Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

4

NÉPLAP

1332 msfJBmnem i, vasARNA*

Nyíregyháza kulturális életének problémáit

vitatták meg a legutóbbi „Néplap-csütörtök“ részvevői

A legutóbbi „Néplap-csütörtök"-ön Nyíregyháza kulturális életének eredményeit és fogyatékosságait vitatták meg az ankét részvevői, a kulturális élet vezetői, a város művészeti és tudományos életének képviselői, a kultúrmunkások. Az ankét a város kulturális fejlődésének nagy eredményei mellett rávilágított a hibákra is.

Zeneélet

Tikár Sándor elvtárs, zeneművész, a zeneiskola igazgatója, Nyíregyháza nagyszerű új, kulturális létesítményéről, a stúdióról beszélt, amely nagy léptekkel viszi előre fejlődésünket. Elmondotta azt 's: a zeneiskola kiváló tanerőkkel rendelkezik s arra törekszenek, hogy a dolgozók széles tömegeivel Ls megjöUfcrtessék a muzsikát, a lenét. (Az ankét elején szó volt a Filharmónia együttesének legutóbbi hangversenyéről, amely alkalommal a dolgozók kifogásolták a csupa könnyű műsorszámot. Az együttes vezetője azt válaszolta.: a nyíregyházi József Attila kultúrotthon akkori vezetője, Pásztor értesítette jőket arról, hogy Nyíregyházának Lnem való komoly muzsika”.) — vikár Sándor ez ellen a minősíthetetlen nézet ellen tiltakozva Kérte, hogy a szakszervezet megyei titkársága adjon sokkal nagyobb segítséget ahhoz, hogy az üzemekben is | tudjanak hangversenyeket, zone- I ismertető előadásokat rendezni.

Képzőművésset

f Berki Nándor elv társ, szobrász- l művész felszólalásában rámutatott arra, hogy Nyíregyházának kul túr- gócpontnak kell lennie, amely kultúrát sugároz a falu felé, de ugyanakkor tanul is a falu ősi művészetét®. A nyíregyházi képzőművészek a lenini úl mutatás szellemében arra törekszenek, hogy hozzá segítsék a várost kulturális feladata betöltéséhez. Ehhez azonban nz szükséges, hogy a városi tanács népművelési osztálya lehetőséget adjon a képzőművészeknek arra, hogy meglátogassák az üzemeket,

ott előadásokat .tartsanak. Segítse elő a népművelési osztály, hogy az üzemek kultúrtermeiket, előadótermeiket díszítsék a helyi művészek által alkotott színvonalas képekkel, szobrokkal is, amelyek egyre inkább visszatükrözik SzabolcsSzatmár dolgozóinak harcát a szó cializmus felépítéséért. Sokkal több figyelmet fordítsanak az illetékesek a kultúra forrásaira, a kultúra művelőire! — fejezte be felszólalását Berki elvtérs.

Emeljük a kulturális élet kádereinek elméleti színvonalát

Kceskomzki József elvtárs. az MSzT. városi titkára kért ezután szót. Nagy eredményeket értünk el,

— mondotta Kecskovsski elvtárs.

— Kul tárházaink, fcnltúrotthonaink vannak, kultúrcsoportok működnek. Az ismeretterjesztő előadásoknak sokezer hallgatója volt. Kulturális életünk eredményei nagymértékben hozzájárultak népünk öntudatának növekedéséhez. Mindemellett azoD- ban vannak komoly hibák is. A városi pártbizottság és a városi tanács nem fordít kellő figyelmet a kultúrforradalomra. A városi tanács végrehajtó bizottsága másfél esztendő ófa nem tűzte napirendre a népművelési osztály munkájának megvitatását. (!)

f~— Igen súlyos hiba. hogy a városi tanács népművelési osztálya és a szakszervezet között egészségtelen vita folyik (elsősorban a szak- szervezet megyei titkárságának hibás nézete ennek az oka), s közben az ellenség garázdálkodik a kulturális élet frontján. Nem folyik kellő harc a kozmopolitizmus ellen, ifjúmunkásaink közül nem egynek találni a zsebében régi ponyvákat, nem egy ifjúmunkást fertőzött meg a jampecszellem. Keos- kovszkl élvtárs bírálta a Néplapot is, mert nem veti fel következetesen a fogyatékosságokat, hibákat s nem mutatja meg kellőképpen a kulturális felemelkedés tényeit seixt.J

A kádereiül szólva. Jtecskovszki elvtárs rámutatott: növelni kell elméleti színvonalukat, szakmai és politikái képzettségüket s ez vonatkozik a városi tanács népművelési osztályára ií?. Ugyanakkor gondoskodni kell új káderek felneveléséről, tanításáról. Javasolta, hogy hirdessenek pályázatokat, az egyes üzemek kultórosoportjai cseréljék lel tapasztalataikat, rendezzenek másmás üzemben előadásokat. Rendszeres ankétokat is javasolt, amelyeken a djjl#»zók is kifejtik véleményei ket.QvégUl rámutatott: tanulmányozzuk a. szovjet nép tapasztalatait s ezek a tapasztalatok hozzásegítenek bennünket kulturális életünk hibáinak kijavításához.

Film

Haván .József elvtárs, a Mokép propagandistája arról beszélt, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a ‘szovjet és új magyar filmek. A filmpropagandisták megmagyarázzák a dolgozóknak az egyes filmek tanulságait. Különösen jól dolgozik a vasút és az MNDSz. filmpropagandistája. "V

Múzeum

Nyárádi Mihály, a Józsa András múzeum igazgatója elmondotta : a múzeumnak 21.000 tárgya van, országos viszonylatban a leggazdagabb vidéki múzeum s régészeti, néprajzi kiállítása szintén igen nagyjelentőségű. A dolgozók szeretik a múzeumot, ebben az esztendőben a régi 1500—2000 látogatóval szemben 16.000 látogatója volt. A december 23-án megtartandó „Múzeumok napja” az egész dolgozó nép eseménye lesz. Ennek ellenére még mindig Iielyszükkel küszködik a múzeum, — égetően szüksége lenne új termekre, új kiállítás, elsősorban természettudományi kiállítás megrendezésére.

(Folytatjuk.)

Hírek a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa okmányainak tanulmányozásáról

Fordítón sokkal nagyobb gondot a nyíregyházi városi pártbizottság a DiSZ-oktatásra

Pénteken délután a nyíregyházi városi DISz- bizottság helyiségében tartották meg a politikai körök propagandistáinak szemináriumát A szeminárium kezdetének időpontja öt órára volt kitűzve. öt órakor három-négy propagandista ült csupán az asztal mellett, köztük a propagandista szeminárium vezetője: Jidda elvtársnő. A foglalkozás késve, hat órakor kezdődött meg. Tizenegy DISz-pro- pugandirta hiányzott erről a foglalkozásról: Feny- rcsvölyui András, Itartos Lászlóné, Dankó András, Bankó Mihály, Kazár Mihály, Kéri Béla, Mester Felit, Széplaki Ilona, Tinkler Erzsébet, Zsíros László, Balázs Ilona. Ezek közül Dankó Mihály, Mester Edit mindössze egyszer volt propagandista- szemináriumon, Tinkler Erzsébet ős Balázs Ilona is többször hiányzott, Bartos I,ászióné pedig mőg egyetlen egy alkalommal sem jelent meg a foglalkozáson.

A propagandista-szeminárium színvonala igen alacsony volt. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagának első részét kellett volna megvitatni, azonban a városi DISz-bizottság hibájából — későn értesítették erről a propagandistákat — a propagandisták nem készültek fel a vitára, el sem olvasták a kijelölt kötelező irodalmat.

Ennek a szemináriumnak az lett volna a hivatása, hogy tizennyolc propagandistát készítsen fel a kongresszusi anyag tanítására, — arra a feladatra, amely ma a legjelentősebb pártunk feladatai között. A tizennyolc propagandista felkészülése azt jelenti, hogy mintegy háromszáz ifjúmunkás ismerkedhet meg alaposan azokkal az útmutatásokkal. amelyeket a kongresszus nyújt szúmunkMindez azonban nem így történt.

A felelősség elsősorban a DISz. városi bizottságát terheli, mert tűrte, hogy a fegyelmezetlenség, felelőtlenség szelleme legyen úrrá ezen a propagandista-szemináriumon. A legutóbbi eset nem az első. Ennek ellenére a DTSz-bizottság semmi konkrét intézkedést nem tett ígéreteken kívül az oktatás megjavítására.

Felelős a városi pártbizottság is. Az ifjúság között végzett pártmunkánuk elsőrendű jelentősége i

van, — mutatott rá a Központi Vezetőség ülése júniusban. Következésképpen elsőrendű jelentősége van az ifjúság marxista-leninista nevelésének. Hada elvtársnő többször kérte a városi pártbizottság segítségét. Ennek ellenére sem a propagan- dista-szomináriumot nem ellenőrizte, sem a városi DISz-bizottság munkáját nem vizsgálta felül ezen a területen. A városi pártbizottság ne elégedjék meg azzal, hogy kommunista propagandistákat adott a DISz-nek, rendszeresen ellenőrizze azok munkáját, vonja felelősségre azokat, akik érdemtelenek arra, hogy az ifjúságot neveljék, tanítsák. A XIX. pártkongresszus okmányainak tanulmányozása különösképpen megköveteli az oktatási munka megjavítását.

Érezzék felelősségüket e propagandisták

Propagandistáink többsége érzi azt a komoly felelősséget, amely a kongresszusi anyag tanítása során hárul reájuk. A vásárosnaményi alapfokú politikai iskola propagandistája, Szabó elvtárs a tanuláshoz, jegyzeteléshez módszertani segítséget is nyújt az anyag alapos megmagyarázása mellett. Vannak azonban még olyan propagandisták, akik nem éreznek felelősséget munkájuk, hivatásuk iránt. Ti szelőkön az alapismereti tanulókörök propagandista szemináriumának vezetője, Kiss Árpád elvtárs nem készült fel jól a szemináriumi foglalkozásra, a felvetődött vitás kérdésekre nem tudott kielégítő magyarázatot adni. Felkészületlensége különösen súlyos kárt okozott. Az alap- ismereti tanulókörökön olyan párttagok és párton- kívüli dolgozók tanulnak, aki!% számára szokatlan a tanulás, akiknek mindent a legaprólékosabhan kell megmagyarázni. Nyilvánvaló, hogy a propagandista-szemináriumoknak úgy kell felkészíteniük a tanulókörök vezetőit, hogy azok ennek a feladatnak megfeleljenek. Kiss elvtárs hanyagsága gátolta a feladat sikeres végrehajtását. Súlyos fegyelmezetlenséget követett el Salamon Endre, a nngyeesedl politikai Iskola másodéves hallgatóinak propagandistája. Már négy alkalommal hiányzott, „sok munkára” hivatkozva. Az ilyen hanyag és felelőtlen propagandistát le kell váltani, nem érdemli meg, hogy propagandistaként vegyen í részt a kongresszusi anyag tanulmányozásában.

Sztálin elvtárs élete

i.

Közeledik Sztálin elvtárs szüle- tésnapjanak 73. évfordulója, üol. gyjzó napunk minden tágja tettekben, uj termelési gyézemiekoen megnyilvánuló hálával, szeretette! köszönti a világ népeinek nagy vezetőjét, bölcs tanítóját. Népnevelőink, pártesoporiveze- tóink, szakszervezeti bizalmijaink megtisztelő feladata, hegy a sztálini felajánlások teljesítésének nagyszerű napjaiban megismertessék a dolgozókat Sztálin elvtárs életével.

Jctszif V isszárionovics Sztálin 1879 december 21-én született a tlfllszí kormányzóság Gori városában. Apja munkás volt, anyja jobbágyi parasztcsaládból származott. 1888 Őszén Sztálint beíratták a gori egyházi iskolába, majd lS94-ben a tlfllszí pravoszláv papi szemináriumba. A szemináriumban uralkodó jezsuita-rendszer az ifjú ^Sztálinban szenvedélyes tiltakozást váltott ki, táplálta és fokozta ben- fie a forradalmi hangulatot. 1890— 07-ben már a szeminárium marxista tanulóköreinek élén áll, amelyek titokban, illegálisan működlek. — 1808 augusztusában formálisan is belép az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tifiiszl szervezetébe. Sokat és kitartóan művelte magát, megismerkedett Marx, En- pels müveivel, Lenin elvtárs munkáival, amelyek mély benyomást tettek rá. Ugyanakkor erős propagandamunkát fejtett ki a proletárok körében. 1899 május 29-én a marxizmus propagálásáért kizárták a szemináriumból. Ebben az időtlen Sztálin elvtárs már a tifliszi szociáldemokrata szervezet egyik legerélyesebb és legtekintélyesebb munkása volt, aki a forradalmi mag élén harcolt az opportunisták ellen. Amikor 1900 decemberében megjelent a lenini „Iszkra", Sztá Un teljesen annak álláspontjára helyezkedett. Sztálin határtalanul hitt Lenin forradalmi géniuszában és elindult Lenin útján.

19(U. április 22-én Tiflisz középpontjában május elsejei tüntetést szerveztek. Sztálin a tüntetés szervezője és vezetője. A lenini Iszkra. az egész Kaukázusra nézve történelmi jelentőségű eseményként értékelte ezt a tüntetést, hatása a Kaukázus egész későbbi munkás- mozgalmára rendkívül nagy volt. A Kaukázusban kezdett megvalósulni a szocializmus egyesítése a munkásmozgalommal. A cári kormány üldözése ezután arra késztette Sztálin elvtársat, hogy illegalitásba vonuljon. A cár helytartói tehetetlenek voltak a növekvő forradalmi mozgalommal szeml>en. Sztálin elvtárs kezdeményezésére megindult a Brdzola, az első illegális grúz szociáldemokrata újság. Később Bakuba küldi a párt Sztálint. 1902 március 9-én szervezte meg itt a híres politikai tüntetést. Egy hónapra rá letartóztatták, száműzetésbe vitték, azonban 1901 január 5-én Sztálin elvtárs megszökött.

Száműzetése ideje alatt zajlott le az OSzDMP II. kongresszusa, amely megszilárdította a marxizmus győzelmét az ökonomizmus felett, de a régi megalkuvók helyébe újak, a mensevlkiek léptek. Sztálin elvtárs kiszabadulása után Lenin biztos támasza volt a mensevizmus elleni elkeseredett harcban. Sztálin vezetése alatt 1904 decemberében a bakul munkások nagyszabású sztrájkot kezdtek, amely azzal vég zödött, hogy Oroszország munkás- mozgalmának történetében először, kollektív szerződést, kötöttek a kő- olajtelepek tulajdonosaival. A Kaukázuson túl a bakul sztrájkkal kezdődött meg a forradalmi fellendülés. A bakui sztrájk adta meg a „jelt” azokra a nagyszerű akciókra, amelyek januárban és februárban egész Oroszországban lejátszódtak. Sztálin elvtárs folytatta propagandamunkáját is s a bolsevik illegális technika kiváló mintaképeként megszervezte az avlabári titkos nyomdát. Itt adták ki a „Proletariatisz BrdzohV'-t, a Brdzola méltó utódát. Sok rend kívüli fontos cikket írt Sztálin elvtárs s ezekben a cikkekben, mint tehetséges vitázó, mint a párt rendkívül jelentős irodalmi és elméiéi i ereje, mint a proletariátus

I vezére és Lenin hű követője lé- | pett fel. Lenin eszméinek kifejtése során Sztálin kimutatta, hogy a szocialista tudatnak igen nagy jelentősége van a munkásmozgalom számára. Az ösztönös munkásmozgalom és a szocialista tudat kölcsönös viszonyának kérdéséről a következőképpen foglalta össze a szociáldemokrácia lenini szárnyának idevágó nézeteit: „Mi a tudományos szocializmus munkásmozgalom nélkül? Iránytű, amely — mivé] nem használják — csak megrozsdásodhat s aklior ki kellene dobni.

Mi a munkásmozgalom szocializmus nélkül? — Hajó iránytű nélkül, amely így Is kiköt majd a túlsó parton, de ha iránytűje volna, sokkal hamarább érné el a partot és kevesebb veszéllyel találkoznék.

Egyesítsétek az elsőt a másodikkal és nagyszerű hajótok lesz, amely repül majd a túlsó part felé és teljes épségben ér révbe.

Egyesítsétek a munkásajiozgelDlat a szocializmussal és megkapjátok n szociáldemokrata-mozgalmat, amely egyenesen halad az „ígéret földje” felé.”

A „Hogyan fogja fel a szociáldemokrácia a nemzeti kérdést” című cikk kitűnő magyarázata volt az OSzDMP nemzetiségi programjának. Ebben a cikkben Sztálin megokolja és megvilágítja a párt programmját a nemzeti kérdésben, megsemmisítő kritikának veti alá a proletariat!^ nemzeti elkülönülésének opportunista elvét, következetesen síkra széli a proletár osztály szervezetek felépítésének nemzetközi típusáért. Ebben a cikkben Sztálin, mint a nemzeti kérdés nagy teoretikusa lép fel, aki mestere a marxista dialektikus módszernek. Itt csírájukban megtalálhatók azok az eszmék, amelyeket Sztálin később „A marxizmus és a nemzeti kérdés” című munkájában fejlett ki.

Sztálin az első orosz forradalom első lépéseitől kezdve erélyesen védte és érvényre juttatta a lenini forradalmi sztratéglát és taktikái, a lenini eszmét, — a proletariátus vezetőszerepet a forradalomban. — Síkra szil 11 azért a gondolatért, hogy a forradalom győződnie érdekében az egész nép fegyveies felkelése szükséges. Ebben az időben hatalmas forradalmi munkát végzett a Kaukázuson fúl s ennek eredményeként az egész terű’"tét elborította a forradalmi tűz lángja. 1905 decemberében, mint a kau- kázusontúli bolsevikok küldötte, az

I. Országos Bolsevik Konferencián, Taramerforsbnn, Finnországban találkozott először Leninnel.

A decemberi felkelés leverése után megkezdődött a fordulat a forradalom fokozatos visszavonulása felé. A forradalmi hullám apadása s a forradalmat kövefö reakció idejében a közvetlen pártfeladatként a holsevizmns elméleti alapjainak megvédése került napirendre. Lenin 1906-ban bocsátotta ki zseniális munkáját, a „Materializmus és empiriokriticizmus"-t. amelyben véglegesen leleplezte a marxizmus elmélete terén elfajult elemeket ős megvédte a bolsevik párt elméleti alapjait. A marxizmus elméleti alapjainak védelmében Sztálin elvtárs is szót emelt: cikkeiben közérthető, népszerű formában magyarázza meg, hogy mi a materializmus ős a dialektika, ml a történelmi materializmus.

1907 április—májusában folyt le az OSzDMP. V. (londoni) kongresszusa, amely lerögzítetté a bol- sevlkoknak a mensevikek felett aratott győzelmét. Sztálin elvtárs tevékenyen résztvelt a kongresszus munkájában s visszatérve egy cikkben, jellemezte a kongresszus határozatait, eredményeit, — megmutatta a meneev izmusnak, mint kispolgári politikai Irányzatnak osztály természet ft.