Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-23 / 300. szám
1952 DECEMBER 23, KEDD NÉPLAP I A Népek Békekongresssusán elfogadott jelentések Jelentés a népek függetlenségének és biztonságának kérdéséről A Népek Békekongresszusa 1. számú bizottságának jelentése a népek függetlenségének és biztonságának kérdéséről. A jelentést a bizottság egyhangúlag hagyta jóvá. A bizottság 2 tagja tartózkodott a szavazástól. „A bizottság, amely a függetlenséggel és biztonsággal összefüggő kérdéseket tárgyalta, egyhangúig kijelenti: egyre inkább a béke fenntartása lényeges előfeltételének bizonyul minden nép ama jogának tiszteletbentartása, hogy életmódját szabadon válassza meg, a nemzeti függetlenség védelme, valamint minden ország biztonságának szavatolása — nagy és Kis országoké egyaránt. Valamely ország biztonságát és nemzeti függetlenségét nem tekintjük szava tol tnak, ha az országot olyan egyezménybe vonják be, amely ellenkezik az ENSZ alapokmányának szellemével és egy vagy több hatalom ellen irányul, ha csapatok, támaszpontok vagy idegen katonai parancsnokságok vannak a kérdéses állam területén és az ország ezek révén háborúba sodródhat, népének vagy hivatott testületéinek beleegyezése nélkül. A bizottság külön aláhúzza azt a veszélyt, amely a gyarmati katonai akciók révén fenyegeti a békét. Ezek az akciók a leigázott népek még fokozottabb elnyomásához vezetnek és háborús tűzfészkeket hoznak létre, amelyek könnyen továbbterjedhet nek. Valamennyi ország — nagy és kis állam — biztonsága és nemzeti függetlensége nem tekinthető sza- vntoltnak, ha a nemzetközi nézeteltérések erőszakos megoldásának helyét nem foglalja el minden körülmények között a tárgyalási készség. Ezen elvek elismerésének az öt nagyhatalom békeegyezményében kell kifejezésre jutnia. Az öthatal- mi békeegyezmény elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ENSZ visz- szatérjen békés feladatához, amelynek megoldását a népek a San Franciscóban aláírt alapokmányban ráruháztak. Az egyezmény lehetővé tenné, hogy az ENSZ meghallja a népek hangját, mind. a nagy kínai nép törvényes képviselőinek részvétele útján, mind annak a 14 államnak a felvétele révén, amelynek tagságra való jogát maga az ENSZ is elismerte. Az öthatalmi békeegyezmény ténylegesen biztosL tanú, hogy a népek kifejezésre juttassák és megvalósítsák békeakaratukat. A. bizottság ezeknek az elveknek alapján vizsgálta meg azokat a kérdéseket, amelyek Németország. Ausztria, Japán, valamint a gyarmati, félgyarmati és függő országok jelenlegi helyzetével kapcsolatban minden békeszerető embert érintenek. A bizottság mindenekelőtt tudomásul vette az 1952 november 8-a és 10-e között Berlinben tartott nemzetközi értekezlet javaslatait. Ezek a javaslatok Németország egészséges és békés fejlődésének előmozdítására, valamint szomszédai biztonságának szavatolására irányulnak. A bizottság ezeket a javaslatokat teljes mértékben helyesli és magáévá teszi. Ezek a javaslatok megfelelnek a közvélemény egyre szélesebb rétegei felfogásának. A nyugati kormányok azonban kísérletet tesznek arra, hogy meggyorsítsák Nyugat-Németország be vonását az atlanti egyezményrendszerbe. Ez fokozott háborús veszélyt idéz elő. Ugyanakkor azonban a közvélemény nyomásának sikerült elhalászhatnia a bonni és párizsi szerződések. ratifikálását. Ez arról tanúskodik, hogy a népek véglegesen is meg tudják akadályozni e szerződések végrehajtását. A bizottság felhívja mindazokat a népelvet, amelyeket ezek a szerződések érintenek: egyesítsék erői. két és helyezkedjenek szembe mind a szerződések parlamenti ratifikálásával. mind pedig azoknak bármely formában történő végrehajtásával. A bizottság felhívja a többi népeket is, hogy leplezzék le e szerződéseket és e küzdelemben vessék latba minden erejüket. A bizottság felhívja mindazokat a népeket: megsokszorozott erővel érjék el, hogy a négy nagyhatalom kormánya — az általuk aláírt potsdami egyezménynek és az ENSZ alapokmányának értelmében — kezdjen maguknak a németeknek bevonásával haladéktalanul értekezletet a békeszerződés előkészítésére, amely demokratikus és ■békesaerető alapon megpecsételi majd Németország újraegyesítését és valamennyi vitás kérdést a potsdami egyezmény szellemében rendez. E szerződésnek vissza kell állítania Németország függetlenségét és nemzeti önrendelkezési jogát. Egy ilyen szerződés — amely az említett módon arra kötelezné az újraegyesített és független Németországot. hogy ne vegyen részt más állam ellen irányuló szövetségben — a Németországgal szomszédos népek számára is szavatolná a biztonságot, területi sérthetetlenséget és függetlenséget A bizottság a berlini értekezlet határozatának különösen azzal a pontjával ért egyet, amely követeli, hogy Németországban ne jussanak többé semmi hatalomhoz azok az erők és emberek, amelyek és akik a múltban annyi szenvedést okoztak országuknak és a világnak. Németországban tiltsanak be minden militarista vagy neofasiszta tevékenységet. A bizottság helyesli a berlini értekezleten résztvett össznémet küldöttség nyilatkozatát, amely ünnepélyesen leszögezi: „A német nép túlnyomó többsége léte és nemzeti függetlensége érdekében nem hajlandó a háború előkészítését szolgáló katonai szövetségekben és szerződésrendszerekben részívenni. Az egységes, békére törekvő Németország tómigatm fog minden javaslatot és rendszabályt, amely a népek általános leszerelésére irányul.” A bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a négy nagyhatalomnak a lehető leggyorsabban újra fel kell vennie a tárgyalásokat az osztrák államszerződésről, amelynek egészében — néhány ponttól eltekintve — már meg is egyez, tek. A bizottság támogatja mindazokat a törekvéseket, amelyek elősegítik a tárgyalások gyors és eredményes befejezését, hogy az osztrák nép i’ymódon — a megszállás megszűntével biztosítva lássa demokratikus jogait, valamint országának függetlenségét. A bizottság foglalkozott azzal a határozattal, amelyet az ázsiai és osemJesőceáni országok pekingi értekezlete 10Ö2 október 12-én hozott a japán kérdésben. A bizottság helyesli és magáévá teszi az említett határozatot, amelynek legfontosabb intézkedései a következők: 1. Tekintettel az Ázsiában és a csendesóceáni térségben urr" dó feszült helyzetre, amelyet a San Franciscóban Japánnal aláirt, törvénytelenül megkötött különszerződés idézett elő, szükséges, hogy valamennyi érdQkelt ország tényleges és általános békeszerződést kössön Japánnal, olyan szerződést, amely megfelel a potsdami nyilatkozat, valamint a japán kérdéssel kapcsolatos más nemzetközi megállapodások elveinek és szellemének. 2. Elengedhetetlen, hogy megaka. dályozzák és véget vessenek Japán újrafelfegyverlzésének, Elengedhe tetien, hogy a japán népnek teljes segítséget nyújtsanak új, független, demokratikus, szabad és békeszerető Japán megteremtésére irányuló törekvéseiben. 3. Valamennyi külföldi csapatot azonnal ki kell vonni Japán területéről. Egyetlen külföldi hatalom sem kaphat felhatalmazást arra, hogy Japánban katonai támaszpontokat tartson fenn. Egyetlen külföldi fiatalon sem kaphat felhatalmazást arra, hogy beavatkozzék Japán belügyeibe. 4. Hatályon kívül kell helyezni mindazokat a korlátozásokat, amelyekkel valamely külföldi kormány akadályozza Japán külkereskedel inét, vagy gazdaságának békés kiépítését. Biztosítani kell Japán számára a szabadságot, hogy az egyenjogúság és kölcsönös kedvezmények alapján normális kereskedelmi kapcsolatokat tartson fenn minden érd »kelt országgal, hogy ezzel megjavuljanak a japán nép napról- napra súlyosbodó életkörülményei. A japán népet ma akarata ellenére mindinkább bevonják az egyre gyorsuló katonai előkészületekbe, mindenekelőtt azért, hogy katonáit a koreai arcvonalon bevessék. Ez napról-napra komolyabb mértéklien sérti Japán nemzeti függetlenségét és általános háború veszélyét rejti magában. A pekingi értekezlet ezzel egy- 'dejűleg nagy lendületet adott annak az akciónak, amely a világ e részén a béke biztosítása érdekében folyik. Ami a gyarmati, félgyarmati és függő országokat illeti, a bizottság a következő pontokba foglalt megállapodásra jutott: 1. A háborús előkészületek politikája — amely azzal fenyeget, hogy általános összeütközésbe vonja be a gyarmati és függő országodat — már most is a gyarmati elnyomás és külföld1 beavatkozás megerősödéséhez vezetett, ami elleniében áll a né pék függetlenségére és biztonságára való jogéival. 2. Ez a politika azokban a háborúdban jut kifejezésre, amelyeket Korea, Vietnam, Kambodzsa Laosz és Maláj föld népeire kénv- szeritettek, valamint az erőszakban és véres elnyomásban, amelyet Tunisz, Marokkó, Kenya stb népeivel szemben alkalmaznak jogos nemzeti függetlenségi tö rekvéseik elnyomására, A bizottság nem tekinthet cl áltól, hogy nyomatékosan elítélje az ilyen C3fílelcedeteket, ame lyelc ellenkeznek a nemzeti függetlenség elveivel és a béke érdekeivel. Ez a politika kifejezésre jut a különböző országokra gyakorolt nyomásban is, amely nek eél ja, hogy olyan szerződéseket és kollektiv rogy kétoldalú egyezményeket kényszerítsenek rájuk, amelyek hazájuk megszállásához, idegen katonai támaszpontok létesítéséhez, nemzeti kincseik elrablásához. nemzeti kultúrájuk lealjasításéihoz, demokra tikos jogaik felfüggesztéséhez valamint faji megkülönböztetés hez vezetnek. A bizottság ünnepélyesen megerősíti azt az elvet, hogy minden népnek joga van szabadon. minden idegen beavatkozás nélkül döntenie saját sorsáról. Jelenlés a jelenleg dúló háborúk megszűntetésének kérdéséről A Népek Békekongresszusa 2. számú bizottságéinak jelentése n jelenleg dúló háborúk megszüntetésének kérdéséről. A bizottság egyhangúlag a- kővetkezőket fogadta cl: 1. KOREA KÉRDÉSÉBEN: a) Koreában azonnal meg kell szüntetni a hadműveleteket. b) A bizottság magáévá teszi Kuo Mo zso kínai és Ktcslu indiai küldött következő javaslatait: ...4 hadifoglyok hazatelepit ősének kérdésé-1, a genfi egyezményben megállapított élveknek megfelelően „a koreai kérdés békés rendezésével foglalkozó bizottság" elé kell utalni. Valamennyi külföldi csapatot — beleértve a kínai népi önkénteseket is — vissza kell vonni és békés úton kell rendezni a koreai kérdést-.’' (Kuo Mo-zso javaslata.) „Valamennyi hadifoglyot a nem- elközi jognak megfelelően ke’t ha aszállitani. Bizonyos, hogy a nemzet’űzi jogot különböző módon le. hét magyarázni, de kétségtelen, bogy if. hadműveletek megszüntetése és a béke helyreállítása után könnyebb lesz az ezzel kapcsolatban felmerült ellentéteket megoldani.” (Kicslu javaslata.) 2. MALÁJFÖLD KÉRDÉSÉBEN: a) Azonnal meg kell szüntetni az ellenségeskedést. b) Haladéktalanul ki kell vonni az országból a külföldi csapatokat. c) Malújföld népe döntsön szabadon jövőjéről és rendelkezzék szabadon országának erőforrásaival. 3. VIETNAM KÉRDÉSÉBEN: a) Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában haladéktalanul meg kell szüntetni a hadműveleteket. b) Vietnamból, Laoszitól és Kambodzsáitól késedelem nélkül ki kell vonni a külföldi csapatokat. A két fél felelősséget vállal azért, hogy a visszavonulás sorún nem pusztulnak el további emberéletek és nem következnek be további anyagi károk. c) Biztosítani kell mindhárom ország számára a teljes és igazi függetlenséget. A kongresszus azl a kívánságát nyilvánítja, hogy miután kivonták a külföldi csapatokat Vietnamból, Káoszból és Kambodzsából és miután visszaállították teljes függetlenségüket, az említett három ország és Franciaország az egyenjogúság, valamint kölcsönös érdekeik alapján, kössön szerződéseket kulturális & gazdasági javainak a béke légkörében történő kicserélésére. (A jelentés további részét holnapi számunkban közöljük.) Uj minisztereket választott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Magyar Távirati Iroda jelenti : A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré és Erdey-Gruz Tibort felsőoktatási miniszterré megválasztotta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kossá István kohó- és gépipari miniszteri tistze alól felmentette, egytútal általános gépipari miniszterré megválasztotta. A miniszter- tanács Zsofinyec Mihály középgép, ipari minisztert az újonnan felállított kohászati minihsztérlum vezetésével is megbízta. A Néplap postájából A nyírmadai allami gazdaság dolgozói becsülettel teljesítették Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlásaikat A nyírmadai állami gazdaság dolgozói november elején lelkes felajánlásokat tettek Sztálin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletére. A ma oka felajánlások teljesítésének értékelése azt mutatta, hogy dolgozóink becsülettel megáíl- ták helyüket, a vállalásokat teljesítették, sőt túlteljesítették, üzemegységeink a felajánlások teljesítésénél párosversenyben állottak egymással. A versenybizottság értékelése szerint a Zöld-tanyai üzemegységünk megelőzte a Cserepes-tanyai üzemegységet. A Zöld-tanyai üzemegység dolgozói ugyanis 65 hold gyümölcsösön a trágyázást és talajmunkákat november 25. helyett, már november 23-ra elvégezték. A ritkító metszést 85 százalékban végezték el. Gazdaságunk terve alapján 151 hold fiatal telepítést kellett ültetni. Ezt a munkát is becsülettel teljesítettük. Dolgozóink a dohánycsomózást és átadását december 18-ra elvégezték és a dohánybeváltó részére leszállították. A vállalások teljesítésénél kiváló eredményt ért el Kakas Borbála brigádja, amely vállalta, hogy teljesítményét 140 százalékra fokozza. Az értékelés szerint átlagosan 150 százalékban teljesítette normáját A válogatásnál Veréb Erzsébet brigádja 132 százalékos átlagteljesítést vállalt, 150 százalékot ért ei. Még kiválóbb százalékot ért el Dallos Mihály elvtárs, aki a válogatási munkák végzésénél 142 százalékot vállalt, s ezzel szemben átlagteljesítménye 160 százalékra rúgott. Dolgozóink a vállalások teljesítésével fejezték ki határtalan ragaszkodásukat és szeretetüket nagy vezérünk és tanítónk, Sztálin elv- társ inint. Fiszár András, nyírmadai Néplap-levelező. A jó szakszervezeti munka első teltétele a tanulás A Politikai Bizottság 1950 június 24-i határozata megszabja a szakszervezeti munka feladatait és irányt mutat a szakszervezeti munkában megmutatkozó lazaságok kiküszöbölésére. Hogy ezeket a hibákat fel tudjuk számolni, első és legfontosabb feladat a szakszervezeti vezetők oktatásban való részvétele. A Kereskedelmi és Pénzügyi Szakszervezet is a Politikai Bizottság határozatából kiindulva indította meg ezévben az oktatást. Elbeszélgettünk minden választott vezetővel, megmagyaráztuk az oktatás fontosságát. Az oktatást október elején indítottuk meg nyolc reszortban. Kezdetben az oktatásra minden szakszervezeti vezető eljárt és meglátszott a tanulás hatása a gyakorlati munkában is. Különösen jó volt az elnöki tanfolyam, s eredménye az üzemek munkájában mutatkozott meg. Rózentál Miklós, a Vendéglátó Vállalat sz. b. elnöke, Vályogos Ferenc elvtárs, a MÉSZÖV sz. b. elnöke, a Kereskedelmi Iroda sz. b. elnöke, Faragó Miklósné elvtársnő jó munkát végeznek. mert szorgalmasan tanulnak. Azokon a helyeken, ahol a szakszervezeti bizottság elnöke nem járt el a tanfolyamokra, a mozgalmi munka visszaesett, s ezeken a helyeken a dolgozók nem fordulnak bizalommal a szakszervezeti bizottsághoz. A Tüzép Vállalatnál Barátfalvi István elnök. Kamerán Júlia nőfelelős, a foglalkozáson mindösze egyszer jelentek meg. A szakszervezeti munka itt visszaesőben van. Bee sei Lajos területi bizottsági elnök. Nagyszabású kultúrműsort tartottak Nyírbátorban december 21-én Nagy lelkesedéssel ünnepelte Nyírbátor Sztálin elvtárs 73. születésnapját. Már szombaton este zászlódíszbe öltözött Nyírbátor, hogy kifejezze szeretetét és háláját a szeretett Sztálin elvtárs iránt. Vasárnap este a knltúrházban ünnepi műsort rendeztek. A műsor keretében a határőrség kultűrgár- dája a ,.IIála Sztálinnak” című komi-zűrjén népdalt énekelte. Ezután a nytrlugosl állami gazdaság 'ánccsopor i mutatta be az ..üveges táncot”, a „Szombat este a Hortobágyon’’ és a „Kanásztánc” című táncokat. Ezután a határőrség színjátszói 2 felvonásos partizán-drámát adtak elő. A műsorban szerepeltek még a Népbolt ok és a Szövetkezetek DIS55 kultúr- és tánccsoportjai. Boldogan ünnepelték Nyírbátor dolgozói ezt a napot. Ezt legjobban kifejezte a 71 éves Bujdosó György, aki azt mondotta: ..Boldog vagyok, hogy 71 éves őszülő fejemmel én és a családom Iwldognn ünnepelhetjük Sztálin elvtárs 73. születésnapját és kívánom, szívemből kívánom, mint a-z a sok-sok millió békeharcos, hogy nagyon sok születésnapját érjen meg.” TTankóczki Péter Népla p-lovelező.
