Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-21 / 17. szám

N ß V h A V 3058 JANUAR 21, SZERDA Termelési terv a szocialista gazdálkodás feltétele A szocializmust építő népi demo­kráciánk gazdasága előre kidolgo­zott tervek szerint működik. A terv a népgazdaság valamennyi ágára, így a mezőgazdaságává is meg- szabja a feladatokat. A nagy Álla­mi tervnek a térmelőszövetkezeti tervek szerves részei. A termelő­szövetkezeti tervek a szövetkezeti gazdaságokat összefüggésbe hozzák, K* lei ijesztik az egész mezőgazda­ság tervébe. A tervkésatés oem csak a népgazdaság tervének végrehaj­tása szempontját iól fontos, iianeni az üzem, a termelőszövetkezet sem működhet jól terv nélkül. Sztálin elv társ 1933-ba n elhangzott meg­állapítása a kolhozokról: „Föld­művelő nagygazdaság, amely a pa­raszt gazdaságok százait, sőt nem ritkán ezreit öleli fel, nem lehet tervszerű vezetés nélkül.” — ez ugyan így vonatkozik, a mi ter­jnel övszövet kereteink re is. A termelőszövetkezetek és gép- á.l.lo mások élenjáró dolgozóinak 1951 decemberi tanácskozása is a tervszerű gazdálkodásra hívta fel a- termelőszövetkezetek figyelmét, A jól elkészített termelési terv gyakorlati segítséget tid a termelő- &zövetkezetek vezetéséhez. A ter­melőszövetkezetek megszilárdító sá­riin évről-évre nagy jelentősége van & termelési terveknek. Az el- múlt évek tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a termelési tervek készítése és végrehajtása a ter­melőszövetkezetek többségét meg- tanította a nagyüzemi gazdálkodás módszereire. A laskodi Vouosilov, a kocsordi Vörös Csillag, vagy a vasmégyeri Micsurin termelőszö­vetkezetek tervezései reálisak vol- lak, többé-kevésbbé végre is hajtot­ták ezt az elmúlt évben. Ezeken kívül még számos termeíőszövetke- /.éti csoportban vált a gazdálkodás vezérfonalává a terv. Ahol a ter­vet nem csak a vezetőség készítette és ismert, hanem a tagság is ott volt a készítésnél, ott a tagok is harcoltak annak végrehajtásáért és nem maradt el az eredmény. Azokon a helyeken, mint például a mátészalkai Zalka Máté terme­lőszövetkezetben, ahol nemcsak a •tagság, de még maga a vezetőség sem ismerte kellően a tervet,* sőt a készítését is csak szemlélte (a mezőgazdasági technikum hallga­tói és tanárai készítették a tervü­ket) egész évben elő sem vették a tervet, fejetlenség, zűrzavar volt minden munkájukra jellemző. Nem az volt a baj, hogy a technikum tanárai ,és hallgatói segítettek, ha­nem az, hogy a tagság és a vezető­ség nem vett részt az elkészítésé­ben. A múltén tervkészítést pél­dául a jármi Sztah-auov termelő- csoportban még a vezetőség is csak valami „szükséges rossznak” látta, amit meg kell csinálni, mert a já­rási tanács követeli, de célját nem értették. Az Ilyen esetekért tertué* ■-zetesen a tervkészítő agronőmu- sok és járási mezőgazdasági osztá­lyok is felelősek. A legszakszerűb­ben elkészílelt terv sem ér semmit, ha az a fiókban porosodik. Az 1953. évi tervek most készül­nek' termelőszövetkezeteinkben. A múlt őszön, mindern termelőszövet­kezet készített egy előzetes terv- javaslatot, aminek figyelembevételé­vel a járási tanács mezőgazdaság: osztályai megadták a tervkészítés hez szükséges számokat, tervfel­adatokat. Az 1958. évi termelés’ terv fő célkitűzése a hozam növe­lése. a magasabb jövedelem elérése, Gerd elv-társ a múlt év november 29-i beszédében is a hozam növelő síét állította, főfeladatiként a mező­gazdaság elé. A termelési tervek­ben biztosítani kell. hogy a terme, lőszövctkezoit az állam iránti köte­lezettségének maradéktalanul l ie­get tehessen, ezenkívül a termé­nyeikből, termékeikből szabad piac­ra is jusson. Az 1953-as terv készítésével egy- időben minden termelőszövetkezet­ben, csoportban el kelt készíteni a bevétel-kiadási előirányzatot. A •bevétel-kiadási előirányzat njegrnu. tatja, hogy a termelési tervek maradéktalan teljesítése esetén mennyi kiadáfea és mennyi bevétele lesz a teniHílőszöveík'e/.í tuek. A bevétel-kiadás előirányzat készt- tértivel felmérhető az egész évi működés. Megmutatja azt, hogv melyik termelési. ágban kell a be­vételt, tehát a termelést növelni és mivel egy Időiben készül a terme­lési terv és az előirányzat, e. sze­rint lehet a tervet módosítani. A kötelezettségek és tartalékolások levonása után maradandó összeg- bői méglátja a termelőszövetkezet, hogy mennyi lesz a jövedelme, de minden tag láthatja, hogy mennyi lesz saját jövedelme, ha teljesíti a ráeső munkaegységeket. A termelési terv egyik döntő része a növény termelés. A növény- termelési tervek, akkor helyesek, ha évről-évre nagyobb követelmé­nyek elé állítják a növenytenaasz- tőket.. Nekünk .minden éviién több mázsa gabonát, takarmányt és egyéb terményt kell egy hold tőid­ről begyűjteni. A tervben elő kell írni a szükséges agrotechnikai, el­járásokat. új módszereket, amelyek végrehajtását tegyük törvénnyé. Az olyan munkáknak, mint a tarló- hántás. nyárvégi trágya hordás, mély-vetőszáutás, mindnek szere- pel ni. kell a termelési tervben. Az elmúlt aszályos esztendő nagy is­kola volt termel ős zo vet k'zeteiu k számára. Amelyik csoport ezeket az alapvető agrotechnikai előíráso- kát betartotta, ott magas termés­eredményeket értek el. Az alapvető agrotechnikai eljárások mellett meg Íveli tervezni az új módszerek bevezetését is és ezeknek az elvég­zéséhez szükséges munkaerőszükség­letet. Az Ilyen módszerek, mint pél­dául a négyzetes vetés pót bepor­zás, fészektrágyázás 2—3 mázsa- val emelték holdanként a termés­átlagot. Az aszályelleni legbizto­sabb védekezés az öntözés, ezért ahol csak mód van rá, termelő- szövetkezeteink tervezzék meg a helyi öntözést. A jövedelem emelé­sén 2k az öntözés mennyire az eme­lője, mi sem bizonyítja jobban, mint a kocsordi Vörös Csillag, vagy a nyíregyházi Dózsa termelő- szövetkezetek zárszámadási adatai. A gépállomások az 1953-as esz­tendőben tovább növelik géppark­jaikat, így a termelőszövetkezetek a tervkészítésnél minden géppel végezhető munkát úgy tervezzenek, hogy azt a gépállomás gépeivel vé- , ;eztessék. A gép n:ui csak olcsóbb, j lanem jobb munkát is végez, mint i ló-, vagy ökörfogat. A talajmü- ,elő géiielt mellett különféle vető- illet őgépek, gépi ekek a pák, kitltu- .á torok és ara tógépek százai érkez­nek megyénk gépállomásaira. Ha a gépállomások gépeire tervezik és azzal is végeztetik a tennél őszével- kezetek a munkálatokat, kétszeres jövedelemtöb'WetlK'z jutnak: a gép. művelés után több a termés, a munka elvégzéséhez kevesebb erű- béri erőre van szükség, tehát ma­gasabb Tesz a munkaegységeik ér­téke. A növénytermelés jó megszór ve- zése mellett különös gondot kell fordítani az állattenyésztési terv készítésére. Az állattenyésztésben a hozam növelése mellett az állat­állomány számszerű növekedéséi, is elő kell írni a tervnek. Az állatte­nyésztés munkaerő tervének készí­tésénél figyelembe kell vermi a fej­lett zootéchnikát. A háromszori fejős, a tőgymasszázs, az iúntásos borjúnevelés valamennyi szerepel­jél! az állat tenyésztési tervekben. Az eredmények fokozásának egyik feltétele a megfelelő takarmány­alap biztosítása. Különös gondot kell fordítani váz. évelő takarmány- vetések szaporítására. Azonban a zöklf utászai agot, a siló tölteléket ez- ael még nem pótolhatjuk. Minél nagyobb területre kell tervezni másod vetést és az őszi silózási ter­vekét is az ideinél magasabbra ter­vezzék szövetkezeteink. A. beruházások tervezésénél a legszigorúbb takarékosságot tart- Síik szem előtt a lermelőcsopoitok, különösen takarékoskodjanak az ahyagók felhasználásánál. Az épít­kezési terv-:!; készítésénél az állatni . er viel adatok alapján meg kell ter­vez. ni az állatók elhelyezéséhez szükséges istállókat, valamint a gazdálkodáshoz szükség-s egyéb épületeket. Megfelelő és olcsó épii- leteket kell tervezni, niert így le­hat megtakarításokat elérni, mely­ből újabb beruházások megvalósi- tása válik lehetségessé. Arra kell törekedni, ha meg vau a mód rá. hogy helyszínen égessenek téglát a termelőszövetkezetek. A tervkészítések során meg. kell szilárdítani a gépállomások terme­lőszövetkezetek kapcsolatát, ezt a kőt szektor összehangolt terve meg is követeli. Amikor a termelési terveket a járási tanácsok véglegesítik, utána minden termelőszövetkezetben terv- Ismertetö értekezleteket kelj tar- tani, ahol a tagság hagyja jóvá az évi termelési tervet. Az értekezle- <>k után a tervet fel kell bontani brigádokra, mu okacsapa tok r a. majd egyénekre. A terv csak úgy lesz a szocialista gazdálkodás felté­tele, ha minden tag egyformán har­col a végrehajtásáért. Nagy feladat vár czieii a területen a termelődő- Vetkezeti kommunistákra, népneve­lőkre, akiknek a tervek ismerteté­sére és teljesítésére mozgósítani kell az egész tagságot. Major Zoltán megyei tanács mg. oszt.- tér vceoport vezető je. ICádióműsor A Pártoktatás Háza hírei JANIUR 21. SZERDA KOSSUTH-RÁOIÓ: 5.00—8.30-ig : T.’eügeli .zenés .műsor a munkába in­duló dolgozóknak 5.30; Hírek. Lap­szemle. 6.00: Falurádió. 6.45: A Sza­bad Néu mai vezércikke. 7.45: Leve­lezőink jelentik. 11.50: Legyünk olya­nok, mint ők voltak. Könyvrészlet. — 12.00: Hírek. Hangos újság. 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara ját­szik 13.00: Reményi Vera lengyel müveket zongorázik. 15.15: Laezkó Mária énekel. 13.30: Régi orosz forra­dalmi dalok. 14.00:, Időjárás- és víz­iül áai elöntés. 14.15: Hanglemezek. — 14.30: Ravel; Lúdanyó meséi.' 14.50: A magyar néphadsereg szimfonikus zenekara Játszik. 13.00: Uttörő-liír­SZABOLOS-SZATMÄRI néplap felelős szerkesztő : Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség : íNyíregyháza Dózsa Gyorgy-u. 6. Töl.: 13-70 32 77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmarmegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza Dózsa Oyörgy.iltca 5. szára. I' Szilágyi József. adó. 15-30: A R-yőzelem útja — szim- tónikus költemény. 15.50: Irodalmi ínű&or Lenin halálának évfordulóján. 16.20: A Magyar Rádió ajándékmü- 6ora. 17.00: Hírek. 17.15: Haiurleine- zck. 17.30: A békéidből* országaiban. Előadás. 17.45: Szív küldi szívnek hívesen. 18.10: Építjük a nép or- szagát. 19.00: Hangos újság 20.00: Tíz nerc külpolitika 20.10: Egy falu — egy nóta. 20..35: Belgrádiján tör- térit. Elbeszélés. 21.00:- Hangverseny Lenin emlékezetére. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: Hanglemez. 22.55: A Ma.gyár Rádió népi zenekara, játszik. 24-00; Hírek. APRÓHIRDETÉSEK ‘ Alig használt hálószobabútor olcsó áron eladó. Kéz utca 1. Aulei- irodai írógép eladó. Soltész Mihály utca >> , A Nyíregyházi Cinészkisipar. Termelő Szövetkezet Bercsényi utca 4. szám alatti üzemében MÉRTÉK UTÁNI CIPŐK hétköznanokon 7 órától 12 óráig rendelhetők, VEZETÖSÉC. Ma délután ti árat kezdettel: „Az új begyűjtési rendelet” cím­mel előadást tart Kállai Sándor elvtárs, a párt-, állami és tömeg- szervezett funkcionáriusok, tanács dolgozói ős kisgyüléselőadók ré­szére. Csütörtökön, 22-én 6 órai kezdet­tel: „Az áru és érték” címmel elő­adást tart Bálint Lajos elvtárs, a II. éves fcáderképző tanfolyam propagandistái és hallgatói részére. Pénteken, 23 ón 6 órai kezdettel: „A szovjet diplomácia, harca a íre­kéért” címmel előadást tart Ko­vácsvölgyi Sándor elvtárs, a fegy- v'-t-cs (karhatalmi) szervek részére. A ká(lerképzőtanfo 1 yam párttör- léneti sztikos másodéves hallgatói átvehetik az útmutatót „A politi­kai gazdaságtan néhány alapfo­galma” c. anyaghoz a l’ártoktatás Házában. 27 e§aiá(ida! növekedett a szövetkezeti parasztuk száma a kemeeseí járásban A keinecsei termelőszövetkezeti já­rásban azok a dolgozó parasztok, akik tavaly meg egyénijéig gazdú-kod- .ak, most eg y más u tán lépnek be* a «zzöveJkie'ZiGite.k’oe. A meglövő ternvE- .őcsoportok eljmuit évi eredményei .lyamúu. győződ teli meg ezek a dol­gozó paa'íiS'Zt’O'k a nágyiizeun" gaz JáHcotlás előny® tői. Ezt bizonyítják a teMtainyai Bäke twmeÄ-soport újbsi'épőiiník nyilutfcoaauiai is. Csá­ki József 4 holdas dolgozó pur-asst például belépésekor elmondta, hogy ...a térimelőesopolábain az aszúiy el- 1 epére jjs sízép értek el. Egyetlen egyéni paraszt sem tudott búzából 12—14 mázsát aratni hol- datóint, minit ahogy a Béke tszcs, hígjai.” Szabj Sándor 9 és félholdas (lol- gőzé iia.’-'a.szt.' újbelépő pedig arról beszélt, hölgy jövőre ő is kér db/r- mót aikiaa* ölni, miint az elmúlt év­iiéin a termeXőC"OiM>rt c. i.kneui min­den csüktdj a. S / alx> iS ander nem­pírt jövőtivi jó jövedelmét, hogy lieviWe 9 és fél holdját, hanem az- atí is. hogy minden gazdasági féb szerelését és a háztáji 1 gaadiárisúg:- ban megtűr tot r jóssoágoin kívül 'Sät' la'tait is bevitte a • szöv^tikiezie^he,. E'zen felül munkájával is fog lut’~ col ni a jó ered mén j*ekér t. Szabó Sándor elmondta még azt is, liogy bizony nem kis irígyséijgel néztőlc' a Béke tszcs. tagjaíM, akik alig győzték haza hordani a sok ter­ményt, amit munkájuk 11 iá>n kíi;)'- ta-k. Volt olyan szomszédja,, aki csa.k búzát 18 mázsát vitt háza. szövetkezetből. Ezen felül bővet* vitt még tengerí-t, krumplit, árjúb és egyebeket. A gégényí, még eddig egyétiilfg dolgoz* parasztok is egymás nfán"‘: vniasztj{ik a szöwtkeleti életet.', .i járás területén rövid idő alatt -7. család lépett a szövetkezetekbe. —- Legtöbbjük Telök tanyán és Gé- génybén - választotta a szövet kezaU litert. I csak azzal akarja elősegíteni,a csa­li nyirhéHeki, tiszadobi és vásárosnaményi erdőgazdasági üzemeyysegeK súlyos lemaradással záriak a muii eszienoöt Fejlődő Iparunk, különösen bá­nyászatunk, építőiparunk és vasűt- jpítkezőseink megnövipkedett tervei aagyobb feladatot rónak erdőgaz­daságainkra, de hozzájárul ebhez lolgozóink életszínvonalának emel­Kedése folytán megnővékedett tü- lelőamyagszlikséglet is. Az erdőgazdaságoknak a megnö­vekedett tervfeladatot a rossz idő­járás folytán nehéz körülmények között kell végrehajtani, különösen a felázott erdei utak okoztak sok problémát. Ahol jól szervezték meg a munkái, mint a baktalórúnt- házi erdőgazdasági üzemben, le­küzdötték a nehézségeket: és tervü­ket túl is teljesítették. A bakta- lórántházi üzemegység az 1952. évi negyedik negyedévi tervét 107 szá­zalékra teljesítette. Az tizemen be. lül voltak olyan munkacsapatok, mint Kiss József munkacsapata, amely a fakitermelésben 119 szá­zalékot ért el, Bellus József mun­kacsapata pedig 110 százalékos át­lag eredménnyel zárta a múlt évet. A rossz útviszonyok ellen éré RuÜa József lőfogattal szállítási tervét 110 százalékra teljesítette. A bakfalórántházt üzemegység terrteljesífésűnek „titka", hogy jó a kaipcsolata a járási szervekkel és a dolgozókkal. A dolgozóknak biz- osítják a munkafeltételeket és kü­lönös gondot fordítanak a szerszá­mok karbantartására. A dolgozók ismerik terveiket, így van alap arra, hogy aktív verseny alakuljon ki közöttük. A baktalórántházi üzemegységhez hasonlóan jól telje­sítették még tervüket a nyíregy­házi és ti'borszállási üzemegységek Is. A tiszadobi üzemegység azonban negyedik negyedévi tervét mind­össze 53 százalékra teljesítette. A tiszadobi üzemegység vezetői min­dig csak ígérgetnek, de annál ke- vesebbet; cselekszenek. A munka­erő biztosításánál megelégedtek ne.- zal a ti.szadobiak, hogy a szerztí­.lést megkötötték. Ha a munkavál­laló nem állt munkába, azzal már kevesebbet törődtek. A nyírbéiteki üzemegység 54 százalékra teljesí­tette negyedik negyedévi, tervét.- A nyírbéiteki üzemegység dolgozói több száz köbméter bányafával adó­sai az államnak. Vajjor* hogyan szív­lelik míg a nyírbéiteki üzem vezető: Gerőelvtárs beszédét, melyben hang* súlyozta, az alapanyagipar terv- teljésitésének döntő fontosságát. A nyírbéiteki vezetők ezt a beszédét elengedték a fülük mellett, mért különben a bány'ák rendeléseit min­den áron teljesítették volna. A vásárosnaményi üzemegység ' sem sokkal jobb eredményekkel dieíié* kedhet, mint az előbbi kőt üzem, tervét 64 százalékra teljesítette. Vásárosnaményban többek között hiányos volt a dolgozók elszálláso­lása, ami a terv teljesítést befolyá­solta. Az egyes dolgozókra eső terviéi* jesítés még a legjobb gazdaságbán sem éri el az előírt normát. Az egy főre eső alacsony termelé­kenységi százalék egyik okozója a rossz inunkafégyélem. A dolgtfeók nem jelennek meg pontosam a hiún- kahelyeken, ha ott vannak is, igém sok a ,*meLegedési idő’’ és korán „esteledik*’. Sok az olyan lógós, aki csak azért jár, hogy a természet­beni járandóságot megkapja. A pártszervezeteknek, az üzemi bizottságoknak sokkal jobb felvi­lágosító munkát kell végezni, an­nak érdekében, hogy a munkafe­gyelem megszilárduljon. Az üzemi bizottságok a szociális juttatások „kiharcolása’’ mellett gondoskod­janak a munkuverseny szerve­zésére is. '* Doinbrddy Lajos, a nyílegyházi erdőgazdaság termelési előadója. A Szabad Föld Téli Esték eredményei és hibái a fehérgyarmati járásban Rákosi, Horváth elvtársiak be­szédeit, a XIX. pártkongresszus anyagút tanulmányozva látjuk hogy milyen fontos a tömegek ne­velése, öntudatuk fejlesztése. Dol­gozó parasztságunk látókörének ki- szélesítését szolgálják azok az elő­adások, melyek a Szabad Föld Téli Estéken hangzanak el. Az előadásokon megismerik a hallga­tók a XIX. kongresszus világtör­ténelmi jelentőségét, a Szovjet­unió hatalmas eredményeit, megis­merkednek a szovjet agrotechnika előlijeivel s mindazokkal, melyek megkönnyítik a munkát és tovább fejlesztik az eredményeket, 8 ép­pen ezért nagy gondot keil fordf- cam! az eloc dúsok ro sgszer vezó > é re. Járásuntk og’y-es községeiben, ahol a párt, a tanács, valamint a köz­ségben dolgozó hepművölési munká­sok szívügyüknek tartják a dolgo- zók nevelését, szép eredményeket érnek el a Szabad Főid Téli Esték előadásaival. Cégénydányád, 'Xu- nyogmatolcs, Fehórgyarrnat, Tttrrl- cse, Tlszncsécsc községekben a dol­gozók szívesen Látogat jóik aiz elő­adásokat. Az előadások niegézerve. zésére nagy gondót fordít, a #árt és a tanács. CégénydányátDn .előre tudatosítják a község dolgozóival az előadás címét, elmondjak, hogy milyen kultúrműsor vagy. diavetí­tés lesz. Az etóaOú^o'kivi meghívó kát készítenek és meghívják a község dolgoizólt. Nem (llésekcd- het jó eredménnyel Kisnatuény, Kölese, Kömörő, Csáholc, ezekbe u a községekben scfckal nagyobb gon­dot kell forűitani a vezetérknek a Szuibad FöLd Téli Estek: iuegsaer- veziésóre. SoHükal jobban keli dol­gozóiak Tiszák ói*ód, Mllota.Tisza- becs községeknek te. OmVódi Károly, járási tanács, népművelés előadó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents