Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-27 / 303. szám

___ 'Vílátt QTóltfárjal f Mai »vámunkból i A KISVÁRDAI JÁRÁSI DISZ- BIZOTTSÁG MUNKÁJA ÉS FEL­ADATAI AZ ORSZÁGOS ÉRTE­KEZLET TÜKRÉBEN (2. old.) — AZ ÉV UTOLSÓ NAPJÁNAK BE­GYŰJTÉSI FELADATAI (3. old.) — AZ ALKALOIDA TAKARÉ­KOSSÁGI TERVEI 1953-BAN (3. oldal) AI MDP SIABOLCS-SZATMARMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA S ^ -----­------- .... ________________________________________:____i . VIIL ÉVFOLYAM, S03. SZÁM. ARA SO FILLER 1952 DECEMBER 27, SZOMBAT. A BÉKE ÜZE i A béke üzenetét közölte tegnap az újság, a rádió, elvitte a világ túlsó sarkéiba is a hírt: a nagy Sztálin, a békeszerető emberiség re­ménye, a béketábor rajongva szere­tett-; ' vezére fáradhatatlanul egyengeti a nemzetközi megegyezés útját., változatlanul küzd azért, nogy ne pusztítson háború, ne hal­janak meg milliók és tízmilliók, ne pusztuljanak el anyagi javak, az emberi munka gyümölcsei. A békeüzenet úgy született, hogy James Reston, a New-York Times dum amerikai burzsoá lap diplo­máciai munkatársa kérdéseket in­tézett Sztálin elvtárshoz a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közti béke lehetőségéről, a nemzetközi fe­szültség okairól, Sztálin és Eisen­hower találkozásának lehetőségéről, valamint a koreai háború befejezé­sével kapcsolatban. Sztálin elvtárs most válaszolt a kérdésekre, s feleletei újabb bizony­ságát adják annak, hogy a Szovjet, unió tánrtoríthataflanul kívánja a fiókét, változatlanul hajlandó arra, hogy minden lehetőséget megra­gadjon a béke biztosítására, a nemzetközi helyzet vitás kérdései­nek tárgyalások útján való tisztá­zására. A sztálini szavak tükörképét ad­ják a Szovjetunió következetes bé­rpolitikájának, amelyért har­mincöt esztendeje, születése pilla­natától küzd a szovjet állam, amely­ről nem tért el sem napsütésben, sem olyan időben, amikor komor viharfelhők gyülekeztek a nemzet- köri politika egén. A sztálini szavak egyenes folyta­tásai azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket a szovjet nép atyja a legutóbbi években adott a Pravda munkatársának, az amerikai lap- szerkesztőknek, s amelyben az új­esztendő alkalmából üdvözölte a japán népet, és amint a közelmúlt­ban elhangzott nyilatkozatok meg­erősítették a népeknek a békébe, saját erejükbe vetett hitét, úgy győzik meg most is a jóakaratú em­beriséget Sztálin szavai : „To­vábbra is hiszem, hogy az Ameri kai Egyesült Államok és a Szovjet­unió közti háborút nem szabad el­kerülhetetlennek tekinteni, hogy országaink továbbra is békében él­hetnek.” A sztálini békenyilatkozat olyan időben hangzott el, amikor az ame­rikai imperialisták újabb és újabb erőfeszítéseket tesznek a harmadik világháború kirobbantására. Har­madik esztendeje konokul folytat­ják a koreai háborút, akadályozzák a fegyverszünet megkötését. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében álszent szem forgat ássál szavaznak a béke és a nemzetközi biztonság megerősítését, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését célzó szovjet javaslatok ellen. Megvesz­tegetett ..államvezetők” útján há­borús készülődésbe, eszeveszett fegyverkezési hajszába kényszerítik a tőkés országokat. Lábbal tiporják a nemzetközi jogokat, a népek sza­badságát, a nemzetek függetlensé­gét. Minden erejükkel növelik a nemzetközi helyzet feszültségét, s akadályozzák a békepolitika érvé­nyesülését. Sztálin elvtárs nyilatkozatában rávilágított, hol kell keresnünk a nemzetközi feszültség forrásait: „Mindenütt és mindenben, ahol eiak a Szovjetunió ellen folyó „hi­degháború” politikájának agresszív cselekményei megnyilvánulnakTe­hát : az imperialisták fegyverke­zési versenyében; abban, hogy a | Szovjetunió közelében egész orszúgo- j kát katonai támaszpontokká vál- í toztat az Egyesült Államok. Ab- j ban, hogy Nyugat-Németországban j Adenauer amerikai segédlettel új­jászervezi a hitleri VVehrmachtot, Japánban ugyancsak az Egyesült Államok táplálja és éleszti újjá a militarizmust. Abban, hogy békés kereskedelem helyett a gazdasági blokád politikáját folytatja a Szovjetunióval és a népi demokrá­ciákkal szemben. Az Egyesült Államok főcsahosai szinte állandóan arról üvöltöznek, hogy ,,a Szovjetunióval lehetetlen az együttműködés”, „a Szovjet­unióval nem lehet békében élni”, -,a Szovjetunióval nem lehet békés gazdasági kapcsolatokat teremteni”, „a Szovjetunió más népek érdekei ellen tör”, s ezért ,,a Szovjetunió­val le kell számolni”. Állításaikat hiába is próbálják bizonyítani, be­lekeverednek saját hazugságaikba, saját ellentmondásaikba, Ok ma­guk sem hisznek a Szovjetunió há­borús terveiben — amelyek nem is léteznek —, de azért útszéli módon uszítanak a Szovjetunió ellen, mér­gezik az amerikai és más népek lel­két, gyűlöletet akarnak kelteni a Szovjetunió ellen. A sztálini üzenet azonban állhatatosan hirdeti; a háborút nem szabad elkerülhetet­lennek tekinteni. A sztálini üzenet áttöri az amerikai sajtó- és rádió- cenzúra korlátáit, s a népek új erőt merítenek belőle, bizakodást ahhoz, hogy nem céltalan, nem hiábavaló a békéért folytatott küzdelmük. Úgy törnek maguknak utat a sztá­lini szavak az amerikai hírközlés ködfüggönyén, mint legutóbb a XIX. pártkongresszus hírei, az új ötéves terv híre, amely ámulatba ejtette a világot, amelynek nagy­sága a tőkések sajtóját is arra kényszer! tette, hogy tisztelettel szóljon a Szovjetunióról. Most ismét — kénytelen-kelletlen — tisztelettel kell szólnia a tőké- sajtónak is a Szovjetunióról, a sztálini nyilatkozatról. Ez a nyi­latkozat ugyanis a legmesszebb el­megy a békés kapcsolatok megte­remtésében, megszilárdításában. Restonnak airra a kérdésére, hogy ,.üdvözölne-e ön Eisenhower új kor. Hiányának képviselőivel folytatan­dó diplomáciai tárgyalásokat annak érdekében, hogy megvizsgálják az ön és Eisenhower tábornok találko­zásának lehetőségét a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében?” — erre a kérdésre Sztálin elvtárs fél­reérthetetlenül helyeslő feleletet adott: „Én egy ilyen javaslatot kedvezően fogadnék” — Az utolsó kérdés így hangzott: „Együttmíí- ködnék-e ön valamely új diploma ciai akcióban, amelynek célja, hogy a koreai háborúnak véget vesse­nek?”. A válasz: „Kész vagyok együttműködni, minthogy a Szov­jetuniónak érdeke a koreai háború megszüntetése.” E nyilatkozatok olvasásakor le­hetetlen nem gondolni arra, hogy a Szovjetunió és maga Sztálin elvtárs mennyire a szívén viseli az egész emberiség ügyét, a béke biztosítá­sát. Azt bizonyítja ez a nyilatko­zat, amiről a pártkongresszuson is beszélt Sztálin elvtárs: „Ami a Szovjetuniót illeti, annak érdekei egyáltalán nem különíthetők el az egész világ békéjének ügyétől.” Azt bizonyítja ez a nyilatkozat, hogy nincs az országok között olyan nézeteltérés, nincs olyan vitás kér­dés, amit ne lehetne Dékés tárgya­•I, V. Sztálin válaszai James Restonnak, a „Moh York Times“ diplomáciai munkatársának 1952 december 21-én érkezett kérdéseire Kérdés: Üj esztendő köszönt ránk, az Egyesült Államokban új kormány lép hivatalba; meggyőződése-e Önnek továbbra is, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Egyesült Államok az elkövet­kező években békésen élhet ? Válasz: Továbbra is hiszem, hogy az Amerikai Egye­sült Államok és a Szovjetunió közti háborút nem szabad elkerülhetetlennek tekinteni, hogy országaink továbbra is békében élhetnek. Kérdés: Az Ön véleménye szerint hol vannak a mostani nemzet­közi feszültség forrásai ? Válasz: .Mindenütt és mindenben, ahol csak a Szovjet­unió ellen folyó „hidegháború“ politikájának agresszív cselekményei megnyilvánulnak. Kérdés: Üdvözölne-e Ön Eisenhower új kormányának képviselőivel folytatandó diplomáciai tárgyalásokat, annak érdekében, hogy megvizsgál­ják az Ön és Eisenhower tábornok találkozásának lehetőségét a nemzet­közi feszültség enyhítése kérdésében ? Válasz: Én egy ilyen javaslatot kedvezően fogadnék. Kérdés: Együttmüködnék-e ön valamely új diplomáciai akcióban, amelynek célja, hogy a koreai háborúnak véget vessenek ? Válasz: Kész vagyok együttműködni, minthogy a Stzov« jctimiónak érdeke a koreai háború megszüntetése. Sztálin efvtárs szavai még nagyobb beketettekre serkentenek minden becsületes embert Sztálin elvtárs nyilatkozata még nagyobb erőt adott nekünk a békeharchoz Dolgozó társaimmal együtt, hálatelt szívvel fogadtuk Sztálin elvtárs szavait, a New York Times diplomáciai munkatársának kérdéseire tett nyilat­kozatát. Ismételten bebizonyította Sztálin elvtárs., hogy a Szovjetunió, a béketábor vezetőereje éppúgy, mint eddig, továbbra is a béke ügyéért harcol. Hálásan üdvözöljük Sztálin elvtárs válaszát, mi egyszerű emberek, a dohányfermentálógyúr dolgo­zói, mivel mi békében akarunk élni, építeni, gyer­mekeinket nevelni. Együttérzünk a szenvedő ko­reai anyákkal, akiknek nem áll módjukban zavar­talanul nevelni gyermekeiket. Együttérzésünket bizonyítja brigádunk december hónapban elért 130.5 százalékos átlagteljesítménye is. Sztálin elv­társ válaszaiban újra annak bizonyítékát látjuk, hogy a Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak a leg­nagyobb ügye az emberiség békéjének védelme. Mi, a dobányfermentálógyár dolgozói a béketábort munkánkkal igyekszünk erősíteni és a háborús gyuj- togatóknak termelési eredményeinkkel válaszolunk. A békéért vívott harc eredménye megmutatkozik abban is, hogy évi tervünket 20-án 22 órakor be­fejeztük. Sztálin elvtárs nyilatkozata újabb erőt adott nekünk a békeharchoz. Rabócsi G-yörgyné, I a doháuyfermenhilógyár sztahanovista J válogatója. . I Sztálin elvtárs szavai nekünk, magyar anyák­nak is nagy örömet szereztek. A Szabad Nép teg­napi számát kezembe véve, első pillanatban meg­akadt tekintetem Sztálin elvtárs nyugodt, biztonsá­got árasztó fényképén. Rögtön éreztem, valami nagyszerű esemény történt — Sztálin elvtárs újból szólt hozzánk. S nem tévedtem. Sztálin elvtárs válasza, amelyet a New York Times diplomáciai tudósítójának adott, a világ valamennyi népének, így nekünk, magyar anyáknak is szólt. Mi, anyák nem felejtettük még el a háború borzalmait, ami­kor kénytelenek voltunk a pincében ülni gyermekeink­kel, csak azért, hogy a halálgyárosok pénzeszsákjai dagadjanak. Sztálin elvtárs most is, mint min­den alkalommal megnyugtat bennünket, ilyenkor érezzük, hogy a sztálini szavak milyen sziklaszilárd gátat vetnek a háborús gyújtogatok elé, s milyen önbizalmat és örömet táplálnak a békére vágyó embe. riségben. Sztálin elvtárs válasza elkerül a világ minden kis faluba, ahol csak emberek élnek. Azokhoz az emberekhez is, akik még nem élték végig egy háború borzalmait s azok az emberek is gondolkoznak Sztálin elvtárs szavain. Ott is van­nak anyák, akik szeretik gyermekeiket és nem akarják, hogy a háború áldozatai legyenek. SzláliD elvtárs beszédében minden anyának üzen, hisz ismeri a gondolatunkat, együttérez velünk, velünk van a munkában és a harcban. Már csak egy pár nap választ el bennünket az új esztendőtől s a sztálini szavak új reményt, új terveket, új erőt adnak nekünk. Sztálin elvtárs szavai — még na­gyobb béketettekre serkentenek minden becsülete? embert — mindeD békeharcost. Szemek Mihályné Tiszamenti Vízműépítő Vállalat. lások útján, vérontás nélkül ren­dezni. Azt bizonyítja a nyilatkozat, hogy jó utakon jár n világ béke­mozgalma, amely az ütkatalmi békeegyezmény megkötését, a folya­matban lévő rablóháborúk azonnali megszüntetését követeli. Sztálin elv társ nyilatkozatát ha­tártalan lelkesedéssel fogadták a béke hívei világszerte. A békeküz­delem éles fegyvereként használják a nyilatkozatot a háborús kor­mányok aljas céljainak lelep­lezésére. a Szovjetunió iiék?­politikája magasztos eszméjének hirdetésére. Ez a nyilatkozat a jóakarat ú emberek újabb tö­megeit vonja a béke magasan lo­bogó zászlaja alá, a béke legyőzhe­tetlen világmozgalmába. amelynek élén a bölcs Sztálin áll.

Next

/
Thumbnails
Contents