Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

1852 NOVEMBER 2, VASÁRNAP1 NÉPLAP A balkányi községi tanács a törvény erejével harcoljon a begyűjtési terv teljesítéséért Újabb községek és termelőszövetkezetek értékesíthetnek szabadon terményt beadási kötelezettségük teljesítése után A balkányi dolgozó parasztok meg­fogadták, hogy november 7-rc telje- sítik a burgonyabeadást, sót túl is teljesítik 5 százalékkaí­Balkány nincs az utolsók közt a begyűjtésben, de kemény harcot kell folytatni, bogy ígéretüket valóra válthassák a község dolgozó paraszt­jai. Már napok óta alig mozog * bur- gonyabcgyüjtés. Dolgozik ugyan a községi tanács, folyik az elszámolta­tás, a begyűjtési állandó bizottság is dolgozik, mégsem kielégítő az .eredmény. A tanácstagok közül töb­ben nem mutatnak jó példát. Szé­gyenletes dolog, hogy egyes tanács­tagok nem teljesítik állam iránti kö- tclczcttségüket rossz példát mutat­nak a dolgozó parasztoknak. Pél­dául a Kocog-tanyán sok dolgozó paraszt nem tett eleget beadási kö­telezettségének. De kinek a példá­ját követhették a Kocog-tatiyai dol­gozó parasztok? Kccáti János ta­nácstagét talán, aki még 3 mázsa burgonyával tartozik a dolgozó nép. nck?ÍÉppen Keeán János tanácstag­nak kellett vohi.a meggyőznie a ta­nya dolgozóit a beadás fontosságáról s ehelyett maga is megszegte a tör­vényt, még ma is adósa a dolgozók államának. Juhász Imre, Nagy Sán- dorne, Pásztor Sándor cs meg jóné- hány tanácstag szintéi nem tett ele­get beadási kötelezettségének. Az utóbbi három tanácstag a Szőlo-ut- eábau lakik. A Szolö-utca is elma­radt a beadáshau. A Szőlő-Utcán, de a községben máshol is az ellenség befolyásolja a dolgozó parasztokat. A Szőlő-utcán lakik Budaházi Imre- né, a volt csendőr özvegye Körü­lötte dolgozó parasztok laknak. Bu- dabázinét keveset lehet a lakáson találni. Sorba járja a házakat és igyekszik a beadás ellen hangolni a dolgozó parasztokat. Az utca legna- gvpb siránkozójd volt a csendőr öz vegye. —- „Megölik az embert ezzel a be- átlássál. Nem termett, hát miből adjon az ember?“ — ezzel sírta tele Muskótcziék háza Kékese homo­kos utcáján büszkén tekint a járó- kelőkre. Függönyös, virágos ablakai azt árulják cl hogy az egy barátsá­gos, meleg otthon. A szomszédok is gyakran felkeresik Muskótczickat. Jólesik néha elbeszélgetni. Most is vidáman pattog a tűz a konyhában. Muskótczi fiával együtt otthon van. Az őszi munkákat már elvégezték és most a szabad idő­ben tengerit morzsolnak. Gondos­kodnak a bízóról ia. A család többi tagja a feleség és Júlia, a lá­nyuk, odavannak téliruhát venni. Kékese szabadpiacot kapott kukori­cából, így azok a dolgozó parasztok, akik becsülettel beadták a kötele­zőt, most szabadáron adhatják el a tengerit és vásárolhatnak. hj vannak Muskótcziék is. Most egyszerre ötszáz forintot kaptak a szabad kukoricáért cs ehhez hozzá­jött még hat mázsa nyolcvan kiló kötelezőn beadott tengerinek az ara. Tele pénztárcával, örömmel meritek vásárolni s még nagyobb örömmel jöttek haza tele csomagokkal. Mindenkinek jutott valamire. Az ember új bakancsot kapóit, Józsi, a fiú, inget. És az asszony arról is be­számolt otthon: Jó, hogy korán mentünk, meri még akkor kevesen voltak a bolt­ban, nem kellet sokat várni. Most már vannak annyian hogy tálán még este sem kerülne ránk a ser. — Azt mondja a boltos, amióta a tengeri felszabadult, mindig any- ujH a vásárló, hogy alig győzi kiszol gálni őket. Meg azt mondja, hogy azelőtt, ha 15.000 forintot árultak naponta, most meg 24 ezret, sőt tegnap 26.000 forintot. Mindannyian örülnek a vásárolt holmiknak. Becsületes, jó munka az egész utcát, de még a község más részeit is. Macsi Bertalan kulákro- konával együtt adta a „jótanácsokat“: „Ne adjatok he csak 1 2 mázsát és mondjátok, hogy ennyi termett“. Maga is így cselekedett. Mikor az elszámoltató bizottság ment hozzá, magára zárta az ajtót. Több mázsa burgonyát rejtegetett a csendőr öz­vegye. Három felese van, s azt re­besgetik, hogy ezeknél is elrejtett egy csomó burgonyát. Termett te­hát bőségesen burgonya, csak spe­kulálni akar vele. Persze a be­adásban hátul kullogó tanácstagok nem vettek ezt észre, vagylia igen. nem jelentették a községi tanács­nak. A községi tanács sem harcolt eléggé a kulákok ellen. A kulákok kikérték a burgouyászcdési enge­délyt, s utána csak jó idő muiva kezdte kutatni a községi tanács, hogy teljesítette-e már az egyik, vagy másik kulák a beadását? A községi tanács opportunista módon lehetővé tette, hogy a kulá­kok elrejtsék, vagy clfckctézzék a kukoricát s a burgonyát. Czirják György abapusztai 29 holdas kulák is kikérte a burgonyaszedési enge­délyt. Ezután beadott néhány má­zsa burgonyát. A községi tanács ve­zetői hittek a knláknak, úgv gon­dolták majd behozza a többit is. Teltek a nnpok, de Czirják nem vitte a burgonyát. A községi tanács elszámoltató bizottságit küldött ki, az azonban nem teljesítette köteles­ségét, Csak „udvarolt“ a kuláknak, s addig Czirják György szekérre rak­ta a burgonyát. Nvíradonyba szállí­totta és nagyobb részét feketén el­adta. AbapuSztán, ahol a kulák la­kik, két tanáestng is vau Ott lak­nak, ott dolgoznak s mégsem terjedt ki figyelmük a kulák mesterkedé­sére. A községi tanács opportunizmusa abban is megnyilvánul, bogy a ta nácstagoktól sem követébe a beadás teljesítését, nem járt el a törvény Szerint azokkal szemben, akik nem tesznek eleget állampolgári kötele* eredménye ez. Muskótcziné meg is jegyzi: „Ha *a nyáron mi is a bűvösön ülünk, miut Horváthék, akkor most nekünk se lenne ... Pedig sokat ha­ragudtál apádra, mikor kapálni mentünk “** mondja a fiának. Mindig azt mondtad: „apám, egye­bet sem tud, csak kapálni, meg ka­pálni . . .! “ — Lám, úgyc most jó, hogy ter­mett hőséggel! Még szabadpiacra is! — Bár a krumplifelesleget is piac- ra vihetnénk! De éppen most néz­tem a tanácsház előtti táblán, hosy még öt százalék hiányzik... Biztosan Horváthék, Váradi Imre, meg Lakó Mihályné tartoznak még az állam­nak. Azok, akik a nyáron lustálkod­tak, meg a mi bőrünkre spekulál­nak ... — Lakó eladta a srk krumplit augusztusban drága áron, feketén hordta a piacra. Most meg nem tel­jesíti a beadást! — Mit vársz te azoktól! — kap csolódik a beszélgetésbe Muskótczi is.-— Nem törődtek azok soha sem­mivel... Horváth, Lakóné, azok csak panaszkodnak itt is, meg ott is hogy szegények, hogy így nincs, meg úgy nincs. De azt nem mondják el, hogy miért nincs?! Azt, hogy mi négyszer kapáltunk mindent, ők meg egyszer, vagy egyszer sem. Mert a tengerit Horváth egyszer sem kapái ta meg. Meg is látszott a termését. Mi 28 zsák tengerit szedtünk le holdjáról, ő meg egy zsák szeme­tet... Kopogtatás hallatszik, majd Vaj- dáné lép he, nagy csomaggal a hóna zettségüknek. Ezen a téren már ja­vulás van, azonban Pásztcr Sándor tanácstag még mindig nem adott be egy kiló burgonyát sem, holott már október 3-án megkezdte a szedést. 280 kiló napraforgóval, 49 kiló ku­koricával is tartozik, s a községi ta­nács nem vetett ki rá kártérítést. Nem cgv dolgozó paraszt hivatkozik Pásztor Sándorra: „ő tanácstag, még­sem fesz eleget a beadásnak“. Pász tor Sándornak szép volt a burgo­nyatermése, szép volt Juhász Imié­nek is és számos dolgr zó paraszt­nak a községben. Hová lett mégis a burgonya. Az az igazság, hogy még a nyáron nagyon sok dolgozó pa­raszt felszedte és eladta. így tett Juhász Imre tanácstag is. Most pe­dig siránkoznak, hogy , nem termett elég“. Mindenki tudta, Juhász Imre és társai is, hogy a beadást teljesí­teni kell. Ha akkor eladták, akkor most a tanács kötelezze őket. hogy vegyék meg a hiányzó burgonyát. Kóródi Jó zsef dolgozó paraszt be­csületesen eleget tesz minden ál­lampolgári kötelezettségének, túltel­jesíti beadása t, a burgonyával som tartozik dolgozó népünknek, pedig nagy családdal ‘ rendelkezik, tized- magával van. Az állampolgári fegye­lem betartása azonban nemcsak Kó­ródi Józsefnek, vagy 100, vagy 1000 dolgozó parasztnak kötelessége, ha­nem minden termelőnek. -— Csak úgy jelenthetik büszkén no­vember 7-én Rákosi elvtársnak Bal- káuy község dolgozói, hogy Balkány- bau az adott szó és a tett egyet je­lent, ha mind eleget tesznek be adási kötelezettségüknek, ha a bur­gonya, napraforgóbeadásban is el­érik a 100 százalékot. Jelenleg a bur­gonyabeadásban 91 százaléknál tar­tanak. de a hátralévő kilétté szá­zalékkal még meg kel! birkózni. A. községi tanács dolgozói számolják fel munkájuk fogyatékosságait, har­coljanak az ellenség, a kulákok el­len. A törvény következetes alkal­mazásával harcoljanak a fogadalmak valóraváltásáért. K. I). alatt. Elhozta ő is megmutatni, mit vett a szabad tengeri árából. — Ez a fiamé, ez meg a lányomé — mu­togatja a csomag tartalmát. Azt 'n úgyszintén ott köt ki, hogy jó vol­na a szabadpiac burgonyából is. Ő is Lakó Mihálynét, meg a többi ha­nyagot okolja, akik még mindig tar toznak. Nem törődnek azok semmivel! Nem úgy vannak, mint az én uram. Az már a tavasszal is gondolt arra, hogy szabad terményünk is legyen a piacra. Rákosi elvtárs szavára építettek Vajdáék akárcsak Muskótcziék Rá kosi elvtárs ígérte meg a szabad­piacot és Kékese becsületes dolgozo parasztjai már a vetéstől kezdve úgy dolgoztak, hogy jusson is a sza­badpiacra. Most pedig néhány tör vényszegő akarja meggátolni, hogy ők nyugodtan eladhassák azt, amiért becsülettel megdolgoztak. Azt mond­ják a jó gazdák, a kötelességteljesí­tők, Muskótcziék és társaik, hogy a tanácsnak a törvény betartatásával kellene rendet teremtenie a burgo­nyabeadás területén is. Sőt Muskót­cziné mindjárt azt javasolja: — Vaj­dáné, menjünk mi el a vásárolt ru­haneműkkel azokhoz, akik még tar­toznak a burgonyával. Beszéljünk velük, hogy lám, mindenki vásárol­hatna még többet, ők is, ha közsé­günk burgonyából is felszabadulna. De persze nem mindet még ez. Az emberek induljanak a tanácshoz és követeljék hogy a Lakótié 738 fo­rintos kártérítése is befolyjék az ál­lamnak, és senki büntetlenül ne le­gyen társai és az ország ellen! A begyűjtési miniszter szabolcs- szatmármegyei meghatalmazottja újabb jelentésben számolt be ar­ról, hogy a kukoricát, illetve bur­gonyát szabadon értékesítő közsé­gek és termelőszövetkezeti gazdasá­gok száma ismét tovább szaporo­dott. Ezek a szabadpiaci értékesí­tési joggal megjutalmazott Közsé­gek becsülettel eleget lettek a ku­korica, illetve a burgonya beadásá­val az állam iránti kötelességük­nek. Most feleslegeiket a kedvező szabadpiaci árakon értékesíthetik. A jelentés szerint kukoricát ezen­túl II k. Hermúnszeg, Rápolt, .Jár­mi, Rétközberencs és Mánű közsé­gek dolgozó parasztjai, valamint a tiszadadai Haladó, a kölesei Pető­fi, a kisvár,‘lányi Dőlte, a nagyvar­sányi Szabadság, a rápolti új Élei, a jármi Sztahanov, az ököritófiil- pösi Szabadság, Béke őre és Hala­dó, a hodászi úttörő, Rákóczi és Kossuth, a nyíregyházi Szabadság, az új fehértói If. Kongresszus és a Megyénk területén jelentős ősz- szeggel tartoznak a föklművesszövet- kezeteknek saját tagjai, különösen a részjegyfizetésekkel vannak lema­radva. Annak ellenére, hogy orszá­gos szövetségünk minden járás te­rületére biztosított három függet­lenített munkatársat, akik csak a részjegyek befizetését szorgalmaz­zák, az eredmények egyáltalán nem kedvezőek. A részjegyek befizetésénél efső- sorban a felvilágosító munkán kell javítanunk. Tudatni kell szövetke­zeteink tagságával, hogy tartozásuk hátráltatja a falu ellátásának gyor­sabb fejlődését. A befizetett rész­jegyekből új üzleteket tud nyitni a föld mü vessző vei kezet, bőségesebb a választék, jobb a dolgozók ellátása. Nagyhalászon szép eredményeket értek el a részjegy befizetésben. Amikor látták a dolgozó parasz­tok, hogy új üzletet ópítnek közsé­gükben, önként jelentkeztek, hogy a részjegybefizetéssel ők is hozzájá­ruljanak az építkezés költségeihez. Nagyhalászon rövidesen megépült az áruházjellegÜ új üzlet, ahol a dolgozók mindent megvásárolhat­nak, amire szükségük van, nem kell semmiért Nyíregyházára utaz- niok. Érzik a dolgozók, hogy a szövetkezet az ö tulajdonuk, tehát annak az ügymenetére vigyáznak is, a vezetőség és a tagság között erő­södik a kapcsolat. Ott viszont, ahol mindent állami kölcsönből akarnak megvalósítani, nincs meg a% alul­ról kiinduló tömegellenőrzés, ha­nyagabból dolgoznak az alkalma- mazottak, előfordul a csalás, a közvagyon elprédálása is. Hogyan akarják az olyan szö­vetkezeteknél a hátralékot behaj­A kisipari szövetkezetek országos szövetségének vándorzászlóját és „a megye kiváló szövetkezete” cí­met a III. negyedévi értékelés alapján a kisvárdai fém- és fa­ipari szövetkezet nyerte el, mely negyedévi tervét 124 százalékra teljesítette. A ksz. a III. negyed­évben 100,000 forintos teljesítést vállalt, s ennek 100 százalékban eleget is tett. Második helyezést ért el a nyírbátori cipészszövetkezet 111 százalékos toliesítéssel, harmadik a nyíregyházi ehérnemü ksz. A megye szövetkezeteinek össze­sített tervteljesítése 108 százalék. A Nagy Októberi Szocialista For­rétközberencsi Petőfi termelőszö­vetkezetek, illetve terinelőcsoitor- tok tagjai is értékesíthetnek a szabadpiacon. A burgonya szabadpiaci értékesí­tésének jogát legutóbb Hermánszeg, Tiszakerecseny, Ti szászaik a, Tiva­dar, Rápolt, Mand és Kisur dol­gozó parasztjai, valamint a tisza- dadai Haladó, a kölesei Petőfi, a l iszászaikai Búzakalász, Bajcsy' Zsilinszky és Bózsa, a tivadariVő rös Hadsereg, a zsarol.váni Benin. a rápolti Új Élet, az ököritófiilpö-i Szabad füld, a Béke őre, a Huladő, a szamossziegi Dózsa és a nyfregy- házl November 7. termelőszövetke­zetek, illetve termelőesoportok dol­gozó parasztjai kapták meg. Ezzel 49-re emelkedett a kukoricát sza­badon értékesítő községek és 50 re a szövetkezeti gazdaságok száma, s 16-ra nőtt a burgonyát szabadon értékesítö községek, valamint 44-re a szövetkezeti gazda súgok száma. tani, mint a vasmegyeri, ahol az adósok hátralékait igazoló könyve­ket, kimutatásokat eladták a hul­ladékgyűjtőnek?!... Tuzséron pe­dig az adósok nyilvántartását el­égették. A nagykúllól földműves- szövetkezet még rniudlg nem mu­latta ki a hátralékosok névsorát. Biriben Kondor Miklós boltkezelő, Nagy harsányban Petyku György boltos és Végh Béla termény felvá­sárló sem egyenlítették még ki a részjegy tartozásukat. Hosszan le­hetne még írni a hátralékosok név­sorát. Sok szövetkezet, mint a cscngcri is, nem támaszkodik eb­ben a munkában az igazgatóságra, felügyelöbUottságra és a meghatal­mazottakra. A hiányosságok azonban megvan­nak a járási szövetségeknél Is. ezzel a munkával nem sokat törőd­nek a baktai, nyíregyházi, kerne- csei, de különösen nem a nyírbátori és fehérgyarmati titkárok. Ellen­őreink, könyvelőink is megfeledkez­nek arról, hogy a' szövetkezetek számvitelének ellenőrzése melleit a kintlevőségek behajtásának elő­segítése is egyik fontos feladatuk. A földmüvesszövetkezetek ügyve­zetői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszte­letére szép vállalítsokat tettek, a részjegy befizetésnek megjavítására is. A megyei és járási szövetségek dolgozóinak elsősorban az a köte­lességük, hogy segítsék a szövetke­zetek vezetőit a vállalások teljesí­tésében, ugyanakkor ellenőrizzék is munkájukat és a felelőtlenekkel szemben a legkeményebben járja­nak el. Zsukk Miklós Mészöv, szervezési osztályvezető. radalom ünnepére lelkesen tettek felajánlásokat a szövetkezetek tag­jai.A kisvárdai fém- és faipari szö­vetkezet dolgozói vállalták, hogy IV. negyedévi tervüket lOO.OOu fo rlnttal túlteljesítik, és 20.000 fo rlnt értékű anyagot takarítirv meg. A nyírbátori cipészszövell- zet dolgozói 10.000 forintos lei'« túlteljesítést és 5000 forint anyagmegtakarítást vállaltak, nagyhalász! vegyesipari ksz. du. gozól 16.000 forintos tervtülteljesí- téssel és 8200 forintos anyagmeg- takarítással ünnepük a proletariá­tus nagy ünnepét. Auspitz Arulrds Néplap-levelező. Kékese becsülete» dolgozó parasztjai már élvezik a kukorica szabadpiacának előnyeit és kiharcolják a burgonya szabadértékesítését is Aki a földművesszövetkezetnek tartozik, az hátráltatja a falu jobb áruellátását A kisvárdai fém« és faipari szövetkezet vezet a kisipari termelőszövetkezetek versenyében r*

Next

/
Thumbnails
Contents