Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)
1953-01-25 / 21. szám
1353 JANUAR 25, VASARNAP N É PL 4T Pincsi új belépő, mert még mindig bent Tan a petneházi tszes-ben Palozsa kulak ! As elmúlt év november 23-án cikk jelent meg lapunkban „Súlyos károkat okozott, elégedetlenségei szított a tagok közt Palozsa Sándor kulák a petneházi tszcs.-ben.’’ címmel. A cikk élesen bírálja a ierinelőcsoport vezetőségéi, párt- szervezetét azért, mert opportunista a kulákkal szemben, eltűrte, hogy aljas módon lázítson a tszcs, tagok közt. lazítsa a munkafegyel- juet. Azt, hogy a csoport vezetőségé, pártszervezete mennyire megalkuvó magatartást tanúsít a nép ellenségeivel szemben, ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Palozsa Sándor még ma is a petne- házl Szabad Föld tszcs, tagja! Sőt, mi több: az elmúlt őszön „jó munkájával kiérdemelte’’, hogy traktor mellé állították; most a nyírmadai gépállomás traktoris- tuja. Palozsa kulák úgy gondolta most már eleget rombolt a csoportban, átmegy a gépállomásra és ott folytatja aknamunkáját. Legtöbb hiba a Szabad Föld tszcs.-ben, hogy a vezetőség nem él együtt a tagsággal. Ezért nem vette észre azt sem, hogy a fegyelmezetlen munka az ellenség mesterkedéseiből adódik. Egyszerűen tudomásul vették azt, hogy nem járnak a tagok dolgozni. Egykét tagtól a csoportgyülés határozatára ugyan levontak munkaegységet, de ezziel el is volt intézve a fegyelem megszilárdításának kérdése. A csoport elnöke arról sem tudott semmit, hogy a tavaszon, mikor tengerit vetettek a csoport tagjai, Palozsa a négyzetes vetés ellen lázított. — „Minek azt a tengerit négyzetesen vetni, hisz nem érdekünk nekünk, hogy többet teremjen a föld, úgyse lesz a, miénk abból egy cső sem. Mindent elvisz az állam”. A tervezett területnek csak a félén vetettek négyzetesen! De felhozódott Itt még egyéb is ezen a napon. Tulipán József középparaszt, tszcs, tag Palozsa befolyása alá kerülve, azt mondta: — „Most aláírják az angolok a keretszerződést és már holnap itt is lesznek, megszállják Magyarországot". Palozsa kulák- nak aki nem átallott becsületes dolgozókat felbíztatni aljas terve megvalósítására, az volt a célja, hogy háborús hisztériával elvegye a csoport tagjainak kedvét a munkától. Palozsa kólák az imperialisták szövetségese, akiket olyan türelmetlenül vár. Azt szeretné ő, ha minél hamarabb visszaszerez, hetné földjeit a dolgozó parasztoktól, hogy újra pióca módjára szívhatná vérüket, dolgoztathatná őket naphosszat egy kanál zsírért, vagy egy dinnyéért. Vannak ám a petneházi dolgozó parasztok közt sokan olyanok, akik nem feledték még el ezt az Időt. Ezek a dolgozó parasztok azért fs vonakodnak attól, hogy a Szabad Föld tágjai legyenek, mert nem akarnak újra kenyeret keresni Palozsa kuláknak és elhízott feleségének, aki még ma sem próbálta meg a munka nehezét. Ignácz Istvánná még most is emlegeti a régi cselédsorsban eltöltött éveket, mikor dohányosok voltak Palozsáéknól. Ignácznét egyszer kenderköltésre hívta el Palozsa. — Jóval térden felül ért a habarék — így szoka kezdeni elbeszélését Ignáczné. — Én dolgoztam, hogy csak úgy ömlött az arcomról a veríték. Palozsa meg egyre ott topogott mellettem és mézes-mázos beszédével egyre csak azt mondogatta: hogy milyen ügyes asszony, milyen dolgos maga Ignáczné. Meglássa, a napszámon felül veszek magának egy delin- kendőt is ezért a nagy munkáért. — Na, és megvette a kendőt? — szokták ilyenkor kérdezni kíváncsian az emberek. — Vette a fenét! Még a napszámot se fizette meg! Kiszúrta a szemem egy dinnyével. Ez volt a fizetés a nehéz munkáért! Nem Is lépek én addig be a tszes.-be, — teszi még hozzá meggyőződéssel Ignáczné, míg ilyen Vérszopő van a tagok közt 1 Vájjon egyedül csak a tszcs, pártszervezete, vezetőcége a hibás azért, mert a lapban megjelent bírálat ellenére sem zárták ki a kulákot a Szabad Föld tszcs.- bői?! Nem, ezt korántsem mondhatjuk! Nem kis felelősség terheli a járási pártbizottságot és a járási tanácsot is! Czine elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője is azt Ígérte a lapban megjelent bírálat után, hogy „legyetek nyugodtan elvtársuk, mi ezt az ügyet kivizsgáljuk”. Vájjon milyen kivizsgálásra gondolt Czine elvtárs?! Nem elég neki, hogy az egykori kizsákmányolt cselédek gyűlölettől teli elbeszélései mindentől jobban igazolják: Palozsa a nép ellensége? 1 A bírálat .. óta eltelt már néhány hónap, de úgy látszik, ml sem történt ebben az ügyben. Az elnmlt esztendőből tanulhatnak a tszcs, tagjai, vezetői, de a járási szervek is. Láthatták azt, hogy a kulák bomlasztó tevékenysége miatt rosszul ment a munka a Szabad Föld tszcs.-ben és ennek következtében úgy a kukoricájuk, mint a burgonyájuk Igen gyenge termést hozott. A legsürgősebben távolítsák most már el az ellenséget soraikból a Szabad Föld tagjai, hogy ebben az évben jó munkájukkal lemoshassák ezt a szégyenfoltot a csoport hírnevéről 1 A. K. Itt az ideje, hogy Ujtehértón hozzáfogjanak a tavaly i hátralékok begyűjtéséhez! Újiehértó község tanácsa a kapásnövények begyűjtésének idején nem nagy gondot fordított a tervek teljesítésére. Nem tartott kapcsolatot a dolgozó parasztokkal, nem végzett felvilágosító munkát a tanácstagok, begyűjtési állandó bizottsági tagok, a termelésben és beadásban élenjáró dolgozó parasztok segítségével. — Mindemellett nem hajtotta végre a párt és kormány határozatait, jiem követelte meg a tervek maradéktalan teljesítését, ahogy azt a fennálló rendelkezések meg- -szabják. így fordulhatott elő. hogy a község mind a mai napig tartozik a nép államának 1091 mázsa napraforgóval, 675 mázsa kukoricával és 5736 mázsa burgonyával- E nagymennyiségű hátralék nagyrésze a ku’ákcknál található, ami arra enged következtemi, hogy nem folytatnak kíméletlen harcot Ujfehértón az osztályellenséggel. 361 mázsa napraforgóval, 563 mázsa burgonyával és 251 mázsa kukoricával tartoznak a kulákok államunknak! Nem figyeltek fel idejében a kulákok mesterkedéseire, pedig K. Varga István kulák esete. — aki fiánál rejtette el a burgonyát bebizonyította, hogy szabotálják a beadás teljesítését. Habár a tanács tett megtorló Intézkedéseket a szabotáló kulá- kokkal szemben, mert 7 kulákot bíróság elé állítottak a beadás szabotálásáért, de azzal, hogy Sípos Imre kulák például 1 év és hat hónapi börtönbüntetést kapott, ezzel a terv még nincs teljesítve. Ne elégedjen meg a községi tanács azzal, hogy a megérdemelt helyre juttatott néhány szabotáló kulákot! Hanem követe’je meg a beadás teljesítését valamennyitől. Csak Így folytathat kíméletlen harcot ellenük! Súlyos hiba van a községi tanács begyűjtési csoportjainak adminisztratív munkájában is. — Nem tartják nyilván a hátra'éko- sokat, s így nem is tudják, hogy mennyi hátralékos van a községben. Nem könyvelik el rendszeresen á beérkezett vételi jegyeket. Arra hivatkoznak, hogy „nagy volt az elfoglaltságuk a gazdalajstrom összeállításával". Ecsedí János, a begyűjtési csoport vezetője még azt sem tudja pontosan, hogy hány kuláknak van sertéshátraléka. Azt ugyan meg tudta mondani, hogy össze sen 14 mázsa hízottsertéssel tartoznak a kulákok, de hogy hányán és kik, azt már nem tudta megmondani. Sőt a felsőbb szervek kérdésére, hogy „hány kulák van hátralékban a sertésbeadással“, — azt mondta; „kilenc“, Amikor tüzetesebben megnézték a hiányos nyilvántartást, kiderült, hogy 21 kulák hátralékos! Az ő bemondása szerint kukoricából is csak 62 mázsa hátralék van a kulákoknál. Amikor pedig megnézték, kiderült, hogy 251 mázsa van! Ecsedí János azt sem tudta megmondani, hogy jelenleg ki a begyűjtési állandó bizottság elnöke. Szerinte Varga Márton az elnök, viszont a tanácselnök azt mondja, hogy Kálmánchelyi László, akit a januári tanácsülésen választottak meg. így nem is csoda, ha a begyűjtési állandó bizottság semmi munkát nem végzett a begyűjtés idején, amit ők íS beismertek. A községi tanács hanyag munkájáért a községi pártbizottság is felelős. A pártbizottság nem ellenőrizte őket és nem adott meg minden segítséget a tanácsnak. Először is a tömegkapcsolatok ki- szélesítéséhez. Tóth Sándor elvtárs, a község' oártbizottság titkára mindez-t"-! a Irhákat elismerte, s hogy v 1" mennv'- kiküszöböljék, a kör: pártbizottság a következőképpen fog dolgozni: A másfélszeresére növelt népnevelőhálózat tagjait minden két hétben tájékoztatják a begyűjtés áfásáról. A 220 népnevelőn kívül az eddigi 20 kisgyűléselőadó helyett 45 kisgyűléselőadót szerveznek, akiket minden héten tájékoztatnak. Az összes állandó bizottsági és’ albizottsági tagokat, a munkában és beadásban élenjáró dolgozó parasztokat bevonják a különböző fokú politikai iskolákra, hogy népnevelő munkájukhoz megfelelő politikai képzettséggel rendelkezzenek. Az eddig nagyobbrészt alkalmazottakból álló népnevelőhálózatot és kisgyű éselő adók csoportját tanácstagokkal, állandóbizottsági tagokkal és élenjáró dolgozó parasztokkal töltik fel. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak a DlSz-szerve- zet fiataljaira, s bátran vonják be a DISz-tagokat is a népnevelő munkába A községi tanács munkája felett sokkal nagyobb ellenőrzést rendszeresítenek, hogy a párt- és kormányhatározatokat maradékta- ’anul végrehajtsák. Ujfehértó községi tanácsa a súlyos mulasztások kijavítása érdekében a következőkép határozott: Az újjászervezett begyűjtési ál landó bizottság részére minden két hétben rendszeresen megtartják az értekezletet, a tanács és tömegek közötti kapcsolatot ál landóan ápolják. Népszerűsítik azokat a dolgozó parasztokat, akik élenjárnak a beadásban. Az eddi ginéi sokkal nagyobb gondot fordítanak a versenymozgalom ki bontakozására, mint a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésé- | nek egyik legfontosabb eszközére. A versenyt rendszeresen értékelik és faliújságon, valamint kisgyűlé- seken ismertetik. N. T. A terület i verseny kezdeményezői: a nyírbátori Lenin tsz., Nyírbátor község és a hodászi állami gazdaság Újfajta verseny bontakozik ki megyénkben: a területi verseny. A verseny kezdeményezői a Szovjetunióban már ismertté vált verseny- forma alapjaiból indultaik: ki, mely a nyírbátori Lenin termelőszövetkezetben a dolgozók kezdeményezéséből fakad, célja a hozam növelése és az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Ilyen verseny- felhívás született a január 23-án tartott szövetkezeti gyűlésen, amikor az egyes tagok, munkacsapatok és brigádok megtették . vállalásaikat, kérték, hogy régi versenytársukat, a klsíétal Rákóczi term'.-löste vet kezet e t hívják ki párosversenyre és a járás valamennyi termelőszövetkezeté t és csoportját szólítsák fel csatlakozásra. A vezetőség összesítette a tagság vállalását és abból kialakította az egész szövetkezet verseny- szerződését. A szövetkezet mindenütt leírja a szerződésben azt a módszert is, ahogyan el akarják érni a vállalt célkitűzéseket. A kalászosok termelésére vonatkozó vállalásuk például a következőkép, pen hangzik: „Búzából a tervezett 7 mázsa helyett 9 mázsát, rozsból (5 mázsa helyett S mázsát, ősziül púból pedig 10 mázsa helyett 1-1 múzsát, termelünk!” A vállalás melleit mindjárt ott találjuk hogy a tavaszon valamennyi kalászos vetésüket fejtrágyázzák, az áttele- léstől .függően 20—30 kilő pétisót szórnak ki holdanként, két részletben. őszi árpavetósüket trágyalével fogják felül'trágyázni, Amikor a kalászosok elérik az 5 cm. magasságot, elvégzik az acatohíst. A szövetkezet vállalásán belül a Kos- suth-brigád búzából. 10 mázsás átlagtermés elérését vállalta. A Lenin tennelöszö vet Kezet tagjai nemcsak az Idei, hanem a jö- vőóvi magasabb termés ériekében is váltalúsok'a.t tettek. Előírják, hogy a tartobántáet aratás után 6 napon belül minden területükön elvégzik. A szövetkezetben bevezetik a nyárvégi istdUőtrúgyázást, a A trágyakezelést a gyula tanyai kísérleti gazdaságban bevált módon végztk!1, A vállalás a következőképpen hangzik : „A trágyát szakaszosan rakjuk, naponta 25 deka nyersfoszfátot szórunk a trágyába számosalíátonként. Amikor a kazal fölme legszik 70 fokra, akkor leföldeljük. Mivel a takaráshoz a földet a kazal mellől szedjük, két oldalt árok marad, melybe torokét szórunk, ami felfogja a trágyale- vet.“ Tehenészetükben a tervben előírt 1600 literes évi átlaggal szemben 2000 literes tejhozam elérését vállalták. Előirányzatuk szerint csak a tehenek 35 százalékát fejték volna háromszor, most vállalták, hogy valamennyi tehenüket háromszor fejik. A tervükben előírt 100 tehén utáni 00 borjú helyett 75 darabot fognak felnevelni. Bevezetik az egyszeri ivarzás alatti kétszeri fedeztetést. Mindezek eléréséhez bőséges takarmányra van szüksóg, de erről is gondoskodik a szövetkezet. Megvalósítják a zöld futószalagot, növelik a sllótakarmány vetésterületét és az összes kukoricás zára t törés után azonnal besllózzák. Vállalásukban foglalkoznak a közös vagyon védelmével és gyarapításával is. A versenyfelhívás utolsó részében pedig azzal, hogy a bő termésből hogyan tesznek eleget az állammal szembeni kötelezettségüknek. Hlzottsertésbeadási tervüket mindig az ütemterv szerint teljesítik, a kötelező beadáson túl még 52 nvázfla hlzottserbést szabadpiacra visznek. Kenyérgabo- naboadásutoat a cséplőgép alól teljesítik, termésük 5 százalékát közösen szabadpiacon értékesítik. Burgonyából 105 százalékra teljesítik beadásukat, ezenfelül termésűk 15 százalékát szabad piacon értékesítik. Vállalásukból, versany- szerződésükből ez a néhány pont is .azt mutatja, hogy a terűim! verseny a mezőgazdaságban eddig Ismeretes minden versenynél magasabb fokú, jobban szolgálja a több- tc nmeiért. Nyírbátor község vállalása A község termelőszövetkezeteinek vállalásából egy összesített vállalást készítettek, miszerint páros- versenyre hívják Nyírbogát terme- lőszövetfKezetii községet, valamint csatlakozásra szólítják a nyírbátori járás valamennyi községét. A községi vállalásban felsorolták az összes növényeket, mit, mikor, milyen,' módszerrel vetnek, termednek. Például: kukoricájuk 60 százalékát négyzetesen vetik, az ösz- szes vetés 70 százalékán végeznek pótbeporzást. Valamennyi napraforgó-' és 11 ki gki cei'navetósükö a elvégzik a pótbeporzást A kukoricából a terv szerinti 11 mázsa helyett 12 mázsás termés elérését vállalják. Burgonyából 67 mázsa helyett 70 mázsát érnek el köeségt átlagként. Az állattenyésztés területén a szurvasmairhaállomáinyt 20 számainkkal, a sertésállományt 15 százalékkal növelik. A tyúkok után darabonként 00 darabos tojáahommot vállalnak. Jövő télire minden számosállatra a községben legalább 7.5 köbméter silót készítenek. A begyűjtési tervet állatból, tejből és tojásból a havi beütemeaés szerint mindig pontosan, határidőre teljesítik. A gabonaféléket a cséplőgéptől a begyüj'tőhelyrc viszik, a kapások begyűjtését pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára 100 százalékosan befejezik. A hodászi állami gazdaság versenyszerződéséről A hodászi állami gazdaság dolgozói folyó hó 23-án üzemi gyűlést tartottak, ahol versenyre hívták a megye valamennyi állami gazdaságát Az értekezleten minden üzem-ágból számos dolgozó tett vállalást, ámivél elő akarja segíteni a magasabb hozam elérését Nagy György agronómus váUalfca például, hogy a tavaszi kalászosok vefcő- magvúnak félét jarovizáltau testzik a földbe. Pótbeporzással, fej trágyázással rozsból 9 mázsás termést, érnek ei Széles Erzsébet dohánytermelési munka csapatvezető véL lalta, hogy csapata 7 mázsás dohánytermést ér majd él holdanként A törési és csomózást vesztésiét 5 százalékra csökkentik, a dohány minőségét a nmltévive! szemben 10 százalékkal javítják. Demeter József traktoros vállalta, hogy érv! tervét 140 százalékra teljesíti, az üzemanyagfogyasztásnál 5 százalékos megtakarítást ér el. Versenyre hívja a megye állami gazdaságainak valamennyi traktorosát Kiemelkedő vállalást tett Bokor János vezető juhász, aífci a többi juhászok nevében vállalta, hogy a bárány-hullást egy százalékra csök- kentik.Az anyajuhoknál 6 kilós, a kétéves Őrüknél 7, asz egyéves bárányoknál pediig 5 kilós gyapjú hozamot ér el. A tehenészetben PankotM Pál fejőgulyás vállalta, hogy Agafonova szovjet fejőnő módszereinek bevezetésével a jelenlegi 6.9 litere« átlagot 11 literre, az istáHóáUa - got pedig aa 5.7 literről 9 literre emeli. Éves versenyre hívta a gazdaság valamennyi fejőgulyását A fenti dolgozók vállalásához hasonló vállaló sóikat tettek a kertészet, a műhelyek és minden üzemág dolgozói, minek alapján a gazdaság elkészíti összesített vállalását és eljuttatja a megye valamennyi gazdaságához. é
