Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

1953 JAMJAR IT, SZOMBAT N É P L A P 3 A. koreai-kínai népi erők győzelmes harcai a január lO-ével végeiért öt nap alatt Koreai arc vonal, az „Uj Kiaa" Hírügynökség tudósítója jelenti: A koreai-kínai népi erők arcvo. Twal'beli lógvódelmi tüzérsége a ja­nuár 10-ével végétért 5 n*ap alatt 9 ellenséges repülőgépet lelőtt és nyolcat mesgrongált. Az arcvanal- beli gépesített tüzérségek ezalatt az idő ala*.t több mint 600 ellensé­ges ka/tx>nó* tettek hareképtelermé. Ezen tülmenően a népi erők aliaiku­latai a teteti és a középső arcvo­nafltsza.k’ROTön 455 lis/Jniminlsta, Pairm 1 n ctesttfl&tól keletre pedig 93 egyéb ellenséges katonát semmisí­tettek meg. Kitüntettek a hős szuliakáSlói bányászokat és a mentési munkák legjobbjait A Népköztársaeá« Elnöki Tana. <-t-a a szuhakál'lól bányában viz.be- öinlés miatt a föld alatt maradt, IKädaadöan fegyelmezett magatar­tást tanúsító bányászokat, vala­mint a mentési munkálatokban résztvevők közül kiemelkedően lel­tei munkát végeket a Magyar Munka Érdemrend és a Magyar népköztársasági Érdemérem külön, böziő fokozataival kitüntette. * Pénteken délelőtt a bánya- és energiaügyi minisztériumban ki­tüntették és megjutalmazták azokat a szukalkállói bányászokat, akik 6 és fél napot bátran, hősiesen töl­töttek el a föld mélyén és megindí­tóikét. a ki Ír harcolva aa elemi erö’kíkelL, önfeiajdoaóan küzdöttek a 17 bányász életéért. Havráa István a bánya- és energiaügyi miniszter első helyet­tese üdvözölte a megjelenteket, majd Caottiner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter mondott ün­nepi beszédet. A párt átfogó ereje és irányí­tása és a dolgozók összefogása megmutatta, hogy minden nehéz­ség leküzdhető, csak fegyelmezett, bá'tor hozjzaiájilás, rendi t-hetefcLen akainaiterő és törhetetlen bizalom kell hozzá. Pántunk és kormányza­tunk ennek a hősi munkánaik ered- menyét jutatoazaaií amikor a men­ttel munkálatokban résztveít dol­gozók legjobbjait kitünteti és meg­jutalmazza. A kitüntetés átvételekor a. szulia- káUIői 17 bányává nevében Vrálbik Enjos megköszönte a pártna*k és Rákosi elvtársinak: fárad hatatlan munkáját, amellyel a bányában re­kadteket kihozták a föld mélyéből. Megígérte, hogy visszatérve a bá­nyába, az eddiginél is jobb munkáit végeznek. I/>y Árpiid K^a-ntth-dijüis sztahanovista from mester bejelen­tette, hogy Alberí-télep, Szuba- káló testvérbányával v#lvetve küzd a terv maradék'tahin teljesí­téséért. Sólymos Amirás főmérnök (Tat ahány-») köszönetét mondott, hogy a 17 bányász életéért folyta­tott hősi küzdelemnek 14 tatabá­nyai mentővel együtt aktív tagja lehetett, Dr. Szoboezlai Ferenc bú- njwrros (Ormospuszta) a men'tő- munkákut'otk orvosi részéről beszél*, majd Bunkus IetWun vájár (Ormos- puszta) fogadalmait tett, hogy ez­után még jobb munkával hálálják meg bős szuhakállói bányászok megmentését. Moszkva öt tenger kikötője A Moszkva, folyón, a Kreml falói alatt zdsSUdißsbe öltözött hajúk: sorakoznak fel. A sötétéig beálltával villanyfények füzérei gyulnak ki a. hajúkon. A moszkvaiak minden tavasszal a jiy zaj Ids el­múltával & ősszel, mielőtt a fölső befagy, gyönyörködve szemlélik, a hajóknak ezt a, különleges dísz­szemléjét. Úgy t ű­nik Hímkor, mint­ha a Szovjetunió minden folyója, nvinden tengere eh küldené követét Moszkvába. Moszkva: — öt tenger kikötője. Ma vvdr úgy meg szók- tűk ezt, mint ahogy hozzászoktunk <i világ leg tökélete­sebb metrójához, a széles, aszfaltozott sugdrutakhoz, a mogaeépvletekhes. Ma már kevesen emlékeznek arra az időre, amikor a Moszkva folyón, a város középpontjá­ban bárki gyalog szerrel átgázolha­tott, amikor a fő­városba vezető ha­jóút a kra-sznohol- mi Hd közelében végződött. Még ide is csalt nagy ügy- gycl-bajjal vergőd­tek cl az apró okai hajók. A Moszkva—Tol- ga-csatoma építése, amely a főváros újjáépítésére vo­natkozó nagyszabá­sú sztálini terv a-l- Icotórésze, megvál­toztatta a 800 éves e»íros földrajzát. — A Moszkva folyó, amelynek fi.re az­előtt éitől-évre apadt, ma bőven ellátja f> Volga vizével a főváros iparát. Megválto­zott Moszkva elő­városainak képe. A város északi szélén, ott, ahol nemrégiben kertek és puszta területek szegélyezték az or szágutat, most bő­vizű, kikötő Pite- sült. Merészen emelkedik a ma­gasba a lombos parkkal övezeti himki folyami ki­kötőállomás tornya. , 1’iUbcn, amely arról nevezetes az orosz történelembon, hoyy itt tartott a borogyinói ütkö­zet után katonai tanácsot Kutuzov, most a Nyugati-kikötő kap helyet. A Moszkva-folyó gránittal bur­kolt partjai mentén hatalmas daruk sorakoznak. Követ, homokot, fémet és egyéb anyagot szállítanak ide a fővárosi építkezések számára, A moszkvai kikötőkben a tehet áruk ki- és berakását teljesen gépesítették. Kora tavasztól késő őszig a hajók százai rakodnak ki és be n főváros kikötőiben. Asztrahdnból bakui olajat, kcutpirtengeri halat, Északról fát, az Uraiból fémet, az Alsó Volga és Don kikötőiből ga­bonát. sót és szenet számtanok a hajók Moszkvába. Kárhozottak összeesküvése i A vMg dolgozói jól Ismerik azo- kát a vadállatokat, gonosztevőket, akik a tudomány álarcában az em­beriség békéjére, a gyermekek jövő­jére, az emberek életére törnek. Ilyenek atsok a „tüdősök", akik az A mer: l„ai Egyesült Államok atom- kutaté iutéaetjei'ben bombákat gyár­tanak, s akik a Koreában már ki­próbált kolera és pestis bacillus» kát üzletszerfwn tenyésztik. Min- den becsületes ember fehá;bo>roő ás­sa! és megvetéssel illeti ezje-ket a fariizeusokait. De még eninél is na­gyobb felháborodás vihara öntötte el az. egyszerű emberek szívét, ami- kor a TASZSZ. közleménye nyo­mán arról értesülnek, hogy a washingtoni halálgyárosok ilyen fa­rizeusokat, gonosztevőket bérelitek fel arra, hogy inegc y blkiolj ainak szovjet vezető «zöméi yiségeket, el- sősorbaxi kaitoinai vezetőket. A lia- ragvó gyűlölet fsorította össze az egyszerű emberek szívét, amikor tudomásukra jutott, hogy ilyen gá­lád farizeusok te gonosKtievök gyil­kolták meg Zsdamov és Scsarbaikov olvtáneakat, a haladé emberiség ki­magasló vezetői*. A gonosztevőket leleplezték. A farizeusokról lerán­tották az álarcot. A Szovjetunió m\~ 1 aim bi ztonsági szervei leleplezték a terroristái orvoscsoportot. Az álarc mögül nemcsak azoknak a gyilkosoknak az igazi ábrázata bükien in k elő, »kik csengő dolláro­kért aduik el magukat, orvosi tisz­tességüket, emberi becsületüket, ha­nem újra a világ elé tárult az | »taerlkiai imperializmus ocsmány I ábrázata. A terrorista orvoscsoport ■ tagjairól kiderült, hogy nagy több. i.sógük a Joint nevezetű nemzetközi zsidó burzsoá nacionalista szarve­! zet irányításával működik. A Joint i i->inem más, mint az amerikai I monopolisták kémsKerveaaiének egyik szerve. A banda töhfo tagja pedig régebben beszervezett angol kém. Ujna bebizonyosodott tehát, hogy a vUíigroakció központja Wosdi,tagten. Újra bebizonyosodott Washingtonról!, hogy nem más, mint az emberiség szemetjeimen!:, ocsmány gonosztevőinek gyűjtőhe­lye, irányítója. vezetője. Az ameri­kai szenátus 1951 októberében 100 millió dollárt szia vakolt meg a Szov­jetunióban. te a népi demokratikus országofobam működő terrorista cso­portok, kémek és gyilkosok támoga. fáséra. Tehát Washington szerepe nem valami re,it*tt. f él hivatalos, a kormányköröktől ' measzieálló szerep, hanem megegyezik a hivatlak* kor. máaiypolitlkával. Az amerikai impe­rializmus törvényesen szentesítette a más országok beiügyelhc való durva beavatkozást, a gyilkosságot, hazaárulást, kémkedést. Mi ma­gunk is tapasztaltuk az amerikai lm. peri a lista bandita diplomáciát. Nem utolsó sorban éppen a Joint tál kap­csolatosan. 1949 ben le kellett tar­tóztat«! éö ki kellett utasítani a« országból Jacobson*, e szervezhet magyarországi igazgatóját. A cseh­szlovákiai Sláinszki-per tanulságai is azt mutatják, hogy ez a szerve­zet a segély Űrügyével kémkedett, terrorista munkáit végez ott, ahol egy kicsit Is elalszik az éberség. Dolgozóink mély felháborodással értesültek a terrorista orvoecso- port aljas tevékenységéről. Jól is­merik a mi dolgozóink az amerikai imperialistáik szándékait. Jól tud- jáik «est, hogy az amerikai impe­rialisták a Szovjetunióban folyta.- tett diverzips te vékonyít giikíkiel a béketábor vezető erejét akarták raeggyöngíteni. És akt a Szovjet­unióra om.él kezet, aa a világ béké­jére, a ml békénkre is kezet emel. Alti a Szovjetunió ellansóge, íib a ml népünk ellensége is. Ezért oly nagy népünk felhíiboradáisa, ezért növekszik dolsozólnk gyűlölete az óoeánontali háborús gyújtogatok Uránt. És a, ml dolgoaóinik aat its mondják: „A terrorista orvoscso- port aljas tevékenysége fokozott éberségre hívja fel a fitgyetaiin- keí.’* Ez teljes mértékben! így aw. A an! .váiszoinyaíink közőbt sokfeatt i-n- hább fokozott éberségre va« sziäk-% ség ahhoz, hogy feliismerjük és kí- méletleniil lclieplezzük az imperi- alisták ügynökeit, dolgozó nópünlí ellenségeit. A Pravda vezércikke rámutat atra, hogy von egy igen veszedelDves ellensás:: a könnyel m.ö. ség, a szájtútteág. Mlndm erőnkkel harcolnit kell ez ellen az ellensóg ellen növelni kell párttoigsáigunk, egtez daligozó néptlmifc fotradalml éberségét, hopy Muntetlennó tegyül- a bé,ke gonosz eüeniségeií'neilr aljas mesterkedését Jacques Duclos leleplezi a franciaországi komm uuí star limes hajsza Indító okait ! Párizs, (MTI). Jacques Duelos, >t Francia Kouvmunista Párt tit­kára a francia nemzetgyűlésnek a kommunista képviselők mentelmi ügyével foglalkozó különleges el- bizottága előtt hospaabb nyilatko­zatot tett. Ebben mindenekelőtt a törvényhozók mentelmi jogának jellegét világította meg, hangoz­tatva, hogy a képviselők azért él­veznek különleges mentességet, lu>gy ilyou módon mentesítsék a törvényhozás tagjait a végrehajtó hatalom túlkapásaitól. Jacques Daclos a továbbiakban megállapította hogy René Mayer ugyanazt a nemzetei lenes politikát folytatja, minit előde, ós tovább folytatja a tasázAlúst. Az új kor­mánynak az a célja, hogy tovább­ra is eljátszathassa az álellenzék szerepét azzal a szocialista párt. ; tál, amely legfőbb feladatát a mun­kásosztály egységének megbontásá­ban látja, ezzel az álellenzékiség­gel ast a látszatot akarják kel­teni hogy a kormányzat megtűr egy bizonyos fajta ellenzéket mi­által — úgy gondolják — ke­li vésbbé feltűnővé válik az a be- I nyomás, »melyet az igazi ellenzék- i kist, a Francia Konramniata Párt­tal szemben gyakorolnak. Miért akar a kormányzat lesúj­tani a Kommunista Pártra és a nagy demokratikus szervezetekre? — tette fel a ■ kérdést Jacques Duelos majd így válaszolt: Azért, mert mi ellenezzük az ellenállási mozgalomból átvett tisz­tek eltávolítását Azért, mert elle­nezzük a” indokínai háborút és szembehelj /tedünk azzal, hogy a francia hadsereget beszervezzék az úgynevezett európai hadseregbe. ■ Azért, mert ellenezzük nemzeti függetlenségünk eladását éa Fma ciaorsjzág terülatóuek idegen meg­szállását. Azért, mert szembeszál- lunk a francia gazdasági élet mill- tarizálásával. A koiimilnyzat aoért rendez íee­szeeskiivést a Francia Kommunista Párt ellen, mert látja, hogy pár­tunk demokratikus te nemzeti poH. fikája egyre szélesebb rétegekre gyakorol befolyást. Tekintettel minderre, a nemzet- gyűlés mentelmi bizottságának vita nélkül el kell vetni a katonai tör­vényszék előterjesztéseit. Az egyedüli „hűn-’, amelyet sze­münkre tudnak vetni — mondotta a továbbiakban Duelos — az, hogy mint képviselők híven kitartunk an«a programúi mellett, amelyet a választá-sok előtt a választópolgá­rok előtt hirdettünk. Törvényhozói hivatásunk gyakorlásában akarnak tehát mioket akadályozni te már az is elegendő ok kellett volna, hogy Jegyen a mentelmi bizottság számára, hogy kiadatásunkat meg­tagadja. Nyilvánvaló az is, hogy ezzel a- népellenes eljárással az amerikai reakciósak követeléseit akarják ki­elégíteni. A parancsok tehát most az idegen megszállóktól értőinek, ópúgy, mint a náci megszállás Ide­jén. Mindez persze nagyon tetszik a volt együttroüködőknék. Mi azonban biztosak vagyunk abban, hogy mai amerikai szolgá­latban álló ikon:lányiköreink épp­oly kevéssé tudják megakadályozni pártunkat abban hogy előnevlgye népünket a szocializmus ragyogó hajnala félé, mint ahogy nem tudták a náci zsol dl win álló kor­mánykörök sem. — fejezte he nyi­latkozatát Jacques Duelos.

Next

/
Thumbnails
Contents