Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-07 / 32. szám
1933 FEBKUAß 7. SZOMBAT 3 Nem tartják be a Ruhagyárban a kollektív szerződést januári terv és a Több panasz érkezett a Ruhagyár vezetősége ellen a debreceni városi pártbizottsághoz amiatt, hogy az igazgató nem tartja be a kollektív szerződés előírásait A kollektív szerződést a munkások és munkásnők, valamint az értelmiségi dolgozók képviseletében és nevében a szakszervezet köti meg a vállalaton igazgatóival. Mindkét félre nézve feltétlenül kötelezőek a kollektív szerződés előírásai, mégpedig annál is inkább, mert a Munka Törvénykönyve és az országos kollektív szerződés alapján készülnek el. A Ruhagyár kollektív szerződését a múlt év június 30- án kötötték. Lenner Zsig- mond igazgató és Zentai János- né, az üzemi bizottság akkori elnöke írták alá. Július elsején lépett érvénybe és 1953 március 31- én jár le. Megrövidült az étkezési szünet „Minden dolgozót a napi mun. kaidő közben 30 perces étkezésre és tisztálkodásra szolgáló munkaközi szünet illeti megi‘ — mondja ki a kollektív szerződés. E pont megfelel a Munka Törvénykönyve előírásainak. Amikor a kollektív szerződést megkötötték, a harminc perces szünetet meg is kapták. Azóta azonban ezt az időt megrövidítette az igazgató. Manapság 15 perces szünet jut étkezésre, továbbá — ' ahogy Lenner elvtárs mondotta — két Ízben 5—5 percet kapnak tisztálkodásra. Ez összesen 25 perc. Azt jelenti, hogy a Ruhagyár dolgozóit megfosztotta törvényadta joguktól a vállalat igazgatója. Teljesen önkényesen naponta 5 perccel meghosszabbította a munkaidőt, mert a szakszervezet sem járult ehhez hozzá, ahogy ezt az VB elnöke január 22-’en leszögezte. Ki a hibás? Kétségtelen: az igazgató, hiszen a kollektív szerződésben biztosította a 30 perces szünetetA kollektív szerződés nem megváltoztathatatlan- Ha a munka, a termelés menete megköveteli, a harminc percet részletekben is ki lehet adni. Ez lehetséges, de ehhez a kollektív szerződés megkötése után a szak- szervezet és az üzem dolgozóinak hozzájárulása is szükséges. Már pedig a Ruhagyár dolgozói nem adták beleegyezésüket — másképpen nem tettek volna panaszt — és nem elégedetlenkednének. Váratlan tömeges szabadságolás — télen Január elején kellemetlen meglepetés érte a Ruhagyár négy szalag és a vasalóműhely dolgozóit. A vezetőség közölte velük, hogy „két-három napon belül el kell menni szabadságra“- ,,Elvtársak, el kell menni szabadságra. Ne kérdezzék, hogy miért, de cl kell menni“ — mondotta ki az Ítéletet Elek Ferenc volt fődiszpécser. A Ruhagyár dolgozói bíztak a kollektív szerződésben, amelyben az igazgató „vállalja, hogy az üzemrészekben a szabadságolási ütemtervet elkészítteti és két héttel a határidő előtt az érdekelt munkahelyeken azokat kifüggcszteli”. Am ugyanezt az üzemi bizottság is „vállalja, hogy <i szabadságolási ütemtervét üzemrészenként két héttel hama. rabb kif ügyészié fi1. Januárban azonban minden kifüggesztés és előzetes értesítés nélkül nem kevesebb, mint 00 dolgozót küldött el az igazgató azonnali szabadságra. Az igazgató a rendkívüli szabadságolásért a könnyűipari mi- niíz érium ruhaipari igazgatóságára hárítja a felelősséget. Állítása szerint onnan kapta az utániért nem érkezett meg idejében a ruhaanyag. Nem érthetünk egyet az igazgató véleményével. Az igazgató azért áll az üzem élén, hogy a kellő munkafeltételeket biztosítsa a dolgozóknak. Nyilvánvaló, hogy ez esetben nem történt meg! Sem az anyag, sem a terv nem érkezett meg idejében. Tehát az 1953-as terv indulását nem készítette elő. Ennekfoly- tán aztán egyszerre 90 dolgozót kellett elküldeni kényszerszabad, ságra. Az igazgató ismételten megszegte a kollektív szerződést! A gyár pedig 86.4 százalékra teljesítette januári tervét. A szabadságolásban azonban további súlyos hibákat is elkövettek. Több munkás és munkásnő, köziük Nyika János szlahánovista a múlt évi szabadságát csak decemberben vette ki az ütemterv szerint és alig két hétre rá ismét szabadságra küldték el őket. Továbbá a Munka Törvénykönyve nyílt megszegésével több, alig két hete helépett dolgozót is hat napnál hosszabb szabadságra küldtek el. A szak- szervezet nem tiltakozott az önkényeskedés ellen, viszont a maga részéről megtett mindent, hogy minél több üdülési beutalót biztosítson. Sikerült is 28 dolgozónak — kivétel nélkül munkásoknak és munkásnőknek — beutalót szerezni. Azonban egyetlenegy értelmiségi-admi- nisztrativ dolgozó sem ment el szabadságra! ők majd a nyáron mennek el... G. L. A rádió hallgat — a Hajdú-Biharmegyei Villanyszerelő Vállalat ígérget 1952 szeptember havában Almosd község villanyt kapott. A Táncsics termelőszövetkezeti csoport tagsága ekkor szép rádiót vett — zenegéppel együtt. Esténként feljönne a tagság egy része a kultúrterembe hogy tanuljon, szórakozzon a rádió mellet. A rádió azonban hallgat — néma és a tagok a rádió helyett a Hajdú-Biharmegyei Villanyszerelő Vállalat Ígérgetését hallgatják már főbb mint egy hónapja. A rádió, azért nem szól, mert a villanyt „elfelejtették" bekötni a tszcs épületébe. Igaz, csak a tetőtarló hiányzik. Ha a telőtartó gyalog indult volna el Debrecenből, már régen felmászott volna az álmosdi tetőre megpihenni. Nekünk az a gyanúnk, hogy valaki a vállalatnál pihen, s ezért nem érkezeit még el hozzánk a t^őtarfó. A Hajdú-Biharmegyei Villanyszerelő Vállalat illetékesei tudhatnák, hogy a rádiót télen használhatnánk ki a legjobban, éppen ezért kérjük az illetékeseket: juttassák végre villanyhoz a tszcs-nket! Az álmosdi Táncsics tszcs tagsága nevében: SZABÓ KALMAN KOSZT A SÁNDOR ___________________________________________Ifj. RÉVÉSZ FERENC Egyre eredményesebb munkát vége; a debreceni FQteház A debreceni Fűtőház területén jelentős építkezése’: indullak meg 1952-ben. Közel 3 millió forintos költséggel megkezdték a régi mozdonyszin és fiókműhely teljes újjáépítéséi, amely ha elkészijl, úgy korszerűség, mint lérmegoldás szempontjából a Tiszántúl bármelyik fűtő hazával felveszi a verseny'. t~ építkezések előrehaladásával párhuzamosan új korszerű gépek beszerelése is megtörtént. Üzembehelyeztek többek között e9U újtípusú radiál.fúrógépet, egy hidraulikus prést —185 ezer forint értékben. Folytatták ezenkívül a villamosszerelő műhely újjáépítését is, amelynek költségére szintén 93.000 forintot irányoztak elő. Az építkezések ideje akiit is teljes lendülettel folyt a munka. Ennek bizonyítéka, hogy a Fűtőház 1952-ben 113 százalékra teljesítette évi tervét, 118 százalékra mozdonykilométer tervéi — többszázezer forint értékű szénmeglakarítás mellett. Az üzem termelését különösen a harmadik és negyedik dekádban, tervszerűség , ütemesség jellemezte. December első dekád- ját a Fütőház dolgozói például 115 százalékra, második dekád- ját 115.5 százalékra, a harmadik dekádat pedig 116 százalékra teljesítették. A terv sikeres teljesítéséért folyó harc során kiváló munkasikerek születtek. A mozdony személyzet tag ja i közül, különösen Kovács Mihály fömozdonyvc zelő és két társa: Ratku János és Bakai János fűtők végeztek jó munkát. Mindhárman helytállásuk jutalmául megkapták a Magyar Munkaérdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát. Ezenkívül jó munkájukért Kerezsi Miklós, Somi Károly veszting-lakatost, Elek Jánost pénzjutalomban részesítették. A dolgozók harcát a tervfeljcsltésért, a műszaki személyzet is sztvvel-lélekkel támogatta. A műszaki dolgozók közül elsősorban Kopjári Károly műszaki oktatót, valamint Vásárhelyi János műszaki reszortost lehet megdicsérni. Az ifjúmunkások közül a fiókmühciyi mozdony javításnál Tóth János DISZ titkár vezetésével dolgozó Beloiannisz ifjúbrigád mutatott jó példát. Jelenleg a Fűtőház dolgozói április 4. sikeréért versenyeznek- Csatlakozva a megyében indult nemes kezdeményezéshez, vállalták, hogy haláridő előtt befejezik első negyedévi tervüket, emelik a 2000 tonnás szerelvény ek számát. A dolgozók párosversenyben állnak egymással. Ezenkívül a szolnoki Fűtőházzal. A vontatási műhely például elfogadva a szolnokiak versenyfelhívását, ígéretet tett arra. hogy 'a részlegvizsgákat az előirányzottnál kevesebb munkaidő alatt, kiváló minőségben, az önköltség csökkentésével végzi el. A verseny minden üzemrészben lendületesen folyik, hogy április 4-re, hazánk felszabadulásának 8-ik évfordulójára a fűtő- házi dolgozók elnyerjék az élüzem jelvényt. Jól sikerült n polgári árubemutató A polgári földművesszövetkezet ruházati boltja a napokban rendezte meg szokásos évi áruMosxkrától 40 kilométerre — egy ruhagyár gyermehüdülőjéhen A ke a szocializmus építésének közös érűe- szovjet nők munkáját is a „becsület, dicsőség és hősiesség ügyévé“ változtatta. Ma már a szovjet nők milliói dolgoznak az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. 1952-ben több mint 2 és félmillió szovjet nő munkálkodott a különböző tudományos oktatási és kulturális intézményeknél, egymilliónál több volt a tanítók és tanárnők és ugyanannyi az egészségvédelem területén foglalkoztatott nők száma. A Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének tagjai közül 280 nő, a szövetségi és autonóm köztársaságok legfelsőbb szovjetjeiben 2200, a nelyi szovjetek nötagjainak száma pedig meghaladja a félmilliót. A népbírák és népi ülnökök több mint 40 százaléka nő. Évről-évre emelkedik a szülőotthonok, gyermek- intézmények, bölcsődék száma A szovjet állam széleskörű védelemben részesíti az anyákat és a gyermekeket. Ez sokoldalú segítségadásban nyilvánul meg. A szovjet munkajog szabályai védik a várandós nőt és a szoptatós anyát (fizetéses szabadság szülés előtt és szülés után, áthelyezés könnyebb munkára, az éjjeli munka tilalma, stb.). A szülőotthonok száma évről-évre növekszik, úgyszintén évröl-évre emelkedik a gyermekintézmények, bölcsődék, óvodák, úttörőpaloták, gyermekklubbok kiterjedt hálózata. A szovjet család megszilárdítása és az anyaság védelme érdekében tett intézkedések, valamint a nép anyagi és egészségügyi ellátásának szakadatlan emelkedése következtében évröl-évre csökken a gyermekhalandóság. A XIX. pártkongresszuson Malenkov elvtárs beszámolójában elmondotta, hogy az elmúlt három év alatt a lakosság 9.5 millióval emelkedett. Ez a szám fényes bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió minden feltételt megteremt a család felvirágzásához és megszilárdításához. Tanulmányutam alatt több gyár gyermek- intézményét megtekintettem. Az egyik ruhagyár nyári gyermeküdülőjében 324 gyermek élvezte a nyár szépségeit. Az üdülőben három hónapot töltenek a gyermekek. A nyári gyermeküdülő Moszkvától 40 kilométerre egy nagy- kiterjedésű fenyves erdőben van. A táborban három függetlenített orvos dolgozik s igen magas létszámú a gondozók és egyéb beosztottak száma. A táborban mindenütt ragyog a tisztaság, az épületrészekben portalanítő és szűrőberendezések, az ablakokon moszkitóVsálők, hideg-meleg zuhanyok, játszóterek, lebarnult, egészséges gyermekhadak: ez a látványosság. A tábor épületeit kísérőnk mutatta meg. Az épületekben 20 ágyas hálótermedben ragyogó tisztán sorakoznak a gyermekágyak. Majd játszószobák következnek, ahol famozdonyok, előregyártóit miniatűr épületelemek, a gyermekek által készített agyagfigurák, szobrok érzékeltetik a gyermekek kibontakozó tehetségét. A tábor másik részén kis varrőmüheiyekben szorgoskodnak a leánygyermekek. Amodébb virágos kertet ápolnak és gyomlálnak. Az egymás mellett sorakozó Öltözőkben van a mosdó- felszerelés. A szekrénykékre különböző jelzésű figurákat festettek, erről ismerik fel a gyermekek, hogy ez az 0 tulajdonuk. A tábor másik részében van a kisebb gyermekek és csecsemők otthona. Érdekes, hogy naponta kétszer a gyermekeknek zeneleckét adnak és már a 6—8 hónapos gyermekek is figyelmesen hallgatják a finom melódiákat. A szocialista épltömunkában való aktív részvétel a szovjet nők családi es anyai hivatását egyáltalán nem szorítja háttérbe. Ellenkezőleg, előmozdítja a családi élet harmóniáját 6s a gyermekek nevelését is. A szovjet nők számára meggyőző erő az, hogy maguk előtt látják gyönyörű jövőjüket. A felszabadult dolgozó nők, akik egyre nagyobb szakképzettséget és megbecsülést szereznek s férjük egyenjogú társaként egyre nagyobb részt vállalnak a kommunizmus építésében, emelve családjuk életszínvonalát. Mi is követjük ezt a példát! A magyar népi demokráciában is __ hála a Szovjetunió felszabadító szerepének — megvalósult a nők egyenjogúsága. Mi is egyre inkább végrehajtjuk azokat a forradalmi változtatásokat, amelyeket a szocialista társadalom építésekor a nö- és csecsemövédelem terén szükségessé váltak. Rákosi elvtárs mondotta a Szovjetunió XIX. pártkongresszusán: „A magyar dolgozó nép a Szovjetunióban nemcsak felszabadítóját látja, hanem követendő példaképét, felvirágzásának, boldogulásának zálogát.’’ A Szovjetunió példája nyomán népi demokratikus államunk is megteremtette a nők egyenjogúságát és a nők tömegeit előre viszi a fejlődés titkán. A magyar nők egyre szélesebb tömegei a termelésben elért példás helytállással köszönik meg pártunknak és kormányunknak nagyfokú gondoskodását. A magyar dolgozó nők eddigi sikeres munkája biztosíték arra, hogy népünk bizton számíthat leányaira és asz- szonyaira, a szocializmus építéséért, a békáért folyó történelmi harcban. Kavosi László •s divatbemutatóját a Táncsics vmelőszövetkezet kultúrtermében. A kultúrműsor után kezdő- d(i;t ej az árubemutató, amelynek során tavaszi gyermek sporl- ruhákal, remekebbnél remekebb női és férfi ruhákat, kabátokat, kézitáskákat láthattak az érdeklődők. Az árubemutatón megjelent dolgozók arcáról látszott, hogy a bemutatóra felhozott valamennyi árucikk minőségével és elkészítésével meg voltak elégedve. Ezt bizonyítja az is, hogy másnap a főldművesszövetkezet ruházati boltjának forgalma elérte a 26.000 forintot, amely jóval magasabb, mint az előző napok forgalma. Ács ImJos Polgár. Járási Tanács. Az ..Arany János“ szavaló• kórus Ady-ünnepélye Az „Arany János" szavalókórus Ady Endre emlékére irodalmi ünnepélyt rendez február 8-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel a költő egykori iskolájában, a kollégiumban. Az ünnepélyen vendégszerepel a Járóműjavitó Vállalat énekkara. A szavalókórus 6 számmal szerepel. Kölcsey: Himnusz, Vörösmarty: A vén cigány, Arain : A walesi bárdok, Babits: Jónás könyve, Ady: Ifjú szívekben élek. l’ölszállott a páva. Ezenkívül Varga Ibolya Bartók énekszáma és Ady Endre emlékére rendezett középiskolai szavalóverseny első három helyezettje szerepel a műsoron. Mátyás Mária vendégfellépte Debrecenben Az Országos Filharmónia va. sárnap, február 8-án este fél 8 órai kezdettel rendezi meg ,Az előadó művészet mesterei" ha:ma. dik bérleti estjét a Központi Kul- túro‘‘.honban. Ebből az alkalomból Mátyás Mária, a Magyar Állami Opera, ház tagja lép fel Debrecen dolgozói elötf, közreműködik még Dénes Vera gordonkaművész Is. Műsoron Beethoven, Liszt, Csajkovszkij, Chopin és más híres zenészéi zök müvei szerepelnek Az üzemek dolgozói az Idegenforgalmi Hivatalban kadvezmé. nyes áru legyeket kaphatnak
