Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-31 / 306. szám
1052 DECEMBER 31, SZERDA! NÉPLAP 3 A szovjet főváros az újév előtt A békeharc újabb feladatairól számoltak be a budapesti Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen a bécsi békekongresszus magyar küldöttei > A tél az idén szeszélyes, — mondják a moszkvaiak, miközben az időjárás jelentést olvassák — minden nap valami újat talál ki. Az első hónap alapján megítélve nem mondhattuk, hogy az idei tél keménynek ígérkezik: hol hirtelen fagy jön és a dérlepte város minden kételyt kizáróan mutatja, hogy decembert írunk; másnap azonban zuhog az eső, úgy kopognak az esőcseppek, akárcsak áprilisban. A hóvihart eső, az esőt ismét hirtelen hó váltja fel, amelyet már a házfelügyelők sem vesznek komolyan. Ettől eltekintve a kirakatok ablakaiban és a plakátokon már állandó a tél. A kirakatokban a fenyőfákat hóbuokák veszik körül, színes plakátokról a télapó néz barátságosan az ifjú moszkvaiakra: fény őf aü nmepélyre, álarcosbálra, matinékra hívja őket. Már rég megnyíltak a fenyőfadíszeket áruló boltok, egyes helyeken fenyőiliat terjeng: megérkeztek az első fe- oyeőfát szállító teherautók. Közeledik az újév. A szovjet cm bér idén is, mint év végén mindig, számot vet az elmúlt év eredményeiről. A fővárosi lapokban naponta olvashatjuk az évi tervet határidő előtt teljesítő üzemek jelentéseit. Több gyár, üzem és építkezés mar az 1053-as terv teljesítésén dolgozik: gépeket gyárt, precíziós műszereket állít elő, cukrászsüteményeket és illatszereket készít lakóházakat és iskolákat épít. A Sztálln-autógyár egyik mű. helyében Szolomin, Bojcov, Korol- iev és más lakatosok, akik műsza- ;<onkint négy-öt normát teljesítenek, már rég a jövő év második felének tervén dolgoznak, mások az 1954es tervet hajtják végre. Ilyen a sztahanovisták naptára! És itt nemcsak arról van szó, hogy az emberek megelőzve az időt, már a jövő terveit valósítják meg; a szta. lianovisták alkotó munkájában mind világosabban jelentkezik az új, kommunista társadalom emberének, az alkotó, jövőbetekintő embernek típusa. Az újságok és folyóiratok lapjairól nemrég két leány arc nézett a moszkvai olvasókra, — Nyina Ju- sina és Anasztaszia Maljutyina arca. Ki ez a két leány? Miért jelenik meg képük a lapokban? Miért írnak róluk és miért beszélnek róluk a munkásgyüléseken, miért követik példájukat? A „Vörös pro!etár”-gyár két gyorsforgácsolója, Jusi.na és Maljutyina munkaversenyt kezdetné nyezett a termelési ciklus tartamának megrövidítése céljából. Egész sor új módszert vezettek be munkájukban, jelentősen emelték a gépek termelékenységét, minden megtakarítható percet és másodpercet számbavettek. így erősen növelték a termelést. A fiatal munkásnők kezdeménye, zése a szovjet gyárakban lelkes támogatásra talált. Tömegekre terjed ki a termelési ciklus idejének megrövidítéséért indított munkaverseny. Az egyik csavargyárban munkatervet dolgoztak ki a komplex A „Pravda” szerkesztősége az újév előtt tudósítói útján két kérdéssel fordult a kapitalista országok egyszerű embereihez: 1. Mit hozott önnek a 1952-es év? 2. Milyen személj'es kívánságai vannak 1953-ra? A „Pravda” december 2SH számában közli több imperialista járom alatt sínylődő ország egyszerű embereinek nyilatkozatát. A kapitalista országok egyszerű embereinek a „Pravda” december 29-i számában közölt nyilatkozatai keserű sorsukról, a békéért, a kenyérért és a szabadságért vívott mindennapos harcukról tanúskodnak. AuWey K. Miles amerikai őrmester, aki otthagyta az amerikai hadbrigádok aak, Jusina és Maljutyina példája alapján; a ciklus megrövidítését a szállítási műveletek egységesítése, a gépidő és a kisegítőidő csökkentése és a beállítás egyszerűsítése révén Irányozták elő. így segített két munkásnő sokezer sztahanovistának még egy lépéssel előbbre jutni a munkájában. A jövő... E napokban mindig erre gondolnak az emberek. De. hagyta jövő milyen gyorsan alakul át jelenné, szinte fantasztikus. A moszkvaiak nemrégiben még azt mondták a magasépületek tervrajzát nézegetve: „Ilyen lesz majd az egyetem a Denin-hegyen ... Ilyen lesz az épülő ház a Szmolenszk. téren... Nézzétek, milyen épületet akarnak emelni a Dorgomilovszk rakparton! Ma pedig «»főváros lakói már gyönyörködnek a magas- épületek fényeiben és egyre jobban megszokjáik Moszkva új képét. Az etíSber mindig büszkén, örvendezve lép a tudomány leninbe- gyi városába. Az ó-év utolsó napjaiban a tudó. Hiány moszkvai palotájának építői sietve befejezik a belső helyiségek munkálatait. Ragyog az oszlopok fehér márványa a díszteremben, az óriási csillárok ontják a fényt, a kárpitosok bársonnyal vonjak be a karszékeket, a festőművészek az utolsó ecset vonásoknál tartanak. Lázas munka folyik a klubban, a társalgókban és előcsarnokokban, s amikor a gyorslift felyisz bennünket a felső emeletekre, ugyanazt a lázas munkát láthatjuk az elő"dó- termekben és laboratóriumokban. Mindenütt kikészítő munka; bútorok festése és elhelyezése folyik. Könyvtári futószalagok viszik n könyvek áradatát az 1,200 000 kötetes egvetemi könyvtár poraira. A lakóépületekben étkezők, kávíhá- zak. közös társalgók vannak. Már fénylik a frissen feliratéit parketta, már ott vannak a szőnyegek. Jöhetnek a lakók! A moszkvaiak ezrei egyidejű’eg ünnepük a lakásá vá tűs t és az új esztendőt a város minden részében, a magasépülotekben és a Novo-Pes- csamaja utcában, valamint a Mo zsnjszki úton elkészült lakóházakban. A legkülönbözőbb korú moszkvaiak ünnepelnek 'házavatást : vannak frissen épített csecsemőotthonok, óvodák, iskolák. Most ezek is kitárják kapuikat az apróságok és az iskolásgyerekek elő’t. Jártam az egyik ilyen óvoda-pnlo tában, a Sztremjnnnij-utcábán. Éppen akkor jött meg az új palota kényelmesen berendezett szobáiba százhúsz c.- 'npség, a Kirov kerület munkásainak és alkalmazottainak gyermekei. Itt oly világos- van. annyi a fény, a világ és növény, hogy az ember elfelejti, hogy milyen hónap van odakinn! Az apró Ságok néhány percig úgy jártak- keltek, mint a megbabonázoítak, de hamarosan otthonosan érezték magukat ős mint e mesevilág gazdái kézbevették a játékokat. Már meg is szokták, hogy itt legyenek ! — mosolyogtak a nevelősereget és menedéket talált a Német Demokratikus Köztársaságban — kijelentette, hogy azért nem kíván szolgáin! az amerikai hadseregben, mert nem akar résztvennl asszonyok, gyermekek, hadifoglyok meggyilkolásában, mint azt az amerikai hadsereg teszi Koreában. Lucienne Beauregard francia asz- szony, egy Vietnamban elesett francia katona anyja azt kívánja, hogy 1953-ban érjen véget a vietnami háború, amely már eddig is rengeteg keserűséget jelentett a francia népnek. Hawley angol szövőnő ezeket írja: .,1952-ben hét hónapon át munka nélkül voltam. Most ismét dolgozom. Béremet azonban csökkentették. Félelem tölt el, ha a kővetkező évre. gondolok. Minden A népek bécsi kongresszusán résztvett magyar küldöttek kedden délután a Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen számoltak be a kongresszus tanulságairól, a békeharc újabb feladatairól. A sport- csarnok ebből az alkalomból ünnepi díszt öltött. A nagygyűlés elnökségének tag. .fai között foglalt helyet többek között Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, Szabó István elvtárs altábornagy, honvédelmi mi. niszterhelyettes, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Ratkó Anna elvtársnő egészségügyi miniszter, Andics Erzsébet elvtársnő Kossuth- díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke. Megjelentek a nagygyűlésen a Budapesten tartózkodó öélamerikai békeharcosok képviselői is. A termet zsúfolásig megtöltötték a budapesti bétkeh arcosok képviselői. Először Ladányi Ferenc, a. Magyar Népköztársaság érdemes művésze adott elő részletet Pablo Neruda „Ébredj favágó” című költeményéből, melyet lelkes tapssal fogadtak a megjelentek. Ezután Me- kis József elvtárs, a vasas szak- szervezet elnöke, az Országos Béketanács tagja nyitotta meg a nagygyűlést, majd Andics Erzsébet elvtársnő, Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elA múltban Kék községet három kuláikcsalád, Nyárádiók, Petliőék és Mezeiók uralták. Mindhárom családnak kétszáztól négyszáz holdig terjedt a földterülete. Egyhúron pendítitek. A község nincstelenjeit sanyargatták, szipolyozták, A fel- szabadulás után változott meg Kéken is a parasztság helyzete. Földet kapott id. Böltönyszegi András, Barta Lajos, meg a többiek, akik ezelőtt Nyárádi Sándor és István erszényeit hizlalták munkájukkal. A megváltozott helyzet nem tetszett Nyárádi István kuláknak meg a többieknek, nem tetszett, hogy vég re emberi sorban él Borsi Ferenc, akinek a felszabadulás előtt azt is szóvátette, hogy „két kis malacot vett, mit siránkozik hát?!” Még inkább nem tetszett a kéki kulákok- nak, amikor a község dolgozó parasztjai a szövetkezeti gazdálkodásra tértek át. A kulákok dolgozó népünk ellenségei. Jól tudják ezt Kéken a község vezetői, de tudják a falu becsületes parasztjai is, akik felháborodva figyelik, bogy a kulákok szabotálják a szántás-vetési munkákat, hogy elvonják dolgozóink asztaláról a kenyeret. A kéki dolgozó parasztok idejében elvégezték az őszi munkákat, hogy elősegítsék 5 éves tervünk megvalósítását, hogy minél nagyobb darab kenyeret adjanak minden dolgozó család asztalára. Vannak azonban még a faluban olyan dolgozó parasztok is, akik már elfelejtették, hogy a kui-ákek pióca módjára egykor az ő vérüket is szívták és most mégis segítenek a kulákoknak fondorlatos terveik megvalósításában. A nyáron történt, hogy Nyárádi Sándor kivink rábeszélte Boros Józsefnét, aki a házában lakik, hogy burgonyáját vigye ki nz állomásra és azt Borosáé a saját nevében adja el. Mikor aztán a beadás'teljesítésére került a sor, Nyárádi azon siránkozott, hogy ..nem termett, nincs miből teljesíteni a beadást.” A végén, mikor a tanács észrevette aljas csalafintaság' megnézték a szérűjét s bizony még mindig találtak ott elrejtve burgonyát. Nyárádi István sem jobb Sándornál. A vetést szabotálta most az ősz folyamán. A nőké, a Béke-Világtanács tagja, a Böcsben járt magyar küldöttség vezetője tartotta meg beszámolóját. Andics Erzsébet elvtársnő beszédét többízben szakította meg a jelenlévők lelkes tetszésnyilvánítása. Beszéde után hosszasan zúgott az ütemes kiáltás:; „Sztálini”, „Rákosi!’’, „Éljen Sztálin ! Éljen Rákosi!” Ezután Juhász Ferenc, Kossuth- díjas költő olvasta fel a népek bécsi bókekongresszusárói írott költeményét, majd Szádeczky-Kardoss Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus szólalt fel. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás után Tollas Sándorné, a debreceni ltúkosi-telepl tszcs, tagja lépett a mikrofonhoz. Ezután Máthé János veszprémi katolikus püspöki helynök szólalt fel. Utána Puskás Ferenc olimpiai bajnok, a Bp. Honvéd válogatott labdarúgója mondott beszédet. Puskás Ferenc után Mérai Tibor elviárs, a Szabad Nép munkatársa következett szólásra. A beszédet követő tapsvihar el- iiltével Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke mondott zárószavakat. Zárószaval után Sosztakovics békedalának hangjaival a nagygyűlés végétért. tanács, amikor yszrevette a dolgozó nép kenyere ellen törő kulúk szabó táló munkáját, megérdemelt helyére, a börtönbe jutatta a dolgozók legnagyobb megelégedésére. A kulákok az aljasságokat azért csinálják — mondogatták a dolgozó parasztok, — hogy ne kapjon a falu szabadpiacot, meg hogy kevesebb élelem jusson a Tiszu- löki Erőmű, Sztálinváros építőinek. A kenyérgabona beadásánál is csak a nagy siránkozást lehetett hallani a kéki kulákokuúl, Siránkoztak a kulákok, hogy megtévesz. szék a falu vezetőit, meg hogy szánalmat keltsenek maguk iránt a dolgozó parasztok közt. A kéki tanács azonban nem hitte el a kuiá- kok beszédét. Igaz, hogy késve. de mégis rájött annak nyitjára, miért nem terem a kulákok földje. Csak látszatra szántották meg a földet tavaly ősszel és úgy vetették el a vetőmagot, csaknem műveletlen földbe. Ezért volt 4—5 mázsával kevesebb Kéken a kulákok termé se lioldankint, mint a dolgozó parasztoké. Ezért tartoznak még mindig a dolgozó nép államának másfél vagon terménnyel a kéki kulákok. A dolgozó parasztok vnlaraeny- nyien elvégezték ideiál «ni a vetési munkákat, hogy minél iöbbet teremjen a föld, hogy minél többet adhassanak a dolgozó népnek. Ezzel is meg akarják hálálni mindazt, amit már eddig is kapott a falu nagyszerű 5 éves tervünk valóra váltása során. A villanyt, a kultürházat, mozit, sportfelszerelést és egyebeket. De elő akarják segíteni azt is, hogy megkaphassák a sportpályát, óvodát és még sole mindent, ami szebbé, virágzóbbá teszi a falu dolgozóinak életét. — A kéki kulákok fogcsikorgatva nézik azt, hogy dolgozó parasztjaink egyre nagyobb termést érnek el azon a földön, ahol egykor mint cselédek robotoltak éh- Ijérért. Hiába minden aljas mesterkedés, a kéki dolgozó parasztok, a község vezetői, akik a dolgozó parasztok fiai, a jövőben még az eddiginél is éberebben leplezik le a dolgozó nép boldog életére törő kulákok aljas mesterkedéseit. Munkanélküliség, fokozódó nyomor — a kapitalista országok egyszerű embereinek 1953. évi kilátásai Nyárádiék és a többi kéki kulákok: a nép ellenségei jel arra mutat, bogy a küszöbön álló 1953 igen súlyos esztendő lesz. „Számomra kevés örömet hozott az 1952. év — írja John Streak amerikai munkás. — Nehezebbé vált a megélhetés, többet kell dolgozni. Az idén két hónapon át nem dolgoztain, ezért adósságba keveredtem. önök azt kérdik tőlem, mit várok az 1953-as évtől? Számításaimban olyan gyakran ért csalódás, hogy most szinte félek erről beszélni. A „Pravda” közli Meet Charlie Williams néger munkás nyilatkozatát az amerikai munkások öröm- teleu életéről, Etelvino Jorge bra- ziliai vasmunkás, Michel Loridant francia paraszt és több más kapitalista országban élő egyszerű ember nyilakozatát. nők. — Ezt mind úgy veszik, mint ami nekik kijár! Ott díszítik a fenyőfáinkat! — adta tovább sietve a hírt egy vidám, feketeszemű kislány, a szomszédos nagyterembe vezető ajtóra mutatva. ... Csodálatos az ünnep előtti Moszkva! Az élénkforgalmú utcákon, a boltokban, a különböző kiállításokon, amelyek mintegy összefoglalják az év eredményeit, mindenütt érezzük a készülődést erre a minden ember életében jelentős dátumra. A „Vörös Rózsa'’-komi)inát selyemszövet-kiállításán számol be eredményeiről, ötezer szövetmintát láthatunk a kiállításon és ez a szivárvány minden színében pompázó, gazdag kiállítás visszatükrözi a szovjet emberek egyre növekvő jólétét, a szovjet életet, amely év- röl-évre szebb és gazdagabb lesz. A moszkvai üzemi festőművészek a képek ezreit küldték el a Művészeti Dolgozók Központi Házában megnyílt új kiállításukra. A gyárak, üzemek és kolhozok dolgozói képeiken, rajzaikon és szobraikon a szovjet emberek gondolatait, múltba tekintésüket és a jövőbe vetett pillantásukat tükrözik vissza. Lomov lakatos „Az öntödében1’ címmel festett képet; egy másik lakatos, Nyilcolaj Morozov, a kaszálógé- pek szerelését mutatta be képén; Kalasnylkov diszpécser a tengerészek munkáját örökítette meg, Baranov konstruktőr pedig „Ifjú he- gedfimüvésznő” képét küldte el a kiállításra. A moszkvai Üzemi képzőművészek müvein ott láthatjuk a Volga—Don-esatornát, a Volga mentén, a Kara-Kum sivatagban, a Ivrim-félszigeten és Ukrajnában folyó nagy építkezéseket is. De már magában véve az a tény is a népi művészet virágzását, a szovjet emberek kulturális fejlődését mutatja, hogy minden évijen van ilyen kiállítás és nemcsak Moszkvában. Nemcsak a kiállításokon tolonganak az emberek, hanem a színházak pénztára előtt is. Újévre pillanatok alatt szétkapkodták a színház- és hangverseny jegyeket. — A színházaikban, kultúrpalotákban és klubokban külön újévi műsorok bemutatására készülnek. A Kallnyin- gyár munkásklubjáiban a kultúrcso- port újév előestéjén bemutatóra készül : akkor játsszák először a kiváló szovjet tudósnak, Olga Bovi- szovna Lepesinszkájának működé, sérül szóló „Harmadik ifjúság” című színművét. A „Trjoligorka” műnk asm ű vésze i a „Pique Dame” című operát mutatják be, a Sztá- 1 in-autógyár kultúrpalotájának táncegyüttese szovjet és klassziku* balettekből táncol részleteket. — Ezek az előadások sok más műsorhoz hasonlóan sajátos évi beszámolók a művészetüket fejlesztő és egyre csiszoló kultűrcsoportok munkájáról. ... Hamarosan itt az újév. Az emberek üdvözli,k egymást, jőegész- séget, boldogságot, új sikereket kívánnak egymásnak az új, 1953. esztendőre.
