Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

1952 DECEMBER 4, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 3 Petrovszkij akadémikus beszéde a Szovjetunió országos békeértekezletén Amint már közöltük, december 2-án megnyílt a Szovjetunió negye­dik országos békeértekezlete. A szovjet népnek a béke megőr­zéséért és megszilárdításáért vívott harcáról Iván Petrovszkij akadémi­kus, a moszkvai állami egyetem rektora tartott beszámolót. I. G. Petrovszkij bevezetőben rá­mutatott: az év kiemelkedő esemé­nye a Szovjetunió Kommunist;. Pártjának XIX. kongresszusa volt. Ez a kongresszus — mondotta — összegezte országunk háború utáni építőinunkájának eredményeit és Sztálin elvtárs új, hatalmas tudo­mányos felfedezéseiből kiindulva, megszabta a Szovjetunió gazd säg' és kulturális építésének hatalmas feladatait az 1951—1955. évre. A Szovjetunió negyedik országos békeértekezletét a népek Becsben összeülő békekongresszusának kü­szöbén tartjuk. A népek békekon­gresszusa az év kimagasló nemzet­közi eseménye. Az országos békeértekezlet kül­dötteket választ a népek békekon­gresszusára. Küldöttségünk kifejezi majd valamennyi szovjet ember forró kívánságát, hogy a béke fenn­maradjon és megszilárduljon, szo­ros együttműködés jöjjön létre min­den néppel a kultúra, a tudomány és a gazdasági építés terén. A szovjet nép békés alkotómun­kájáról szólva I. G. Petrovszkij el­mondotta. hogy a szovjet emberek lelkesen dolgoznak az üzemekben és gyárakban, a kolhozok mezőin, a laboratóriumokban, átalakítják a természetet, hatalmas építményeket emelnek, még szebbé, még gazda­gabbá akarják tenni csodaszép ha­zájukat, még boldogabban akarnak élni a népek nagy közösségében. Az 1952 es év első tíz hónapjának ipari termelési tervét — közölte Pet­rovszkij _ több, mint 101 száza­lékra teljesítették. I. G. Petrovszkij ezután az ötéves terv hatalmas céljairól beszélt, majd így folytatta: Országunkban az élettel szoros kapcsolatban álló tudomány a bé­kés építés ügyét szolgálja. Mi, szov­jet tudósok büszkék vagyunk rá, hogy az egész világ békéjét követ­kezetesen védelmező haladó embsrl- ség élén Joszif Visszárionovics Sztálin, a tudomány zászlóvivője áll. Hazánk a béke fáklyájává lett bolygónk valamennyi becsületes em­bere számára. Hazánk világító­toronyként jelzi az utat az egész haladó emberiségnek a ragyogó jö vő felé. Áttérve az új háború veszélyének. a népek békeharcának kérdésére I. G. Petrovszkij így folytatta: _ Mi, szovjet emberek, józanul értékeljük a kialakult nemzetközi helyzetet. A Szovjetunió harmadik országos békeértekezlete óta eltelt ősziem! ~> alatt a nemzetközi f-szük­ség nem csökkent, hanem növeke­dett. Ez az amerikai-angol aeresz- =zorok bűne. A feszült légkör az egész haladó emberiséget nyugtala­nítja. A háborús propaganda a tőke országaiban ebben az esztendőben még hatalmasabb méretűvé vátt. _ Az agressznrok fokozták az új vi­lágháború előkészületeit. I. G. Petrovszkij megbélyegezte az imnertalisták koreai. vietn°mi maiáiföldi rabióhábortijit és tömé ges bűncselekményeit, rámutatott, hogy a milliárdos amerikai mono- oo!Isták katonai támaszpontokat lé­tesítenek a szovjet határok közeié ben s arcátlanul katonailag meg­száll jak az egykor szabad kaptta- lista államok területét. Ezután így folytatta: — Mindez az új háború kirob bantása bűnös céljainak érdekében, annak érdekében történik, hogy az amerikai és a többi milliárd-^ok é- mliliomosok maximális profithoz juthassanak. A különböző országik milliárdosai és milliomosai iiven ér­dekek miatt nemcsak a Szovjet­unió. Kína és a népi demokráciák megtámadására készülnek, hanem ez Imperialista országok közti ál­landóan fokozódó, ki1)ékítheteflen ellentéteket is háborúval készülnek megoldani. — A világ népei — köztük a szovjet nép — nem nézhetik tétle­nül a háborús uszít óknak ezt a bűnös politikáját. A népek tovább szélesítik és szilárdítják a béke vé­dő1 mének egységes arcvonalát, meg. szervezik a háborús gyújtogatok visszaverését. — Egyre szélesebben bontakozik ki az össznépi demokratikus béke­mozgalom. < Ez a mozgalom nap­jaink legyőzhetetlen mozgalmává vált és komoly zavart kelt az ag- re« szórók körében. Ez a mozgalom sokat tett már és még többet tehet a háborús gyújtogatok bűnös ter­veinek leleplezésére, a béke fenn­tartása, az új világháború elhárítá­sa érdekében. A békemozgalom ere­je abban rejlik, hogy ez a mozga­lom igaz ügyért száll síkra, a bé­két védelmezi. I, G. Petrovszkij ezután ismer­tette a szovjet nép békekövctelé- seit, köztük első helyen a koreai hadművelete: haladéktalan meg szüntetésének követelését, majd így folytatta: — SíkrasEállunk minden nép nemzeti függetlenségének védelmé­ben. Ez a béke fenntartásának és megszilárdításának egyik legfonto­sabb feltétele. — A szovjet nép képviselői a né­pek békekongresszusún szoros együttműködést fejtenek ki minden más nép, szervezet, vagy csoport olyan képviselőivel, akik azzal az őszinte igyekezettel vesznek részt a kongresszus munkájában, hogy kö­zös alapot találjanak a már folyó háborúk felszámolása és új hábo­rú megakadályozása érdekében, füg­getlenül attól, hogy a világ melyik részén és milyen államok között fenyeget a háború. — A béke őszinte hívei a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó nemes harcukban bizton számíthat­nak a szovjet nép mindenirányú tá­mogatására. — A szovjet nép a béke mellett foglal állást és teljes elszántsággal megvédi a béke ügyét. A szovjet nép nem akar új háborút. A szov­jet nép békét, barátságot és együtt­működést akar minden néppel. A szovjet nép azonban egyáltalán nem azért akar békét, mert fél a hábo­rús eynjtogatók fenyeget esettől, _ egyáltalán nem állítólagos katonai és technikai gyengesége miatt akar békét. Azért harcolunk a békéért mert az agresszív háborút az em­beriség ellen irányuló legsúlyosabb bűncselekménynek tartjuk, a legna­gyobb szerencsétlenségnek minden nép számára. — Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió a második világháború befejezése után jelentékenyen csők kentette fegyveres erőit, kivonta csapatait Kínából, Koreából. N'-rvé eiából. Dániából, Csehszlovákiából Bulgáriából, Jugoszláviából. Fegy­veres erőinek létszáma most nem múlja felül a háború előttit. Or­szágunk nem vesz részt a fegyver­kezési versenyben. Ez békeszerete- tünket bizonyítja, de senkinek sem nyűit alkalmat arra, hogv orszá­gunkat készületiemül találja, nem lelenti azt, hogy országunk sziik«ég esetén nem képes döntő módon visszaverni bármely agresszort, aki szabadságunk és függetlensé"ünl;. békés eredményeink, boldog, örörn- fe’i életünk ellen tör. Végezetül I. G. Petrovszkij, a szovjet népnek a világ többi népé­hez fűződő barátságáról beszélt, lel késén köszöntötte a népek béke kon gresszusát, a Béke-Világfanács sok­rétű és jótékony működését. Felszólalások a Szovjetunió IV. országos békeértekczletéu A Szovjetunió ló', országos bé- keértekezletéuek december 2-1 ülé­sén 11 küldött szólalt fel. Az uráli dolgozók lelkes üdvözle­tét a sztálindíjas X. Szoko'.ov ko­hász tolmácsolta. Elmondta, hogyan élnek és dolgoznak az uráli Szeröv város kohászai, akik napról napra újabb munkasikereket érnek el. — „Ezután is önfeláldozóan fogunk dolgozni, _ mondta a szónok —, hiszen mindegyikünk tudja, hogy minél több kiváló minőségű öntött­vasat és acélt termelünk, annál erősebb és hatalmasabb lesz a Szovjetunió, a világ békéjének szi­láid bástyája.” X. Szemenyenko, az ukrán béke- bizottság elnöke elmondta, hegy Szovjet-Ukrajna dolgozói minden erejükkel a béke ügyét szolgálják. _ MI, a IV. országos békeértekez­let küldöttei, — mondta Szeme nyenko —, a népek békekongresz- s ’.urának előestéjén azért jöttünk itt ö»sze, hogy újra kifejezésre jut­tassuk a szovjet nép törhetetlen akaratát, hogy megvalósuljon a nemzetközi együttműködés és a bé ke programmja. Marija Bjelov-a egyszerű paraszt- asszony, a moszkvakörnyékl Hruscsov-kolhoz flnöke, lelkei taps közben jelentette ki: — tudják meg a háborús gyújtogatok, hogy a bé­keharcosok millióit nem csapba IJák be és nem ijeszthetik meg. A szov­jet emberek éberen őrködnek a bé i-e felett. A. Mordvinov, a Szovjetunió épí­tészeti akadémiájának elnöke fel­szólalásában kijelentette: A szovje: nép egységesen támogatja a népek békekomgresszusának összehívásáról szóló határozatot. A szovjet embe­rek az egész békeszere tő emberiség­gel együtt erélyesen elítélik az amerikai ngresszorok Koreában el­követett véres gaztetteit és követe­lik a koreai háború haladéktalan befejezését. Alekszij moszkvai pátriárka az orosz pravoszláv egyház nevében üdvözölte az értekezlet részvevőit és kifejezte kívánságát, hogy az ér­tekezlet munkája és határozatai szolgálják annak a nagy ügynek si­kerét, amelyért a Szovjetunió miu- (bn vidékéről Moszkvába jöttek a ■úi’dőltek. K. Kuxnjfecov, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsá­nak titkára kijelentette: a szovjet nép hatalmas lelkesedéssel dnlgozil: a Szovjetunió Kommunista Pár ja XIX. kongresszusa történelmi ja lentőségü határozatainak megváló sí tusáért. Az SZKP történet :t és a politi­kai gazdaságtant tanulmányozó ká­derképző tanfolyamok másodéves hallgatói a következő Időpontokban és helyeken tartják meg a konfe­renciát a kongresszusi anyag első részéből: A békéért folytatott nemes küz­delemben a Szovjetunió népeivel harcolnak Kína, a népi demokrati­kus országok és a Német Demokra­tikus Köztársaság népei és a kapi­talista országok egyszerű emberei­nek milliói. A szovjet szakszervezetek a jö­vőben is ki fogják terjeszteni az összes országok dolgozóival fenntar­tott baráti kapcsolataikat, harcol­ni fognak a nemzetközi szakszerve­zeti egység erősítéséért és erélyesen leleplezik a háborús gyújtogatok és a munkásmozgalomba befurakodott ügynökeik bűnös terveit. A Petrovszkij akadémikus beszá­molója felett megindult vitában felszólalt még IC. StirUtl, a Moldva Szovjet Szocialista Köztársaság népművésze, K. Geraszimenko, a kariovi (Ukrajna) gép- és traktor­állomás főagronómusa, B. Koval jenko, a kujblsevi vízierőmű épít­kezésének ekszka vá tor-kezelője és F. Szamedov, azerbnjdzsáni gco'.ó- gus-mérnök. Az értekezlet következő üléséi december 3-án délelőtt tartja. , Vasárnap reggel 9 órakor Nyír­egyházán a l’ártoktatás Házában, a baktalórántházi, a kemeesei. „a nagy-leállói, a fehérgyarmati a má- részalkai és a vásárosnaményl já­rási pártbizottságokon; 8-án, hétfőn ('hengerben: 0-áu szombaton pedig 17< !vvárdán és Nyírbátorban. fl kéderképzütanfoíyamok másodéves hallgatóinak konferenciája Az ENSZ-közgyülés politikai bizottságának december 1-i ülése December I-én az ENSz-közgyűlés j politikai bizottságában befejező­dött a hadifoglyok hazatelepítésé- röl szóló Indiai határozat-tervezet és az ehhez fűzött szovjet módosí­tások Vitája és megtörtént a sza­vazás. A Szovjetunió, Lengyelország, Ukrajna, Csehszlovákia és Bjelo- russzia képviselői a bizottságban elhangzott felszólalásaikban le­leplezték az amerikai—angol-tömb főkolomposainak azokat a kísérle­teit, amelyekkel igazolást kerestek arra, hogy az amerikai parancs­nokság megtagadja az összes hadi­foglyok hazatelepítését, A. J. Yisinszkij elvtárs, a szov­jet küldöttség vezetője felszólalásá­nak jelentős részében az indiai ha­tározattervezethez fűzött szovje módosítások indokolásával foglal­kozott. Ezekben a javaslatokban a koreai háború befejezésének való­ságos programmja van kifejtve. Ez a programm megmutatja az egész koreai kérdés megoldásának radi kális útját. Nagy hatást tett, ami­kor A. J. Visinszkij elvtárs részle­teket olvasott fel Stevenson kana­dai tudósító cikkéből, amely arról szól, hogy az amerikai parancsnok­ság hogyan használja fel Koreában a kuominta.ngista és liszinmanista bandákat az északkoreai hadifog­lyokkal és kínai önkéntesekkel való kegyetlenkedésre annak érdekében, hogy kényszerítse őket a hazatérés­ről való lemondásra. A szovjet küldöttség vezetője fel­hívta a figyelmet az amerikai saj­tónak azokra a jelentéseire, ame­lyek nyugtalanságot árulnak el amialt, hogy a koreai háború befe­jezése az Amerikai Egyesült Álla­mokban „az üzleti aktivitás” csök­kentésére vezethet és kiemelte, hogy az amerikai milliárdosok állhata­tosan törekednek a koreai háború folytatására. Az ülés végén szavaztak az indiai határozattervezethez fűzött szovjet módosítások felett. Az első szovjet módosítás az in­diai határozattervezetnek arra a pontjára vonatkozik, amelyben az a kétszínű kijelentés van, hogy a hadifoglyokkal szemben nem sza­bad erőszakot alkalmazni, sem ha- zatelepítésük megakadályozása, sem erre való kényszerítésük érdekében. A szovjet módosítás előírja, hegy töröljék a határozati javaslat szö­vegéből „az erőszak elkerüléséről” szóló hazug elmélkedéseket és ha­tározottan követeli, hogy a hadi­foglyokkal mindig emberlesen bán­janak. A bizottság amerikai-angol többsége elvetette ezt a módosítást. Ezután azt a szovjet módosítást tették fel szavazásra, amely java­solja a Koreában harcoló feleknek, hogy a közöttük már létrejött egyezménytervezet alapján haladék­talanul és teljesen szüntessék be a hadműveleteket és a hadifoglyok teljes hazatelepítésének kérdéséé adják át a koreai kérdés békés ren­dezésével foglalkozó bizottságnak. Az amerikai—angol-tömb ellene szavazott az indiai határozatterve­zethez fűzött összes szovjet mó­dosításoknak és elfogadta az indiai tervezetet. A Szovjetunió, Lengyel- ország, Bjelorusszta, Csehszlovákia és Ukrajna küldöttsége az egész indiai határozattervezet ellen sza­vazott. József Attila emlékünnepségek Dolgozó népünk kegyelettel emlé­kezett meg József Attiláról, a nagy magyar proletárköltőrfil halá­lának 15. évfordulóján. A buda­pesti Rákosi Mátyás kultúrház előtt leplezték le a költő szobrát, majd utána szerdán délután a lCerepesi-temetőbea a budapesti városi tanács, a Magyar írók Szö­vetsége és az Irodalomtörténeti i Társaság képviselői megkoszorúz­ták József Attila sírját. Este az Irodalomtörténeti Társa­ság és a Magyar írók Szövetsége emlékünnepélyt rendezett a Művé­szeti Szövetségek Házában. Veres Péter Kossuth-díjas író megnyitó szavai után Keik Zoltán Kossuth-díjas költő mondott ünnepi beszédet. Levelezőink írják a begyűjtésről Levelezőink számtalan levélben számolnak be arról, milyen lelkese­déssel járulnak hozzá szövetkezeti és egyéni dolgozó parasztjaink a kapásnövények és más termékek j beadásával tartozásuk lerovásához. Hovún József levelezőnk meg­írta: a nyírbátori Lenin tszcs. búr. ! gúnyából 106, napraforgóból 150, í kukoricából 100, baromfiból és to­jásból 102 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A szövetke­zet azonban lemaradt a kövérba- romfi-boadásban. A tagok ezért majdnem 100 libát fogtak hízásra, hogy gazdaságuk ne tartozzon a nép államának. Kovács Ferenc levelezőnk Nyír­bogairól közli, hogy a község be­gyűjtési tervét egészében 105 szá­zalékra teljesítette. A község ered­ménye még szebb lenne, hu a Kos­suth tsz. vezetősége nem hanya­golná el az állami kötelezettség lerovását. Már többször megbírál­lak hanyagságukért a tsz. vezető­ségét, de kevés sikert értek el. A Kossuth tsz. nem alkalmazta a kereszlsoros vetést, pótbeporzást és más szovjet agrotechnikai módsze­reket, így terméshozamuk elmaradt a többi szövetkezetétől. A szövetke­zet vezetőségének gondoskodnia kell arról, hogy ezután bátran al­kalmazza az élenjáró szovjet agro­technikát, amely elősegíti a tsz. jö­vedelmének emelését. Községünkben sok olyan dolgozó paraszt 1- - k — írja levelében Siuké Ari id Tisztaberekről —, mint Tfagy Bálint, aki napraforgó­ból 275, sertésből 200 és más be- iíuás cikkekből 100 százalékban ! «leget állam! k!'.»*ettségé uek. Nagy Bálint és a hozzá ha­sonlók segítették hozzá községün­ket a szabadpiaci értékesítés jogá­nak megszerzéséhez. A szabadpiac kedvezménye mellett kultúrházat is kapunk, amelynek gyors felépí­téséit társadalmi munkával is elő­segítjük. Vincze Géza nngyvarsányi levele­zőnk arról ír, hogy a község Sza­badság tszcs-je példamutatóan tett eleget államunk Iránti kötelezett­ségének. Minden beadását 100 szá­zalékig teljesítette és a szerződött terményekből sem maradt adós. 1100 mázsa burgonyát adott be •szerződésre és a beadás teljesíté­sére. Beszállította az 1200 mázsa leszerződött cukorrépát Is. A szö­vetkezeti tagok nemcsak a beadás­ban, hanem az őszi munkában is megadták a helyüket és idejében elvégezték az előirányzott őszi munkákat. Jó munkájukkal mind -több liecsiiletes dolgozó paraszt el­ismerését vívják ki. l’orcsalma község nem marad adósa népi államunknak — írja Csehi László levelező. — Begyűj­tési tervünket kenyérgabonából 103. napraforgóból 120, burgonyá­ból 121, kukoricából 100, tojásból 119, baromfiból 100 százalékra tel­jesítettük. Két csoportunknak kü­lönösen volt miből teljesítenie a beadást, mert holdanként 10 mázsa búzát, 13 mázsa kukoricát, 10 és fél mázsa napraforgót és 160 má­zsa Cukorrépát termellek. A Dózsa tszes-ben 4, ruíg a Rákost tszes- ben 7 kiló búza jut egy-egv mun­kaegységre, kukoricából i>eilig több mint két kiló.

Next

/
Thumbnails
Contents