Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

l'jöü JAM'AB 15 rSOTtnnTttK x r. r t. r» 3 i. V. Sztálin lapd'a Szun Csin-!in asszonyt és Kilo Ma-zsot Moszkva. (TASzSz..) Január 13 án Szun Csln-lin asszonnyal, a Kínai J. V. Sztálin beszélgetést folytatott Szovjet Baráti Társaság alelnöki­vel és Kuo Mo-zsóval a Kínai Bé-j kebizottság elnökével, a Kínai Tu-! dományos Akadémia elnökével. Marcel Cachin elvtárs beszéde a fraucia uemzctgjíílés új ülésszakának megnyitásán Párizs. (MTI.) A francia neui z.etgyülés kedden tartotta 1Ü53. évi ülésszakának megnyitó ülését, ame­lyen mint korelnök Marcet Cachin elvtúrs, a Francia Kommunista Tárt Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Marcel Cachin megnyitó beszédé­ben hangsúlyozta: Franciaország a politikai és gazdasági válság álla­potában él és országszerte nagy az elégedetlenség az alacsony bérek és fizetések, a növekvő munkanélküli­ség miatt. Ezután az atlanti tanács leg' utóbbi ülésével foglalkozott, majd az indokínai kérdéssel kapcsolatban 3d jelentette: a francia íremzetgy li­lédben nagy számmal vannak olyan képviselők, akik az indokínai há­ború gyors befejezését kívánják. Vannak viszont, akik éppen ellen­kezőleg, a háború folytatására, sőt egész Ázsiára való kiterjesztésére törekszenek. Ennél aligha lehet gyászosabb törekvés Franciaország érdekei szempontjából. Marcel Cachin erélyesen vissza­utasította azt az uszító propagan­dát, amely a harmadik világhábo­rút szükségesnek tünteti fel, majd '•eszéd'ét így folytatta: A mi feladatunk nem birodalmak meghódítása, hanem a szabadság­jogok terjesztése, s ebben a szel­lemben az 1946. évi alkotmány is kimondatta, hogy „Franciaország- aaik vezetnie kell a népeket önren­delkezési joguk megszerzése és sa­ját ügyeiknek demokratikus mó­don való intézése felé.” A mai Franciaország azáltal emelkedlietlk feladata magaslatára, lia híven .al­kalmazza a köztársasági alkot­mánynak ezeket uz alapelveit. — Franciaország népe — muta­tott rá Marcel Cachin elvtárs, — békére, szociális igazságra és nem­zeti függetlenségre törekszik. Ez a nép részt vesz - a világszerte meg­erősödött békemozga Írnak ban és nem hajlandó a harmadik világháborút elkerülhetetlennek tartani. A fran­cia nép igen nagy súlyt helyez ar­ra,, hogy az öt nagyhatalom képvi- ©elől összeüljenek és békeegyezmé- nyeket kössenek. A francia nép aat kívánja, hogy Franciaország földjén csak francia csapatok állomásozza­nak és nem hajlandó résztvenni egy olyan hadseregben, amelynek egy része a volt ’Wehrmacht náci tisztjeitől kapná a parancsokat. Marcel Oachin elvtárs ezután hangsúlyozta: a francia népet őszinte öröm töltötte el, amikor 1944-ben megkötötték a szovjet- francia szerződést. Ennek a szer­ződésnek francia aláírói akkor ki­jelentették,' hogy „ess a szerződés sarkköve lesz a francia politikának s biztosítéka annak, hogy a német rév anstörek vések soha fel nem éledhetnek.4’ Ma ugyanezek a fran­cia személyiségek megtagadják alá- írásukat és akkori kijelentéseiket. A francia nép azonban nem enge­di 11«%’, hogy szembeállítsák a szovjet n•'•}>[*■!. amelynek el nem múló hálával tartozik szabadságá­nak visszanyeréséért. \ francia nép híven kitart a nemzetek kö­zötti testvéri barátság mellett. Marcel Cachin ezekkel a szavak­kal fejezte be: „Hallgassák meg tehát a francia nép szaváit, amely azért küldött ide minket, hogy megvédjük és szolgáljuk üt.” Mareeá Cachin beszéde után meg­kezdődött a nemzetgyűlés elnöksé­gének megválasztása. A Német Eéketunács határosain Dóriin. (MTI.) A Német Béfeebi- zottjságból alakult Német Béketa­nács Berlinben megtartott első tel­jes ülésén, amelyen a népeik bécsi békekongresszusá nafc felhí vasa i vaj foglalkozott, egyhangúlag határoza­tot hozott. A határozat a többi között a következőket szögezi le: „•T. V. Sztálin decemberi nyilat­kozata néhány mondatban a szov­jet kormány megegyezési készsé­gét bizonyító egész programmját tar­talmazza. Sztálin nyilatkozatát a Népek Békekongresszusá nak aiz öt nagyhatalomhoz intézett felhívásával összefüggésben kell értékelni. Ez a nyilatkozat újból bizonyságot tesz a sszovjet politika békés szándékai­ról. Most az Egyesült Államokon a sor, hogy világos választ adjon. Németországaiul kapcsolatban a Népeik Békekongresszusa megálla­pította. hogy proliié mű luk békés megoldására ée a Németországgal szomszédos államok biztonságának szavatolására csak akkor kerülhet sor, ha a bonni különszerződés és a párizsi katonai egyezmény meg­bukik és létrejön a./, a békeszerző­dés, amely biztosítja Németország egységét, függetlenségét, és demok­ratikus fejlődését A német kérdés békés megoldását célzó nemzetközi értekezlet, továh. bá a német bókekomgresszus és vé­gül a népek bécsi békekongresszusa a békeharc három nagyjelentőségű, eredményes mozzanata volt. Ezek a tanácskozások megmutatták, hogy a nagyhatalmaik megegyezéséhez a népek megegyezésén át vezet az út. A német népnek tettekkel kell be­bizonyítania békevágyát, .akkor a béke kívánságból valósággá válik.’* A nemzetközi békemozgalom kimagasló harcosai A népek közötti "béke hívei a legnagyobb megelégedéssel és örömmel olvasták az 1952. évi Nemzetközi Sztálin-békedíjjal ki­tüntetettek nevét. Ezek az emberek kimagasló érdemeket szereztek a béke megőrzésében és megszilárdí­tásában. Sorukat 7vés Farge nyit­ja meg, asinuk a népnek a képvi selője, amelynek jiai és leányai mindig rendíthetetlen harcosai vol­tak a nagy eszményeknek, a népek szabadságának, függetlenségének és barátságának. Yves Farge nemzedéke két vi­lágháborút élt át, tanítja volt as 1910-cs eseményeknek, amikor Franciaország méltatlan és meg­vesztegetett vezetői áruba bocsá­tották az országot. Azokban az években, amikor a kollabordns áru­lók hűségesen kiszolgáltál: a hitle­rista hóhérokat, Yves Farge irányi tóttá a harcot a francia hazafiak erőszakos Németországba szállítása ellen, ő volt az ellenállási mozga­lom megszervezője Franciaország déli részén. Lyonban, Franciaor­szág egyik legnagyobb ipari köz. pontjában több illegális lapot is szerkesztett. Sztrájkokat szerve­zett a megszállók ellen. Amikor Franciaország félszoba dúlt, Yves Farge köztársasági biz- tos lett Lyonban és Rhone tarto­mányban. Ebben az állásban nagy- szerű szervezőképességéről tett ta­núbizonyságot és igen népszerűvé vált a lakosság körében'. Mint uj ságíró, közelebbről megismerkedett mind a francia nép, mind más né­pek életével, jobban felismerte a Franciaország nagy fia háborús gyujtonatók gálád szán­dékait. \/ vés Farge sokoldalúságára jellemző, hogy művészettör­téneti tanulmányokat, színdarabo­kat is írt. Erélyes államférfi. 191,6 júniusában közellátási miniszter az új francia kormányban. Keményen harcol az üzérkedés és a■ korrupció ellen. Yves Farge az elsők között is meri fel Franciaországban az Aj világháború veszélyét, hirdeti, hogy a■ békéért harcolni kell. 191,8 ban jelenik meg ,Miller háborúja folytatódik” című könyve, amely leleplezi az Egyesült Államok „hi­degháborúját”, a közelkeleti óljáért folyó harcot. Yvés Farge őszinte rokonszcnvvcl ír a Szovjetunióról. Amikor a francia békéi,arcosok országos méretekben egyesülnek, öt választják meg a Francia Or. szágos Béketanács elnökévé. Az amerikai imperialisták az agresszió előkészítéséről áttérnek a koreai nép elleni véres háborúra. A reakciós sajtó nagy lármával igyekszik elvonni a világ fi­gyelmét a helyszínen tettenért amerikai agresszorok baktérium- háborújáról. Yves Farge Koreába és Kínába utazik. A helyzet részle­tes tanulmányozása után megírja „Egy szemtanú Kínában és Koreá­ban” című könyvét, A szemtanú vallomását figye- fí lembe kell vennie mindazok nak, akik meg akarják őrizni em­beri arculatukat, — írja ebben az őszinte és szenvedélyeshangú 'könuvben. — Meg kell mondani nekik: ilyen a háború, így folyik j le a világ egyik részében, ugyan­ezt ígéri nekünk is.” Yves Fargo, aki az elsők között tanúskodott az amerikaiak koreai baktérium háborújáról, figyelmezte­téssel fordul azokhoz az emberek- hez, akik közömbösek maradnak e kirívó tényekkel szemben, mivel „a közöny és a tétlenség éppen azok közé a hibák közé tartozik, amelyeket nem bocsát meg a lelki- ismeret”, Yves Farge bátran harcol hazája szuverén Húsáért, az új megszállók kiűzéséért. „A franciáknak ismét egyesülniük kell, hogy Francia- ország elfoglalhassa a nemzetek sorában az őt megillető helyet” — mondja a, Francia Országos Béke- tanácsnak a népek békekongresz- szusa előtt kiadott felhívása. M inden ország függetlensége összefügg az illető ország biztonságával, — jelentette ki Yves Fargc, — a függetlenség alapelemei pedig a jelenlegi háborúk beszün­tetése, Németország és Japán fel­fegyverzésének megtiltása és tár­gyalások az öt nagyhatalom kö­zön”. Yves Farge békére szólító, moz­gósító szava minden bizonnyal nemcsak honfitársai, hanem a leg­különbözőbb nemzetiségű, politi kai és vallási meggyőződésű em-be rek szívében is visszhangra talál. A francia nép nagy fia életével, munkásságával, őszinteségével és harcával kiérdemelte a Nemzetközi Sztálin-bélcedíjat. íl.ev Nyikülin.1 A nagyhalászi kendergyár művezetőinek versenye Április 4. tiszteletére A nagy-halászi kecdergyáx dol­gozói. is a tervek túl teljesít ősével készülnek Április 4. méltó nvegün- népiesére. Nyolc dolgozó például felajánlotta, hogy terven felül 1ŐS —1Ő8 kiló kendert tiloinak ki az első negyedévben. A felajánlások sokasodtak. Egyre több dolgozó mondta el a szakszervezeti bizal­miaknak, hogy hány kiló. vagy mázsa terven felül feldolgozott anyagoi írjanak verseny-füzetükbe. A műszaki dolgozók sem akarnak kimaradni a versenymozgalomból. Tudják, hogy nem kis mértékben tőlük függ, a dolgozók vállalásai­nak teljesítése. Musics Imre művezető versenyre hívta a gyár niü-vaetőit. Vállalta, hogy a vede dolgozó műszakban ál. hmdóan biztosítja a vállalások tel­jesítéséhez a kondort. Megszilárdít­ja a munkafegyelmet. A termékek minőségét 5 százalékkal javítja. — Vállalta, hogy csökkenti az önkölt­séget hogy a törőgéphez a jelen­legi hét dolgozó helyett csak hatot állít be és szervezett munkával a gép Jobb kihasználásával elérik azt a teljesítést, mint amit előzőleg héí fővel elértek. A lenkóc készítő, sénél a létszámot 11 főről 9 főre csökkentik úgy, bőgj” a termés mennyiségileg és minőségileg kifo­gástalan legyen. Az üzemben beve- zetik a tisztasági mozgalmat. A bal- esetolhárítús terén vállalja, hogy a hozzá beosztott új dolgozókat kiok. tatja, a vtWIberendezéseket alkal­maztatja. így a jövőben nem for­dulhat elő az ő műszakjában bal­eset. Vállalja, hegy műszakjában két bizalmit megtanít versenyér* fékeiéire. Itagány István, Koznia János és Bodnár Sándor művezetők a ver­sen ykihívást elfogadták s a gépok legjobb kihasználásával váHalták tervük túlteljesítését. „ Mentsük meg a Rösanberg-házaspárt !u-nap Franciaországban n Párizs, (MTI). A francia dolgo­zók kedden „Mentsük meg a Ro­sen berg-házaspárt !”-nap keretében fokozták erőfeszítéseiket az ame- rikai osztálybíróság által halálra ítélt házaspár megmentése érdeké­ben. A párizsi amerikai nagykö­vetségen egymást követték a pá- rizsi kerületek, üzemek és a tömeg- szervezetek delegációi, — amelyek tömeges aláírásokat tartalmazó íveket adtak át. Az ívek aláírói követelik a Itosenberg-házaspár el­len hozott halálos ítélet megváltoz­tatását. A francia bányászok sxak- sz-erveaeti szövetsége közvetlenül Truman elnököt hívta fel hogy részesítse kegyelemben a Bosen- berg-házaspárt. A francia írók és művészek nagy csoportja közös táviratot küldött Truman elnökhöz llosenbergék ér­dekében. lírélyesen követelik a dolgozók a Koscnberg-házaspár felmentését A 61/2. Építőipari Vállalat dol­gozói a tegnapi nap folyamán meg­tartott röpgyüléseu erélyesen tilta­koztak a Rosentoerg-házaspár el­ítélése eilen. Követelik az ártatla­nul gyanúsított házaspár feltélel- aélküli szabadonboesájtását és min- den üldöztetésük megszüntetését. A Termény forgalmi Vállalat dombrádl telepének dolgozói röp- gyüléseken vitatták meg ezt az em­beri jogokat súlyosán sértő gaz­tettet, amellyel az amerikai halál­gyárosok a Kosén berg-házaspárt koholt vádak alapján halálraítél­ték. A dolgozók egyhangúlag elha­tározták, hogy tiltakoznak ez ellen a jogtiprás ellen és követelik a jog­talanul már egy éve letartóztatá? ban lévő Rosenbérg-házaspér azon- nali szabadonboesájtását. Tiltako­zásuk kifejezéséül megfogadták, hogy a jövőben még jobb munká­val, még következetesebben harcol­nak a békéért. K oJhozlaboratórium Tádzsikisztán a cári. uralom idejében elmaradt ország volt, me- jól fejlett iparral rendelkező szovjet szocialista köztársaság. Jellemző a Szovjetunió nemzetiségi politikájára, hogy amíg az egész Szovjetunió iparának termelése 1915—191,0 köz OH tizen kétszeresére emelkedett, addig Tádzsikisztáné kétszáznegyvenkét szeresére. Az iskolai tanulók száma az első világháború első évétől 191,0-ig Tádzsikisztánban 660 szorosára emelkedett. Hatalmas mértékben, fejlődött Tádzsikisztán vwzőgazda&ágoi is. AZ utóbbi három esztendőben több mint 100 millió rubel beruházással építettek szivattyútelepeket, új csatornákat és sok kilométer hosszú vízgyiljtőhálózalot. Fvről-éire nagyobb vetésterületen termelnek gyapotot. Képünk a tadzsikisztáni „Sztálin” kolhoz mezőgazdasági laboratóriu­mának munkatársait mutatja be kísérletezés közben.

Next

/
Thumbnails
Contents