Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-26 / 277. szám

15*2 NOVEMBER 26, SZERDA NÉPLAP It Az Alkaloida dolgozói december 5-re befejezik évi tervüket Első félévi tervér 104 százalék* 1,'in teljesítette a tlsza vasvári (bliJszetitmthályi) Alkaloida. Szép eredmény ez, ha valaki csak a tel­jesítés számszerű eredményét nézi. Azonban az Alkaloida vezetői to­vább láttak. Meglátták, hogy ezt az eredményt tovább fokozhatja-; a kUiüoboző — akkor még meglévő — hibák felszámolásával. Egyik ilyen alapvető hiba volt a gyár­ban. hogy sem a műszaki vezető­ség, sem a pártszervezet, sem pe­dig a szakszervezet nein vonta be a dolgozókat a gyár termelését akadályozó hibák kijavításának megtárgyalásába. Akadályozta a többtermelést például, hogy a ka­zánok negyedévenként 3-4 napra teljesen leálltak karbantartás, ka­zántisztítás miatt. Ilyenkor a ter­melés szünetelt. A készáru* üzem- részben sem ment rendben minden, főleg az etilezés és az anyalúgok kiválasztása terén. Bőven voltak olyan problémák, amelyek meg­oldása egyet jelentett volna a többtermeléssel. Az első félév el­teltével mindezeknek a hibáknak felszámolását tűzték ki célul a gyár pártszervezetének, szakszerve­zetének vezetői közösen a gyár- vezetőséggel. Rendszeresítették a „javaslatra való felhívás” hirdet­ményt. A gyár vezetősége felhívta a dolgozók figyelmét, hogy a ter­melést akadályozó okok megszün­tetésére nyújtsanak be javaslato­kat. Az elfogadható javaslatokra célprémiumot is tűztek ki. A PÁRTSZERVEZET TAGGTÜLÉSEIN k 1 ■ ■ ■ megtárgyalták a kommunisták azo­kat a lehetőségeket, melyekkel a gyár termelését fokozni lehet. Sok értékes javaslat született egy-egy taggyűlésen, és n szakszervezet ja­vuló munkája nyomán a termelési értekezleteken is. A szakszervezet ebben az időben rendszeresen kez­dett foglalkozni a tervieljesítések, fogadalmak teljesítésének értékelé­sével, gondot fordított már az eredmények népszerűsítésére is. A dolgozók látták, hogy a különböző értekezleteken elhangzott fogadal­maikkal törődnek. Egyre fokozot­tabb harc indult meg minden adott szó maradéktalan teljesítésére. X?m akart egy brigádtag sem pi­rulni az adott szó megszegése miatt. A dolgozók többek között azt javasolták, hogy a kazántakarí- tútnál, kazánkarbantartásnál új módszert vezessenek be; ne egy­szerre álljanak le a kazánok kar- bantartásárá, hanem csökkentett üzem mellett (egyet-egyet. lekapcsol­va) dolgozzon a gyár. Főleg állan­dóan dolgozzon a besűrítő, amely, szűk keresztmetszete folytán, nem képes behozni az előforduló lema­radást. A többi üzemrészek (át­okló — mellékalkaloida és a többi) sem 3-4 napra esnek ki a terme­lésből ezek szerint, hanem 1, leg­feljebb 2 napra, amit a besűrítő folyamatos termelése mellett köny- nyen behozhatnak. A javaslat be­vezetése sikerrel járt. Ugyanígy „megtalálta a megol­dást újításával a készáru üzem­rész étkezésének megjavítására és az anyalúg jobb, észszerűbb fel­dolgozására Mészáros Zoltán, a készáru üzemrész új vezetője. Mé­száros Zoltán a munkáját hanya­gul végző, munkaversenyt lebecsülő, dolgozókkal nem törődő Instilorisz I.ászló régi üzemrészvezető helyé­re került. Mészáros vezetése alatt a készáru üzemrész az utolsó hely­ről már az első helyre került. A gyár dolgozóinak egyre javuló munkája biztosíték volt aztán arra, hogy bátran megfogadták az Alkaloida dolgozói a XIX. párt- kongresszus előtt Sztálin elvtárs- nak küldött táviratukban, hogy évi tervüket december 5-re befeje­zik ! Ez a fogadalom m&r nagyobb lendületű munka végzésére ösztö­nözte a gyár dolgozóit, A besürí- töbeii Takács András. Kovács Ár­pád, Róka Eszter, óndi Sándor VERSENYRE KELTEK egymással, amely éppen úgy előse­gíti a terv naponkénti túlteljesíté­sét, mint az anyalúg feldolgozóban Zeller István, Balogh Sánűorné, Szojka György, ifj. Gulyás Sándor naponta javuló észszerűbb inun­Foníos volt a klormetíl lartály üzembehelyezése. A terv szerint még ez évben üzembe kell helyez­ni. Azonban veszélyeztette a tervet, hogy a tartályhoz szükséges szele­peket nem kapják meg Időre. Ezt megtudták a karbantartók. Röp- gyülésen megbeszélték, hogy ők elkészítik azokat. A vezetőséget megkérték: szerezze még részük­re a szükséges szelopek rajzát, majd fogadalmat tettek, hogy a tartályt december 13-én átadják. Most a karbantartók is harcba in­dultak. hogy fogadalmukat ugyan­ügy maradéktalanul teljesítsék, mint a gyár minden dolgozója; évi tervüket december 3-re „befejez­zék! — Vas* — A magyar kormány jegyzéke a jugoszláv emberrablók ügyében A FOGADALOM L. Xagy János tisza vasvári dol­gozó paraszt az elmúlt napok egyikének reggelen elhatározta, hogy valóra vált ja régi elhatározá­sát. Az őszi mezei munkával elké­szült, mindent rendiseiéit a portá­ján, úgy, hogy semmi se hátráltat­ta terve keresztülvitelében. Úgy döntött hát, hogy elmegy és meg­nézi a falu határában azt a „cső danmsindt", amiről annyi minden szépet beszélnek az emberek hosszú hetek óta.- Nem láttál te még olyat, amióta felnőttél itt a faluban — mon'í'götták az emberek tréfás büszkeségijei itt is, ott is. — Ezer, ■meg ezer kubikos helyeit dolgozik egy vagy masina. Egyenest onnan jött ide hozzánk, ahol olyan csodá­latos építkezések változtatjak meg a mezők arculatát, olyan csodálatos gépek vezetik új utakra a folyó­kat, mint ez a gép is itt. A Szov­jetunió küldte nekünk ... Xcm, L. Sagy János nem mu­laszthatta el, hogy látogatóba men­jen oda, ahol „üjtiszáV” ás az a mindentudó szovjet masina — az exkavátor... ... Már messzire ellátszott, ahogy elfordul, nagy kanalának tartalmát kiszórva, aztán új, mozgó fekete vonalat rajzol a szürke égre, — L. Nagy János elbüvölten áll meg a felázott .partoldalban. Xcm tud be­telni a látvánnyal. Valaki integet neki. Közelebb hívják. Éppen ak­kor érkezett, amikor lépkedni ké­szült az exkavátor. L. Nagy János megy, szinte észre sem veszi, hogy a jármüvek kerekei a felázott földet bokáig érd habarékká változtatták. Szemei odalapadnak a hatalmas géptest­hez, s a körülötte sürgölődő embe­rekhez. Lépni fog a gép! Most... Az óriás felemelkedik és — szinte hihetetlen — előrelen­dül. Egyszer, kétszer, háromszor- Aztán karja ismét a magasba len­dül, hogy aeélkannaival újból bele­haraphasson a földbe. Eper Mihály gépész köszönt most I.. Xagy Jánosra, Ldlott-c már ilyett — .1 fost már... -most már lá­tok... de soha ven is képzelten: volna el, hagy... hogy ilyen cseri dálalos masinát is tudnak szerkesz­teni az emberek — szólal meg las­san L. Xagy János. Látszik, milyen mély hatással van rá a csodálatos látvány. — Hát szerkesztenek mégis. Szerkesztenek azok, akik a szivükön viselik azt a gondot, ami a parasztember gondja is, — hogy viz hijjavai nem terem a föld. Néz­zen csak arra — mutat oldalra, a nagy lapályra Eper Mihály — olt van az a mező. Amióta itt Jól ga­zom. megtudtam, a falunak mekko­ra istenverése volt ez a terület. Ha esős volt a tavasz, viz áld merült ez u föld. Ha meg száraz, aszályos volt az esztendő —■ mint az idei is — nem termett azon semmi! Erről a földről ritkán került, a kamrába valami! L. Xagg János bólogat. Hogyne tudná ö, hiszen idevalósi! — Ariéit tudja e kedves földi, hogy micsoda termést aratnak majd erre ezentúl? Elkészül a csa­torna, ömlik majd a zsilipeken a víz, az aszályos esztendőknek örök­re vége. Mifelénk Kunszentmikló- son — mert odavaló vagyok —már sokszáz hold vált termővé az új csatornák partjain! Micsoda átko­zott földek voltak! Esős esztendő­ben rí: borította a mezőt a szembú, túrig. Szárazságban meg olyan volt a határ, mintha hó lepte volna be. Messzire világítóit a szilcsó a ter­méketlen földeken. Ma? Hatmá­zsás búzát aratnak a valaha szikes mezőkön! A beszélő Eper Mihály, s a bólogató L. Xagg János is szinte látják már a dúsan termő földekei a csatorna két partján. Boldog idők, nagy alkotások korszaka. — Hogy szépül, gazdagszik a mező is, a falvak! Az ember, a szabadon al kötő ember minden akadályt le­győz, hatalmas acélóriásokkal in­dul harcim u természet ellen, új I föfyökat rezet, amerre kell, Tisza, löknél erőmüvei nyergeit meg a nagy szőke folyót, hogy gazdaggá, jómódúvá tegye a népet... — Gyönyörű munka — fejezi ki nagy érzéseit L. Xagy János. — Xagy dolgot müveinek itt maguk..-! — Ve higyje, hogy csak mit Xcm csak mi vagyunk itt néhá­nyon. Egy egész nép van itt ve­lünk! Mint ahogy egy egész nép van- ott -mindenütt, ahol a hatal­mas építkezések, nagy tervünk büszkeségei készülnek — mondja fellelkesülten Eper Mihály. — lit vannak velünk a munkások, a mér­nökök. Itt vannak velünk maguk, parasztemberek, akik beadási kö'.c lességeik teljesítésével növelik a: ország erejét. Maguk is megadják a módját annak, hogy ilyen hatal­mas építkezéseket végezhessünk. Ahogy maguk büszkék a mi mun­kánkra. úgy vagyunk mi büszkék arra, hogy maguk mindig növelik a termést, pontosan teljesítik a be­adást! L. Xagy János figyelmesen hall­gatja ennek az egyszerű munkás­embernek a szavait, és szégyellt magát nagyon. Szegyein, hogy még mindig tartozik az államnak vagy két mázsa krumplival, hatvan kiló- nyi kukoricával. Eper Mihály, mintha meg­érezné zavarát, megkérdezi: — És maga földi? Itt- van e ve. lünk? Teljcsitette-e már a beadá­sát? L. Xagy János várta a kérdést- De mégis, nehéz rá válaszolni. Nézi Eper Mihályt. Egyenesen a, szemé­be néz. Kis ideig hallgat, aztán kimondja: — Máig... máig voltam csak hátralékban ... Helyesebben szóira addig, míg haza nem megyek in­nen! Mert azon nyomban béviszem az adósságot! Megidézve! OH marad még egy kis ideig L. Xagy János, aztán elbúcsúzik. Ke­ményen kezet szőrit Eper Mihály- lyal. Aztán elindul, neki a sárnak, a falu felé. Ytissarvissztmés és in tcgef. Eper Mihály is az rxknvá-- tor is int neki. . A külügyminisztérium tájékozta­tási főosztálya közli: A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma november hó 25-én az alábbi jegyzéket juttatta el a budapesti jugoszláv követség­hez : ..A budapesti megyei bíróságnak 1052 november 15. és 17-én Bálint | László és társai bünperébeti le­folytatott nyilvános tárgyaláson az elhangzott tanúvallomások, okirati és egyéb tárgyi bizonyítékok alap­ján kétséget kizárólag bebizonyí­tást nyert: 1. hogy a jugoszláv kormány hi­vatalos szervei, nevezetesen az Cl Hl j vezetői csavargókból, bűntettesek­ből és hasonló elemekből intézmé­nyesen kém- és terrorista csoporto­kat szerveznek, azokat amerikai eredetű fegyverekkel, gyorsanölő méreggel, hamis magyar igazolvá­nyokkal és pénzzel látják el, majd erős tüzfegyverfedezet mellett Ma- gyarország területére dobják azzal a megbízással, hogy itt kémkedje­nek. gyilkosságokat és terror cselek­ményeket kövessenek el, hidakat robbantsanak, jugoszláv emigrán­sokat raboljanak el; 2. hogy a Bálint László és társai I által elkövetett és tervezett bün- | letteket nemcsak a jugoszláv kor- i'máuy hivatalos szervei sugalmaz­ták és készítették elő. hanem a bűncselekmények végrehajtása is hivatalos jugoszláv szervek utasí­tásai szerint, azok közreműködése és támogatása mellett történt, hogy nevezetesen az UDÜ szolgálatában álló emberinblóknak a magyar ha­táron való átdobását, illetve a fel­adatukul kitűzőit bűncselekmény..k elkövetése után Jugoszláviába való visszatérésüket a jugoszláv határ­őrizeti szervek fegyveres határ* menli támadások és provokációk szervezésével biztosították: 3. hogy a budapesti jugoszláv követség, kormánya utasítására, a magyar népi demokrácia áltat szá­mára biztosított diplomáciai elő­jogokkal durván visszaélve, a Ma­gyar Népköztársaság ellen irányuló kém- és d i vérző r «tevékenységhez nyújtott segédkezet azzal, hogy Bá­lint László és cinkosai orgyilkos ; kémba Lilájának tagjait kém révé- i kea.vségük végrehajtásában tárna- j gáttá és biztosította számunkra a 1 kapcsolatot az UDB belgrádi köz­pontjával. A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma fentiek alapján megállapítja, hogy a budapesti me­gyei bíróság 1932 november 15— 17-i tárgyalásán felderített büntet tekért a jugoszláv kormányt telje­felelősség terheli. A jugoszláv kormány, hogy ezt a súlyos felelősséget magáról elhá­rítsa, 1052 'november 20-án a jugo­szláv kiiliigyminlsztérinm útján jegyzéket nyújtott át a belgrádi magyar követségnek, amelyben — minthogy a kétséget kizáró módon bebizonyított tényeket cáfolni nem leltet — a bírósági tárgyalást egy­részt üres szólamokkal, másrészt olyan légből kapott állításokkal próbálja diszkredltálni. mbit pél­dául az, hogy Vidovity Dusán, akit a jugoszláv kormány ügynökei mé r ezév elején elraboltak, ezév októlier 23-án a budapesti rádió délután ltí óra 30 perces szerb-horvát nyel. víi adásában a Saeréntségntk a Vö­rös Hadsereg által történt felsza­badításáról beszélt volna. Ebből egy szó sem igaz. A budapesti rá­diónak ez év október 23-án ilyen tárgyú adása nem volt. az emU- tett időpontban egyáltalán semmi­féle szerb-horvá nyelvű adás nircs és nem is volt és a Jugo­szláviába hurcolt Vidovity Dusán nem léphetett és neiu lépett fel Bu­dapesten, A jugoszláv kormány te­hát a p:-r bizonyítékaival nem tud mást szembeállítani, mint légből kapott koholmányokat. A Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériuma kormánya meg­bízásából n legélesebb tiltakozását fejezi ki a jugoszláv kormány kö­zegéinél; a nemzetközi kapcsolatok történetében példátlan módszerei és eljárása ellen. Minthogy a JSZXK budapesti követségének ügyvivője. Miljnm Komatina a vezetése alatt álló budapesti jugoszláv követség;! kém- és diverzáns központ céljai­ra. emberrabló banditák bűncselek­ményeiben való küzremfiködésv i használta fel, a Magyar Népköz társaság kormánya őt persona non gratá-nak tekinti és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy Komi­tana ügyvivőt azonnal hívja vissza.” A nyíregyházi Lenin, téri kétemeletes épület átalakítására és be­rendezésére 03.000 fo-‘ rintot adott államunk. Uttörőház le-z beőle, — első a megyében. Az úttörők otthona lesz ez é? a szovjet pionír­házak mintájára ren­dezik 1». A földszinten lesz a raktár, lakatos-, műszerész- és asztalos- műhely. Az első eme­leten lesz az olvnsószo- ba. társadalomiudomá- nyi és biológiai szoba, iroda. Második emele­ten büszkélkedik majd a nagy színházterem, itt lesz a bábszínház, könyvtár és a vegyi­fülke is. Az épülethez tartozik majd későbbi tervek szerint a Lenin­iért park és a Micsn- rin-kert is. Az átalakítás mun­kaerő híján lassan ha­ladt. A gyerekek szere­tőié vezette a vállala­tok vezetőit, műszaki vezetőit, amikor elvál­lalták. hogy szabadide­jüket feláldozva, társa­dalmi munkával építik fel az úttörők gyönyö­rű otthonát. =6 Vasárnap van. A Leni rt-t őri ház föld­szintjére belmüat'-zi;,­a munka üteme. Nagy Károly igazgatónak se szokatlan a kőműves­munka. Csicskn Gyula műszaki osztályvezető és Ficsór József mű­szaki ellenőr alig győ­zik hordán! a maltert a falazáshoz. Mezősi Mik­lós műszaki ellenőr é* Ficsór Józsi f vidéktől járnak be, de azért el­jöttek. éik is szeretika gyerekeket, jókedvvel építik otthonukat. Tóth Ferenc, Somogyi Gyu­la és Kábái Dezső mű­szaki ellenőrök kedv­telve néznek végig ed­digi munkájukon. Az emeleteken már befe. jezték a kőművesmun­kákat s itt a földszin­ten is befejezik ebben a hónapban Aztán jön a villanyszerelés, fes­tés, a berendezés. De­cember 21-éu akarják átadni készen az úttö­rőknek. Ezt fogadtál; meg. A társadalmi munkával mintegy 50 ezer forintot takaríta­nak meg a beruházási összegből államunknak. — Tó:b — As ötéves terv nyomában Társadalmi munkával, december 1 -re elkészül a n.víre&yházi íittörőliáz a mezőgazdasági kiál­lítás zaja. zenéje, de hangosak itt a szobák a munka zajától is. Verseny folyik. Két vállalat — a tatarozó és beruházási — veze­tői mérik össze erejü­ket a kőroüvesknlapáes és malterofskanál mel­lett. A tatarozók hív­ták ki versenyre a be­ruházásiakat, de a ki. hívóknak rosszabbul áll a dolguk, mert reg­gel egy órát késtek, no meg csak hárman*van­nak, míg azok heten. A beruházásiak számukra is elkészítették a mal­iért. » Kotollcs János, a ta­tarozó igazgatója nein hagyja magát. Két éve nem fogja már rendszeresen a szer­szám nyelét, d? azért a falracsapott malter megáll a helyén. Fiá­nak is épít. Ma reggel már el akart jönni a 10 éves gyerek megnéz, ni, hogy épül az ó há­zuk. Kotolics eivtárs mellett Diczktt László építésvezető és Fábián András munkavezető vágják a falat s illesz­tik helyére az új ajtó­keretet. Igyekeznek. A beruházásiaknál rzutlian még gyorsabb

Next

/
Thumbnails
Contents