontosabb feladatuk, hogy belia- óan tanulmányozzák a miniszter- tanácsi határozatot, ismerkedjenek meg annak mindenegyes pontjával, hogy a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon és az egyénileg dolgozó parasztok körében megtudják jelentőségét magyarázni. A minisztertanács tavaszi mező* gazdasági munkáról szóló határozata hosszú időre megszabja a népnevelők munkájának tennivalóit is. A határozat többek között kimondja : a mezőgazdaság dolgozóinak legfontosabb feladata az őszi száu- lás-vetés mulasztásainak pótlása. A népnevelők munkájának központjában továbbra is szerepelni kell ennek a kérdésnek. Magyaráz, zák meg népnevelőink, hogy nem mindegy sem a termelőcsoport, som az egyéni gazda, sem pedig' az ál- dtm számára, hogy mikor végezzük el a mélyszántást. Igen nagy i erméstöbbletet jelem, ha még ötöst elvégezzük a hátralévő szán lást és vetést. Ha a szántást inég februárban végezzük az például a tengerinél azt jelenti, hogy boldau- kint legalább öt mázsával lesz nagyobb termésünk ezeken a helyeken. Vagy például a tavaszi árpánál holdankint egy mázsa termés- többletet eredményez a februári szántás a márciusi mélyszántással szemben. Megyénkben mintegy 80 ezer hold mélyszántás hiányzik még, s ha ezen februárban elvégezzük a mélyszántást, akikor ez csak 20 ezer hold kukoricát számítva, 100 ezer mázsa terméstöbbletet biztosít. A népnevelők ebből az egy példából is világosan láthatják, milyen fontos, hogy a szállásban való lemaradásunkat behozzuk e hónapban. A minisztertanácsi határozat kimondja azt is, hogy a téli napokat jól ki keil használni a munka megszervezésére. A népnevelők igen sok példával tudják bizonyítani, hogy mit jelent a terméshozam, a jövedelem szempontjából a jó, vagy | rossz munkaszervezés. A megyében talán nincs olyan termelőszövetkezet vagy csoport, ahol — különösen a kezdeti időkben — ne tapasztalhatták volna a rossz munkaszervezés káros voltát. Az egyeulősdi, a bundázás, a terület felnemosztása rlb. erősen visszavágtak a termés betakarításakor és később a zárszámadáskor. Az urai Vörös Csillag termelőcsoportban a rossz munkaszervezés, a terület felnemosztása következtében a tagok nem művelték meg a földet és napszámost kellett fogadni, ami 80 ezer forint kiadást jelentett a csoportnak. Természetes, hogy ez: a szövetkezeti parasztok a zárszámadáskor igen megérezték, A tavaszi munkák ideje gyorsan közeleg. A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy a termelőcso- portok és az egyénileg gazdálkodók saját maguk gondoskodjanak teljes vetőmagszükségletükről. Éppen ezért ügyelni kell arra a termelőszövetkezetek fejlődése során, hogy minden új belépő bevigye vetőmag- szükségletét. A népnevelők segítsék elő a vetőmagcserét. A nagykunéi Yörós Zászló termelőcsoport ix-lflául. n. hírt Béke termelőcsoTOVÁBB SZÉLESEDIK A TERÜLETI VERSENY porttal tavaszi árpáért tavasz búzát csereit, így biztosította ebből Is vetőmagszükségletét. A minisztertanács határozatának ütegje lenése óta pedig az egész járásban megindult a vetőmagcsere. A népnevelők szélesítsék ki ezt a moz- almat! A népnevelők ismertessék a határozatnak azt u részét is, ameiv kimondja, hogy a vetőmagot ta fasszal tisztán és a szükségszerin, csávázottan kell a földbe tenni a búza és az árpa jarovizálását is meg lehet kezdeni már a közei! napokban. A tavaszi munkákra való előkészület során nem szabad megfeledkezni a gépek kijavításáról, igen sok termelőesoporthan tapasztalhatták az elmúlt tavasszal a simító alkalmazásának hasznosságát. Azokban a termelőcsoportokban, ahol nincs, ott csináljanak sírni tót. A népnevelők magyarázzák meg’ hogy a tavaszi símítózás jobb a borouálásuál, mert a föld nedvességtartalmát nem engedi elpárologni, s emellett megőrzi annak; morzsalékosságát is. Nem szabad megfeledkezni az állatállomány, átíeleltetésének problémáiról. A népnevelők a lakar- mánypótlás módszereit ne csak a termelőszövetkezetekben ismerte», sók, hanem az egyénileg gazdálkodók körében Is. Lövőpetriben például Bartha József egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt állatait feltárt szalmával eteti, s azok igen jó erőben vannak. A népnevelők Hartha Józsefhez elviszik a község egyénileg dolgozó parasztjait, hogy lássák, milyen hasznos a szalma- feltárás. A népnevelők alkalmazzák máshol is ezt a módszert. Megyénkben a tavaszi és az évi munka sikeres végzésében egyre több termelőszövetkezet, község, gépállomás csatlakozik a most ki- alakuló újfajta, területi versenyhez. A népnevelők feladata, hogy munkánk hatalmas előreleudítője, a verseny fontosságáról beszéljenek. A kötelezettségvállalás, a versenyzés, a jobb eredmények elérésére serkenti a dolgozókat. Éppen ezért a népnevelők segítsék élő, hogy minél több gépállomás, állami gazdaság, szövetkezet és község csatlakozzon a versenykihívásokhoz Ennek eredménye már a tavaszt munkák előkészítésénél meglátszik. A népnevelők arra törekedjenek, hogy a kötelezettségvállalások megfoghatók és reálisak legyenek. De természetesen olyan vállalásokat sem szabad tenni, amit amúgy Is meg kellene valósítani. A deme. cseri gépállomás cséplőgépjavító brigádja például január közepén április 4-re kilenc cséplőgép kijavítását vállalta, holott már akkor kész volt négy. Ennél még a terv is többet írt elő. Az ■ lyeu vállalás pern a terv túltelje sí lésére serkenti a dolgozókat, hanem inkább lazítja a tervfegyelmet. A verseny célja az, hogy túlteljesítsük a tervet, hogy magasabb terméseredményeket érjünk el, A magasabb terméseredmények eléréséért mindent meg kell tenniük a népnevelőknek. A beadásról való beszélgetéskor sohasem szabad erről megfeledkezni. A népnevelők mondják el r a beadás jó teljesítésének az alapját most vetik még. Ha a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok az agrotech- úkal eljárások alkalmazásával és különböző új módszerek bevezetésé- vei nagyobb termést készítenek elő, akkor az állam iránti kötelezettséAz abapniztai állami gazdaság dolgozói 85 kilós almatermést akarnak elérni az idén termőfaegységenként Az élenjáró abapusztaí állami j gazdaság dolgozói termelési értekezleten vitatták meg a nyírlugos! állami gazdaság versenyfelhívását. A versenyfelhíváshoz csatlakoztak, azonban mivel mezőgazdaságuk döntően gyümölcstermeléssel foglalkozik. új verseny szerződést állítottak össze. A versenyszerződés összeállításánál a dolgozók lelkes felajánlásokat tettek. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy a gépjavítást a minisztertanácsi határozatban előírt határidő előtt 5 nappal befejezik. A javítás során ócska vas- és hulladékanyag félhasználásával 5000 forintot takarítanak meg. A gépcsoportban dolgozók vállalták, hogy a permetező- és erőgépeknél munkamódszerátadással egy-egy ifi segédmunkást szakmunkássá nevelnek. Pásztor Lajos traktoros vállalta, hogy tervét 130 százalékra teljesíti, már tavasszal betanít egy ifjúmunkást a traktorkezelésre. Á gyümölcstermelési területen vállalták a gazdaság dolgozói, hogy minőségi munkával elérik a termő- faegységenkénti 85 kilós hozamot, mely tiü százalékban exportképes lesz! A permetezést a gazdaságban bevezetett újítással, a permetező kombájnnal végzik, így (l> permetezési önköltséget 20 százalékkal csökkentik. Alkalmazzák az úgynevezett ..vadász” permetezést. Ezzel a módszerrel azt érik el, hogy csak azokra a lielyekre permeteznek nagyobb mennyiségű permetezőanyagot, ahol fertőzési gócok vannak. Kiss László muttkacsapatvezető vallatta, hogy munkacsapatával 130 százalékos teljesítményt érnek el. LVuleba Ferenc, a Vörös Csillag- brigád nevében túlszárnyalta a Kis- munkacsapat felajánlását; ők 145 százalékos norma teljesítést vállaltak és párosversenyre hívták a Táncsics-brigádot. A gazdaság dolgozói vállalták, hogy az egyes x>ermetezéseket 3 napon belül mindig elvégzik. A talaj- munkálatokat 85 százalékban géppel fogják elvégezni. A gazdaság a gyümölcstermelés mellett sertéshízlalással foglalko- zik még nagyobb mértékben. Az állatgondozók vállalták, hogy minden takarmányt a szovjet állat- gondozók módszerei szerint készítenek elő. A takarmányokat az etetés előtt 12 órával élesztősítik. í Amíg a hideg tart, melegvízzel keverik etetés előtt, hogy az áltatok az evésnél minél kevesebb hőt veszítsenek. A dolgozók vállalták, nogy a takarmányozási normában előírt tukannányértékesítési két százalékkal megemelik. Az építkezésen dolgozók vállalták, hogy fokozott takarékossággal 15 százalékos önköltségcsökkentést érnek el. A felhasználandó anyag 40 százalékát helyi anyagokból biztosítják. Az építési brigád vállalta, hogy az építkezési terv- ldCt tíz nappal locsökkentik, hogy ezzel is minél több munkáskéz álljon rendelkezésre újabb építkezésekre. A DISZ-fiatalok váltanák, bogy egész esztendőben a normát 115 százalékra teljesítik. Ahhoz, hogy vállalásaikat a dolgozók teljesíteni tudják, nagyobb politikai és szakmai képzettségre vab szükségük. Vállalták azt is, hogy n politikai iskolákon és mes- rerképző tanfolyamokon még szorgalmasabban tanulnak és a tanfolyamokat a kezdő létszámmal fogják befejezni t A szakszervezet dekádonként értékeli. majd a versenyt, melynek előmozdítására faliújságot és ver- seííytáblákat készítenek. A máiul oki és tyukodi gépállomások jóval a határidő előtt befejezték a gépjavítást A tavuaai munkák időben való -megkezdése nagyban függ attól, bogy gépállomásaink elvégzik-e időre, rágj’ határidő előtt *a gépjavításokat. Megyénkben már több gépállomás végező1 el határidő előtt a gépjavítást. Legutóbb a mándoki és tyukodi gépállomások bizonyították be, hogy jól készülnek a közelgő tavaszi munkára; határidő előtt készültek el a gép- javitássaH. A mándoki gépállomáson 33 nappal előbb készültek el a gépjavítással. A gépállomás dolgozói kijavították azokat a gépeket is. amelyeket nem írt elő számukra a terv. legjobb munkát végeaték a javítás során az ,,Alkotmány" I. számú szerelőbrigád tagjai, énükön Szalma Sándor brigád vezetővel. 5 napi átlagteljesítményük 125 százalékos volt, az erőgépeik javításánál 2000 forint megtakarítást értek el. A javítási versenyben második helyet a cséplőgépjavító brigád érte ei, amelynek Molnár István a brigádvezetője. Ebben a brigádban 110 százalékra teljesítették tervüket a dolgozók, a cséplőgépek javításánál pedig 2ül0 forint megtakarítást értek el.' A tyukodi gépállomáson nemcsak arra törekedtek a gépjavító brigádok tagjai, hogy batáridő előtt végezzék d aa összes javításokat, hanem nagy gondot fordítottak az előhántós eke felszerelésére is. Ellő akarjak segíteni köraetiik ter- melőcsoportjaiban a több termést, ezért szerel ték fel 28 gépre az elö- hántó-ekevaeal. Ezen a gépállomáson is nagy szorgalommal haladt a gépjavítás, hogy mire javul az idő késedelem nélkül megkezdhessék a tavaszi munkálatokat, emellett pótolni tudják őszi mélyszántással va ló ej maradásukat. A jnsvítúsakat úgy végezték e®ea a gépállomáson, hogy a brigádokat szakosították. Egyiitk „szakon'’ a járószeriseaetek javítása készült, a másikon a motorberendezéseké, a harmadik helyen pétiig a „felsőrészt” javították, a hűtőberendezés, ventillátor és hiányzó csavarok pótlását végezték e). A brigádok megszevvezésénéi ügyeltek arra is. ltogy a párttagokat helyesen osszák el a brigádokban. — 2—3 párttag volt egy-egy brigádban, hogy személyes példamutatásukkal is magúkkal! vonják a dolgozókat, jobb munkára serkientxsék őket. A mándoki és tyukodi gépállomásokon meg van most már a lehetőség arra, hogy jól kijavított gépeikkel jó munkát végezzenek a körzetükhöz tartózó tenmelöszövet, kezetekben, csoportokban. Az elmaradt őszi mélyszántáHi munkák elvégzéséhez, haladéktalanul hozzá kell látniotk, amint a» idő engedi, hogy ha már késve te. de teljesíthessék tervüket. A tyukodi gépállomáson a DISZ brigád ért el legjobb teljesítményt a javítási munkák során. A fiatalok példamutatóan, lelkes lendülettel harcoltak azért, hogy tervüket határidő előtt teljesíthessék. A fiatalok jő eredménye is azáltal születtek, hogy a kommunisták minden brigádban ott voltak, serkentették a dolgozókat, maguk 1b pé! dúsam dolgoztak. A fiatalok lelkes lendülete ne csökkenjék ezután sem, továbbra is járjanak élem a munkában a kommunistáik oldalán. (MT. sajtó-ioport.) geiket könnyebben tudják teljesíteni. A tavaszi munkákról szóló minisztertanácsi határozat ismertetése mellett, nemkevésbbé fontos a minisztertanács legutóbbi — az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló — határozatának széleskörű tudatosítása. A népnevelők mondják el, mi a jelentősége ennek a nagyfontosságú rendeletnek. Hasonlítsák össze az anya és a gyermek múltbeli és mostani helyzetét. Nem egyszer megtörtént, hogy az anyát, mert cyermekel várt, etbmcsá.l tóttá k. mivel az csak teher volt a munkaadója számára. Ezzel szemben a mostani rendelet világosan kimondja az. anyák legnagyobbfokú védelmét. Ugyanakkor az imperializ- ta országok dolláron hizlalt ,,tudó sai” azt fejtegetik, hogy a túlnépesedés az oka minden bajnak a földön, s ennek megszüntetésére a szülés korlátozását és az embermilliókat elpusztító háborút javasolják. A népnevelők e határozattal kezükben világosan megmagyarázhatják: nem a túlnépesedés az oka a kapitalizmus válságainak, hanem maga az átkozott, rothadó kapitalista rendszerük. Nálunk, a szocializmust építő országokban megfordítva van, szükségünk van az új erotierekre. Azelőtt sohasem hallott megbecsülésben részesítjük • az anyát és a gyermeket. Erre szolgál a minisztertanács új határozata is. A népnevelők felvilágosító munkával serkentsék jobb munkára megyénk dolgozóit, hogy a tavaszi munkákat jól készítsék elő és a tervet maradéktalanul teljes' *ék.
