Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-07 / 32. szám

2 NÉPLAP 1953 FEBRUAR. 7. SZOMBAT PÍRTÉPfTÉS ,Ar A. demecseri gépállomás pártszervezetének munkája a téli gépjavít᧠sikeréért A demecseri gépállomás pártszer. vfizete mái- jóval a téli gépjavító­tok előtt felkészült erre a nagy- íoutosságú munkára. Pártszerveze­tünk tudja azt, hogy ha a gépállo­más jól kijavított gépekkel indul a tavaszi munkáknak, akkor a terv sikeres teljesítésének alapja biztosítva van. Pártszervezetünk még a javítás megkezdése előtt egy munkatervet készített, amelyben meghatároztuk a gépjavítás! időszak politikai fel­adatait. A munkatervben elsőhelyen a párt szervezeti életének megszi­lárdítása, a tagok és tagjelöltek nevelése áll. Munkatervünkben sze. repel a kommunisták és népneve­lők arányos elosztása a javítóbri- gádokban. Ezt meg Is valósítottuk. A pártszervezet az így elosztott párttagok és népnevelők segítségé­vel Ismerteti állandóan a téli gép­javítás fontosságát. A népnevelők elmondják, liogy csak jól kijaví­tott gépekkel tudja a gépállomás feladatát végrehajtani. Nem feled­keznek meg arról sem, hogy — bár a gépállomásunk őszi és éves ter­vét teljesítette, azonban a megyénk ezen a téren elmaradt — éj>pen ezért arra kell törekednünk, hogy minél több mélyszántást végezzünk terven felül Is, A gépjavítást úgy kell végezni, hogy gyors és minősé­gileg jó legyen és a gépek javítá­suk után azonnal visszamehcsseaek a földekre. A párttagok és a népnevelők kez­deményezésére széleskörű munkaverseny öentakozoit ki a gépjavításnál. Szabó László elvtárs vállalta pél­dául, hogy az ekék járókerekeit és automatáit, nagyrészt régi anyagok felhasználásával, határidő előtt, február 10-re kijavítja. A kommu­nisták ilyen példamutatása nyomán sorra szülöttek a brigádok felaján­lásai 'és ebből tevődött össze a gépállomás összfelajánlása. A gép­állomás dolgozói vállalták, hogy a gépjavítást jó minőségben február 10-re befejezik. Természetesen, nem sok ered­ményt értünk volna el, ha ezzel véget ért volna a pártszervezet munkája a gépjavításoknál. Leg­fontosabb feladatunknak tekintet. ;ük a versenyvállalások teljesítésé­nek ellenőrzését. A pártszervezet az eddiginél sokkal nagyobb mér- tékben vonta be és a verseny gaz­dájává tette a szakszervezetet. Azonban ez nem zárta ki azt, liogy a pártszervezet maga ne foglal- kozzék a versennyel. Sőt, a nép­nevelők munkájának nagyrészét a vállalások teljesítésének ellenőrzése tölti ki. A népnevelők beszélgetnek a dolgozókkal és akinél lemaradás .apasztalhatö, . azt figyelmeztetik. A verseny eredményeit mindennap kiírjuk a versenytáblára. A párt­it verseny igen fontos pontja Pártszervezetünk megszívlelte Rákosi és Gerő elvtársak legutóbbi beszédeit és a tavalyi tapasztala­tokat felhasználva, a legmesszebb­menőkig takarékoskodunk. A nép­nevelők állandóan harcolnak azért, hogy a javításnál lehetőleg eddig használhatatlannak tartott, de még jó anyagot újítsanak meg. Teremi Béla elvtárs például egy szűrőt készített, amely a javításnál fel­használt gázolaj SO százalékának megtakarítását eredményezte. Szabó László elvtárs az ócskavasba do­bott anyagból több mint hatvan jó csavart készített. így a gépállo­másunkon a javításnál eddig több mint 10 ezer forintot takarítottunk meg. így értük el, hogy a gépjavítás­sal már 85 százalékban készen va­gyunk, s minden alap megvan ah­hoz, hogy február 10-re teljesen befejezzük. Azonban pártszervezetünk már most, a javítási Időszak alatt gon­doskodik a tavaszi munkák előké­szítéséről. A január 30-1 miniszter­szervezetőnk ezt igen fontosnak tartja, mert ha a verseny nem nyilvános, nem értékelik az ered­ményeit, akkor az előbb vagy utóbb ellaposodik. A versenyered­ményeinek kiírása mellett verseny- agitációuknak igen fontos eszköze a faliújság. Itt a gépjavítás jelen­tőségéről szóló cikinek között meg­találhatók a bíráló írások és a karlkatürák is. Legutóbb például Csáki István elvtársat rótták meg. mert munkahelyére késve érkezett. Pártszervezetünk agitációs érveket dolgozott ki a népnevelők számá­ra. így például a népnevelők el­mondják, hogy ha egy-cgy dolgozó egy munkanapon csak tíz percet nem használ ki a termelőmunká­ban, akkor az annyi időt tesz ki egy héten, amennyi egy veíőgép és egy eke kijayításálioz elegendő. a legszigorúbb takarékosság. tanácsi határozat, mely a gép­állomásokról szól, meghatározza pártszervezetünk feladatát ezen a téren. Biztosítjuk a munkaerőt a termelőcsoportokbél és különösen vagy gondot fordítunk a női trak- torosok szervezésére. Ezt Idáig el­hanyagoltuk, éppen ezért mindössze öt női traktorosunk van. A sikeres lervteJjesítés érdekében most ké­szítjük el csatlakozásunkat a te­rületi versenyhez, amelyet a kls- létai gépállomás kezdeményez. A jövőben még nagyobb gondot fordí­tunk a dolgozóink szakmai po- litikal képzésére. Mert még előfor­dul az, hogy egyes brigádok olyan vállalásokat tesznek, amelyet amúgy Is végre kell hajtani. így történt ez a oséplőjavító brigád esetében is. Az ilyen vállalások nem segítik elő a terv teljesítését. Pártszervezetünk a még meglévő hibákat kijavítva, mindent megtesz azért, hogy torvünket túlteljesít­sük. Molnár István, flf «fcmoeeeri gépállomás pártszervezetének titkára. Szabolcs-Szatmár egészségügyi helyzete Aj egészségügyi muulka vonalú® megyénk területén is a Szovjetunió példája nyomán haladunk. A Szov­jetunió elsőnek valósította meg a világon, hogy a gyógyítást állami feladatna!; tette meg; a betegek gyógyítása móllett legfontosabb fel­adatnak a betegség megelőzését helyezte, az egészségvédelmi mun­kába a dolgozók széles tömegét is bekapcsolta. A kapitalista országokban általá­ban nincs betegségi biztosítás s ahol van, ott Is csak öregség ese­tére van biztosítás, melyre a dol­gozói; fizetésük két és félszáaalékáit kötelesek befizetni A hivatalos statisztikád adatok alapján a befi­zetett összegnek mindössze egyha- todát kapják vissza, a többi a tőké. sek zsebébe vándorol. A Szovjetunió sztálini Alkotmá­nya elsőként biztosítja a világon a dolgozók számára a társadalombiz­tosítást, az álltnál egészségügyi el­látást. Ezen az úton haladnak a népi demokratikus országok is, a mi hazánk is. És hogy a jogok nemcsak papíron leifektetett elvek, bizonyítják az eddig elért eredmé­nyek. A dolgozók betegellátásának megjavítására kormányzatunk je­lentősen felemelte a szakrendelést munkaórák számát 1944-ben a nyíregyházi rendelőintézetben ez a szám 19 óra volt, 1952-ben már 1051 Szocialista államunk a beteg dolgozók számára biztosítja a leg­fejlettebb technikájú gyógyítást, nagyértékü gyógyszerek, mint pe­nicillin. streptomycin, treomycln szia. bad, díjtalan rendelésével is. A be­tegek anyagi szükségletednek biz­tosítására szolgáló táppénz 75 szá­zalékát érte el. a tbe-s betegek tel­jes gyógyítására a táppénz időtar­tamát két évre hosszabbították meg. Jelentős mértékben fejlődtek kór­házaink is. A megyei kórház 416 ággyal bővült a felszabadulás óta. Az 1952-es évben továbbfolyt kór­házaink technikai felszerelésének fejlesztése a legújabb típusú rönt­genkészülékekkel, — szív- és anyag, csereviasgáló készülékekkel. A me­gyei kórházban felépült az új, kor­szerű körzeti laboratórium és kór­szövettani épület. A felszabadulás előtt megyénkben, az úri nagybir­tokok hazájában nagymértékben pusztított a tüdőbetegség, a kizsák. mányoltaik betegsége. Ugyanakkor nem volt a mezőgazdasági dolgozók számára biztosítás sem. Az elmúlt rendszerben nem biztosítottak a tü­dőbetegek számára kórházi ágya­kat Jelenleg Kocsordon és Bairta- lórántházán létesített tüdőszanató- riumokbain korszerű gyógyítás fo­lyik. Ugyaniakkor rendszeresek az úgynevezett szűrővizsgálatok, ame. lyek a betegségek megelőzését cé­lozzák. Rákos; elvtárs országgyűlési beszédében rámutatott; „a gümő- kórt, melyet hajdan magyar beteg­ségnek neveztek, egyre inkább hát­térbe szorítjuk és az 1952-es évben 57 százalékkal kevesebben haltak meg ebben a betegségben, mint 1938-ban. *’ A csecsemőhalandóság csökkenté­se terén komoly eredményeket ér­tünk eh A Horthy-rendszerben 1938-ban Szabolcsban 17 százalé­kos, Szaitmár-Beregbau 18.5 százalé­kos volt a csecsemőhalandóság. Ezt a számot ma már a felére csökken­tettük. Azonban sok még a tenni­való. A népszaporodás aránya is messze elmarad nálunk a Szovjet­unió, vagy Lengyelország népsza- porod ásótól. Ezen a téren nagy ká­rokat okoz a lelkiismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodása. — Dolgozó népünk állama teljes ere­jével elősegíti a gyermekek nevelé­sét. Ezt bizonyítja a bölcsődei há­lózat kiszélesítése is. Ez év elején nyílt meg a nyíregyházi 35 férő­helyes bölcsőde s még ebben az esz­tendőben újabb 44 férőhelyes böl­csödét létesítünk a városban, azon a részen, ahol a bölcsödét a borbá­nra! anyák könnyen meg tudják közelíteni Április 1-én tizenhét új idónybölcsődét indítunk meg. — Ez folytatása lesz annak az alkotó, gondoskodó munkának, amely létrehozta 1952-ben a nyír­bátori 35 férőhelyes bölcsödét, a hót új idénybölcsödút. Megyénk egészségügyi fejlődését nagymértékben elősegítették az egészségügyi állandó bizottságok. Legeredményesebben a kemeesei, nagyfaálliói, záhonyi, méri; válla ji állandó bizottságok dolgoztak. — Munkájukat tervszerűen végezték, széleskörű felvilágosító munkát fejtettek kt. Érpatakon Nyírbátor­ban és Szalmái esc kén az egészség- ügyi tanfolyamok megszervezésében segítettek sokat az állandó bizott­sági tagok. Jól foglalkoztak az ál­landó bizottságok az elmúlt évben a falusi boltok, élelmiszerüzletek, iskolák, napköziotthonok vizsgáin. Iával, növelték ezeken a helyeken a tisztaságot A jól működő bizottsá­gok mellett vannak azonban olya­nok — mint a nagyecsedi, cse®geri, — melyek nőm Ismerték fel műm bájuk nagy. jelentőségét. Munkán­kat ügy tudjuk megjavítani, ha to­vább növeljük a dolgozók tevékeny részvételét az egészségügyi felada­tok megoldásában. Horváth Már­ton elvtárs nyomatékosan felhívta figyelmünket a Központi Vezető­ség június 27-i ülésén az egészség­védelem kérdésedre. A Szovjetunió ban leleplezett terrorista orvoscso- port gaztettei is arra figyelmeztet­nek bennünket, hogy fokoznunk kell a munka ütemét, fokoznunk kell forradalmi éberségünket* Ezen a területen mi sem lehetünk önelé­gültek, szájtátlak. Népünk érdekei azt követelik, hogy fokozott t len­dülettel gondoskodjunk a dolgozók egészségügyi szükségleteinek kielé­gítéséről. (Dr. Moskovlte Ernő elvtárs beszámolója a megyei tanács ülésen.) Tovább szélesedik szövetkezeti »ISZ-fiataijaink „250 niuiikaeg'ység‘é>es mozgalma A kölesei Petőfi tsz. DlSZ-szer- vezetónek tagjai a legutóbbi ifjúsá­gi gyűlésen megbeszélték a tyukodi Előre tsz. fiatalok kezdeményezé­sét. A kölesei szövetkezeti fiatalok elhatározták: elfogadják a tyuko- dlak kihívását, olyanformán, hogy nem 200-es, hanem „300 munka- egységes" mozgalmat kezdenek a ísz.-ben és a tengelici Petőfi tsz. DISZ fiataljaival versenyre kel­nek. Mátyás Ferenc már az elmúlt évben elérte a háromszáz muuka- egységet, most 320 mimkae^ység te] j esi űését vállalta. V áHalásá hoz csatlakozott Gergely László. Ovik János és még több fiatal. A DISZ- tagók azt is megígérték: rendsze­resen járnak a politikai oktatásra és meghallgatják az ugró- és zoo- eehnikai előadásokat. Hozzáfogtak a gazdaság i felszerelések ki j arv £ fásá­hoz, a vetőmagvak: előkészítéséhez. Az új agrotechnikai módszerek do­ha rcosai akarnak lenni a szövet­kezetben, hogy minél több jusson államunknak és maguknak is a 300 munkaegységre. Szabó József, a fehérgyarmati járási DlSZ-bizottság titkára. DISZ-szervezetünk tagjai elhatá. rozták: csatlakozunk a tyukodi DISZ-istúk felhívásához. A ver- senyben 280 munkaegységtől felfelé tettünk vállalásokat. Szappanos Mihály 350, K. Vass Sándor ós H. Varga János 320, Szappanos Mag­da, Győri Margit. Ka lan Sándor»' ós Pázmán Erzsébet 300, Sári Er- zsebet és Ilona. H. Varga Julia 280 munkaegység teljesítését vállalták. Ugyanakkor versenyre hívjuk a gégényl Ady tsz. fiataljait u politi­kai ós szakmai képzés terén, a ta­vaszi munkák gyors elvégzésére. — Vállaljuk: rendszeresen részt ve­szünk a DISZ-oktatásban és a szakmai tanulásban. A tsz. földte­rületéről 4 nap alatt leeresztjük a vizet, hogy vetésünket megvéd.iük a kipusztulástól § korán el tudjuk vetni a tavasziakat. A kukoricaL négyzetesen vetjük és pótbeporezzu k. A pótbeporzást különben más ter­mékeknél is alkalmazzuk, liogy mi. nél nagyobb legyen a terméshoza­munk. Sári Ilona, a gégényi Uj Barázda tszcs. DISZ. titkára. Fordítsanak mindenütt gondot a Természettudományos Ismeretterjesztő Könyvhét rendezvényeire Sikeresen folyik megyéLnktbau a Természettudományos Ismeretter­jesztő Könyvhét. Nagy érdeklődéssel hallgatják dolgozóink a Föld kialakulásá­ról, az étet keletkezéséről szóló előadásokat, amelyeket még érde­kesebbé, színesebbé tesznek fűm- vetítéssel. A megyében 40 lielyan tart a maik keskeny fiJori vet í tést. A waményi járásban, jől szervezte meg a népművelési ügyvezető a Termése*11 tud rymáii yoe Ismerettár- jesztő Könyvhetei Rövid könyvis­mertetést adnak az élet keletkezé­séről, a Föld kialakulásáról, két előadást tartottuk a c<dllagos ég­ről. Most termó-wt tudományos szakköröket alakítanak. Vásáros- naményban Csabi Imre elvtárs vezetésével, Lónyán Tóth János körzeti iskolaigazgató segítségével. Barabáson ki ritka (készítést vettek ■tervbe. Bemutatják egy állami gaz. dóság múltját, jelenét és jövőjét. Kihangsúlyozzák benne a mezőgaz­dasági gépek korszerű alkalmazá­sának fontosságát Tarpán az álla­tok, állattörzsek fejlődését mutat ják be. Fiók Lajos igazgató elv­társ a preparálást már befejezte, aa ősökről a rajzok most készül­nek. Nagy segítségére van Szombati Erzsébet ezaktanárnő, aki lelkesen kiveszi részét a munkából. — A könyvhéttel kapcsolatban előadáso­kat tartottak Tarpán, Lónyán, Ba­rabáson, Vásárostiaménybam, Csaro. dán, Tisansza lkán, Nagyvarsány körzetében és Arauyosupátibuu. Azonban nem mindenütt értették meg a könyvhét jelentőségét. Bak- talőrántházán egyáltalán nem tó- szí tett ék éléi a könyvhetet. A já­rási előadó a könyveket ki sem küldte, ott hevernek az íróasztal fiúkjábaü. A február 4-re tervbe­vett eJőadásről sem tudott semmit a baikl alőrántházi községi népműve­lési ügyvezető. Amikor kiment a terrnészettudoamvnyi társulat lükül, dőlte, nagy csodálkozással vette tudomásul, hogy előadást is kelle­ne tartani. Úgy „oldották” meg, hogy „rendiben, vau ki fogjuk do~ bol tátrai.’6 Or oson hason lók-éppe-i i jártaik el. A könyvek itt szintén a népművelési ügyvezetőinél hevertek. Jő munkáit végzett a fehérgyar­mati jérág. A könyveket szétüt- tortáik, az előadókat előre beosztot­ták. Február 8 án természettudo­mányos előadást tartanak filmvetí- téssel egybekötve 8 községben. Eb- csen csen a gépállomáson tartottak előadást a ,,Növények természeté­nek megváltottatilsa” címmeL Ezek a jó példák azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk érdek­lődéssel fordul a természettudo­mányos előadások, könyvek felé. Népművelési ügyvezetőknek, járás® csoportjaiknak beli még jobb raun- kát végezni, hogy klelégftsók dol­gozóink igényeit és szélesebb kör­ben terjesszék a természettudomá­nyos könyveiket. Sz. M. Legfontosabb teendőink gyümölcsöseink terméshozamának emeléséért Gerő eürvtárs a Központi Vezető­ség ülésén mondott beszédében az egész mezőgazdaság terméshozamá­nak emelését tűzte ki célul, tehát gyümölcsöseink terméshozamára is vonatkozik ez. Legfontosabb teendő most az el­maradt őszi szántások gyors befe­jezése. Gyümölcsöseink a ten vész­it]« alatt igen sok vizet használnak fel és párologtatnak Cl. Ezt a nagy- mennyiségű vizet csak őszi szán­tással tudjuk kellő mért ékben biz. tcsítani. A víz mellett a jó termés­hez azonban sok tápanyagra is szükség van. Az eke előtt termőfa- egysógenkint 60 kg. érett istálló­trágyát, egy kiló szuperíoszfátot és 40—50 deka kálisót szórjunk gyü­mölcsöseink talajára. A talajmunkát és trágyázást kö­vesse nyomon a gyümölcsfák met­szése, ápolása, ősszel a fák repede­zett kérgébe a galyakra száradt múmiákban a kártevők milliói hú­zódtak be, hogy átteleljenek. Most van az Ideje — mielőtt még az időjárás annyira fölmelegszik, hogy ezek a kártevők kibújnának, — hogy az elhalt fakéreggel és mú­miákkal együtt a fákról lekapar- juk a kártevőiket. A lekapart hulla, dőkot, beteg gallyakat gondosam gyűjtsük össze és távoli isuk el a gyümölcsösből, hogy tovább ne fer­tőzhessenek. Az erőművi védekezés szakszerű és idejében való ötvégzése meg­könnyíti a nyári vegyi védekezést. Ezzel nemcsak azt érjük el, hogy kevesebb lesz a kártevő, hanem azt is, hogy a permetié, ha lekaparjuk az elparásodott kérget, jobban be­hatol a repedésekbe ós biztosabb a védekezés. Sok gazdaságban még eddig nem javították ki a gyümölcstermelés­hez szükséges szerszámokat, per­metező gépeket, kádakat, kocsikat és kutakat. Néhány hét és megken, dődi'k a mezőgazdaság minden ágában a munkák dandárja, ami­kor ezekre a javítási munkálatokra már nem lesz idő. Most az ideje, hogy felkészüljünk, hogy megte­remtsük az alapjait a magasabb terméshozam eléréséneik a gyümöL esőseinkben, Kovács Ferenc, Mezöker,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents