Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

1353 JANUAR IS, VASÁRNAP n r. i’ i, a r fiz istáflótrágya kezeléséről és felhasználásáról tartsttak megbeszélést a legutóbbi ,,Néplap-csütörtök“ résztvevői Az elmúlt csütörtökön élenjáró termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból brigádvezetők, ag ronómusok jöttek össze, hogy megbeszéljék a helyes trágyake­zelés és felhasználás módjait. Az ankéton a megyei tanács íőagro- nómusa. Juhász Sándor elvtárs tartott előadást. Az előadás bevezető részében Juhász elvtárs idézte Rákosi elv­társ parlamenti beszédének a trá­gyakezelés hiányosságairól szó’ó részét. Rákosi elvtárs megállapí­tásai országos érvényűek; Sza- bolcs-Szatmár megyében még en­nél is sokkal rosszabb a he'yzet a trágyakezelés terén. Hiba van a műtrágyák felhasználásánál, keze­lésénél is. de legjobban elhanya­golt az istái’ótrágya kezelése. Az istá’lótrágya az egyedüli, amelyet teljes értékű trágyának nevezhe­tünk. Az istállótrágyában a nővé nyéknek szükséges tápanyagokon kívül a talaiszerkezet megjavítá­sához szükséges szervesanyag Í3 megtalá ható. Istállótrágyával a túlkö’ött talajt 'az'bbá tehetjük a laza homoktalajt pedig kö'öt- tebbé változtathatjuk a talajba vitt humusszal. Juhász Sándor megyei tőagronómüs az istáiiáirágya kezeléséről Az istáliótrágya kezelése már az istállóban kezdődik. Az islálió- trágya minősége függ az alom minőségétől is. Az a fon.os, hogy a híg urü.ékből az aommal minél többet tudjunk felitatni. Legtöbb nedvességet a szaima úgy tud ma­gába venni, ha felaprítjuk, szecs kázzuk. A trágyalé alommal vaio felitatásának egyik módja: ahol erre lehetőség Van, az állás a.jára tőzegkorpát kell hinteni és erre terítjük az a»mot; ezzel az eljá­rással a legtöbb hígürüléket tud­juk felszívatni. A hígürülék a trágya legértékesebb része, SÜ.Ö- nosen nitrogénben és káliumban gazdag. Ezért mindent el kell kö vetni, hogy a hígürülékből egyet­len csepp se menjen kárba. Az alommal fel nem szívatott trá­gyáié felfogására levezetőt készít­sünk. me yen keresztül trágyalé- kútba gyüjthetjük a trágya evet. A trágyát naponkint hordjuk ki az istállóból a irágyatelepre. A trágyakazlat rakhatjuk a gazda­ság udvarának erre a célra meg felelő részére, vagy kint a szántó­földön, annak a táblának a végé­re, amelyik trágyázása soron kö­vetkezik. A t.rágyakazlat két-há- rom méter szélesre rakjuk, a ma­gasságát pedig 2—2.5 mé erre növejük. A trágyakazlat úgy rak­juk, hogy egyszerre csak akkora alapterületen kezdjük meg a ra­kást, hogy naponkint 50—60 cen­timéter magasságot elérjük. így négy nap alatt megkapjuk a kí­vánt kazalmagasságot. A trágyát egyenletesen, rázogatva, jól ösz- szeteverve kazlazzuk. Az így ösz- szerakott trágya rövidesen eléri a 60—70 fok meleget, amely a leg jobb erjedéshez szükséges. Ez kö- rü'be’ül 3—4 nap múlva köve'ke- zik be, az utolsó réteg rárakásá- tól számítva. A 60 fokra felmele­gedett szakaszt leföldeljük. A trágyakazalból sok trágyáié szi­várogna a talajba, ha 11 am iparkodnánk felfogni. A trágya-é felfogására a kazal aljára 30- 40 cm. vastagon romlott szalmát, lő­rékét teszünk. A gondosan rakott és a szüksé­ges nedvességet tartalmazó trá­gyakazal négy hőnap múlva be­érik, alka’massá válik a felhasz­nálásra. Meg kel még említeni; a trágyakazal he'yének kiválasz fásánál legyünk figyelemmel ar­ra, nehogy a kazlunk alá folyjék a víz, mert akkor nem érik, ha­nem rothad a trágyánk, a túl szá ráz trágya pedig pencszedík. Leg­jobb az éréshez a 70—80 száza­lék körüli víztarta’om. A trágya minőségének javftá ára alkalm-zmk a nyersfosz^tos trágyákért-’í&t, amellyel a minő­ség javítása mellett nagy költség­megtakarítást is érünk el, mert! ezzel kevesebb nyersfoszfátot kell szuperfoszfáttá dolgozniok műtrágyagyárainknak. Az istállótrágya szakszerű ke­zelése csak az első lépés a maga­sabb termés eléréséhez. A trágyát szakszerűen kell a talajba juttat­nunk, hogy a kellő hatást eíér’ük. Az érett trágyát hordatjuk köz­vetlenül a trágyázandó talajra, vagy szarvasokba a tábla végére. Ha szarvasba hordjuk a trágyát, a kihordott mennyiséget úgy rak­juk, hogy azt aznap le is földel­jük. Ha azonnal felhasználjuk a trágyát, akkor ped’g annyit hord­junk ki naponta, amit alá is tu­dunk szántani. A trágya kihordásának idejét nem lehet előírni, mert szarva­sokba télen, tavasszal, vagy bár. mikor hordhatjuk, azonban a trá­gya leszántásának leghe’yesebb időpontja a nyár vége. Az egy ka- tasztrális holdra kihordandó mennyiség igen sok tényezőtől függ: mennyire van kizsarolva a talaj, mit vetünk közvetlenül a trágyázás után, mi’yen minőségű a trágyánk és laza vagy kötött ta lajra hordjuk-e. Ezektől a ténye­zőktől függően, 150 mázsától 400 mázsáig hordhatunk ki istállótrá­gyát holdankint., Laza talajra ál­talában kevesebbet és sűrűbben, kötött talajra többet cs ritkábban hordunk. Juhász elvtárs beszámolójában foglalkozott még a zö’d- és mű­trágya helyes használatával. Be fejezésül pedig ismertette, hogy a nagyecsedi Vörös Csillái: terme­lőszövetkezetben. ahol aránylag jól kezelték a trágyát, 260 mázsás cukorrépaátlagtermést értek el a múlt esztendőben. Heller János brigádja az eredmények láttán a mu'.t ősszel a kapások betakarí­tása előtt 127 holdon végzett trá­gyázást, Van olyan termelőszövet­kezet is, mint a telektanyai Vörös Csillag, ahol a közös állomány után gyűlt trágya három év óla bent van az udvaron. Felszólítot­ta Juhászelvtárs a je’enlévőket hogy a háztáji trágya kezelésére és annak kihordására is sokkal nagyobb gondot fordítsanak, mint eddig! Helyes trágyakezelés a gyulaianyai gazdaságban Juhász elvtárs beszámolója után Gellert István, a gyu'atanyai ki- sérleti gazdaság agronómusa, igen értékes tapasztalatokkal bővítette ki a beszámolót. A gyul’tanyai kísér'eti gazdaságban kazalba- r.yersfoszfátos trágyaérlelést vé­geznek. A kazlak alját döngölt agyagból készítik. Az agyagot ú’v terítik, hogy középen a legmaga­sabb. a kazal két széle felé lejt. A döngölt agyagra 25—30 cm vastagon törekes szalmát terí te nek a trágya'é felfogására. A trágyát szakaszosan rakják és számosállatonként naponkint 25 dekagramm nyersfoszfátot szór­nak a trágyába. Amikor egy-egy szakasz annyira melegszik, hogy eléri a 76 fokot, akkor lefö’delik. Ha a trágya jobban felmelege lett volna 70 foknál, akkor vízzel locsolják, ha rém éri el a kívánt Hőre ezt a fokot, akkor tiporlak. A földet, am-vei letakarják a kar­iakat. közvet'en a kazal mellől -zedik, két oldalról. így két árok keletkezik, anvbe lőrékét szómaik. A törek az c-és ’-őzben kifolyó trágyalevet fel- fogja, ezért képezik az agyag?la- oot úgv. hogy két olda’ra lejt sen. GeVért e’vtárs említette, ho-y a nyersfoszfátos trágyával 15—20 százalékos terméstöbbletet érte’' el, a foszfátos kezelésben nem ré­szesült trágyával fcer*J.t fö’d ho- •-"mával szemben Fs’szó’a’ásáb-” Gellért elvtár= «-t is megmagya- '■ázta. hogy tn'é"' kell nyár vévé" kihordani az istái-ótrá-yát. A ta­vasszal hordott trágya, vagy a télen hordott is. csak késő tavasz­ul indul kondásnak, a növények számira felvehefővé csak a nyá" elejére vábk. míg az előző nvár végén kihordott trágya még ősz­szel bomlásnak indul, így a ta­vasszal vetett növény a ke'és píl. lanatától kezdve hasznosítja a trágyát. Hudák János, az ibrányi Alkot­mány termelőszövetkezet növény- termelési brigádvezetője arról számolt be, hogy ők már tapasz­talatból tudják, milyen fontos a trágyát azonnal alászántani, ők íó termésüket nemcsak az új mód­szerek bevezetésének, meg az ide­iében való vetésnek köszönhetek- hanem a szakszerű trágyafehasz- nálásnak is. — Ha a trágyát ilyenkor kite­rítjük és majd tavasszal szárijuk ’e, akkor a trágya már csak k'fa- kult, kilúgozott szalma lesz. mire szántásra kerül. Az értékes anya- got az eső, a hóolvadás kilúgoz­za. ^melynek nagyrészét az össze­futó víz a kanálisba szál ítja. Még nincsenek a talajaink olyan erőben, sem a vetésforgó nincs úgy kialakulva, hogy nyár végén minden trágyázást el lehetne in­tézni, ezért termélőcsoportjaink- ban még szükség van a téli trá­gyázásra. A trágyát azonban csa’- akkor terítsük szét, ha azonnal le is szántjuk. A trágyakezelésnek igen helyes módja, amikor a naponkint ösz- sz egy ült istá’lótrágyát nem az udvaron, hanem a szántóföldön rakjuk kazalba. Az encsencsi Ifjú­ság termelőszövetkezet brigádve- zetőie. Demandi István ilyen tm- gyakezelésről számolt be: Náluk ugyan még van egy kis hiányos­ság. hogy nem v’srik ki mind-n nap a kaza’ba a trágyát és a Ie- földelés sem történik meg azon­nal, a bemelegedés után. A nyers­foszfátos kezelést ők is bevezet­ték. Nagyobb gondot a melegágyakból kikerült trágyára! A kocsordi Vörös Csillag ter­melőszövetkezet agronómusa, Bó­dé Péter arról számolt be, hogy gén sok termelőcsoportban ter­melnek dohányt, vagy kertészetük van. tehát tekintélyes mennyiségű trágyát használnak fel melegágy- t-észítésre. Nem az a baj. hogy felhaszná’ják, ez szükséges. ha­nem az a baj, hogy azzal a trá -ryával egyáltalán nem törődnek, sok£&i?r óvekig ott föidesedik. — Egves helyeken úgy tűnik el a melegágyé trágya hogy szétka­parják a ba’r”mf’ak ,!S be™vl ,a ’aboda. Soksza.” é? ezf5 me.erma- zsa trágya megy melőcsoportokban. kocsordi Körös Csillagban, amiki ")r ^r,u a palánta az ágyról, azon'113 ,-A szedik a.. kereteket és kihoi a a trágyát. Különösen a kertész- te! foglalkozó termelőesoporíok hasznosítsák ezt azonnal, hisze" a kertészetben va„ szántás és vetés. — Boáé Piter beszámolt még arról is. hogy a tarlóhántás után kihordott és ke­verőszántással beszántott istálló trágya segítségével 30 százalék­kal magasabb termést értek el cukorrépából. Igen sok értékes trágya megy tönkre a termelőcsoporttagok háztáii gazdaságaikban. A széke­ly i Békéért Harcoló termelőszö­vetkezet állattenyésztési brigád- vezetője, Hajcsák György elmon­dotta, hogyha az értekezlet után hazamegy, megszervezi a háztá’- trágya kihordását. És a közö" trágyakezelést is az értekezleten hallottak szerint végzik. Az értekezlet valamennyi rész­vevője megfogadta, hogy a trá­gyát ezekután sokkal nagyobb becsben fogják tartani. Azt akar­ják, Rákosi elvtárs a legközeleb­bi beszédében arról számolhasson be, hogy a szabo’cs-szatmárme- •e! termelöcsoportok megfogad­ni'. a tanácsot és ennek folytán Ikedett a termés átlaga.! CS B. eme 7 130 százalékra teljesítik a lottnyúlbeadűst a nagyhalász!, kemecsei, dombrádi vadászok Jópár évvel ezelőtt a vadászat a kiváltságosok, bárók, grófok, kotlá­itok ,,úri passziója" volt szerte az országban, Nagyhalászon is. Rácz Géza „nagytisstetetű úr", RUili Gyula községi főjegyző, volt föld- birtokos a fala egyik legelvetemül­tebb rabtartója, Hones „Kiesi”, Hönes László, Háncs ,,Pubi'‘ föld- biríokoscscmeték és cinkosaik bito­rolták Nagyhalász gazdag vadász területét, Hl ásnak nem is tehetett-va dászni abban az időben, csak an­nak, aki a régi rendszer hii kiszol­gálója volt. A szegényember csak hajlóként vehetett részt- egy-egy va­dászaton. jaj volt annak, akit „orv j vadászaton” ért a kakastollas | csendörség...! 19jő óta szövetkezeti parasztok, becsületes dolgozó emberek vadász­nak a nagyhalász-környéki mezü­kön, sok értékes vadhúst adnak, az ország asztalára. lOjS-ben alakult meg Nagyhalász­ban a „Haladás fisszdolgozők Ya- dásztársulata”. Ebben az időben még a. volt főbíró, Boros Károly kttldk tetette meg magát a. társaság elnökének. A volt főbíró saját céljaira hasz­nálta jel a társulatot, ezen lelül annak minden tagját. Ha körvadá­szatot rendezték, a zsákmányt Bo­ros „úrnál" kellett a pajtába vinni. Az eladott lőtt nyvlat kétkilós Át­lagban számolta el S—} kilós átlag helyett. Az egy meglőtt nyúl után járó 3 töltényt csak akkor adta ki, ha „jobblábbal Icőtt fel”, ahogy a vadászok mondták, A pénzbevétel­lel sem tudott elszámolni soha, igaz, nem is akart. Például 13jO ben S00 darab élő nyulat fogott a társaság a bérletbe, amelynek da­rabját SS forintért vette át a „Mavad”, A befolyt 9.600 forintból „nem tc'lett ki” a 4.800 forintos bérlet és az egyéb költségek (haj- tópénz, fuvardíj)... Egyidőbón 8 múzsa búzát is köveiéit a- tagoktól „kaucióba”. Ezt- azért tette, hogy elvadítsa a dolgozó vfldászolcat a vadászattól. Ma már egészen más « helyzet. 1949-ben leváltották a piéca kólá­két és helyette ifj. QdUlc István, majd B arak só Bertalan dolgozó parasztokat választották meg ve­zetőkul. Ba-raksó elvlárs pontosan beszámol az elvégzett munkáról a vezetőségnek As tagságnak. Minden vadász örömmel m egy a vadászatra, mert nines köztük a „dölyfös el­nök’, nincs kitől félniök. Vidáman tréfálnak meg egy-egy vadászt, ha néha „mellélő". Hz elmúlt hetekben körvadásza­tot rendeztek, A kemecsei hídnál volt a gyülekező. Lippal József, Kubik József, Nagy Gyula és a többiek korán reggel indultak, hogy idejében leérjenek Nagyhalászról Kern öcsére. A hídnál Bogár Gyula kemecsei vadász már várta őket. ó, do lassan- mozogtok. Akár a bivaly, — mondta tréfásan az öreg Bogár. — 1lát a többiek hol vannak? Azok tán’ nem akarnak jönnit —. A tiszaháti vadászok után érdek­lődik, mert azok ritkán érkeznek pontosan. — Messze van er/y kicsit Tclcktanyöhoz a kemecsei vasúti híd, és korábban kellene kelni, ha vadászatra indulnak. — Jönnek már azok mindjárt. Buddháéi biztosan megint gyalog jön, azért késnek — szól közbe 15a - raksó, a társaság elnöke, lámák még egy kevés ideig, aztán meg­kezdik a kör fogást. Bogár Gyula indul a-z egj/i’- oldalon, mivel Isme­ri a határt. .1 másik oldalon Tóth János vadász indul el. Már majd­nem összeér a kör, Ut is, ott is mskaszó haitik, szépen van nyúl a kemeosei oldalon. Egyszer csak cl- kiáltja magát valaki: — Rók-a iian a körben.’ A fasor felé szalad! Izgatottam várja mindenki, váj­jon merre, fog térni? t Egy pilla­nat, s máris feltűnik (i róka. Tóth János vadőr felé vette az irányt, aki éppen egy szántatlanul hagyott tarló földön állott az elszáradt la. boda térdig érő szárai között, Be­húzódva várja, hogy közelébe crjcn s egy jól irányzott lövéssel cleitsc a ravasz állatot. Már alig van tőle 10 lépésre, s máris céloz... — el­durran a fegyver. A róka, bukfen­cezik. —- Szép lövés volt, — irigykedik Bogár GimUs. aki éppen Tóth Já­nos mellett haladt. ■— fín jobban lehúzódunk, énrám lőtt vofjftl. , . Késő estig vadásztai:, elég szép eredménnyel, 110 darab nyulat lőt­tek... Másképp is gazdálkodnak a halászi vadászok, mint Boros „úr” idején. Minden évben gondoskodna/ tcnyészvadröl. Nyulat és fácán hozatnak különböző területekre vérfel frissítésre, Gondoskodnak a vadállomány téli etetéséről, A fá­cános mellé 400 öl takarmányairkot vetettek, hogy a tél idején a. zsák­ból kiszórt oesu mellett cirkot is találjon a vad. A nyulak részére szénát, répát és lucernát készítet- ' tek, amit a téli etetőkben helyez­lek el. A vadőrnek, Tóth Jánosnak, kollektív szerződéi szerinti fizetést biztosítanak. Emellett nem marad el a „Wij” sem; minden lelőtt duvad után S darab töltény. Amíg a Boros „úr" idején 1-endszcrtcle- nül vadászták a, területet, most tervszerűen, beosztva- vadásznak. A nagyhalászi vadásztársaság, a körzetükbe tartozó dombrádi „Pe­tőfi” vadászbrigád és a kemecsei „Szabadság vadászbrigád elhatá­rozták; Január 20-ra 130 száza­lékra teljesítik löttnyúlbeadási kötelezettségüket! — Nagy Tibor — A nyírbátori Lenin tsz.-ben jói hasznosítják a téli napokat Kiss Endre elvtárs brigádjával mind.g élen járt a munka telje­sítése terén szövetkezetünkben. Eredményeiket a fegyelmezett és szervezett munka me.lett annak is köszönhették, hogy szerszámaikat már ilyenkor, téli időben kijavít­ják, rendbehozzák és a munkaidőt teljes mértékben ki tadják hasz­nálni. E példát követve, termelő- szövetkezetünkben a téli napokat most ki is használjuk: és szerszá­mainkat, úgy a kézi, mint a gépi szerszámokat kijavítottuk, a hiá­nyos részek pótlásáról gondos­kodtunk. Azok a szerszámok, gé­pek, amelyeket most nem haszná­lunk, lezsíroítva raktárban vár­ják a tavaszi nagy dmnkík meg­kezdését. Téli munkáink közül a dohány­csomózást még december utolsó napjaiban elvégeztük. Kijavítot­tunk minden lószerszámot is. Ezenkívül megfoltoztuk a zsáko­kat, hogy mire szükség lesz rá­juk, azok is rendben legyenek. — Asszonyaink derekasan kivették részüket ebből a. munkából. Most a kukoricamorzsoláimál dolgoz­nak szorgalmasan. Ugyanakkor megszerveztük már a női sző.ő termelő brigádot is. így igyek­szünk a téli napokat kihasználni, hogy a tavaszi munkákat idejében tudjuk elvégezni. TÓTH FERENC brigádvezető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents