Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-21 / 299. szám
4 NÉPLAP inra december ?i, tasarnap Befejeződött a népek békekongressznsa A. péntclc délutáni ülés A népek békekongresszusának részvevői pénteken délután Ismét összeültek, hogy folytassák a vitát a kongresszus napirendi pont j* felett. Az amerikai békeküldöttaég tagja, Minnie Garther asszony izzó szavakkal ítélte el a koreai háborút és kijelentette: „Amerika népe munkát és békét követel. A békekövetelés általános az amerikai nép körében” — hangoztatta és a hidegháború befejezése érdekében küldöttsége nevében javasolta, hogy „a népek gyakoroljanak nyomást a kormányokra a hidegháború megszüntetése érdekében. A potsdami és jaltai egyezmények szellemében meg kell indítani a tárgyalásokat a nagyhatalmak között. Az ENSz. a nemzetiek közötti tárgyalások színhelye legyen és ne a háború eszköz». ” Jugoszlávia népei szembcszállnak a titóisták háborús mesterkedéseire! Ezután DotWca asszony, a jugoszláv nép képviselője lépett a szónoki emelvényre. Elmondotta, hogy mélyen együttérez a függetlenségükért küzdő népekkel, majd arról beszélt, milyen aljasul árulta el a Tito-kormány Jugoszlávia népeit és szolgáltatta ki az amerikai imperialist Aknák. — A Tito-banda a nép akarata ellenére kényszerít háborús szerző* dósokét az országra és háborús előkészületekre fordít minden rendelkezésére álló eszközt. A jugoszláv dolgozók, akik a második világháborúban oly bőslesen harcoltak a náci-fasizmus ellen, nyíltan és keményen szembeszállnak a titoisták mesterkedéseivel. Hatalmas taps fogadta az emelvényre lépő GusUi Fucsikóvdt, Csehszlovákia népének békeküldöttét, a csehszlovák nép nemzeti hősének, Julius Fucsiknak özvegyét. — Itt, a kongresszuson, — mondotta Fucsikova, — több alkalommal érintették a különböző felszólalók a Prágában nemrég lezajlott Slánsky-per kérdését és egyesek téves következtetéseket vontak le. Ez érthető is, hiszen az imperialisták sajtója és rádiója hazug módon tájékoztatta a közvéleményt e haeaárulók elleni per lefolyásáról. — Julius Fucsiknak azért kellett elpusztulnia, mert a mostani per vádlottéinak egyike, Reich), a Gestapo kéme és ügynöke volt. Vájjon hogyan néznének önök arra az emberre, aki elárulja legközelebbi barátait, harcostársait, hogyan ítélnék meg azt az embert, aki gyáván elárulja hazáját? — fordult Fuesi- kova egyenesen a küldöttekhez. — Mert Keicin, Slánsky és társai ezt tették. Ezeket az árulókat olyan bűnökért ítélték el Csehszlovákiában, amelyeket minden országnak szigorúan meg kell torolnia. — Nálunk, Csehszlovákiában, — folytatta — szigorúan fellépnek azok ellen, akik elárulják hazájukat, akik elárulják a béke ügyét, akik háborút készítenek elő. Mi békében akarunk élni és ezt kívánjuk minden népnek. A kongresz- szusnak e napjaiban különösen időszerű Fucsik üzenete: „Szerettelek benneteket, emberek, legyetek éberek !” ( Gusta Fucsilcova szavait dörgő taps fogadta. A küldöttek felállva, forrón ünnepelték a nagy író özvegyét, a bátor békeharcost. Jusef Helmi egyiptomi küldött felszólalása után a francia Pierre Cot lépett a szónoki emelvényre. Pierre Cot üdvözölte a nemrég Berlinben megtartott nemzetközi értekezlet határozatait a német egység kérdéséről. Ezekhez a határozatokhoz csatlakozva javaslatot tett arra, hogy a négy nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat a német kérdésről azon az elvi alapon, hogy Németországnak függetlennek kell lennie és nem szabad csatlakoznia semmiféle katonai szerződéshez. E tárgyalások megindítása érdekében javasolta, hogy bízzák meg a kongresszus elnökségét egy bizottság életrehfvásávalv amelynek tagjai köztiszteletben álló személyek lennének s e bizottság tolmácsolja majd megfelelő helyeken a népek követeléseit, A délutáni ülés utolsó szónoka Vérnél Overoe dán küldött volt. Követelte, hogy az ENSZ-be vegyék fel a Kínai Népköztársaságot és a többi országokat is, amelyek felvételüket kérték. Ezután a bizottságok a kongresz- szus plénuma elé terjesztették jelentésüket. A népek küldötteinek nagy tanácskozása nyolc napon át tartó széleskörű vita után befejezte a kongresszus napirendi pontjainak megvitatását és pénteken éjszakai ülésen megvitatta, majd elfogadta a határozati javaslatokat, amelyeket a bizottságok dolgoztak ki. Befejeződött a népek békekongressznsa Szombaton hajnali három órakor végétért a népek békekongresszusa, amely nyolc napig folytatta tanácskozásait a bécsi Konzerthausban. A zdróiilésen Jean Lafitte, a Béke-Világtanács főtitkára érdekes adatokkal világította meg minden idők legnagyobb béketanácskozósá- nak átfogő jellegét. Közölte, hogy a népek bókékongrcsszusán 18S0 személy vett részt 85 országból. Ezek közül 1627 küldött, 105 vendég és 102 megfigyelő volt. A tanácskozásokon a legkülönbözőbb nemzetközi szervezetek 46 képviselője is részt vett. A népek békekongresszusán részt vett sok olyan ember is, aki nem tartozik a nemzetközi békemozgalomhoz. A népek békekongresszusán részt vett küldöttek közül 250 kívül áll a nemzetközi békemozgalom keretein. Ezután Tves Farge közölte, hogy a népek békekongresszusához sokezer üdvözlőtávirat érkezett a földkerekség minden tájáról. — Ezután határozati javaslatokat terjesztettek a kongresszus elé. Yvés Farge a szavazás után közölte, hogy a szavazásban összesen 1647 személy vett részt. Az öt nagyhatalomhoz intézett felhívást 1637 küldött elfogadta, hét küldött tartózkodott a szavazástól, három pedig azért nem szavazott, mert csak megfigyelőként vett részt a kongresszuson. A világ népeihez intézett felhívásra 1626 küldött szavazott igennel, 10 tartózkodott a szavazástól és 11 nem vett részt a szavazásban. Yves Farge bejelentését leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a kongresszus. Közel fél óráig dübörgött a taps. Valamennyien érezték, hogy történelmi pillanatot élnek át. „Átok a háborúra! Békét a világnak! Megvédjük a békét! Békeharcra fel!” — hangzottak a kiáltások a hatalmas terem minden oldaláról. A záróbeszédet GímCppe Hüti olasz parlamenti képviselő mondotta. A népek békekongresszusának legnagyobb eddigi eredményét abban látjuk — mondotta —-, hogy a bécsi tanácskozásokon sikerült kö. zös nevezőre hozni az egész emberiség békevágyát, amely most anyagi erővé változik és lefogja a háborús gyujtogaték kezét. Javaslom, hogy a kongresszus titkársága adja ki fehér könyvben a nagy béketanácskozásunkon elhangzott alapvető fontosságú felszólalásokat, amelyek irányt szabnak jövendő békeküzdelmünk számára. A népek békekongresszusának felhívása az őt nagyhatalom kormányaihoz A népek békekongresszusa a következő felhívást intézte az öt nagyhatalom kormányaihoz: Napról-napra sürgősebbé válik annak szükségessége, hogy lemondjanak az erőszakról, mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának eszközéről. Hatszáz millió férfi és nő követelte a világon, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön bókeegyezményt egymással. — Ezek az emberek aláírásukkal erősítik meg ezt a követelésüket. A közvélemény legszámottevőbb áramlatainak képviselői azt a kívánságukat nyilvánítják, hogy az erőszak alkalmazása helyett tárgyalások útján rendezzék a vitás kérdéseket. A népek békekongresszusa, amely 1032 december 12-én ült össze Bécs- bem, az einer teég akaratát fejezi ki, amikor ünnepélyesen felhívja az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Kínai Népköztársaság, Nagybritannia és Franciaország kormányát, kezdjék meg a tárgyalásokat, amelyektől a béke sorsa függ. Az öt nagyhatalom közötti megegyezés, a békeegyezmény megkötése véget vet a nemzetközi feszültségnek és a legnagyobb szerencsétlenségtől menti meg a világot. Ezt követelik a népek. A népek békekong'resszusának felhívása A Béke-Viliágtanécs a népek békekongresszusának összehívásával azt a szándékát juttatta kifejezésre, hogy egyesítse azoknak a különböző mozgalmaknak, szervezeteknek és áramlatoknak nemes törekvéseit, amelyek ugyan sok kérdésben nincsenek azonos véleményen, de amelyek a népek közötti egyetértésre törekednek és együtt akarnak küzdeni a háború megakadályozásáért és a béke megteremtéséért. A szabadon lefolyt vita arról az egységes eltökéltségről tanúskodik, hogy véget akarunk vetni az erőszakos politikának, amely már oly sok szerencsétlenséget -hozott a népekre, és azzal a veszéllyel fenyeget, hogy katasztrófába dönti az emberiséget. Véleményünk szerint nincsenek az államok' között olyan ellentétek, amelyeket na lehetne tárgyalások útján áthidalni. Elég volt a városok és falvak lerombolásából ! Elég volt abból, hogy tömegével gyártsák a gyilkos fegyvereket! Elég volt a gyülölséz szitásálból és a háborús úszításból! Itt a legfőbb ideje, hogy tárgyaljunk egymással! Itt a legfőbb ideje, hogy megegyezzünk egymással! Az öt nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagybritannia, a Kínai Népköztársaság és Franciaország kormányához fordulunk, amelyektől oly nagy mértékben függ a vi-Mtg békéje. — Felszólítjuk ezeket a kormányokat hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat bákeegyeamény megkötne céljából. óriási felelősség terheli az öt nagyhatalom kormányát. A népek választ várnak tőlük. A népek mindent elkövetnek, hogy érvényre juttassák a tárgyalások szellemét. Követeljük, hogy Koreában hala. dóktalanul szüntessenek be minden hadműveletet. Amíg városok dőlnek romba, amíg vér folyik, ntecs lehetőség a megegyezésre. Ha megszűntek a hadműveletek, könnyebben tudnak majd megegyezni a hadviselő felek' a vitás kérdésekben. Meggyőződésünk, hogy minden jóakaratú ember támogatni fogja pártatlan. Igazságos és emberi követelésünket. Ugyanakkor követeljük azt is. hogy Vietnamban, Káoszban, Kam bodzsában és Malájföldön azonnal szüntessék meg az olyan jogos nemzeti függetlenségi mozgalmak elfojtására alkalmazott erőszakot mint amilyen például a marokkói és a tuniszi nemzeti függetlenségi mozgalom. A népek békékongresszusa valamennyi nép számára követeli azt a jogot, hogy maga döntsön sorsáról és maga válassza meg életformáját, belső ügyeibe történő minden beavatkozás nélkül, bármivel próbálják is ezt a beavatkozást igazolni. A béke legfőbb alapja valamennyi állam nemzeti függetlensége. Tiltakozunk minden faji megkii- iönböídetés ellen, amely sérti az emberi lelkiismeretet és fokozza n háborús veszélyt. Meggyőződésünk, hogy a katonai egyezmények, — amelyeknél az erősebb magához láncolja a gyengébbeket, — továbbá támaszpontok és idegen katonai erők jelenléte nem. zeti területen — súlyosan fenyegeti az adott ország biztonságát, amely ilyen módon arra ébredhet, hogy akarata ellenére háborúba sodorták, Az a véleményünk, hogy olyan államot, amely nem vesz részt semmiféle koalícióban és nem tűr idegen csapatokat területén, biztosítani kell minden tényleges vagy lappangó agresszió veszedelmével szemben. A legutóbbi háború két tűzfészke azzal’ a veszéllyel fenyeget, hogy tűzvészt okoz Európában és Ázsiában. A német és japán kérdéseket tárgyalások útján békésen lehet és kell megoldani. Szükségesnek tartjuk, hogy a legrövidebb időn belül kössenek békeszerződést az egységes és demokratikus Németországgal, olyan Németországgal, ahol nem lehet helye az Európát szerencsétlenségbe döntő nácizmusnak és mi 1 itarizmuenak. E békeszerződésnek ki kell zárnia, hogy Németország részt vegyen más államok elJen Irányuló katonai szövetségekben. Javasoljuk, hogy Japánnal is kössenek békeszerződést, amely véget vet az ország megszállásának és lehetővé teszi a japán nép számára, hogy elfoglalja helyét a békés nemzetek közösségében. Szükségesnek tartjuk, hogy újra felvegyék a tárgyalásokat az osztrák államszerződésről, amely megszabadítaná ezt az országot az Idegen megszállóktól. Meghallgatták a Koreában és Kínában járt különböző nemzetiségű kiváló emberek beszámolóit a bakteriológiai fegyverek alkalmazásáról. E beszámolók megrázó hatása alatt erélyesen követeljük: haladéktalanul tiltsák be a baktériumhadviselést és valamennyi állam csatlakozzék az erre vonatkozó genfi egyezményhez. A tudomány nagy eredményeit nem szabad a védtelen emberek millióinak elpusztítására felhasználni. Egyidejűleg az atomfegyver, a vegyifegyverek, valamint a polgári lakosság kiirtására alkalmas más hadieszközök feltétlen betiltását követeljük. Elítéljük azoknak a rövidlátását, akik azt állítják, hogy a fegyverkezési verseny alkalmas az országok biztonságának megőrzésére. Az a véleményünk, hogy a fegyverkezési verseny — éppen ellenkezőleg — fokozza a veszedelmet, amely minden államot — kicsit és nagyot egyaránt — fenyeget. A népek akaratát tolmácsoljuk, amikor követeljük, hogy kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat az igazságos és nem egyoldalú leszerelésről. Biztosak vagyunk abban, hogy hathatós nemzetközi ellenőrzés lehetővé teszi az általános, egyidejű fokozatos és arányos leszerelés megvalósítását. Támogatjuk valamenyi nép képviselőinek kívánságát, hogy a különböző országok haladéktalanul kezdjék meg újra az anyagi és kulturális javak cseréjét. A nemzetközi kereskedelemmel, a -tudomány, az irodalom és a művészet eredményeinek kicserélésével szemben tanúsított ellenállás akadályozza az emberiség jólétét és haladását. Véleményünk szerint az ENSZ alapokmánya szavatolja a világ valamennyi államának biztonságát, de ennek az alapokmánynak mind szellemét, mind betűit megsértik. Követeljük, hogy a Kínai Népköz- társaság elfoglalhassa jogos helyét az ENSZ-ben. Követeljük, hogy vegyék fel az ENSZ-be azt a 14 államot is, amely eddig nem hallathatta hangját ebben a szervezetben. Végül követeljük, hogy az ENSZ legyen ismét a kormányok megegyezésének fóruma és hogy a népek ne legyenek kénytelenek továbbra is csalódni az ENSZ-be vetett bizalmukban. A népek — bármilyen rendszerben éljenek és bármilyen eszmének hódoljanak is — békében akarnak élni. A háborút valamennyi nép gyűlöli. A háború árnyékot vet valamennyi bölcsőre. A népeknek módjukban áll megváltoztatni az események menetét és visszaadni az emberek bizalmát a nyugodt holnapban. Felhívjuk a világ népeit: harcoljanak a tárgyalások és a megegyezések szellieméért az embereknek a békéhez való jogáért! As ötéves terv nyomában A terv ajándékai Szabolcsveresmarton Tiszamentí kisközség Szabolesveresmart — Meghúzódik a Nyírség dombjai közt. Azt hinné az ember, mikor a kisvárdai kövesúton igyekszik megközelíteni, hegyvidéki községbe ér. Diwbes-dombos a falu területe. Az emberek arcát pirospozsgássá teszi a Kárpátokról fúvó szél. Jó- kedvűek. A békébe ve. tett hitüket növeli a Szovjetunió és a Csehszlovák Népköztársaság jószomszédságának tudata. Sokan járnak a „Kineseskapu”-hoz dolgozni. Átrakodó munkások. Minden nap látják a Szovjetunió segítségét. Szén, vasérc, fa, gyapot, korszerű gépek érkeznek ide a Szovjetunióból, a segítő készség megszámlálhatatlan jelei, mind eay-egv tégla épülő szocializmusunkhoz, az ötéves tervhez. Ez a terv Szabolcs- veresmartnak új tanácsházát adott. 280 ezer forintba került t® épület. Ezen kívül a harmadik fúrottkutat is megkapta a község a tervtől, meg két tantermet, egyiket a Rákosi-telepen, másikat a Rozsálypuszlán. A községhez tartozó két telep dolgozói gyermekeinek már nem kell naponta hat- nyolc kilométert gya- logoluiok, helyben van az iskola és a lanító. Új fény jelent meg a két telepen, a tudás fénye. A két iskolával hatra emelkedett az iskolák száma a faluban. Duplája a felszabadulás előttinek. A I’etőfi-utcában 200 méteres bekötőutat építettek. Alig egy hónapja, újabb nagy öröm érte a szabolcsveresmartia- kat. Autóbuszjáratot kaptak. Ezzel közelebb kerültek Kfevárdúlioz, Nyíregyházához, Budapesthez — hazánk szívéhez és az egész országhoz. Nem kell 22 kilométert gyalo- golmiok Kisváráéig és vissza. Az autóbuszjárat a vonatok menetrendjéhez igazodik. Mindazt, amit kapott és kap a község népi demokráciánktól, kötelezettséget is ró a falu lakóira: az alkotó munka fokozását, hogy míg szebb legyen a község arculata és még több mezőgazdasági cikkekkel lássa el növekvő iparunkat, egész népünket. A hazaszeretetei, hogy meg is védhessük azt, amit alkotunk.
