Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-07 / 287. szám
HATODIK LETT SZABOLCS- SZATMÁR A BEGYŰJTÉSI VERSENY NOVEMBER 30-ÁN LEZÁRULT SZAKASZÁBAN (3. old.) — A XIX. PÁRTKONGRESSZUS ANYAGA FELDOLGOZÁSÁNAK TAPASZTALATAI (4. oldal) — ÜZEMEINK HARCA AZ 1952. ÉVI TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT (7. oldal) A Z MDP Sí AB Q AT M Á R M EG* El PART BtZOffiB&frGAN AK LAPJA VHl. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM. ARA 50 FILI ER 1952 DECEMBER 7, VASÁRNAP Senki se maradjon adósa falun a dolgozók államának! _ Megkezdődött a DISZ I. országos értekezlete Elérkezett az idője, hogy az • ■gesz ország nyilvánossága elé kerüljön: a megyék, közöttük a mi megyénk is — milyen eredményeket értek el a begyűjtés versenyéin®, a falvak dolgozó parasztjai a november 30-ig tárté versenyszakaszban milyen mértékben gyarapították a hazát beadási kötelezettségeik teljesítésével. Szabolcs-Szatmár hatodik helyre került a versenyben. Nem szereztük meg a minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját, mégis: szinte az elsőséggel felérő sikernek könyvelhetjük el, hogy a leghátul kullogók közül a legelsők közé tört megyénk előre. A falvakban fellendülő verseny, a dolgozó parasztok túlnyomó többségének lettes akarata szülte az eredményeket, s a verseny utolsó napjaiban egyre előbbre jutott megyénk a versenyző megyék közt. Bizonyítván, hogy a szabó les-szatmári falvak dolgozó parasztjai magukénak tudják az épülő tiszalöki vizíerőmüvet, az épülő új gyárakat, az egész gazdagodó, gyönyörű országunkat. Magukénak tudják és mindent meg Is tesznek azért, hogy a nagy, országot formáló. jövőt alakító munkából legjobb tudásuk, •ehetségük szerint vegyék ki részil két a beadási kötelességek teljesí■ ésével Bitestér'tehetnek a kötelezettségüket teljesítő, sőt túlteljesítő dől .gozó parasztok arra hogy nem m: ■ adtak adósai a nép államának i kor, amikor az egész ország m feszített erővel küzd a fagy és a aszály okozta károk helyrehozásáért, azért, hogy feleméit ötéves :érvünk nagy országépítő feladatait hiánytalanul elvégezhessük. Gerti elvtárs pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi ülésén megállapította: „A begyűjtés területén vannak eredményeink. A kedvezőtlen mezőgazdasági esztendő ellenére a begyűjtés feladatai' alapjában sikeresen valósítjuk meg s biztosítjuk a lakosság zavartalan. mondhatni bőséges ellátását az összes fontosabb élelmiszerekben.” Bár megyénkben sem lehet mindent a tavaszvégi fagyok, az aszály rovására írni, azonban kétségtelen, hogy a kedvezőtlen időjárás volt a legfőbb oka, hogy Sza- boIes-Szatmárban is csökkent a fö!d9k terméshozama a megyei átlagot alapul véve — az elmúlt esztendők átlagához képest. Mégis, .Szabolcs-Szatmár még egyetlen esztendőben sem adott annyi burgonyát az országnak, mint ebben az éviién. A dolgozó parasztok túlnyomó többsége becsülettel eleget tett kötelezettségének, számos járás túlteljesítette begyűjtési terveit, burgonyából, kukoricából, nap raforgóból egyaránt. Ez a tény mindennél ékesebben bizonyítja, hogy falva ink dolgozó parasztjai újra pártunk politikájának helyessége mellett, nagy ötéves tervünk megvalósítása mellett szavaztak. Ez a tény mindennél ékesebben bizonyítja, hogy a munkások és dolgozó parasztok szövetsége még tovább, hatalmasan erősödött. Az öntudatban tovább nőtt többség mellett falvaink dolgozó parasztjainak kisebbsége maradt méc adósa az államnak a kapástenné nyék beadásával. Ez a kisebbség politikailag képzetlenebb, a köte- tes«égtn<Iás!ban leginkább elmaradt dolgozó parasztokból tevődik ösz- sze, akiknek az adósságai mial t nem teljesíthette részleteiben Szabolcs-Szatmár a kapások begyűjtési tervét. Ott van például a kisvárdal járásbeli Nyírkárász és Komoré. A járás már jóval túlteljesítette a kukorica és a napraforgó begyűjtési terveit, g e két községben még messze jártak a tervek teljesítésétől. Nyírkárászon például még november harmincadikén is három és félszáz hátralékost számláltak. Ilyen községek az élenjáró kisvár- dai járás mellett a többi járásokban is akadnak. S éppen ez szabja meg az elkövetkező Idők feladatait a begyűjtés területén. Ezekben a falvakban fő jelszóvá kell tenni, hogy egyetlen dolgozó paraszt, egyetlen termelőszövetkezet; vágy- csoport se maradjon adósa államunknak, mindenki maradék nélkül teljesítse a kapástermények beadását.— Emellett pedig erőteljesen szorgalmazni kell a baromfi és a sertés beadását is. Megyénknek tovább keli haladnia előre a begyűjtési versenyben, amely nem fejeződött be november harmtncfldibával. Tovább keli haladnia, s a falvak dolgozó parasztjainak még nagyobb erőfeszítéssel kell dolgozniok azért, hogy helyrehozhassuk a kedvezőtlen időjárás okozta károkat, hegy előrehaladhassunk a fBJOCializmns Gcrö elvtárs felhívta figyelmünket arra, hogy a begyűjtési munka elkövetkező szakaszában Is az op. portunizmus, a megalkuvás elleni harcnak kell a középpontban áHa- nia. „Ugyanekkor kíméletlen harc-ot indítottunk — ez is hozzátartozott és hozzátartozik a fagy- és aszálykár következményeinek leküzdéséhez — az opportunisták ellen saját sorainkban” — mondotta. Most, amikor már lejárt a kapásíermé- nyek begyűjtésének batáridej?, amikor a baromfibegyüjtés esztendei és a hízottsertésbf-gyüjtés félévi terveinek teljesítési határideje közeleg, sehol sem gátolhatja a begyűjtés munkáját a megalkuvás, az opportunizmus. A kapásterméuyek begyűjtése, de az állatbegyiijtésl tervek teljesítése során is az opportunizmus sokféle megnyilvánulásával lehetett találkozni megyénkben. Sokfelé általános hiba volt, hogy a községi tanácsoknál, de a pártszervezeteknél is belenyugodtak abba, hogy „rossz volt a termés, nincs miiből teljesíteni a beadást”. Ahelye-t, hogy igyekeztek volna megszilárdítani az állami fegyelmet, ahelyett, hogy megmagyarázták volna: a kedvezőtlen időjárásokozta alfcso- nyabb termés nem indokolja meg, hogy valaki kivonja magát a közös erőfeszítésből, — visszavonultak, meghátráltak még egyes funkcionáriusok is. Nem büntették meg a hátralékosokat, nem vonták felelősségre a kulákokat, s ebből következett azután, hogy például Nagyecseden is nem kevesebb, mint kileneszáara szaporodott fel a hátralékosok száma. De nem egy helyütt fordult elő az, hogy a kulá- kok elleni harc helyett a becsületes dolgozó parasztokat szorították meg az opportunista tanács vezet ők, mondván,, -hogy „szegények már a kulákok”. S a dolgozó parasztéi bal adatták be azt a mennyiséget, amely a bulákot terhelte. Félretéve a párt tanításait, félredobva a Szombaton reggel a parlament kongresszusi termében megkezdődött a DISZ I. országos értekezlete. Az értekezleten megjelent Farkas Mihály elvtárs hadseregtábornok. honvédelmi miniszter, Kovács István, Horváth Márton elvtársak, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai. Nógrádi Sándor elvtárs altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Jóboru Magda elvtársnő, a közoktatásügyi miniszter első helyettese, Friss István élvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjai, Non György elvtárs, a népművelési miniszterhelyettes. Ott volt az értekezleten Jacques Denis élvtárs, a DÍVSZ főtitkára is. Az értekezlet résztvevői percekig tartó taxisvihar közben, forró lelkesedéssel választották meg díszelnökké a magyar fiatalok példaképét, a dolgozó magyar nép bölcs tanítóját, Rákosi Mátyás elvtársat, majd az elnökség megválasztására került sor. Ezután Dénes István elvtárs, a DISZ főtitkára tartotta meg beszámolóját a párt Központi Vezetősége június 28-i határozatának végrehajtásáról és az Ifjúsági szövetség további feladatairól. Dénes István eivtárs beszámolója Közel két és fél év telt el azóta, hogy pártunk sokévtizedes harcának eredményeképpen, Rákosi elvtárs kezdeményezésére megalakult a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, — kezdte beszámolóját Deues István elvtárs. — A DISZ alakuló kongresszusa óta eltelt idő fényesen igazolta pártunk Ifjúsági politikáját megmutatta, hogy a DISZ valóban új erőforrása szocialista építésünknek, az ifjúság nevelésének. A DISZ alakuló kongresszusa óta a szövetségünkbe szervezett ifjak tábora kétszázezerrel emelkedett és jelenleg hétszáztízezer, s őzzel egy Köpést tettünk a magyar ifjúság többségét felölelő egymilliós szorvezet felé. Dénes István eivtárs ezután a magyar ifjúság harcos szervezetének eddigi eredményeiről beszélt. Rámutatott arra, hogy a DISZ politikai oktatásban közel kétszázezer ifjú és leány vesz részt, a szövetségnek ma már napilapja és több folyóirata van. Az elmúlt két és félév alatt rohamosan emelkedett az ifjúság politikai, műveltségi színvonala, növekedett az ifjú- ság részvétele hazánk építésében. Az ifjúsági szövetség fejlődése azonban nem tartott lépést népi demokráciánk és a fiatalok nagy táborának fejlődésével, a szocallsta építőmunka feladataival. A párt Központi Vezetőségének június 28-i határozata mélyrehatóan tárta fel az alapvető hibákat és a feladatok meghatározásával segítette az elmaradás gyors felszámolását. Pártunk Központi Vezetőségének határozata még ragyogóbb értelmet nyert a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának, Sztálin elvtárs új tanításainak fényében — folytatta Dénes István elvtárs. A DISZ ideológiai és gyakorlati munkájának alapvető feladata, hogy pártunk irányításával tanulmányozzuk, az ifjúság közkincsévé tegyük és mindennapi munkánkban alkalmazzuk Sztálin elvtárs korszakalkotó müvét és a XIX. kongresszus anyagát. Ebben nagy segítséget jelent számunkra, ha a lenini-sztálini Komszomol példáját tartjuk szem előtt. Az ifjúság mind mélyebben és tudatosabban érzi — mondotta —, hogy a Szovjetuniónak, a pártnak köszönhet mindent és miként a természetben minden élet a napfénytől fakad, úgy a túl népünk boldog életének, nemzetünk felvirágzásának forrása a Szovjetunió öntet- len segítsége és a párt bölcs vezettet-, Dénes István elvtárs ezután arról a hatalmas fejlődésről beszélt, amely a Szovjetunió baráti támogatásának eredményeként, felszabadulásunk óta hazánkban végbement. A párt, az állam ifjúságunk legmerészebb álmát váltja valóra, megnyílt az út a szakmai tanulás, az iskolák, egyetemek, a katonatiszt! pálya felé, a fiatalok tíz- te százezrei indultak el a külvárosi proletárnegyedekből, a falvakból, a tanyákról, a majorokból, hogy meghódítsák a tudomány várát és birtokukba vegyék az iskolákat, egyetemeiket, üdülőket, sportpályákat, színhazakat, könyvtárakat, mindazt, ami azelőtt nem volt a mienk. Az a hatalmas kitüntetés, hogy Sztálin elvtárs kongresszusi felszólalásában hazánkat a vllágforra- dalom rohambrigádjai között említette, azt a kötelezettséget jelenti ifjúsági szövetségünk számára, hogy Idősebb testvérünk, a Komszomol nyomdokain járva még szorosabban tömöri isiik az ifjúságot a párt köré — mondotta a továbbiak, ban Dénes István elvtárs. — A párt Központi Vezetőségének június 28-i határozata biztosítja számunkra a párt részéről mindazt, ami szükséges ifjúsági szövetségünk gyorsabb ütemű fejlődéséhez, Dénes István rámutatott arra: a párt határozatának széleskörű meg vitatása megmutatta, hogy a DISZ funkcionáriusai és sokszáaezres tagsága kész arra, hogy pártunk Központi Vezetőségének útmutatásait lelkesen végrehajtsa. Dénes István elvtárs számos példát hozott fel a párthatározat végrehajtásában alkalmazott jó módszerekre^ majd rámutatott a hibákra is: Elvtársak I A párt vezet te maradéktalan biztosítása érdekében a Központi Vezetőség főfeladatul azt tűzte ki, hogy a DISZ vezetői és tagjai megértsék a pártvezetés Jelen tőségét és lényegét a DISZ-ben. Ezen a téren jelentős fejlődést hozott a párthatározat feldolgozása, de ugyanakkor felszínre hozta b hibákat is. Sok DlSZ-vezető — különösen az alapszervezetekben — még mindig nem érti világosan, hogy a DISZ párt által való vezetése nemcsak a pártvezetőségekkel való kapcsolatot jelenti, hanem ezen túlmenően elsősorban azt, hogy a párt politikájának végrehajtására neveljük és mozgósítsuk az ifjúság tömegeit. A kölcsön jegy zésben azért értünk el sikereket, mert a DlSZ-vezetősé- gek szinte mindenütt a párt közvetlen vezetésével dolgoztak. Pontosan tudták, ml a feladatuk és a köl- csönjegyzós idején sikerült a legnagyobb mértékben felszámolni h bürokratikus vezetést. ElvtArsak 1 Minden DlSZ-veze- tőnek legfőbb feladata, hogy erő- (Folytat ás a 8. oldalon.) as párt parasstpolitlkáját, levették a Mákokról a terhet és a dolgozó parasztok vállalra ráírták át. Mint őr községben is, aihol a tanács belenyugodott abba, hogy a kulákok elpusztították jószágállomá- nyufcat, nem teljesítik a beadást. F-helyett becsületes középparasztokat ..Mákokká” nyilvánítottak, s azokkal adatták be a szabotáló ku- lákok helyett a sertést! Az is hiba volt, hogy tanácsaink elnézték, ha termelőszövetkezet maradt adós a beadással, s nem serkentették példamutatásra őket. Súlyos károkat okoz az elnézés, az oxiportunizmus mindenkor, de különöskép most, amikor komoly erőfeszítéseket kellett és kell tenni, hogy a mezőgazdaság adóssága ellenére is zökkenő nélkül teljesíthessük ötéves tervünk 1952-re eső részét. De nemkülönben az előrehaladást fékezi az olyan nézet is, hogy sokfelé megelégszenek a begyűjtés törvényes eszközeinek alkalmazásával, „mellőzik” a felvilá- Igosító munkái. Az* tartják. — helytelenül, — hogy kiróják a kártérítést, aztán „a többi már az elszámoltató bizottság dolga”. Pedig nyilvánvaló, hogy a mostani időszakban még fokozódik a dolgozó parasztok közt végzett felvilágosító munka jelentősége. Hiszen az államnak az a kisebbség tartozik még a beadással, amely politikailag elmaradott,, amelynek egy része a kulákok befolyása alatt van, s még türelmesebb, még odu- adóbb felvilágosító munkára van szükség, hegy ezeket a dolgozó parasztokat a pontos kötelességteljesítők nagy táborába vigyük át. A november harmincadika előtti napokban beigazolódott az, hogy a törvény szerinti intézkedések mellett nemkülönben elsőrendűen fontos a felvilágosító munka. Azokban a községekben, ahol a népnevelők ismét munkára indultak, ahol aa élenjáró, becsületes dolgozó parasztokat is soraikba vonták, s felkeresték a hátralékosokat, — rövidesen megnőttek az eredmények. Ez. sokszorosan aláhúzza azt hogy az elkövetkezendő időkben is még szervezettebb, még alaposabb felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy a begyűjtési terveket részleteiben, teljes egészéiben teljesítsék a falvak dolgozó paniszj i. S e felvilágosító munka eredményességét nagyban befolyásolja, hogy milyen mértékben vesznek részt benne a községek becsületes, kötelezettségeiket pontosan teljesítő dolgozó parasztjai. Azok, akik tisztában vannak a falu kötelességeivel, akik tevékeny részt vesznek az ország építésében, s öntudat dolgában gyengébb, politikailag még szűklátókörű társaikat is soraikba tudják vonni. Az opportunizmus elleni hare, a fokozott felvilágosító munka, az élenjáró dolgozó parasztok aktivizálása a módja annak, hogy me- gyénfcben további sikerek szülessenek a begyűjtés területén, hogy egyetlen dolgozó paraszt, egyetlen szövetkezeti gazdaság se maradjon adósa államunknak. fflilcÍQ, pj&ldarial tyijtifiljefak?
