Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)
1953-01-22 / 18. szám
íl'T‘*RTöK 130 éve írta Kölcsey Ferenc Szatmdicsekén a Himnuszt Nagy kíiz .mek a téli motoros t ;pversenyen Kölcsey Ferenc, a nagy magyar reformkori költő 130 évvel ezelőtt, 1S23 január 22 én írta megyénkben, Szatmúrcsekön a Himnuszt, amelyet így címzett meg: „A ma- yyar nép zivataros századaiból”. Fájdalmas pesszimizmus borong a költemény soraiban és a magyar nép akkori jelenéről így ír a költő: ..Vár állott: most kőhalom; Kedv % öröm röpködtek: Halál,hórgés, siralom — Zajlik már helyeitek. S ah, szabadság nem virul. A holt na le véréből, Kínzó rabság könnye hull — Árvák hö szeméből”' Ez a borús, gyászoló hangulat nemcsak a Himnuszt jellemzi, hanem végigvonul Kölcsey egész költészetén. Nem véletlenül. A reakciós irodalomtörténet ezt azzal próbálta magyarázni, hogy a magyar nép „tragikus”, magárahagyott, egyedülálló nép Nyugat és Kelet határún, amelynek nincsenek fajrokonai, A szegény árvaság örökkévalóságának hirdetői azt mondták: ezt latta, érezte a költő s ezért volt pesszimista. Ez nyilvánvaló hazugság, hamisítás. Hu ezt mondanánk, akkor azt is mondanánk: Kölcsey nem volt lialadószellcmü, nem volt hazafi. Pedig éppen a fordítottja áll. Kölcsey haladószellemü tiazafi volt, aki látta a nemzet, az ország, a nép sok-sok baját és éppen ezen a sok-sok bajon' keseredett el. Volt min keseregni. .Jíomlasz magyar nép, romladozol hazám — És lassan örlö féreg emészt belöl...” — írta a költő 1821-ben, a „Rákos” című versében. A „Zrínyi második éneké”’ben így kiált fel: ,.T« W»d meg. 6 sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyei ózva nyög feléd! Mert. kánya, kígyó, féreg egyre támad — És marja, rágja, kebelét...” A féreg, kánya, kígyó nem valami, képzeletszülte szörnyűségek voltak verseiben, hanem Hám János, T’j- falussy Szatmárában, á íöklestirak és püspökök Magyarországában nagyon is valóságos jelenvalók. Szatm ár 1900-as monográfiája így ír erről az időről: „...1816-ban és 1811-ben az óriási szárazság miatt éhínség dühöngött... A sze ging nép, miután falujában semmiféle eledelt sem kaphatott , vándorbotot fogott s úgy vándorolt koldulva egyik községből a- másikba, míg az éhségtől összerogyott,.. 1817 ig egyáltalán nem szaporodott a népesség a sok háború, betegség és etetni csapás miatt ...” Persze, a legfőbb csapás az volt, hogy az urak kíméletlenül rabolták a jobbágyokat, a népet. Maga Kölcsey Ferenc mondott erről nagy beszédet az egyik szatmári megyegyűlésen, amikor a szatmári adózó nép szomorú állapotáról beszélt: Semmiben - sincs nálunk oly nagy s oly terhes fogyatkozás, mint ke- nyérnekvalóban...” És mintha ellnek a mondatnak lenne a folytatása a „Zsarnok” című verse: „Még egy falatja volt az éhező szegény nek, 8 élrablottad azt; Avult fedél őrá még a szelektől. Hideg vénei hajtőd ki onnan is. ..” Hogyne búslakodott volna Kölcsey, amikor nemcsak a főurak. főpapok szűk köre volt a haladás ádáz ellensége, hanem a haladásra hivatott középbirtokosok, megyei nemesek is nem egyszer fordultak szembe a nemzet érdekeivel. A szatmári nemesek visszahívták Kölcseyt az országgyűlésből, amelyen a költő mint a megye küldötte vett részt. Ugyancsak a megyei monográfia árulja el: „Kó7- cseytől rossz néven vették a túl nyomó, számban, levő konzervatívok, — kiknek mozgolódását az alispán tekintélye is támogatta -—, hogy az úrbéri reformok tárgyalása alkalmával oda. nyilatkozott, hogy az yúriszék megtartásában késle kedő földesúr perrel is legyen szorítható az igazság gyorsabb kiszolgáltatására. Azt hangoztatták, hogy ez. az indítvány veszélyes, mert elmérgesíti a földesúr és 'jobbágy, között le vő viszonyt... Szátrhdr rárrnegj/e különben ez évek alatt, politikai hitvallás dolgában, mindig Jánusföt mutatott. Rendes közgyűlésein... szabadelvű irány uralkodott... tisztújítás és követválasztás alkalmával, hallani sem akartak reformokról __” Nem csoda tehát, ha Kölcsey Himnuszán fájdalmas önmarcau- gotó keserű haza fiság vonul végig. Ennek a iiesszimlzmusnak a gyökere az volt, mint Bévay elviárs kifejti: „Kölcsey két. nagy népforradalmi korszakot kapcsol össze, de az egyikhez későn, a másikhoz korán érkezik.” Magyarországon Kölcsey idejé- lien a haladás és reakció hívei egy é.S ugyanazon rétegen belül álltak szemben egymással. A középbirtokos nemesség szolgálta ugyan a. haladást azonban volt reakciós vonása is jócskán. Kölcsey, amikor ii baladás ellenségeit ostorozta, saját masát, saját osztályát is ostorozta. Ezért a marcangoló önbírálat hazafias költészetében. S mert Kölcsey a nagy francia forradalom idejéhez már későn érkezett s mert lS48-hoz még nem érkezett el, s mert nem tudott kilépni a kor osz- táiyviszonyaiból — a népi erőkkel sem tudta megtalálni a kapcsolatit. Ilyen esetben a pesszimizmus szükségszerű. Kölcsey, ha nem is érzett együtt gondolkodásban, érze-' lemben osztályával, nem találkozz hatott a népi tömegmozgalommal — az eredmény a magányos elszigeteltség volt. Azonban, ne gondoljuk azt. iiogy Kölcsey megmásít- hatatlannak tartotta a zuhanást, a pusztulást. Korántsem! Mint ahogy még hallani verseiben az elmúlt francia forradalomról, ugyanúgy kicsendül balölük a közelgő 1S48 is. És ha több. mint egy évszázad Is telt el a Himnusz megírása óta, eljött a „víg esztendő”, amelyről a nagy költő álmodozott, amelyért. a nagy költő nemes érzelmeit adta, amikor: „...szebb ar cot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyűl, ki bájkörébe lép”. Népünk szabad és a Szovjetunió vezette népek nagy baráti táborában bizton halad a verőfényes szocializmus felé. A. felszabadító és kommunizmust építő szovjet nép példája pedig már felrajzolta előttünk a soha meg sem álmodott ragyogó jövendő képét. E fényes jövendőt építő szorgalmas, bizakodó magyar nép fülében ott csengenek bíztatásul á Himnusz költőjének szavai: ..Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!” S. 1. MADACH IMRE (Sxiiletésének sxáxhtirmínriidik évfordulójára) A z lSjJ-es szabadságharc le *■ verése után az elnyomás, a terror csendje borult az országra, libben a. csendben amikor úgy lát- s.ott, hoyy végkép elveszett minden, amiért népünk j8—49-ben küzdött, a magyar írók és költői egy kis csoportja vátlalUi azt- a nagy nemzeti felada-tot, hogy a szellőn, a. toll fegyverével folytassa, azt a harcot, amelyért valódi fegyvereket egyelőre nem leheteti csatasorba■ állítani. Ehhez az irótúborhos tartozott Madách Imre is. Társai közt: Arany, Jókai. Vajda János Mellett is különleges helyet biztosit neki ezt. hogy valametmyiük közt 0 küzdött a legszélesebb fronton. A körülmények nemcsak arra tették hivatottá, hogy' a magyar függetlenség gondola iát őrizze, hanem arra is, hogy Ideológiai téren folytassa Pető] i nemzedékének munkáját. Madách maya, középbirtokot, majdnem arisztokrata rangú családból származott, soha nem járt Ull az -rszághatá rokon, élete legnagyobb részét visszavonultan töltötte 'nógrádinegyei kastélyában, mégis eljutottak hozzá korának haladó törekvései. Mint nemzedékének minden valamirevaló tagja ő is jól ismerte a francia forradalom eszméit; megismerkedett az utópista szocialisták müveivel — de az önkényuralom éveiben végigülte — az ostromot is, amelyet az akkor divatos mechanikus materializmus folytatott az elavult vallásos idealista világnézet ellen. Mintán a magyar polgári fejlődést Világos és az önkényuralom erősen meglassította, Madáchra várt az a feladat, hogy a múltból ittmaradt feudalizmussal ás klerikalizmussal ideo- Tógiai téren leszámoljon, ff »sei az elgondolással kezdett, ■*-/ neki nagy műve „Az ember tragédiája” megírásának. Megalkot tg benne, Adóm alakjában, a ■ter- mészetfölötti világtól .elszakadó, saját lábára álló, sorsát irányítani akaró ember típusát, aki az élet lényegét a földi küzdelemben látja és itt ezen a világon keresi az i mberiség boldogságéit. Madách ebbe az egy miibe rengeteg eszmei robbanóanyagot zsúfolt, bele. Egyik fő gondolata, amely végighúzódik az egész művön, az osztályfársadal- makhnn, uralkodó népelnyoguís és kizsákmányoló- lelt idézése, — 1 e egyiptomi rabszolgát ár Vadalomban milliók szenvednek és halnak meg egy, miatt, a zsarnok fáraó miatt — de annyi évezreden át sem változik ez. a■ sors: Londonban,, a klasszikus kapitalizmus világában ugyanig]) nyomorog millió munkái* néhány gyáros miatt, az egész élet egyetlen nagy vét sár, s a sokat dicséi l szabadverseny ..kutyáiknak. harca a konc felett”. Persze, Madách nem ismerte azt az utat, amely a kapitalizmus vtil súgóból az emberiség szebb jövőjébe vezet. At szocializmusról c-sak polgári, el képzetesei voltak; a ledöntött vallásos világnézet helyébe nem tudott mást állítani, mint kora reakciós- polgári, természettudományéit. Innen vau az, hogy sein társadalmi, sem világnézeti téren nem tudta a döntő lépést igazéul megtenni; az ő A dómja „Az ember tragédiája” XV. színében megtörik, jeladja az önálló harcot és végül mégiscsak fölülről, tenncszolfölötti sugalmak- töl vár segítséget és irányítást. Következetesebb, teljesebb embernek mutatkozik Madách a poli tikai harcok terén. Ezt a Madchot ,f köztudat kevéssé ismeri, mert a Vasárnap délelőtt 11 órai nettel rendezte meg a Megyei T eveiési és Sportbizottság a téli ír cs terepversenyt. A verseny 52 1 léteres távján a versenyzők nagy leime: vívtak az első helyért, jnöson i-aav volt n küzdelem a ízt icentiméteres kategóriában, aho t versenyző küzdött az elsőségé A csúszós terep nagv feladat elé etta a 21 versenyzőt, s mindeze (lenére legtöbbjük megfelelt a köve ínyeknek. A nyíregyházi sportki jn kívül a kisvárdai Vasas sn i>r is képviseltette magát a téli epversenyen. Eredmények: 100 köbce téteres motoroknál: 1. Hell József y. Petőfi) 1:34. 2. Máté János ,Nv. Építők) 1:55. 125 köbcentiméteres meiei-cknál: 1, Nemes 1:07.40. 2. Celák 1:12 3. Kozsla 1:15 45. 4. Rákos 1:20.55 5 Erdélyi 1:30.55. (valamennyi a Nyíregyházi építők versenyzője) 250 kbc-s mo*orcí.ná!: 1 Muovecz (Ny. Zalka Máté) 1:18.35. Az elsőnek öeíutó Nagyot a versenybíróság törölte a versenyből, mert az útvonalat megrövidítette. 350 kem-s motoroknál; 1. Váradi (Ny. Építők) 1 133 cs. 500 kbc-s motoroknál: 1. Cola (Ny. Zalka Máté) 1:57. Csapatversenyben: 1, A Ny. építők A. csapata, 2. a Ny. építők B. csapata, 3. a Ny. Petőfi A. csapata lett. GYŐZELMET ARATTAK AZ NY. DÓZSA ÖKÖLVÍVÓI DEBRECENBEN A nyíregyházi Dózse ökölvívó csapata a debreceni Dózsa ökölvívó csa. patához látogatott el, A nvirogyhá-í öklötök jó küzdelem után 10:6 arányú győzelmet arattak a d’breceni Dózsa csapata ellen. Méhész ll. pontozással ..győzött Sör ei'en, Stüis ugyancsak pontozással verte a debreceni Bsccict, Baranyai vereségei szenvedett Elektől. Tóth gyö-e’rnst aratott Major eílén. Méhész I. nentozásc3 vereséget szenvedett Major II-tel. Ez - mérkőzés igen szén küzde'met hezt' A Itt. menetben Major kétszer is megroggyant, azonban ez nem volt elég a nyíregyházi tíú győzelméből, mivel az első két menetben Major nagy előnyre tett szert. Bisz'ruoz nsn- tozásos győzelmet aratott Pásztor ellen. Cinciéit legyőzte a debreceni Horvá-h. Cyüra 11. hatalmas küzde. lemben aratott győzelmet Kocsis el- Sen. RÖPLABDA A Borsodmegyei TSB mellett működő társadalmi röplabdaszövetség Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs megy legjobb férfi és női csapatainak részvételével terem-röplabtiatornát rendi'*- Az egyfordulós tornán a férfiak csoportjából Borsod megyéből a mi:kolci Lokomotív, a miskolci Haladás, a diósgyőri Kohásza* és a Vasas, .dtó.s- győri Vörös Csillag csapata. Hajdú mérvéből a debreceni Lokomotiv é-: a debreceni Haladás. Heves megyébe! az egri Dózsa és az egri Haladás, Szabolcs megyéből a kisvárdat Fáklya és a nyíregyházi Építek csapatai vesznek részt. A nók csoportjában Borsodmsgyébal n miskolci Lrk tnotlv ős a diósgyőri Kohászat. Haidu megyéből a debreceni Lokomotív, Heves megyéből az egri Haladás, Szabolcs megyéből a nyíregyházi Építők csa. jatai vesznek részt a tornán. A torna első mérkőzésén a diósgyőri 'ícbászat női csapata látogatott él Nyíregyházára az építők női csapa, iához. Vasárnap, 18-án a lánytantto- noképző tornatermében lejátszott mér- kozécen rz énííök csapata a következő összeállításban vette fel a küzdelmet: Nésvesi, Mészáros^ Nagy. Kelé- mne, Gál, Kenyeers. A 2x20 percből álló játékidő alatt szép játék és nagy küzdelem alakult ki. a nyíregyházi építők csapata komoly clientele volt a több játéktapasztaláttal rendelkező liósgvnrieknck. Vc.^eredmenvban szoros küzdelem után a diósgyőriek 3C*47 rrányú győzelmet arattaU. Két háttel ezelőtt kezdődött e! Nyíregyházán a városi TSB által ren- ■iezott telj rön!abda-tere—v*«inrkság. A terembaj noks.ág nagy népszerűségnek örvend. Fejlcrióct bizonyít az is, hogy míg az 1952-es bajnokságon csak öt férfi és öt női csapat indult, a most megrendc-'etí téli teremb'-jnchsagof: már 10 férfi és 10 női csapat vesz reszt. A fegyelem terén is nagy javulás tapasztalható. Előfordul azrnban még olyan eset. mint az Építők II- 'érti csapatánál, hogy a mérkőzéseken nem jelennek meg. Nem iehet elhinni azt. h^gy az Építőknek nem lenne megfelelő második csapatuk, mely indulhatna a bajnokságon. De hr valóban nincs, akkor a vezetőség miért nem foglalkozik a fiatalokkal az utánpótlással?! A vasárnap lejátszott mérkőzések eredményei a következők: NagykáMói Kinizsi—Ny. Fáklya 85:30, Ny. Lokomotív—Ny. Petőfi 52:50, Ny. Zrínyi Gimnázium—Ny. Előre 78:30. A férfi csapatok közül a Spartakus 52:50 arányú győzelmet aratott az MTSE ellen. A Petőfi—Építők II. mérkőzés elmaradt, mert az Építők II. csapata nem jelent meg. Fordítson nagyobb gondot a nyíregyházi Vendéglátó Vállalat a dolgozók kiszolgálására maga korában eleinte nem jutott a nyilvánosság elv. íróasztala fiókjába rejtette azokat a versen, amelyekben a szabadságharc magyar honvédéit énekli, meg, s azokat a .«.? at ifik tut följegyzéseket, amelyekben Ferenc József önkényuralmát leplezi, le. i gyancsak n maga száméira irta. hiszen nem. is hozhatta, akkor nyilvánosságra, azt a gyilkosán ötletes szatírát a- flach rendszer ellen, amelynek címe „A civilizáló)''. ,-lr osztrák elnyomó hatalom azzal igyekezett, magyarországi uralmát igazolni, hogy a nyugati, utagasabbrendü civilizációt Ierjeszti nálunk. Madách remek fölénnyel mutatja be: milyen is ez a, hires civilizáció igazéiban. Bach miniszter taligás, vándor képében vonul be í Magyarországra, zagyva bölcseiké. j (lést bürokráciát és poloskák ha-, dánt hozva, magával. C'z a politikus Madách, a, megalkuvás ellensége, akkor jut cl a nyilvánosság elé, amikor a híres 1861 es országgyűlésre Nógrád megye követének választja. Beszédét mond választói előtt, felszólal, az o-rszággyülésen is, mindkét beszéde a kiegyezés rendíthetetlen ellenségének mutatja be. ,,Egyezkedni annyit tesz, mint kö vetéléséből is engedni akarni, a ■mi követeléseink pedig épp úgy nem lehetnek engedés tárgyai, mint a lenni vagy nem lenni, mint az élet és halál.'' Abban a harcban, amely ekkor indult a megalkuvók és az igazi f/S-asok közt, mén- nem tudott részt venni: megakadályozta betegsége és korai halála. > Születésének százharmincadik évfordulóján a )nagyar irodalom egyik nagy eszmei alakját és a J8 as ess- mékliez ragaszkodó, zsarnokgyvJöiő poli tik üst ünn ep cl jü k.-Népi államunk nagy gondot fordít arra, hogy szocialista kereskedelmünk kielégítse a dolgozók igényeit. Kereskedelmi vállalataink kötelessége, hogy gondosan, figyelmesen és udvariasan dolgozzanak boltjaik alkalmazottjai. Ezért kötelezte állatnunk a kereskedelmi vállalatokat a panaszkönyvek r nd- szeresitéséne. A panaszkönyv fontos eszköz arra, hogy a dolgozók ellenőrizzék a kereskedelmi vállalatok és boltok munkáját, megírják bíráló véleményüket. Ennek ellenére a nyíregyházi Vendéglátóipari Vá Illat még most sem függesztette ki a panaszok lejegyzésére felhívó hirdetményeket. Több üzletben a panasz-könyveket sem tették ki. Az Állami Kereskedelmi Felü-gyeiöseg ellenőrző munkatársai egyes bonokban ugyanakkor visszaéléseket derítettek fel. A 3. számú boltban az italokat nem mérik ki pontosan, jelentősen megkárosítják a vendégeket. Az ellenőrök utasították ,a bolt vezetőjét és a vállalatéit a pontos mérésre és kiszolgálásra. Ennek ellenére ebben a boltban továbbra is becsapták ti vendégeket. A felügyelőség az Italiuérőt, tíz üzlet ellenőrét, a vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét,. . a vállalat igazgatóját rrodbirsággii bűntette. Kon ez Sándor ÁH. Karesk. Felügyelő'. A nyíregyházi rádió mai műsorából A nyíregyházi rádió mai műsorában I Az ifjúsági rádióban az ipari ta«u- I ózli a Néplap vezércikkét, a megye J lók életéről lesz szó. Zenei műsorban bíróit, riportot közfii a jáksi Szabad / az ifjúság cianait közvetíti a rádió. Nép tszcs-be belépett Hardi lűtyánrói I ^údsóinűijjoi'-JANUaR 22. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁUIÓ: 5.00—8.30-ig : Beemeli zenés műsor n munkába induló dolgozóknak 5.3U: Hírék. Lapszemle. 6.00: Falurádió. 6.45: A .Szabad Nép mai vezércikke. 7.45: Miről írnak az üzemi- lapok 11.30: .Tóska. Elbeszélés. 12Í00: Hírek. Hangos n.i- í?áer. 12.30: Lengyel forradalmi és torn égd a tok. 13.00: Szórakoztató magyar muzsika. 14.00: Időjárás- és víz- áLás.ielöntés. 14.15: A Rádió Gyermekújság1 műsora. 14.50: A kuniékor dalaiból. 15.50: Egy nagy építkezés hajnalán Irodalmi műsor. 16.00: Jío. leten kél a nap. 16 30: Labancok ostora. Előadás*. 16.45: Vidám hanglemezek. 17.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 17.15: Az Ifjúság hangja. 17.c>5: Jó munkáért . szén muzsikát! 18.00: A Néphadsereg híradója. 19.00: Hangos újság. 20.00:: Hírek. 20.10; Az elvarázsolt kastély Opera. 22.00: Hírek. Sport. 23.20: Szórakoztató zene. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek. 6.45: Jó reggelt. gyerekek! 7.00: Vidáman élünk... 7.35: Színes zenekari muzsika. 8.3:0 A XIX kongresz- szns zászlaja alatt. 8.40: Filmzene. — 9.20: A. Gyermekrádió műsora 9.40: Lenjn-dalok. 10.10: Hanglemezek. — 10.50: Lakatos Vince és zenekara játszik. 16-00: Úttörő-mikrofonnal az országban. 16.20: Bavel műveiből. — 15.35: Hanglemez. 16.10: A “Magyar .Rádió kmigyültese játszik 17:00: Zenekari hangverseny. 17.30: Hírek. ^— 17.40: A Falurádió előadása. 1?;35: Az előadóművészét mesterei.- 18.10:‘Az ötéves terv nyomában! 18.45: . Szív küldi; szívnek szívesen. 19.05: Tok: Horváth Gyula és zenekara játszik 19.35: Lengyel tánczer;e. 20.15: Sport- negyedóra. AFRÓHIKDETÉSEK Mátészalkai községi tanács értesíti az érdekelteket hogy Mátc^zalVá Községben az országos állat- és kirakóvásár január 26-án. hétfőn lesz megtartva. melyre vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. Cerenda és cserép eladó.. Lilíófn- utca 39. . Hétfőn délután egy fehete-tarka hasas koca elbitaíigolt Dimitrov-Utca 81 alól. SZABOLCS-SZATMÁM NÉPLAP Felelős szerkesztő Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség : Nyíregyháza' Dóz?a György-u. 5. fel.': 13-70 32 77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u 1 — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármógyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza F. V.; Szilágyi Józseb 4
