Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

2 N ffi p x: a v 1053 FEBRŰAR 27, PÉNTEK A Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács ünnepi nagygyűlése a Sportcsarnokban Csütörtökön délután egybegyűltek Budapest dolgozóinak képviselői a Sportcsarnokban, hogy részt- vegyenek a Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács országos nagygyűlésén. Énekszóval, induló Pangjál mellett gyülekeztek a hatalmas terembe, amelynek falait Lenin, Sztálin és Rákosi elv- társctk képei, vörös és nemzeti színű zászlók, a. Magyar Szovjet Társaság és az Országos Béketánács emblémái s jelmondatok díszítették. Megjelent a nagygyűlésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsú vak elnöke, Darvas Jó­zsef közoktatásügyi miniszter, Komjáthy László kohászati miniszterhelyettes, Réka i Mátyúsnó elvtársnő, a magyar politikai, gazdasági, és kulturális élet több más vezető személyisége, Kossuth-dijas tüdősök, művészei.-, írók, termelésben élenjáró dolgozók. ítészt ve It a nagygyűlésen a Magyar-Szovjet Barátság nőnapján hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség számos tagja I. T. Bárgyin, kétszeres SztáUn-díjas akadémikus vezetésével, valamint V. Z. Kuzmenko, a VOKSz magyarországi képviselője, délén voltak a nagygyűlésen a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszuséira hazánkba, érkezett szovjet szak-szervezeti küldöttség tagjai, valamint a többi külföldi szakszervezeti küldöttek. A nagygyűlést Andies Erzsébet, ávtársnö Kossuth-dijas, az Országos Béketmics elnölce nyitotta meg. A. megjelentek lelkes tapsától kísérve köszöntötte a nagygyűlésen résztvevő szovjet küldöttség tag­jait, . akiknek ans úttörők virágcsokrot nyújtottak át. A nagygyűlés résztvevőivel hosszasan ünnepelték áss elnökségben helyet foglaló szovjet vendégeinket. Andica Erzsébet elvtdrsnö megnyitó szavai után T. P. Bárgyin, kétszeres Sztálin-dijas akadémi­kus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnölcé, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Magyar-Szovjet Barátság Hónapján résztvevő szovjet küldöttség vezetője mondott beszédet. Bárgyin elvtárs felszólalása Engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket a szovjet tudósok nevében,, Mikiik az egész, szovjet néppel egyttbt aktív harcot folytatnak átfért, hogy országitokban diadalra jusson a kommunizmus, s az egész viliágon 'bőkében és boldogságban éljenek az emberek — kezdte beszédét Bár­gyin, Ez a írnál béke,gyűlés az ötödik Ma gyár-{Szovjet Barátsági Hónap idejére esHc, amely erősíti és fej­leszti népeink barátságát és együtt­működését, elősegíti a vil ágbéke iöegszilárüí tá síit. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet embereket a békés alkotó munka lendülete viszi előre. "Lelkesen dolgoznak a gyárakban ii zeniekből!. kol.hozfökleken, tudo­mányos laboratóriumokban, átala­kítják a természetet, tervszerű tá­madást intéznek a sivatagink és & szárazság eliten. A XIX. pártkongresszus, Sztálin elvtárs új tudományos felfedezé­seiből kiindulva, kidolgozta a kom- munizimus felé halódó Szovjetunió ötödik ötéves tervének irányelveit. TCzek az irányelvek kifejezésre jut­tatják alkotó munkát végző népünk bi'kevúgyát, pontosan és hatiircaor. tan válaszolnak afra a kérdésre: miért kell nekünk, szovjet emberek­nek a béke. Nekünk toöke kéül, hogy blzrt'oslt- suk Valamennyi Iparágunk gyors- ütemű fejlődését. Bőkét akarunk, bogy nagymér- tófcben fejlesszük a latoísépifcke- zést, tovább javítsuk a lakosság egészségügyi ellátását, az ötéves terv fo'lyamán befejezzük az átté­rést a hétosztáilyos oktatásról az általános középfokú oktatásra. A szovjet emberek határtalan lelike^edfes^l végzik alkotó mnnká. jukat, minden erővel harcolnák a hípeík békéjéért és barátságáért. 3952 végén Moszkvában tartották a, béke Ínyeinek negyedik országos boraíeménctájfiit. A szovjet tudósok e konferencia szónoki emelvényé­ről azzal n fölhívással fordultak külföldi kalüá,vsaikhoz, hogy hazá­juk nnjptöni'egelvel együtt hátaid Ja­nók a bélkebarcoíok' első soraiban. A szovjet tudósok célja — haaig. súlyozta a többi között I. }'. Bár­gyún, — hogy barátságot tartsainiaik fenti minden ons»ág beosüteíes tu­dósaival, kicseréljék egymással tu­dományos tapesztialeiaikat, együtt dolgozzanak n bőkéért és a népek virágzásáért. A szovjet nép leúkesau dolgozik, világosan látja a nagyszerű célt és magabiztosan Itala,d előro — mon­dotta befejezésül 3. f\ Bárgyin.— Nagy vezére és tanítója, Sztálin elv'tdís vezetésével, a kommunista párt irányításúval építi a kommu­nista 1 társadalmat és M is fogja azt építeni. Éljen a népek békés munkája és baráti «gylSmnU-köd’éste! Éljen a dolgozó emberiséig láng­eszű vezére, a nagy Sztálin! T. P. Bárgyin szavait hitírrC lel­kesedéssel fogadták a gyűlés részt­vevői, feláll via, hosszantartó Viha­ros éljenzéssel köszöntötték a ma­gyar nép barátját, a Világ béke­harcának lúingcszü vehető;jót a ma try S/-b»l|in.t és a magyar nép bölcs ve- tfórct, gztúfllíl elvtiars legjobb ma­gyar tanítványát, Ráikosi. Mátyást Ezután Komjáthy László elv- táiis, kohámti miülszterhelyettes lépett a mikrofon boí. Komjáthy Láistfló elvtár« fetezió Vallása után a részvevők meleg sas- vetettel, bowza,ntia,rtó tapseal üdvik Költők a szóitok! emelvényre lépő v. i*. Dru**nt, a .vívjezdti” főszer­kesztőjét. V. P. ftruzfn felszólalása A népeik bécsi kongPisszu-sa után VM.sc valamennyi népének kül­döttei állást foglaltak minden fe­szültségei okozó namzetkvai kérdés békés megoldóm mellett, — kezdte beszélőt V. P, Bruzin, A békéért folyó harc nem egy párt vagy egy osztály ügye. a bőkebareot maguk u népek1 vívják. A azorjet kultúra képvi soldi ní] -Uk,kb! együtt felelős, nek érzik magúkai a béke ügyéért. A szovjet írók szoros kflyc.Hd.ftt- l.nn állmuk népük életével, megér­int és átérzik a nép rörek vésedt, munkásságukkal védik a béke igaz ügyét. Az emberek nyugodt és bol­dog életéhez békére van szükség. A b«jsi kongreífeziusvto a bóka megvédésének nagyszerű feladat*! egycs-ftették a legkülönbözőbb em­bereket, öregeket és fiatailoteait, fe­li éioket és felvetőket papokat én ateistákat, íkomimn.nist’Hknt és nem kormait ntatáitoait. A béke érdekét szolgáló nagysze­rű munkában •— mondott« « to­vábbiakban V. P. DruzLn — a dol­gozók szűz millió inak MviMc:c#»ítá- fúbao, hogy miőrt ätomoik m amerikai imperlMli statt háborút, — igen nagy és fontos szerep vár a kultúra munikáfiaiir-a. Az írók és művészek tüzes szavaik és élénlk szírnek segítségév«!!, könnyen meg­találják az utat az emberek szivé­hez, titkos! gondolataihoz és érzé­seihez. Az író meggyőzően a művé­szet nyelvén ki tudja fejezni an­nak az embernek érzéseit és gon- dolatiaiib, aki nem alkarja újabb pusztító háború kitörését, annak öb embernek érzéseit és gondola­tait, aki megtakarja védeni o bé­két. hogy boldogan élhessen. A szovjet írók mindig tevékenyen harcoltak a-z embargyülöilö fatsiiz- muc az iinperVatägia rabló» és iníi- «zá.rlás eülKin, Széles visszhangra 'találnaík mm. den ember szívében Iíja Evenburg, Fagyejev, Tyihonov, Szimonov és más szovjet írók mégnyilaitikozásai, akik tevékenyen lmreotafllk az egész emberiség alapvető kítérdetePlért. Mi szovjet írók, felhívjuk az összes jóakaratul emberiekéit, tömö­rít,sók szorosabbra ern-a'Dkait, zárkóz­zanak fel a bé'kéhareosofk mögé, vessék latba miniden erejüket a haraaelült világháborúra gyújtoga­tok bűnös terveinek meghiusíiá- Sfirn. A beszéd befejeztével perceken át zúgott a lelkes taps, amikor V. P, J Iru/.in magyar nyelven éltette a fnagyar-szovjet barátságot, Sztálin és Rákosi elvtársakat, a lelkesedés még tovább fokozódott. Sléuya Lajos Kos$utli"<lfjas felszólalása ,Uji.lkor a viharos taps eltilt. Ivó. n\a Lajos Kossuth-dijas költő, a magyar írók szövetségének fÖtitkü. ra emelkedőit szólásra.-A mi békeharcuhlk nem pacifiz­mus — mondotta a többi közööt — ml békét követéMinlk az embermií- liófcöaCr, harcot hirdetünk a háború ellen és mert szívünk szeretettel van tele az alkotó, építő embermil. l'iók irúirnt, gyűlöljük a háború fe­nevadjait és a népek árulóit. Ezután Marija Bmitirijevna Ovss- jannyikova, a közgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a „Szovjet- szlfüja Zsenvcsina'- fűszerkesítójé SzíjfeJt f?l. OvsKjnnnyikova elvtársnó felszólalása — Mi szovjet nők lelkünk mé­lyéből, anyai szivünk minden erejé­vel gyűlöljük a háborút — mon­dotta bevezetőben M. D. Ovszjan- nyikova. — Hiszen magunk ta- paBztaltulf, mennyi borzalommal és szenvedéssel jár a háború. Nincs olyan szovjet nő, aki a háború éveiben ne ontott volna keserves könnyeket fia, lánya, férje, test­vére vagy vőlegénye sírján. Ezért értjük meg és érezzük át annyira minden olyan nép bánatát és szerencsétlen helyzetét, amely­nek az acre szór véres keze mér­hetetlen szenvedést okozott vagy okoz, lvét és fél év telt el azóta, liogy az amerikai agvesszorok megindí­tották támadásukat Korea ellen — mondotta a továbbiakban M. P. Ovszjannyikova — ezalatt véres aratásuk körülbelül annyi profitot jelentett számukra, mint a kéi- szeranuyi ideig tartó második vi­lágháború, A Koreában elkövetett amerikai gaztetteket kivizsgáló nemzetközi nőbizottság tagjaként abban a meg* tisztel tetősben' volt részem, hogy meglátogattam ezt a szabadság- szerető kis országot. Saját sze­münkkel láttuk, hogy az amerikai pilóták kegyetlenül meggyilkolják az úton haladó embert, a mezőn dolgozó parasztot, az utcán játszó kisgyermeket. A koreai nép az amerikai agres'/.- szorok többszörös túlereje ellenére, hősiesen védi szülőhazáját, Szentül hisz győzelmébe. Ml, a szocialista tábor tagjai is hiszünk győzelmé­ben, hisz benne az egész haladó emberiség. Ml, nők, békében és barátságban akarunk élni a világ minden népé­vel, ezért forrón Üdvözöljük a né­pek bécsi békekoügfesszusáhak ha­tározatait és nagy megelégedéssel fogadtuk a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség határozatát a júniusban Dániában megtartandó nemzetközi nökongresszüs egybe- hívásáröl. Ml. szovjet nők újabb termelési győzelmekkel köszön tjük majd a kongresszust, mert tudjuk, hogy I győzelmeinkkel a SíovjetttnlóHak, a világbékö támaszának erejét növel­jük. * Tartson örökké a szovjet és a magyar nép barátsága népeink örö­mére és boldogságára! Sokáig éljen a magyar nép ve­zére, Sztálin hű tanítványa és harcostársa, Rákosi Mátyás! — fe­jezte be üdvözlő szavait Ovszjuu- üyikova. Amikor M. D. Oltejatinylkova be­fejezte beszédét, Ismét végigvihar. zott a hatalmas termen a lelkese­dés hulláma. Helyükről felállva viharos ,,hurrá”-val ünnepelték né­peink barátságát, s e barátság leg­kiválóbb harcosait, népeink nagy vezetőit: Sztáílu és Rákosi Mátyás elvtársakat. Ovszjannyikova elv- társnő magyar nyelven éltette a magyar*szovjet barátságot, s a gyű­lés résztvevői zúgó „hurrá”-val, forró tapassal válaszoltuk az üd­vözlésre. KzUtán dr, János György, a ko­reai „Rákosi Mátyás” kórház or­vosa. szólalt fel. ~ Dolgozó népünk éá pártunk bizalmából közel 9 hónapot töltöt­tem a harcoló Korea földjén ahol a magyar orvosegészségügyi csoport- tál, a „Rákosi Mátyás” hadikór­házban dolgoztam á sebesültek gyó­gyulásáért — mondotta bevezetőben dr. János — dolgoztam a sebesül- tok gyógyításáért, Eelejthetóíleü Kedves elvtársak! Ixúkes, szép nagygyűlésünk végére értünk. Vala­mennyien tudj ük, mindig nagy ói­mén y, nagy gazdagodás számunkra, amikor mouunk, alkat inunk ny'iHx a békéért küadő népek élén haladó szovjet nép küldötteivel találkozni. Azon a rengeteg tanulságon, oku­láson kívül, amit a szovjet nép képviselőinek látogatóval jelente- .k‘k számunkra, a gazdasági és kul­turális élet minden terén ezeknek a találkozásoknak békémo-zgnlmunk további megerősödése szempontjá­ból is hutai mss jelemősége van. Alig két hónapja, hogy lezajlott Bécsbeu a népek hatalmas bélte- kongresszustt, de ez alatt a rövid idő alatt Is minden jel szerint ug- rásszerűen megnövekedett azoknak a jóakaratú embereknek a száma, akik lialaszthaiatlau kötelességük­nek tartják minden erejükkel meg­védeni a békét, A békeharc kézzel, fogható Igazsága ellenállhatatlan erővél hódit meg új és új szíveket. A békeharcnak nap mini nap lilább megnyilatkozásai rémülettel töltik el a háborús uszltókat . Az imperialista rablók táborá­ban a bécsi kongresszus óta cl- ‘.élt 2 hónap alatt még jobban ki­éleződtek az ellentétek. Újabb és újabb összeütközést pontok tá­madtak, szakadékok keletkeztek. Ugyanakkor a béke híveinek .»zárna neme-nk ugrásszerűen megnőtt, ez a tábor belsőleg egyre összeforrot- tótobá, egyre egységesebbé válik. A békeszerető népek közös küzdel­mükben. egyre közelebb kerülnek egymáshoz, egyre jo-bban megisme­rik - egymást. Az utóbbi na­pokban rendkívüli mértékben meg. izmosodott a népi százmilliók bi­zalma önön erejükben. Eelmérhsteílen jelentőségű tény ez, és hogy bekövetkezett, . azt első sorban és mindenekelőtt ai emberi­ség élcsapata, a szovjet nép pél. dójának, Sztálin elvtárs lángeszű útmutatásainak és segítségének kö­szönhetjük. Százszórosan érezzük ezt mi magyarok, a múltban sokat szenvedett, évszázadokon keresztül elnyomott nép, nm?ly számára a felszabadító Szovjetunió nyitotta meg a szabadság és a boldog fel­emelkedés útját. A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy országúnkban nagyot fordult a történelem kereke, népünk a történelem napfényes ol­dalára került, megtalálta a helyes utat, amelyen haladva gyorsütemfl előrehaladása biztosítva van. Nagy célok, nagy feladatok nagy erőfeszítéseket kívánnak. Olyan ha* talmas történelmi feladatnak a megvalóstása, mint amit népünk maga elé állított: a szocializmus felépítése, a béke megvédése hatal­mas erőkifejtést kíván. A békéért küzdők tábora a dolgos mun-kás- etnbereknek a tábora, akik tudják, hogy a szavaknak a tettek adnak erőt. Ml tudjuk, hogy az agresszo- rokat nem lehet ráolvasással meg­fékezni, tüdjúk, bogy a béketábor­nak hatalmas erkölcsi ereje met* tanulságot jelentett számunkra a felszabadító háborúját folytató ko­reai nép és a segítségére siető kí­nai önkéntesek öntudatos, elszánt, hősiességének megismerése. Koreában nincs hátország —• mondotta a továbbiakban dr. János György. — Az amerikai repülő fencvadak mindenütt pusztítanak, ahová eltudnak jutni. Kimondha­tatlanok a koreai nép szenvedései, de azt a népet, amely már érezte egyszer a szabadság izét, nem lehet elpusztítani. Korea él, dolgozik és harcol igaz ügyért. Forrón1 megszerettük Korea né­pét — hangsúlyozta dr. János —, második hazánknak váltottuk Ko­rea földjét. Fájdalmas volt a búcsú a kórházban, amikor átadtuk mun­kánkat a következő orvoscsoport­nak. Azzal a tudattal léptük át az Amnogan hídját, hogy Kim ír Szén népe, Ma* Ce-tuhg önkéntesei biz­tosan haladnak a béke igaz ügyé­nek győzelme felé. A nagy tapssal fogadott beszéd Illan Andies Kr zsebet Kossnth.di*- jas akadémikus, az Országos Béke- tanács elnöke mondott zúuóbestfé- üet. iííiréiíeszéde lett roppant erőket Is kell képvisel­nie, ha iegyőzhetetlcnné akar válni.-Népünk ura lett sorsámui,. saját erőfeszítései üktől függ feladataink megoldása. Nem igazi békeharcos, nem igazi hazafi az, aki uem úgy fogja fél közvetlenül feladatait, hogy az eddiginél jobban, sokkal jobban kell dolgoznia. Nem csoda­várás, hanem munka, minden pere jó kihasználása, a legfejlettebb módszerek alkalmazása, a terv tel­jesítése ég tútteljtsítése — ez kell, hogy szeme elölt legyen mindenek­előtt bányászainknak, kohászaink­nak, (le az ipar és mezőgazdaság összes dolgozóinak, a kultúra vala. mennyi munkásának. Ebben Is a szovjet elvtársak a ml példaképein*:, mélységes haza- szeretet, amely á legtisztább, a !cs- önzetleüebb nemzetköziséggel páro­sul, magas eszmeiség és ugyan» akkor fáradhatatlan, mindent)api aprómunka a béke szolgálatában, a béketábor anjmgi ós erkölcsi erejé­nek naprúl-napra való szakadatlan gyarapítása, az emberiség jobb jö- vőjéuek áldozatkész építésé, — ez ax, amit a szovjet békeharcoSOtknáL hittünk, ez as, amit fokozottabb mértékben meg kell tőlük tanul.-, nmik. De a szovjet nép példája nem­csak arra int bernnünket, hogy fá- rad'hatM't'tain munkával gyarap Üssük a békefront erejét, hanem arra I«, hogy a legnagyobb mértékben ébe­rek legyünk, ezerszer ob'r'.'bbCk, mint eddig Voltaink, az Imperialis­ta rablók és ügynökeik űzőiméivel szemben, hogy kérlelhet ellőnek le­gyűrik a luírcban, még kérlelhetet-' Ivnebbek, minit eddig voltunk — a b éke és az cmbeHsúg ellenségei vél szemben. — Fogadjuk meg, hogy tántorít- hataittanul követjük népünk szüle­tett vezérét c» bölcs tanítómesterét, Rákosi elvhirsait, aki minden sza­vával, mimten tettével a Szovjet­unió ói Szláliln elvtárg iránti ren­díthetetlen hűségre Os sa-retotfe tanít benuiünket. Fogadjuk meg, hegy még lohn munkával, megnő-'1 vekedett á1 doza I .készséggel és helytállásra! fokozzuk hozzájárulá­sunkat a béke ügyéhez. Fogadjuk meg, hogy a nap egyetlen órájában sem feleskessünk meg arról, hogy milyen nagy megtiszteltetés, da Uílatnaikkor milyen nagy kötetest^''- get és fc’lrfűKsúKot jelent számunk­ra, llcgy Sztálin elvtárs hazánkat az emberiség egyik rohmnbrigádjá- nak nevezte. Fogadjuk meg, hogy Sztálin elvlárs szavai még öntudu- losabb, mé’g lankadatlanabb mun­kára Ás küzdelemre fognak ösztö­nözni hr Imiinket a böke védelme ő4 a szocializmus«építése terén. Aiidics Erzsébet elvtáKiinő lelkes tapssal fogadott szavai után a ze­nekar , A bóketábor legyőzheti itten"1 indulót játszatta. A nagygyűlés résztvevői • harcos elszüuteággnl ón ekeitek együtt: . ha összetar­tunk rendiiieMen. legyőzzük vég­ié a a háborúi., Indies Erzsébet elvtársnő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents