Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-28 / 50. szám
Mai szántunkból i /PJON NAGYOBB SEGÍTSÉGET A VÁSÁROSNAMÉN YI PÁRTBIZOTTSÁG A TAGGYŰLÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ (3. old.) — HARCBAN A TAVASZI SZÁNTÁS-VETÉS GYŐZELMÉÉRT (3. old.) — SÜRGŐSEN VÉGEZZÜK EL A TALAJ SIMITÓZÁSÁT (4. oldal) X. ÉVFOLYAM, r.0, SZÁM. ARA 50 MU KK 1953 FEBRUÁR US, SZOMBAT Szíikszemzcteinknek mindenekelőtt az évi terv túlteljesítésére kell mozgósítani , Megkezdődött a magyar szakszervezetek XI III, kongresszusa Péntekén délelőtt Budapesten az EPEDOBZ nagytermében meg- kezdődött a, magyar szalcszervezetek XVIII, kongresszusa. A fcon_ presszóson több mint UOO küldött vesz részt. A megnyitó ülésen megjelent Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Apró Antal elvtárs építő- anyagipari miniszter. Hónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és a minisztertanács több tagja. Ott voltak a Szakszervezeti Világszövetségnek, a, szovjet szakszervezeteknek és a többi külföldi szakszerveseteknek a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusára érkezett küldöttei. A kongresszust Hdrustyák József elvtárs; a, SZÓT elnöke, a Ma. gyár Dolgozók Pártja. Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Ezután megválasztották a kongresszus elnökségét. Díszelnökül halaimon lelkesedéssel pepiink szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtár- *at választották meg a küldőitek s helyükről felállva, perceken át j ünmpelték népünk bölcs tanítóját, aki a szünet után az ülésen meg j is jelent. A kongresszuson- beszédet mondott tíerö Ernő- elvtárs is. Gerö Ernő etvtárs üdvözlő beszéde Hatalmas eredményeinkben, iparunk, közlekedés iink, népgazdaságunk gyorsütemü fejlődésében, ösz- saes sikereinkben kétségtelenül része van szakszervezeti mozgalmunknak, szakszervezeteink munkájának Is. A magyar szakszervezetek annyi, ban és olyan mértékben voltak ké- I*sek hozzájárulni hazánk felemelkedéséhez, eredményeinkhez, amennyiben és amilyen mértékben hfven és következetesen valósították meg a Magyar Dolgozók Pártjának politikai irányvonalát. Amilyen, mértékben erősítették kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel, küzdöttek a termelési terv teljesítéséért, védték a dolgozók jogos érdekelt, ápolták és terjesztették a proletárinternacionalizmuá és a ha- zafiság szent eszméit, elmélyítették a dolgozókban a szerété tét a Szovjetunió iránt, küzdöttek a béke frontján az imperialista háborús gyújtogatok ellen! Április 4-ig számoljuk fel a termelés területén mutatkozó lemaradást — Tisztelt kongresszus: Elvtársak 1 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nevében harcos kommunista üdvözlettel köszöntőim a magyar szakszervezetek XVIII, kongresszusát, s a szak- szervezetek kongresszusa útján a magyar szervezett ..dolgozók több mint másfélmill iós hadseregét! Elvtársak! Népgazdaságunk, haitink -ipara és mezőgazdasága, országunk közlekedése, szociális és kulturális intézményeink hatalmas fejlődésen mentek keresztül azóta, amióta, szabad ország lettünk, amióta — a nagy Sztálin parancsát megvalósítva — a dicsőséges Szovjet Hadsereg leverte népünk kezéről a fasiszta reakció bilincseit. Az elmúlt évben, 1952-ben hazánk egész ipari termelésének értéke 253 százaléka volt az 1938, évinek, gyáriparunk pedig háromszor any- nyit termelt, mint a második világháború előtt. 1952-ben kereken .kétszerié volt nagyobb iparunk termelésének értéke, mint 1649-ben. a Sikeresen megvalósított hároméves terv utolsó esztendejében. Ezek szerint: iparunk termelése rövid három esztendő leforgása alatt megduplázódott. ' Szédületes Iramú fejlődés ez, melyhez foghatót nemcsak Magyar- ország nem ismert egész történelme folyamán, de nem ismert, nem ismerhetett semmiféle tőkésország gazdasága sem. Ez a rendkívül gyors fejlődés — ipari termelésünk értékének megduplázódása három év leforgása alatt — mindennél kézzelfoghatóbban bizonyítja szocializmust építő népi demokratikus rendünk fölényét a tőkés gazdasági rend felett. Bizonyítja, milyen grandiózus teljesítményekre képesi egy szabad ország népe, amelyet forradalmi pártja — Marx-Engels-Lenin-Sztálin útján vezet, s amely ország a kom munizmust ' diadalmasan építő Szovjetunió önzetlen baráti segítségére támaszkodik és a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal való tervszerű együttműködés és kölcsönös segítés politikáját valósítja meg. Fényes bizonyítéka ez a szédületes iramú fejlődés a Szovjetunió által a népi demokráciáknak nyújtott gazdasági, műszaki segítség rendkívüli liathatúságáről szóló sztálini létei igazának: „...egyetlen kapitalista, ország sem tudna a, népi demokratikus országoknak olyan igazi és magasszínvonalú műszaki segítséget nyújtani — mondja Sztálin etriárs — amilyet a Szovjetunió nyújt nekik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség a lehető leg. olcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó, hogy en. nek az együttműködésnek alapja a kölcsönös segítésnek é,s a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágya. As eredmény az, hogy ezekben az országokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik." A mi országunk fényesen bizonyítja ennek a tételnek az igazságát. Az ipar gyorsütemfi fejlődése együttjárt az iparban foglalkoztatottak számának nagymértékű emelkedésével. Iparunkban 1952- ben 3t> százalékkal többen voltak foglalkoztatva, mint 1938-ban. Ez évben az iparban foglalkoztatottak száma jelentékenyen tovább fog emelkedni s el fogja érni az egymillió főt. A munkások és alkalmazottak száma egész népgazdaságunkban 1938-hoz képest kereken 40 százalékkal növekedett s ennél sokkai-sbkkal nagyobb mértékben megnőtt a foglalkoztatott értelmiségi dolgozók száma. ' Ez évben az összes munkások és alkalmazottak száma népgazdaságunkban eléri a két millió négyszázezer főt. Hatalmas szám ez a kilenc és félmillió lakosú Magyarországon. Magyarország nem mezőgazdasági és nem elmaradott ország többé, hanem ipari ország. Elvtársak! Még alig három-négy esztendő telt el csak azóta, hogy hazánkban végleg megszűnt a munkanélküliség, melytől olyan sokat szenvedtek a régi nagytőkés-nagybirtokos Magyarország dolgozó tömegei. De ezalatt a három-négy esztendő alatt olyan hatalmasat léptünk előre, annyira megszoktuk, hogy népi demokratikus országunkban nincsen munkanélküliség, hogy sokaknak úgy tűnik, mintha a munkanélküliség szörnyű nyomora és létbizonytalanság legalább is egy évszázaddal ezelőtt szűnt volna meg hazánkban! N épga zdasá gu nkk al. műnk alosztályunkkal, értelmiségünkkel együtt fejlődött, izmosodott szakszervezeti mozgalmunk is. A ráfi szakmai alapon felépült, szinte céh-jellegű szakszervezetek helyébe a szocialista építés korszakának megfelelő iparági szervezete1- léptek. Szakszervezeteink kivették részüket a szocializmus építéséből. Mozgósították és mozgósítják a dolgozó tömegeket, a népgazdasági tervek teljesítésére és túlteljesítésére szervezik a szocialista munkaversenyt, a Sztahanov-mozgíilmut. Az eddig elért eredmények azon. bán semmiképpen sem vezethetnek bennünket arra a téves következtetésre, hogy szakszervezeti mozgalmunkban, szakszervezeteink munkájában nem volnának igen komoly hiányosságok. Dolgozó népünk, munkásosztályunk, pártunk sokkai többet vár szakszervezeteinktől, mint amennyit eddig tettek. Azt. várjuk szakszervezeteinktől, hogy még .következetesebben és eredményesebben mozgósítsák a dolgozókat a termeféSi cet vek teljesítésére és túl teljesítésére! Hogy az eddiginél jobban, eredményesebben szervezzék meg a szocialista munka- versenyt, a Sztahanov-mozgalnmt! Hogy még következetesebben küzdjenek a munkafegyelem megszilárdításáért. Hogy valóban a szocializmus, a kommunizmus iskolái legyenek. Hogy szívós munkával megszervezzék a még szervezetlen munkásokat és alkalmazottakat! Hogy állandóan segítsenek emelni a dolgozók szakmai tudását és általános kultúráját. Hogy állhatatos küzdelmet folytassanak a dolgozók jogos érdekeiért, a kollektív szer- ződés megtartásáért. Hogy éberen őrködjenek a munkásosztály sorainak egvsége felett, vegyenek észre. leplezzenek le, tegyenek ártalmatlanná minden ellenséges behatolást a munkásosztály soraiba, s kérlelhetetlen eróllyel és szívóssággal küzdjenek a szociáldemokra- tizmus, a klerikaliznnus, a cionizmus, a kozmopol itizmus és minden más ellenséges ideológiai és politikai befolyás ellen a szakszervezetekben, s a munkásosztályban. Hogy szilárd, mindenre elszánt harcosai legyenek a világot átfogó béketábornak, melynek élén a hatalmas Szovjetunió halad s melyet nagy tanítónk, Sztálin el.vtárs lángesze vezérel. Szajkszervezeteinknek mindenekelőtt az ezévi népgazdasági terv in ara dókra lan megvalósításáért és túlteljesítéséért keli mozgósítaniuk a dolgozókat. Mindent el kell követ. niök, hogy április 4-re, hazánk felszabadításának évfordulójára, népünk és országunk legnagyobb ünnepére, felszámoljuk a lemaradást, amely ez óv elején a termelésben több területen mutatkozik. Szak- szervezeteinknek és szakszervezeti vezetőinknek széni . előtt kell tar- taniok és munkájukbau figyelembe kell venniök, hogy ez évi népgazdasági tervünk teljesítése öt alapvető feltétel biztosításán .múlik: 1. Be kefli] hoznunk a lemaradást sí szónterraSlíás tervének teJjesltésé- nél. Minden körülmények között, maradiék nélkül teljesítenünk kell &. széntermelés ezévi tervét, ami azt jelenti, hogy széntermelésünket egyetlen óv a latit 24 százalékkal keli növelnünk, és szénbányászainknak 23,5 millió tonna szenet kell adniok az országinak. EZ elvtársiak, nehéz, de megvalósítható feladat! E feladat megvalósítása szénbányászaink, műszaki értelmiségünk, egész munikásosztá- lyunk számára becsület és dicsőség dolga! 2. Ke keli höani a lemaradást a vaskohászait tervének teljesítésénél !. Minden körülmények között maradék nélkül teljesítenünk kell a vaskohászat ezévi tervét, ami azt jelenti, hogy acélnyersvas-termelé- sünket egy óv alatt, 44 százalékkal, maríln-acéltennelésüniket 17 százalékkal .etektraacél-tenmelésün. ket 28 százalékkal, hengerelitacél- termelésünket pedig 15,6 százallékkal kell növelnünk! Ez nehéz, de miegvalósítható feladat ! E nehéz feladat megvalósítása kohászaink és egész munkásosztályunk számára becsület és dicsőség kérdése! 3. Teljesítenünk kell minden körülmények között és maradék nélkül export-kötelezettségeinket, mert ez egyik alapvető feltétele anmaík. hogy iparunkat nyersanyaggal! • eü- Idthaesuik, hogy épíKkezéesínk számára olyatn ipari felszerelést, gépeket biztosítsunk, amelyekért: Itthon még nem tudunk gyártani. Export- kötelezettségeink maradéktalan teljesítése mindenekelőtt .kohásza'fcuti}- lain és gépgyártásunkon múlik. Ez nehéz, de teljesen reális feladat. E nehéz, de reális feladat megváló,sí- tása üzemeink munkásságának, s miodieuekelőfct a vasipari munkásságnak és műszaki értelmiségnek, de egész munkásosztály unlknialk is iiecstiletbeli ügye! 4. Bizjtosítamin'k kell minden körülmények között, nagy beruházásaink tervszerinti megvalósítását ’ Olyan gigantikus építkezéseket, mint a Sztálin Vasmű és Sztálin város, mint a diósgyőri kohászati üzem újjáatakítáisa, mint Komló új bányaváros és üzemei, mint a Földalatti Gyorsvasút, mint Kazincbarcika, az Iuotai kooperáció, Tisza, löki öntözőrendszer, stb. Ez. elvtársink, nehéz, de teljesen reális, megválókílliaitó feladat. E nehéz ftüladat megvalósítása épí- tömunkásalnk. technikusaink, műszaki értelmiségünk, egész munkáit, osztályunk számára becsület éis dicsőség dolga 1 5. Maradéktalanul és időben el kell végeznünk a tavaszi mezAgazlasági munkákat a még hátralévő szántást, a tavaszi vetést, a uö- rényápolást I Bókkal jobbau és 'aervezettebben kell ezen a tavaszon dolgozni a földeken) azért is, mere a tavalyi rendkívü! mostoha időjárás következményeit kell szer- . íoeabb. jobb, szervezettebb, fegyelmezettebb munkával felszámolnunk 3 ilymődon biztositaimmk keli népünk zavartalan ellátását, vada. mint könnyű- és élelmiszeriparunk nyersanyagellátását! A tavaszt mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben való elvégzése, az 5sw»l elmulasztottak manadéktaléjá pólnSsa, minden talpalatnyi föld gondos, .szorgalmas megművelése mellőz, de tejesen reális, megvalósítható feladat. Ennek a feíudat- naik megraUósítása gépállomásotok és állami gazdaságaink dolgozói, tenneKíszövet kezelőink tagjai és egyénileg gazdálkodó panuözűdigünk számára nemcsak kötelesség, hanem egyben, becsület és dicsőség dolga le! A szakszer rezet ebre, amelyeknek kebelébe tartozik a MEDOSZ, a tavaszi nruokÄc időben és jóníinőe -g- W váló elvégzése terén igen komoly feladat vár és rájuk igen nagy felelősség húrul. Tisztelt kongresszus! Blvtá műik : Országunk, népgazdaságunk fejlődése nyolc év óta, hazánknak a híjéi Szovjet Hadsereg általi történt fetembadítása. óta töretlenül felfélé ívelő vonatot mutat. Do most nem arról, van szó. nem arra van szükség, hogy megnyugodjunk habárainkon s átadjuk magunkat az önelégültség káros és veszeddhnes hangulatának! — Most a figyelmet az ezév eleji lemaradásra és az átmeneti nehézségekre ke® összpontosíts, monk! Most mindenekelőtt ' a» szükséges, hogy gyorsan, szyrveze:- ten kijavítsuk a hibákat, felszáj móljuk a kezdeti lemaradást — amely-mik felszámolását egyébként már elkezdtük —, bi-ztositeuk nép- gazdasági terveink teljesítését, ami. aiz átmeneti nehézségek kikiibzöbö- lésénék s a dolgozó tömegek további életszínvonal emelkedésének egyetlen swüárd alapja szocializmust építő országunkban. — A szakszervezetek főfeladata most és továbbiakban: a terv teljesítésének megszervezése, a muin- kavereany, a Sztahanov-raozgalom kifejlesztése. kiszélegRése. és dtanú. lyítése s a ínuhkiafegyelem roegszi, tórdítáisa révén. — Ezt a feladatot, amely egyben a bókle megvédéséért folytatott harcunk alapvető kérdése is, u'mei- gy-íir szakszervezetiek nagy pártunk. a Magyar Dolgozók Fártja biztos vezetésévé! meg tudják és kétségtelenül meg is fogják oldani r — Éljen a Magyar SzakszorTOZie- tek XVIIT. kongresszusa! — Éljen népünk győaelmeiiveik szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! — Éljen soká és vezessen bennünket győzeíeinről-győzeleinre né- pünfc szeretett vezére, a mi drtiga Rákosi elvtársiunk!. — Üdv ős dicsőség leglga-zllái barátiunknak, bölcs taimtónlknaik, a béke és az emberi haladás zászlóvivőjének .a nagy Sztáíinnaik! (Folytatás a .?. oldaton.j A terv teljesítésének alapvető feltételei