Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-26 / 277. szám
15*2 NOVEMBER 26, SZERDA NÉPLAP It Az Alkaloida dolgozói december 5-re befejezik évi tervüket Első félévi tervér 104 százalék* 1,'in teljesítette a tlsza vasvári (bliJszetitmthályi) Alkaloida. Szép eredmény ez, ha valaki csak a teljesítés számszerű eredményét nézi. Azonban az Alkaloida vezetői tovább láttak. Meglátták, hogy ezt az eredményt tovább fokozhatja-; a kUiüoboző — akkor még meglévő — hibák felszámolásával. Egyik ilyen alapvető hiba volt a gyárban. hogy sem a műszaki vezetőség, sem a pártszervezet, sem pedig a szakszervezet nein vonta be a dolgozókat a gyár termelését akadályozó hibák kijavításának megtárgyalásába. Akadályozta a többtermelést például, hogy a kazánok negyedévenként 3-4 napra teljesen leálltak karbantartás, kazántisztítás miatt. Ilyenkor a termelés szünetelt. A készáru* üzem- részben sem ment rendben minden, főleg az etilezés és az anyalúgok kiválasztása terén. Bőven voltak olyan problémák, amelyek megoldása egyet jelentett volna a többtermeléssel. Az első félév elteltével mindezeknek a hibáknak felszámolását tűzték ki célul a gyár pártszervezetének, szakszervezetének vezetői közösen a gyár- vezetőséggel. Rendszeresítették a „javaslatra való felhívás” hirdetményt. A gyár vezetősége felhívta a dolgozók figyelmét, hogy a termelést akadályozó okok megszüntetésére nyújtsanak be javaslatokat. Az elfogadható javaslatokra célprémiumot is tűztek ki. A PÁRTSZERVEZET TAGGTÜLÉSEIN k 1 ■ ■ ■ megtárgyalták a kommunisták azokat a lehetőségeket, melyekkel a gyár termelését fokozni lehet. Sok értékes javaslat született egy-egy taggyűlésen, és n szakszervezet javuló munkája nyomán a termelési értekezleteken is. A szakszervezet ebben az időben rendszeresen kezdett foglalkozni a tervieljesítések, fogadalmak teljesítésének értékelésével, gondot fordított már az eredmények népszerűsítésére is. A dolgozók látták, hogy a különböző értekezleteken elhangzott fogadalmaikkal törődnek. Egyre fokozottabb harc indult meg minden adott szó maradéktalan teljesítésére. X?m akart egy brigádtag sem pirulni az adott szó megszegése miatt. A dolgozók többek között azt javasolták, hogy a kazántakarí- tútnál, kazánkarbantartásnál új módszert vezessenek be; ne egyszerre álljanak le a kazánok kar- bantartásárá, hanem csökkentett üzem mellett (egyet-egyet. lekapcsolva) dolgozzon a gyár. Főleg állandóan dolgozzon a besűrítő, amely, szűk keresztmetszete folytán, nem képes behozni az előforduló lemaradást. A többi üzemrészek (átokló — mellékalkaloida és a többi) sem 3-4 napra esnek ki a termelésből ezek szerint, hanem 1, legfeljebb 2 napra, amit a besűrítő folyamatos termelése mellett köny- nyen behozhatnak. A javaslat bevezetése sikerrel járt. Ugyanígy „megtalálta a megoldást újításával a készáru üzemrész étkezésének megjavítására és az anyalúg jobb, észszerűbb feldolgozására Mészáros Zoltán, a készáru üzemrész új vezetője. Mészáros Zoltán a munkáját hanyagul végző, munkaversenyt lebecsülő, dolgozókkal nem törődő Instilorisz I.ászló régi üzemrészvezető helyére került. Mészáros vezetése alatt a készáru üzemrész az utolsó helyről már az első helyre került. A gyár dolgozóinak egyre javuló munkája biztosíték volt aztán arra, hogy bátran megfogadták az Alkaloida dolgozói a XIX. párt- kongresszus előtt Sztálin elvtárs- nak küldött táviratukban, hogy évi tervüket december 5-re befejezik ! Ez a fogadalom m&r nagyobb lendületű munka végzésére ösztönözte a gyár dolgozóit, A besürí- töbeii Takács András. Kovács Árpád, Róka Eszter, óndi Sándor VERSENYRE KELTEK egymással, amely éppen úgy elősegíti a terv naponkénti túlteljesítését, mint az anyalúg feldolgozóban Zeller István, Balogh Sánűorné, Szojka György, ifj. Gulyás Sándor naponta javuló észszerűbb inunFoníos volt a klormetíl lartály üzembehelyezése. A terv szerint még ez évben üzembe kell helyezni. Azonban veszélyeztette a tervet, hogy a tartályhoz szükséges szelepeket nem kapják meg Időre. Ezt megtudták a karbantartók. Röp- gyülésen megbeszélték, hogy ők elkészítik azokat. A vezetőséget megkérték: szerezze még részükre a szükséges szelopek rajzát, majd fogadalmat tettek, hogy a tartályt december 13-én átadják. Most a karbantartók is harcba indultak. hogy fogadalmukat ugyanügy maradéktalanul teljesítsék, mint a gyár minden dolgozója; évi tervüket december 3-re „befejezzék! — Vas* — A magyar kormány jegyzéke a jugoszláv emberrablók ügyében A FOGADALOM L. Xagy János tisza vasvári dolgozó paraszt az elmúlt napok egyikének reggelen elhatározta, hogy valóra vált ja régi elhatározását. Az őszi mezei munkával elkészült, mindent rendiseiéit a portáján, úgy, hogy semmi se hátráltatta terve keresztülvitelében. Úgy döntött hát, hogy elmegy és megnézi a falu határában azt a „cső danmsindt", amiről annyi minden szépet beszélnek az emberek hosszú hetek óta.- Nem láttál te még olyat, amióta felnőttél itt a faluban — mon'í'götták az emberek tréfás büszkeségijei itt is, ott is. — Ezer, ■meg ezer kubikos helyeit dolgozik egy vagy masina. Egyenest onnan jött ide hozzánk, ahol olyan csodálatos építkezések változtatjak meg a mezők arculatát, olyan csodálatos gépek vezetik új utakra a folyókat, mint ez a gép is itt. A Szovjetunió küldte nekünk ... Xcm, L. Sagy János nem mulaszthatta el, hogy látogatóba menjen oda, ahol „üjtiszáV” ás az a mindentudó szovjet masina — az exkavátor... ... Már messzire ellátszott, ahogy elfordul, nagy kanalának tartalmát kiszórva, aztán új, mozgó fekete vonalat rajzol a szürke égre, — L. Nagy János elbüvölten áll meg a felázott .partoldalban. Xcm tud betelni a látvánnyal. Valaki integet neki. Közelebb hívják. Éppen akkor érkezett, amikor lépkedni készült az exkavátor. L. Nagy János megy, szinte észre sem veszi, hogy a jármüvek kerekei a felázott földet bokáig érd habarékká változtatták. Szemei odalapadnak a hatalmas géptesthez, s a körülötte sürgölődő emberekhez. Lépni fog a gép! Most... Az óriás felemelkedik és — szinte hihetetlen — előrelendül. Egyszer, kétszer, háromszor- Aztán karja ismét a magasba lendül, hogy aeélkannaival újból beleharaphasson a földbe. Eper Mihály gépész köszönt most I.. Xagy Jánosra, Ldlott-c már ilyett — .1 fost már... -most már látok... de soha ven is képzelten: volna el, hagy... hogy ilyen cseri dálalos masinát is tudnak szerkeszteni az emberek — szólal meg lassan L. Xagy János. Látszik, milyen mély hatással van rá a csodálatos látvány. — Hát szerkesztenek mégis. Szerkesztenek azok, akik a szivükön viselik azt a gondot, ami a parasztember gondja is, — hogy viz hijjavai nem terem a föld. Nézzen csak arra — mutat oldalra, a nagy lapályra Eper Mihály — olt van az a mező. Amióta itt Jól gazom. megtudtam, a falunak mekkora istenverése volt ez a terület. Ha esős volt a tavasz, viz áld merült ez u föld. Ha meg száraz, aszályos volt az esztendő —■ mint az idei is — nem termett azon semmi! Erről a földről ritkán került, a kamrába valami! L. Xagg János bólogat. Hogyne tudná ö, hiszen idevalósi! — Ariéit tudja e kedves földi, hogy micsoda termést aratnak majd erre ezentúl? Elkészül a csatorna, ömlik majd a zsilipeken a víz, az aszályos esztendőknek örökre vége. Mifelénk Kunszentmikló- son — mert odavaló vagyok —már sokszáz hold vált termővé az új csatornák partjain! Micsoda átkozott földek voltak! Esős esztendőben rí: borította a mezőt a szembú, túrig. Szárazságban meg olyan volt a határ, mintha hó lepte volna be. Messzire világítóit a szilcsó a terméketlen földeken. Ma? Hatmázsás búzát aratnak a valaha szikes mezőkön! A beszélő Eper Mihály, s a bólogató L. Xagg János is szinte látják már a dúsan termő földekei a csatorna két partján. Boldog idők, nagy alkotások korszaka. — Hogy szépül, gazdagszik a mező is, a falvak! Az ember, a szabadon al kötő ember minden akadályt legyőz, hatalmas acélóriásokkal indul harcim u természet ellen, új I föfyökat rezet, amerre kell, Tisza, löknél erőmüvei nyergeit meg a nagy szőke folyót, hogy gazdaggá, jómódúvá tegye a népet... — Gyönyörű munka — fejezi ki nagy érzéseit L. Xagy János. — Xagy dolgot müveinek itt maguk..-! — Ve higyje, hogy csak mit Xcm csak mi vagyunk itt néhányon. Egy egész nép van itt velünk! Mint ahogy egy egész nép van- ott -mindenütt, ahol a hatalmas építkezések, nagy tervünk büszkeségei készülnek — mondja fellelkesülten Eper Mihály. — lit vannak velünk a munkások, a mérnökök. Itt vannak velünk maguk, parasztemberek, akik beadási kö'.c lességeik teljesítésével növelik a: ország erejét. Maguk is megadják a módját annak, hogy ilyen hatalmas építkezéseket végezhessünk. Ahogy maguk büszkék a mi munkánkra. úgy vagyunk mi büszkék arra, hogy maguk mindig növelik a termést, pontosan teljesítik a beadást! L. Xagy János figyelmesen hallgatja ennek az egyszerű munkásembernek a szavait, és szégyellt magát nagyon. Szegyein, hogy még mindig tartozik az államnak vagy két mázsa krumplival, hatvan kiló- nyi kukoricával. Eper Mihály, mintha megérezné zavarát, megkérdezi: — És maga földi? Itt- van e ve. lünk? Teljcsitette-e már a beadását? L. Xagy János várta a kérdést- De mégis, nehéz rá válaszolni. Nézi Eper Mihályt. Egyenesen a, szemébe néz. Kis ideig hallgat, aztán kimondja: — Máig... máig voltam csak hátralékban ... Helyesebben szóira addig, míg haza nem megyek innen! Mert azon nyomban béviszem az adósságot! Megidézve! OH marad még egy kis ideig L. Xagy János, aztán elbúcsúzik. Keményen kezet szőrit Eper Mihály- lyal. Aztán elindul, neki a sárnak, a falu felé. Ytissarvissztmés és in tcgef. Eper Mihály is az rxknvá-- tor is int neki. . A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma november hó 25-én az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követséghez : ..A budapesti megyei bíróságnak 1052 november 15. és 17-én Bálint | László és társai bünperébeti lefolytatott nyilvános tárgyaláson az elhangzott tanúvallomások, okirati és egyéb tárgyi bizonyítékok alapján kétséget kizárólag bebizonyítást nyert: 1. hogy a jugoszláv kormány hivatalos szervei, nevezetesen az Cl Hl j vezetői csavargókból, bűntettesekből és hasonló elemekből intézményesen kém- és terrorista csoportokat szerveznek, azokat amerikai eredetű fegyverekkel, gyorsanölő méreggel, hamis magyar igazolványokkal és pénzzel látják el, majd erős tüzfegyverfedezet mellett Ma- gyarország területére dobják azzal a megbízással, hogy itt kémkedjenek. gyilkosságokat és terror cselekményeket kövessenek el, hidakat robbantsanak, jugoszláv emigránsokat raboljanak el; 2. hogy a Bálint László és társai I által elkövetett és tervezett bün- | letteket nemcsak a jugoszláv kor- i'máuy hivatalos szervei sugalmazták és készítették elő. hanem a bűncselekmények végrehajtása is hivatalos jugoszláv szervek utasításai szerint, azok közreműködése és támogatása mellett történt, hogy nevezetesen az UDÜ szolgálatában álló emberinblóknak a magyar határon való átdobását, illetve a feladatukul kitűzőit bűncselekmény..k elkövetése után Jugoszláviába való visszatérésüket a jugoszláv határőrizeti szervek fegyveres határ* menli támadások és provokációk szervezésével biztosították: 3. hogy a budapesti jugoszláv követség, kormánya utasítására, a magyar népi demokrácia áltat számára biztosított diplomáciai előjogokkal durván visszaélve, a Magyar Népköztársaság ellen irányuló kém- és d i vérző r «tevékenységhez nyújtott segédkezet azzal, hogy Bálint László és cinkosai orgyilkos ; kémba Lilájának tagjait kém révé- i kea.vségük végrehajtásában tárna- j gáttá és biztosította számunkra a 1 kapcsolatot az UDB belgrádi központjával. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma fentiek alapján megállapítja, hogy a budapesti megyei bíróság 1932 november 15— 17-i tárgyalásán felderített büntet tekért a jugoszláv kormányt teljefelelősség terheli. A jugoszláv kormány, hogy ezt a súlyos felelősséget magáról elhárítsa, 1052 'november 20-án a jugoszláv kiiliigyminlsztérinm útján jegyzéket nyújtott át a belgrádi magyar követségnek, amelyben — minthogy a kétséget kizáró módon bebizonyított tényeket cáfolni nem leltet — a bírósági tárgyalást egyrészt üres szólamokkal, másrészt olyan légből kapott állításokkal próbálja diszkredltálni. mbit például az, hogy Vidovity Dusán, akit a jugoszláv kormány ügynökei mé r ezév elején elraboltak, ezév októlier 23-án a budapesti rádió délután ltí óra 30 perces szerb-horvát nyel. víi adásában a Saeréntségntk a Vörös Hadsereg által történt felszabadításáról beszélt volna. Ebből egy szó sem igaz. A budapesti rádiónak ez év október 23-án ilyen tárgyú adása nem volt. az emU- tett időpontban egyáltalán semmiféle szerb-horvá nyelvű adás nircs és nem is volt és a Jugoszláviába hurcolt Vidovity Dusán nem léphetett és neiu lépett fel Budapesten, A jugoszláv kormány tehát a p:-r bizonyítékaival nem tud mást szembeállítani, mint légből kapott koholmányokat. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából n legélesebb tiltakozását fejezi ki a jugoszláv kormány közegéinél; a nemzetközi kapcsolatok történetében példátlan módszerei és eljárása ellen. Minthogy a JSZXK budapesti követségének ügyvivője. Miljnm Komatina a vezetése alatt álló budapesti jugoszláv követség;! kém- és diverzáns központ céljaira. emberrabló banditák bűncselekményeiben való küzremfiködésv i használta fel, a Magyar Népköz társaság kormánya őt persona non gratá-nak tekinti és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy Komitana ügyvivőt azonnal hívja vissza.” A nyíregyházi Lenin, téri kétemeletes épület átalakítására és berendezésére 03.000 fo-‘ rintot adott államunk. Uttörőház le-z beőle, — első a megyében. Az úttörők otthona lesz ez é? a szovjet pionírházak mintájára rendezik 1». A földszinten lesz a raktár, lakatos-, műszerész- és asztalos- műhely. Az első emeleten lesz az olvnsószo- ba. társadalomiudomá- nyi és biológiai szoba, iroda. Második emeleten büszkélkedik majd a nagy színházterem, itt lesz a bábszínház, könyvtár és a vegyifülke is. Az épülethez tartozik majd későbbi tervek szerint a Leniniért park és a Micsn- rin-kert is. Az átalakítás munkaerő híján lassan haladt. A gyerekek szeretőié vezette a vállalatok vezetőit, műszaki vezetőit, amikor elvállalták. hogy szabadidejüket feláldozva, társadalmi munkával építik fel az úttörők gyönyörű otthonát. =6 Vasárnap van. A Leni rt-t őri ház földszintjére belmüat'-zi;,a munka üteme. Nagy Károly igazgatónak se szokatlan a kőművesmunka. Csicskn Gyula műszaki osztályvezető és Ficsór József műszaki ellenőr alig győzik hordán! a maltert a falazáshoz. Mezősi Miklós műszaki ellenőr é* Ficsór Józsi f vidéktől járnak be, de azért eljöttek. éik is szeretika gyerekeket, jókedvvel építik otthonukat. Tóth Ferenc, Somogyi Gyula és Kábái Dezső műszaki ellenőrök kedvtelve néznek végig eddigi munkájukon. Az emeleteken már befe. jezték a kőművesmunkákat s itt a földszinten is befejezik ebben a hónapban Aztán jön a villanyszerelés, festés, a berendezés. December 21-éu akarják átadni készen az úttörőknek. Ezt fogadtál; meg. A társadalmi munkával mintegy 50 ezer forintot takarítanak meg a beruházási összegből államunknak. — Tó:b — As ötéves terv nyomában Társadalmi munkával, december 1 -re elkészül a n.víre&yházi íittörőliáz a mezőgazdasági kiállítás zaja. zenéje, de hangosak itt a szobák a munka zajától is. Verseny folyik. Két vállalat — a tatarozó és beruházási — vezetői mérik össze erejüket a kőroüvesknlapáes és malterofskanál mellett. A tatarozók hívták ki versenyre a beruházásiakat, de a ki. hívóknak rosszabbul áll a dolguk, mert reggel egy órát késtek, no meg csak hárman*vannak, míg azok heten. A beruházásiak számukra is elkészítették a maliért. » Kotollcs János, a tatarozó igazgatója nein hagyja magát. Két éve nem fogja már rendszeresen a szerszám nyelét, d? azért a falracsapott malter megáll a helyén. Fiának is épít. Ma reggel már el akart jönni a 10 éves gyerek megnéz, ni, hogy épül az ó házuk. Kotolics eivtárs mellett Diczktt László építésvezető és Fábián András munkavezető vágják a falat s illesztik helyére az új ajtókeretet. Igyekeznek. A beruházásiaknál rzutlian még gyorsabb