Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-26 / 48. szám
X E P L A T 13Ö3 FEBRUÁR 26, CSÜTÖRTÖK 3 Matílridor« veiiiink be luiiiileia titljmflutiiyi földel Hegedűs András elvtárs záróbeszédé a minisztertanács országos értekezletén A minisztertanács országos érte- teslfitén Hegedűs Audrás elvtárs, az állami gazdaságok és erdők minisztere mondott záróbeszédet. Hegedűs elvtárs a bevezetőben rámutatott: az értekezlet résztvevőinek kötelessége, hogy ki-ki a maga területén ismertesse az itt elhangzottakat. Az itt elhangzottak alapján haladéktalanul hozzá kell látná a tavaszi munkához. Elsősorban a szántás és a trágyázás tervét kell teljesíteni és ezzel egyidő- ben meg kell kezdeni a kora tavaszi növények vetését. A továbbiakban Hegedős elvtárs hangsúlyozta, hogy az értekezlet résztvevőinek a Kötelessége azoknak a vállalásoknak az ismertetése és elterjesztése, amelyeket a meg- lieszélésen résztvevő élenjáró dolgozók tettek. A mast kibontakozó versenyt tovább kell fejleszteni a magas terméshozamok eléréséért küzdők mozgalmává. A termelés fejlett szovjet, módszereit is tömegmozgalommá kell tenni. —- Értekezletünkön sok szó esett a vezetés módszereiről — folytatta Hegedűs elvtárs. — Beszéltünk arról, hogy mindenki felelős a maga területén a tavaszi munkák határidő előtt való jó elvégzéséért. De mégis érdemes ezt a kérdést Ismételten aláhúzni. Sokaknál a felelősségérzet csak addig tart, míg valamilyen objektív akadállyal nem találkoznak. De az első akadály már ürügy számukra, hogy a felelősséget sutbaüobják. Nagy elvtárs pártunk és kormányunk nevében felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki a maga területén készüljön fel a nehézségekre és győzze le azokat. Nem lehet tehát senkitől sem elfogadni az objektív nehézségekre való hivatkozást, lia elmarad a tavaszi munkáiban. Mindenki készüljön fel jóelőre a nehézségek legyőzésére, s als! Denn készül fel idejében, az magára vessen. Hegedűs elvtárs ezután rámutatott, hogy a hozzászólók nem tárták fel a hibákat, amelyek pedig az állatni gazdaságokban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben bőven találhatók. A hibáknak ez az elkenése nemcsak az értekezleten jelentkezik, hanem egész mezőgazdaságunkban is. Hegedűs elvtárs emlékeztette a jelenlévőket: ez az opportunizmus az egyik oka annak, hogy a tanácsok az őszi búza vetéstervének teljesítését jelentették akkor, amikor még 10—15 százalék hiányzott. Ezzel az opportunizmussal szakítani kell, s bírá- lóan fel kell tárni a hibáikat. Nem szabad e' mulasztani egyetlen napot sem, hí-zen ha valaki most azonnal nem javítja ki a hibákat,' s február vígén vagy március elején elmulasztja a tavaszi búza vetését, később ezt már nem pótolhatja. — A hibák bátor feltárásának és gyors kiküszöbölésének a mezőgazdaságban annál nagyobb a jelentősége — folytatta Hegedűs elvtárs —, mert a mezőgazdasági lakosság 7—8 százalékát továbbra Is a legveszedelmesebb osztályellenség, a kulákság teszi ki, amely még jelentékeny termelőeszközökkel rendelkezik. Az osztályellenség minden bizonnyal — fabln még élesebb eszközökkel, mint eddig — akadályozni fogja a tavaszi munka sikeres elvégzését. Aki a hibákat és' hiányosságokat takargatja, az akarva, akaratlanul a kulák malmára hajtja a vizet. Ezért kíméletlenül harcolnunk keli a hibák és hiányosságok ellen. Számoljunk a nehézségekkel, készüljünk fel legyőzésükre, teljesítsük kötelességünket, határidőre vessünk be minden talpalatnyi földet. Biztosítsuk a kifogástalan minőségű munkát, tegyük tömegmozgalommá a szovjet tapasztalatok bevezetését — mondotta befejezésül Hegedűs András elvtárs. Kisgyülés Nagyhalászon a tavaszi munkáról Benépesült a kisgyülés kezdetére Tóth Pál nagyhalász! szövetkezeti paraszt háza. Tőszomszéd, jó barát, idős és fiatal együtt hallgatta Ujj János klsgyűlésl előadó beszédét. Ujj elvtárs a községi tanács elnöke. A klsgyülések tartása hozzátartozik munkájához és szeretettel végzi. Közelebb kerül a község dolgozó parasztjaihoz és azok egyéni problémáihoz, közvetlenül tudja közölni a párt és minisztertanács újabb határozatait, válaszolhat kérdéseikre. Tóth Fái, a házigazda nagy megtiszteltetésnek veszi, hogy épp az ő házában gyülekeztek most össze. Az ajtófélfának támaszkodva hallgatta Ujj elvtárs beszámolóját a község legutóbbi hetekben végzet! munkájáról, az eredményekről és a begyűjtésben való elmaradás okáról. A tanácselnök elmondotta azt Is, hogy milyen foutos, hogy a község szövetkezeti és egyéni dulgozó parasztjai időben és gyorsan, jó minőségben végezzék a kezdődő mezei munkát, hogy többet termeljenek, több Jusson a közösségnek és az egyénnek. A minisztertanács határozatának maradéktalan megvalósítására, ki kell szélesíteni a munka versenyt. Nagyhal ász elfogadta Nyírbátor versenyfelhívását és kihívta páros versenyre Derue- csert, a régi versenytársát. Harcolni kell az olyan nézet ellen: „Annyit termelek, amennyi a saját szükségletemre kell.” Ez a kulá- kok nézete! „Egymásért dolgozunk, mert egymásért vagyunk” — fejez, te be beszédét Ujj János kisgyülési előadó. Lippal Sándor középparaszt kért elsőként szót. Egész megjelenése, szavai őszinteséget és megfontoltságot tanúsítottak. ' Elmondta: másfél hold búzája van víz alatt, de még több szomszédja van hasonlóan. Mélyedésben van a földjük és csak többezer forint befektetéssel lehet elvezetni a vizet. Mégis meg kellett oldaniuk, hogy a búza tönkre ne menjen. „A jeget mindig feltörjük — mondotta —, hogy megmentsük a búzánkat. Tavaly sem maradtam adósa álla. muuknak, díszoklevelet is kaptam. Az Idén sem akarunk adósok maradni — tette hozzá feleségére pillantva, aki jóváhagyván bólintott szavaira. — Nagy hiba még nálunk, hogy nincs rendezve a földterület. 8 hold földem van és 10 után fizetem az adót és teljesítem a beadást.” Ujj elvtárs rögtön válaszolt a hozzászólásra. „A völgyből a vízlevezetés sok emberi munkaerőt vesz igénybe, — felelte —, de meg lehet oldani. CSak a közös elhatározás, akarat az összefogás ereje kell hozzá. A Szovjetunió hatalmas eredményeit, a természet-átalakító tervek megvalósítását az erdősávok, a vízierőmüvek sorát is ez az erő segített létrehozni. Ml még Igen kismértékben használjuk fel ezeket a lehetőségeket a községen belül”. — Megígérte azt is Ujj elvtárs, hogy megvizsgálja majd Lippal Sándor panaszát. Kovács Sándor arról beszélt, hogy a minisztertanács határozata nem veszi figyelembe a „helyi adottságokat”. Például a ptifők földet előbb lehet szántani, mint a homokost.” Ujj elvtárs erre felolvasta a minisztertanács határozatának azt a részét,melyben világosan kimondja: meg kell vizsgálni a talajt s ha rá lehet menni, azonnal meg kell kezdeni a szántást. Eszerint határozza meg a növények vetésidéjét le. A határozat felolvasása után elismerték a dolgozó parasztok, — a kormány határozata helyesen mutatja meg a feladatokat. Szó esett arról is, hogy miért kell a sok állat. Több dől. gozó parasztnak csak nagynehezen fér el az istállójában. „Többet kellene levágni — mondották a jelenlévők. — „Nekünk kétéves állattenyésztési tervünk van, — válaszolta az elnök. •— S ha ezt nem valósítanánk meg, könnyen megeshet, azon vennénk észre magunkat, volt jószág és nincs jószág. Többet ettünk meg, mint amennyit felneveltünk. Csak az elmúlt két hónap alatt 150—200 családból mentek dolgozni a községből a városba, azután nő a falusi lakosság htis- szükséglete is. — Gondolni kell hát az utánpótlásról.” Lábas Miklós elmondotta: nem az állatállomány nagy. Inkább a ta- karmány kevés, mert az előirány. zott 350 köbméter silótervet sem váltotta valóra a község egyéni dolgozó parasztsága. Most már sokan bánják hanyagságukat. Szalmafeltárással és minden lehetséges eszközzel biztosítani kell a jószágok átteleltetésót. Sok szó esett arról is, miért kell a beadást teljesíteni, mikor a dolgozó parasztok úgyis eladják feleslegeiket. „Államunk nem bízhatja magát a véletlenre a növekvő köz. ellátásunk térén sem, — válaszolta Ujj elvtárs. — Ha államunk az elmúlt esztendőkben nem gondoskodott volna tartalékról, akkor ma nagyon súlyos lenne a helyzet. Itt van szomszédunkban Jugoszlávia. Nemcsak a munkások, hanem a parasztok Is éheznek, mert nincs tartalék. Kiszállították Amerikába a szükséges élelmiszereket is. Nálunk ez nem áll fent, mert van tartalékunk. Épp ezért kell leleplezni a rémhír terjesztőket és az áruhalmozókat.” A vita után nagy érdeklődéssel fogadták Tóth Tál .Jelentését”: „Megalakítottuk a Kossuth tszcs-t 8 családdal, ÖO hold földön — kezdte Tóth elvtárs és büszkén nézett körül a jelenlévőkön. — Már elkészítettük ezévl tervünket. Ki. hordtuk a trágyát, kijavítottuk a gazdasági felszereléseket biztosítottuk a vetőmagvakat. Szeretnénk, ha a kukoricát elcserélhetnénk minőségileg jobb magért. Versenyben vagyunk a többi csoporttal, de ki. hívjuk a jelenlevő dolgozó parasztokat Is többtermelési versenyre. Elsőként Kakuk György egyéni dolgozó paraszt fogadta el a kihívást, aztán egymással vetélkedve csatlakoztak a többiekhez is, párosversenyre szólították fel egymást. Kovács Sándor középparaszt Budai Bertalannal kelt versenyre a termelés és beadás terén. Készen állunk a rohamra — a tavaszi munkára — mondták. Nem késlekedünk egy percet sem. A kislétai gépállomás pártszervezetén eh taggyűlésért* I ! A kislétai gépállomás pártszer- ■ vezete kedden tartotta meg havi taggyűlését. A pártszervezet titkára, Vajda Károly elvtárs beszámolójában először azt ismertette, hogyan hajtották végre a pártszervezet tagjai az elmúlt taggyűlésen hozott határozatokat. Mulfhavl taggyűlésükön a kislétai gépállomás kommunistád elhatározták, hogy a munkafegyelem megszilárdításával a téli gépjavítást határidő előtt végzik el. A kislétai kommunis.ák ezt a feladatot sikeresen végrehajtották, a gépjavítást február 7-én befejezték-. Ezután a beszámoló azzal foglalkozott, hogy még mindig nem vontak be elegendő számú nőt a gépállomás munkájába. Ma,a arról beszólt, hogy igen nagy feladatok előtt aUnak a pártszervezet tagjai: elsősorban ők a felelősek, hogyan végzi el' a gépállomás a tavaszi munkát. A kommunistáknak példamutatóan kell fehl jáulásoka L tenniük április 4. tiszteletére. A kislétai gépállomás kommunls. Fel kelleLl volna tárni a pártszervezet hibáit Is és keményen megbírálni a hibákért felelősöket. Az elmúlt ősszel is teljesíthette volna tervét a gépállomás, hiszen körzete nagyrészt olyan homokos talaj, amelyet csak tavasszal leh?f szárítani. Azonban azt a keveset sem szántotlúk fel, mert a gépállomáson laza volt a munka fegyelem, s elterjedlek a különböző ellenséges nézeteik. A pártszervezet nem lépett fel ez ellen erélyesen, nem végzett politikai fevilágosító munkáit. És az idén te sokkal előbb kíméli ettek volna a gépek a föl (lekre számtani ba a gépállomás pártszervezete jó felvilágosító munkát végez a traktorosok között. —: Áronban a kislétai gépállomás pártszervezete nem sokat törődik a népnevelő munkával. A népnevelőértotáinak tanácskozása, a “avaszi munkák előtt megtartott taggyűlése azonban nem töltötte be feladatát. Nem mozgósította a párttagokat a rendkívül nehéz feladatok sikeres megoldásúra. Különösen a gépállomások előtt állnak hatalmas feladatok ős elsősorban a gép- á'Homási kommunistákon múlik, milyen leszi az idei termés, hogyan biztosítjuk országunk kenyerét. A kislétai gépállomás pártszevve. zetének ta gyűlése nem ebben a szellemben zajlott le. Ez előszűr is a titkári beszámoló hiányosságából fakad. A titkári beszámoló egyáltalán nem mutatta meg azokat a nagy föladatokat, amelyeknek megoldása a gépállomásra vár. Nem beszélt arról, hogy a kislétai gépál’omás az elmúlt ősszel több, mint 2500 hold mélyszántással maradi adósa ál.liamuník'iifik. Ezt az adósságot most kell törleszteni, a mélyszántást most kell elvégezni, a tavaszi vetéssel egyidejűleg. A titkárt beszámoló csupán általáaosságokat mondott erről. A másik Igán nagy hiba, hogy a beszámoló nem tárta fel a hibákat, nem bírálta 'pártszerűen, egyénileg a hibák elkövetőit. Csupán egy-két hibát vetett fel, azt is általánosságban. Pedig lett yolna mit elmondania, úgy a gépállomás vezetőségéről, mint a pártszervezet a vezetőség munkájáról. A gépállomás! vezetőség például már csaknem egy hónapja nem tartott vezetőségi értekezletet. Jórészt ebből következik, hogy a gépállomás munkáját tervszerűtlen kapkodás jellemzi. Meglátszott ez különösen a gépek kivonulásának amikor fejetlenül ment minden. közhitet csuk hébe-hóba tartják meg és akkor is megelégedtek általánosságok ismételgetésével. A brigád- beoszitást sem csinálták meg' úgy, hogy a népnevelők és a jó DISz- tagok -megfelelő arányban kerüljenek a brigádokba. A gépállomáson a traktorosok között egyetlen párt- tag sines. (!) Ezeket kellett volila a beszámolónak feltárnia. Nem foglalkozott a taggyűlés megfelelően (mivel a treszámoló sem említette) a területi versenynyel. Pedig a gépállomások területi versenyét a Iclslétadak kezdeményezték. A taggyűlés nem hozott konkrét határozatokat, amelyek megmutatnák mi a párttagok feladata az elkövetkezendő időkbe%ég egyes feladatok végrehajtásáért fel a felelős. Pedig, amimt látszik, lenne bőven tennivalója a kislétai gépállomás pártszervezetének, akár a nópnevelőmünka, akár a területi verseny kezdeményezésekor tett váWítlúsoik tejesítése terén. A taggyűlés bizonyosfokú eredménytelenségének egy másik oka., hogy nem készítették jól elő és ezért a párttagok nem tudták miről lesz szó. Súlyosbítja a hibát, hogy a taggyűlést munkaidő alatt tartották meg(!) ós öt párttag meg sem jelent azon. A gépállomás pártszervezetének most, munka közben kell kijavítania ezt a súlyos hibát. Vezetőségi ülésen határozzák meg a legsürgősebb politikai feladatokat, hogy minden erűt mozgósítva sikerre vigyék tavaszi mezőgazdasági munkákat. oari tanulóink életéből a A kondói iparitanulók jó szakmunkások akarnak lenni, kgy részüket innen a megyéből toborozták az elmúlt évben. Most tanulják oktatójuktól — mint a fenti képen is látható — a csákányozást. A kondói iparitanuló intézet otthonában és iskolájában nyugodt és bőséges lehetőségük lut iparitanulóinknak a tanulásra, a szakma elsajátítására és a szórakozásra. Szabad idejükben vígan olvasgatnak, vagy sportolnak.
