Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-22 / 274. szám

I NÉPLAP 1952 NOVEMBER 22, SZOMBAT / f ^ Őszi mélyszántás: több termés Az őszi mélyszántást tervek tel­jesítésében termelőcsopontjaink, egyénileg dolgozó parasztjaink egy­aránt elmaradtak. A tervtedjesítés- ben 41 százaléknál tartunk. Az ősz pedig már az utolját járja. Lehet, hogy két-három hét, de lehet, hogy csak egy hét áll rendelkezésünkre és az eke kifagy a földiből. A népnevelőknek meg kell ma­gyarázni, hogy most, november vé­gén az órák, a percek is számíta­nak. Ha csak egy órával szánt to­vább naponta a traktor, ló, vagy ökörfogat az egész megyében, ez is többszáz holdat tesz ki. Nem le­het egyetlen népnevelő, aki tétle­nül nézi, hogy a traktorosok, vagy a fogatosok délelőtt kilenc órakor állnak munkába, vagy délután három-négy órakor már hazafelé indulnak. Nem szabad, hogy egyet­len felszántásra kötelezett terület is szántatlanul maradjon télire. Minden községben van arra tapasz­talat, hogy mennyivel gazdagabb termést takarítottak be. ha ősszel végezték, a mélyszántást, mint ha tavaszra hagyták. Mondják el a népnevelők, hogy a varjúlaposi Győzelem termelőcso­portban 1951-beu a 30 centiméter mélyen végzett szántás után 55 mázsa kukorica termett, míg a mellette lévő földszomszód, Tomku János dolgozó parasztnak csak 25 mázsa termett a tavaszi szántás után. Különösen figyelemreméltóak az idei aszályos esztendő termés­eredményei. A számoskor! Uj Élet 25 mázsás tengerije szintén őszi mély szántásé földön termett, a császárszállás! Uj Alkotmány ter­melőszövetkezetben az idén csak 15 mázsa volt a kukorica átlagtermé­se ott, ahol tavasszal szántottak, viszont az őszi szántás 35 mázsá­jával fizetett. Ha nem számolunk 20—25 mázsa terméstöbbletet mint ahogy a fenti példák és még megyeszerte száz és száz példa igazolja, csak tíz mázsát holdan­ként kukoricából, akkor is minden hold kukorica többlettermésével 2 darab IrO kilós sertést tudunk hiz­lalni. A jól és idejében végzett őszi mélyszántás nyomán a tiszavás­ván Petőfi termelőszövetkezetben a cukorrépa 150 mázsán felül hozott holdanként, míg a megyei átlag a száz mázsa alatt van. Egy mázsa cukorrépából 15 kiló cukrot szá­mítva ez azt jelenti, hogy a ter­melőszövetkezet tagjai 7—8 mázsa cukorral többet adtak népgazdasá­gunknak holdanként, mint a me­gyei átlag. Az őszi mélyszántás je­lentősége még a csillagfürttermelés- ben, tehát homokon is megmutat­kozott. A petneházi állami gazda­ságban az őszi mélyszántásba ve­tett csiliaigfürt 430 kilót adott hol­danként, a megyei átlag pedig az egy mázsát sem érte el. A népnevelők magyarázzák meg, amikor az eredményeket ismerte­tik,, hogy miért hoz ilyen eredmé­nyeket az őszi mélyszántás. A mi éghajlatunk általában szárazságra hajlamos, így állandó problémánk a növények fejlődéséhez az elegen­dő csapadék tárolása. Elsősorban ezt őszi mélyszántással végezhet­jük legtoiztosabban. A fellazított talaj sokkal több csapadékot tud tárolni, mint a szárítatlan. Minél vastagabb talajréteget szántunk meg, annál több csapadékot tudunk tárolni. Általános szabály az, hogy ahány centiméter mélyen szántunk, annyiszor két milliméter csapadék befogadására tesszük alkalmassá a talajunkat. Ha tehát 20 centimé­ter mélyen szántunk, akkor 40 mil­liméter csapadékot tárol a tala­junk, a 30 centiméteres szántással pedig 60 milliméteres csapadék be­fogadására tesszük alkalmassá. A víztároláson kívül az őszi mély­szántással tudjuk biztosítani a megfelelő talajszerkezetet is. Az idejében végzett őszi mélyszántás­sal lehetővé tesszük, hogy a talaj­ban élő baktériumok még az ősz folyamán megkezdjék működésű- bet: a talajba került szervesanya­gokat a növények számára felvehe­tővé bontsák, vagyis a talajt éret­tebbé tegyék. A tarlóhántássai le­buktatott gyom magvak kikelnek és azokat most leforgatjuk, ugyanígy igen sok rovart és más kártevőt pusztítunk el azzal, hogy a talajba mélyen leforgatjuk. A gépállomások kommunistái, népnevelői harcoljanak, hogy a traktorok jól kilegyenek használ­va, ennek pedig egyedüli módja a két műszakban való szántás. Az egy traktorra eső átlagos napi szántás 3 és fél—négy hold. A fe­hérgyarmati gépállomáson, ahol két műszakban dolgoznak, 8 hold volt az egy traktorra eső napi bel jesítmény. Mondják el a népneve­lők, hogy milyen nagyjelentőségű költségmegtakarítást jelent az nép­gazdaságunknak, ha a meglévő gépparkkal kétszer akkora terüle­tet szántunk fel, mintha azt egy műszakban üzemeltetnénk. Harcoljanak a termelőcsoportok kommunistái, népnevelői azért, hogy a traktorok mellett a foga­tok is résztvegyenek a szántásban, különösen az olyan területekre irá­nyítsák a fogatokat, ahol az eső­zések, vagy más okok miatt a trak. torok nem tudnak jó munkát vé­gezni. Vegyenek példát a tiszadobi Táncsicstól, ahol naponta 50—30 iga is végzi a mélyszántást. A köz­ségi pártszervezetek népnevelői és a tanács mezőgazdasági állandó bi­zottságai győzzenek meg minden dolgozó parasztot a mélyszántás előnyeiről, hogy egyetlen hold föld se legyen tavaszra szántatlan. Az őszi mélyszántással a jövő évi magasabb termés alapját rak­juk le. Jól tudják ezt a Mákok, a dolgozó nép legádázabb ellenségei is, éppen ezért próbálják a dolgozó parasztokat lebeszélni ar­ról, hogy őszi mélyszántást végezzenek. Ha nyíltan nem mondják, hogy ne szántsanak, akkor arról beszélnék, hogy „van még idő, mit siettek annyira”. Azt azonban láthatja mindenki, hogy idő már nincs, ezzel a kulákok a dolgozó parasztok csürjéből, knunp- 1 is verméből lopnak ki sok-sok má­zsa kukoricát, burgonyát. Harcol­janak hát keményen minden „rá­érünk”, „nem érdemes mélyszán­tást végezni’’ hangulat ellen nép­nevelőink. A mezőgazdaság területén legfon­tosabb munka most az őszi mély­szántás gyors befejezése. Egyetlen falusi népnevelő, egyetlen kommu­nista se tűrje, hogy ezen a terüle­ten a legcsekélyebb hanyagság is legyen. Ha csak egy fél nap van olyan idő, amikor lehet szántani, azt se engedjék el kihasználatla­nul. Dolgozzanak minden erővel azon, hogy az őszi mélyszántásra alkalmas területeken egy hold szánianivaló se maradjon tavaszra. Tiszabezdéd termelőszövetkezeti községben új III. típusú termelőcsoport alakult Tiszabezdéd termelőszövetkezeti községben eddig a dolgozó parasz­tok harminc százaléka volt csak a III. típusú „Május I." termelőszö­vetkezetben, 70 százaléka a nagy­üzemi gazdálkodás első fokozatSt. az I. típusú termelőcsoportot vá­lasztotta. A „Május 1.” tsz. alaku­lása óta állandóan erősödött, az idén is jelentős eredményeket értek el tagjai az aszályos esztendő elle­nére. A szövetkezet kö*ö* vagyona megalakulása óta kétmillió forint­tal növekedett. Mindezek láttán az I. típusú ter- melöcsoportokban lévő dolgozó pa­rasztok meggyőződtek arról, hogy a szövetkezés fejlettebb formája sok­kal szélesebb teret nyit a dolgozó parasztok boldogulásához. Most — a „Május 1.” tsz. esztendei munká­ját látván — a községben az I. tí­pusú termelőcsoportok tagjai új III. típusú termelőcsoportot alakí­tottak „Győzelem" névvel. Az új termelőcsoport 62 családja 89 tag­gal 373 hold földön fog munkához. A községben mostmár a dolgozó pa­rasztok 70 százaléka a III. típus szerint működő szövetkeezti gazda­ságokban van. Fiatalok! jelentkezzetek motoros repülőgépvezetőnek! A Magyar Repülő Szövetség motoros répüiögépvezetö iskolát nyit. Jelentkez. hetnek mindazok a ív és 21 év kö­zötti fiatalok, akiknek nyolo általános iskolai végzettségük van. Jelentkezni lehet személyesen Nyíregyházán (Dó­zsa Cyörgy.utca 15. sz.). Vidékiek le­vélben is jelentkezhetnek. Nyíregyhá­za területéről jelentkezhetnek azok a fiatalok is -akik osak a 15. életévüket töltötték be, de fontos, hogy 8 álta­lános iskolai végzettséggel rendelkezze­nek. Jelentkezni lehet repülőgép-rádiós iskolára is, valamint hathónapos és egyéves repülogépszereio iskolára. — jelentkezési határidő december 1. „Bútorhónap" NOVEMBER 10 TOL DECEMBER 10-10 BUTOBÉRTÉKESITÖ T. Nyíregyháza' Dózsa György-u. .}■ Kisvárda, Lenin-u. 1. alatti boltjaiban Nagy választékban kaphatók: KONYHA, HÁLÓSZOBA, STB. BERENDEZÉSEK. apkÓhirdetÍ;»» Visszamaradt kisipari hálószobái, jutányos áron eladók. Ugyanott há­lószoba félkész állapotban is? kapható. ; J£TSz. Vasvári Pál-utca 6. A Tatarozó cs Építő Vállalat épí­tésvezetőket és kőműveseket Nyíregy­házára s vidéki telepekre azonnali be­lépésre felvesz. Jelentkezés munka- könyvvel Nyíregyháza, Központ, Ár­pád utca 1. A nyíregyházi villanytelep felvet, gépipari szakmában jártas időelem. zőt, vizsgázott villamostelepkezelőt (kapcsolótáblakezelőt). Egy jókarban lévő mély gyerekko­csi eladó. Megtekinthető: Dózsa Gy. út 20. Fényképész műteremben. Modern függönytartó karnis ikerab­lakra eladó. Lutherház B. II. em. 8- délben. Gyermekszerető megbízható bent­lakó főzőmindenest keres dologzó há­za soár. Színház utca 20. Hádióraűsor NOVEMBER 22. SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00—8.30-ig : íggeli zenés műsor a munkába in- iló dolgozóknak. 5.30: Hírek. Lap- emle. 6.00: Falurádió. 6-45: A Szabad ép tnai vezércikke. 7.45: Levelezőink lentik. 11.30: Az életet megölni lehet. Irodalmi műsor. 12.00: írek Hangos újság. 12.30: Részié­in muitszázadbeli népszínművekből. i.00: A Rádió művészeti híradója.— ;.20: Csehszlovák tömegdalok. 14.00: lőj árás- és vízállásjelentés. 14.15: anglemezek. 14.30: Irodalmi zenés üsor 15.30: Beszélő atlasz. 15.45; >.50: Részletek a „Nekik béke kell*' úttöröfilm zenéjéből. 16.10: Szovjet a.pok — szovjet emberek. 16.20: anglemezek. 17.00: Hírek. 17.15: tttréti kantáta. 17.30: Baráti n pék iüvészei magyar műveket játszanak. 3.00: Falurádió. 18.30: Szív küldi sívnek szívesen. 19.00 Hangos újság. 3.00: Hírek. 20.10: Láttuk, hallot­tuk, olvastuk. 22.00: Hírek. Sport.— 22.25: Tánc éjfélig. 24.00: Hírek. PETÖF1-RÁDIÓ: 6.00: Hangleme­zek. 6.46: Jó reggelt, gyerekek! — 7.00: Szórakoztató zene. 7.35: Hang­lemezek. 8.00: Szvit a Vadvízország c. film zenéjéből. 8.40: Színes muzsika. 9.45: Görög gyermekek műsora. 10.00: Hírek. 10.10: Paica Anna és Bajkó Éva két zongorán játszik. 10.50: Régi magyar operákból. 15.00: Kórusok népdalokat énekelnek. 15.25: így em­lékszem Ady Endrére. Bölöni György írása. 15.45: Hanglemez. 16.00: Zenei újság. 16.35: Közgazdasági negyed, óra. 16.50: Szív küldi szívnek szívesen. 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul] 17.30: Hanglemezek. 17.40: A Rádió postája. 17.55 Tánczene. 18.45: Don Juan. Opera. 19.35: Tánczene.. 20.15: Sportnegyedóra. — 22.20: A magyar operazenekar játszik. Országos őszi vásár November 30-ig meghosszabbítva. • RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNY többszáz rutuirnti cikknél. Mikáúő 9te— 700.—, sportöltöny &J0.— 730.—, női kabát o^O.— öOl— NYÍRSÉGI NÉPBOLT VÁLL., NYÍR. KISKER., ' MÁTÉSZALKAI KISKER. VÁLL. üzleteiben. Ma délután öt óraikor avatják fel ünnepélyesen a megyei könyv­tárat Sztálin-téri helyiségében. Az ünnepi beszédet Perkó István elv­társ, a megyei tanács elnökhelyet­tese mondja. Az ünnepséget a Jó­zsef Attila kultúrház együttesének műsora zárja be. Kultúrforradalmunlsban nagyje­lentőségű lépés a megyei könyvtár megalakulása. Ez az intézmény is- inét közelebb viszi a dolgozókhoz a tudás forrását, a könyvet. A megyei könyvtár elsőrendű fel­adata, hogy megyénk olvasótábo­rát még jobban kiszélesítse, s minden dolgozóval megszerettesse a könyvet. De a megyei könyvtár fel­adata nemcsak erre korlátozódik. Könyvankétok tartásával megtanít­ják a dolgozókat az olvasottak ér­tékelésére és a következtetéseik he­lyes levonására. A megyei könyv tár felkarol egy eddig eléggé elha­nyagolt területet 1*, a szakkönyvek ügyét. A könyvtár dolgozói mái' tervezik, milyen sorrendben tarta­nak ismertető előadásokat különböző mezőgazdasági szakikönyvekről a termelőcso poriokban. A megyei könyvtár közelebb viszi a könyvet a dolgozókhoz, ami új erőforrást jelent a szocializ­must építő munkában. Ki a felelős a gacsályi kártevésért?! A gacsályi „Dózsa” tsz. dolgozó parasztjai adósai voltak a nép ál­lamának a baromflbeadáseal. Akár­hogy is számolgatták a szövetke­zet baromfiállományát, csak nem szaporodott az, mint ahogy nem szaporodott évközben, mert — az igazat megvallva — nem sokat törődtek a baromfitenyésztéssel. „Mégsem maradhatunk adósai ál­lamunknak” — hangoztatták, s amikor a pártszervezet azt java­solta, hogy a háztáji baromfiállo­mány libáival, kacsáival toldják meg a szövetkezeti állományt (ki­fizeti a tagoknak a szövetkezet), s így teljesítsék a beadást, — a szövetkezet tagjai lelkesen magu­kévá tették ezt a javaslatot. Egy­más után tömték meg a libákat, kacsákat, s elérkezett a nagy nap, amikor a szövetkezeti parasztok büszkén az átvevőhelyre szállítot­ták a hízottbaromfit: „mégis tel­jesítjük kötelességünket!” A baromfit átvették — mégsem került az a városi, üzemi dolgo­zók asztalára. A baromflbegyűj'tö vállalat — minden ígérgetése elle­nére a gacsályi átvevőhely felé se nézett! Egy hétig vártáik a hízott- baromfi elszállítását Gacsályban. közben 23 hízottbaromfi elpusz­tult, a többi meg lesoványodott. Hiába volt a „Dózsa” tagjainak oly lelkes igyekezete, hiába hasz­náltak el több mázsa kukoricát a baromfi hizlalására — mert vala­miféle lehetetlenül bürokrata in­tézkedés, káros felelőtlenség min­dent keresztülhúzott! Vájjon ki a felelős ezért a kártevésért?! Ki a felelős azért, hogy huszonhárom hízott libával és kacsával keve­sebb kerül a a dolgozók éléskam­rájába?! A gacsályi becsületes dolgozók jogos követelése, hogy il­letékes helyen kemény kézzel har­coljanak az ilyen károkat okozó fekélyek ellen! Sportkörök tagtoborzösi versenye Szerte az országban nagy lendü­lettel folyik az építő munka. Fej­lődik gazdasági életünk minden ága s velük együtt a tudomány, a kultúra, s n-em utolsó sorban a sport is. Ezt a fejlődést bizonyítja a helsinki olimpia, melyen a ma­gyar sportolók eddigi legnagyobb sikerüket érték el. Ezeknek a si­kereknek továbbfejlesztését bizto­sítja az egész országot átfogó, me­gyék közötti sportfejlesztési ver­seny. A megyék közötti verseny ebben az évben, a végéhez közeledik. 1951- ben Szabolcs-Szatmár megye a versenyben első helyezést ért el és elnyerte a vándorzászlót. Az 1952. évi verseny félévi értékelésénél azonban megyénk a hatodik helyen állt, s a harmadik negyedév végén is csak az ötödik helyet foglalta el. MHK tervünket magasan túlszár­nyalva biztosam tartjuk az első he. lyet. A feladatunk most az, hogy a hátralévő időben behozzuk a le­maradást a verseny többi pontjai­ban is. Egyik fő hiba az, hogy a sportkörök nem törődtek azokkal a feladatokkal, amelyeket tervköte­lezettségük rájuk kiszabott. Maguk a sportköri vezetőségi tagok sem tartották személyes ügyüknek ezt a versenyt és a sportköröket közvet­lenül irányító TSB-k sem törődtek az általános feladatokkal. Inkább csak egy-egy részfeladatot igyekez­tek megoldani, például az MHK- terv teljesítését. Nagymértékben el­hanyagolták a sportköri tagok szervezését. Lemaradásunk egyik főoka éppen ez. Hogy ezt a lema­radást behozzuk, az MTSB a váro­son és a járásokon bellii tagtobor­zás! versenyt indít. Az értékelés versenyszerűen törté­nik, úgy hogy a harmadik negyed­évben elért százalékhoz viszonyítva melyik Járás ér el december 21-ig magasabb emelkedést. A legjobb eredményt elért sportkörnek és já­rásnak vándorzászlót adunk. A tagtoborzás akkor lesz a leg­értékesebb és akkor fog ered­ményre vezetni, ha a sportkör ve­zetősége minél nagyobb számban vonja be a már meglévő sportköri tagokat, sportolókat, sportszerető embereiket a tagszervezésbe. Nagy feladat hárul a versenyben a DISZ-fiatalokra. Ugyanakkor megnövekedik a TSB-k feladata is. Minden sportkör, minden TSB tartsa szívügyének a tagtoborzási versenyt, hogy számos új fiatal kapcsolódjon be a sportkörök mun­kájába. Mester Gyula, az MTSB elnöke. A RAVILL. ! világítás-technikai kiállítást rendez nyíregyházán. A kiállítás november 23-án d. e. 10 órakor nyílik meg az MSzT- székház nagytermében (Dózsa Gy. utca 25.) A kiállítás keretében november 29-én délután 17 órakor világítástechnikai előadást rende­zünk. Előadás tárgya az áramtaka­rékosság, a jó és gazdaságos vilá­gítás, fényforrások, a jó világítás kellékei. A kiállítás délelőtt 10 órától este S óráig díjtalanul megtekinthető. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő : Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség : Nyíregyháza I Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70, 52-77, Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00. j Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza F. v.: Szilágyi József. ftf/f eáíá^üsaidHáf.' Ma avatják iei a menyei könyvtárat

Next

/
Thumbnails
Contents