Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-21 / 273. szám
1052 NOVEMBER 21, PÉNTEK NÉPLAP Adjon több segítséget a pártszervezet a nagykállói békemozgaloiiinak Megyénk dolgozó parasztjai vállalták, hogy a békeliarcosok nagy seregszemléjét, a harmadik magyar békekongresszust kötelezettségeik maradéktalan teljesítésével ünnepük meg. Erre adták szavukat a nagykállói dolgozó parasztok is. | Azonban eddigi eredményeik nem kielégítők. Azt nem lehet elmondani, hogy Nagykállóhan nem értek el eredményeket : kukorlcabegyüjtés tarvét jóval túlteljesítették. De ez csak a kukoricára áll. A burgonya, de különösen a napraforgóbegyüjtés tervére azt koránt sem mondhatjuk el. Nem fejezték még be a nagykállói határban az őszi munkákat sem. Ennek oka az elbizakodottság, a tömegek között végzett felvilágosító munka elhanyagolása, a békemoz. £>Uam jelentőségének lebecsülése. Hogy ez mennyire így van, azt mutatják a begyűjtésben elért „eredmények” is. A békemozgalomnak nemcsak a tőkés országokban van hatalmas jelentőségük, ahol a dolgozók törhetetlen békeakarata lefogja a háborús gyújtogatok kezét, hanem mérhetetlen jelentőséggel bír a szocializmus táborához tartozó országokban is. Amikor a mi népünk kinyilvánítja erős békeakaratát és ezt tettekkel támasztja alá, akkor hazánk szocialista építésé» gyorsítja meg, erősíti honvédelmünket, elveszi a kedvét az imperialistáknak — nagy erőnk láttán —, hogy azok háborús kalandokba bocsátkozzanak. Nagy tömegeket bevonni a békemozgalomba, annyit jelent, hogy aktivitásra, tettekre serkentjük azokat a becsületes embereket, akik idáig nem voltak tagjai semmiféle tömegszervezetnek, nem foglalkoztak politikával. A bókebizott- ságok feladata megmutatni a két tábor — a béketábor és a háborús gyújtogatok tábora közti nagy különbséget, a világ népeinek hatalmas tőkeerejét, leleplezni az amerikai imperialisták vezette háborús gyújtogatok aljas mesterkedéseit, amelyek a harmadik világháború •mielőbbi kirobbantására irányulnak. A békebizottságoknak szemléltetően kell bemutatni: mi az össze- függés a békemozgalom egy-egy Aránylag a legjobb munkát azok a bókebizottságok végzik, amelyek bennt a faluban működnek. Nem véletlen jelenség az, hogy a begyűjtés terén bennt a faluban érték el a legjobb eredményeket, míg a környező tanya világban, — ahol pedig a dolgozó parasztoknak csaknem fele lakik — igen vontatottan haladnak a munkák. Alihoz, hogy a falu nagyjából már teljesítette kötelezettségét, nem utolsósorban a békebizottságok munkája is hozzájárult. Azonban meg kelt mondani, hogy itt is, ahol a többihez viszonyítva jobbnak lehet nevezni a békemozgalmat, a munkák nagyrészének végzése irányítás nélkül, mondhatni: ösztönösen történt. A helyi pártszervezettől nem kapnak feladatokat a békeblzottsá- gok, nem irányítják őket. A pártszervezet titkára azt sem tudja, hogy ki a falusi békebizottságok hogy például a tanyai békebizottságok nem tudták megtartani a járási békeértekezletekre a küldöttválasztó kisgyüléseket. A nagykállói pártszervezet viselje gondját a bókemozgalomnak, adjon feladatokat a békebizottságokuak. A békebizottságok munkája igen széleskörű lehet. A fentebb említetteken kívül, például bízzák meg a békebizottságokat, hogy szervezzenek az utcák között versenyt. És, ahol a legjobb eredményt érik el, azok kapják meg a ,,Béke utca’’ kitüntető nevet. (Ez Nagykállóban különben is időszerű feladat, mert ugyan a községi tanácsnál azt mondják: az egyénileg dolgozó paiiarcosának cselekedetei, tettei és a békevédelem nagy ügye között. Ez lett volna a feladata a nagykállói békemozgalomnak is. gok csupán a járási pártbizottságtól kaptak segítséget, a küldöttválasztó kisgy ülések megtartásához. Mivel» a pártszervezet nem irányítja a békebizottságokat, nem látja meg a bókemozgalombau rejlő hatalmas erőket. Nem vette észre a pártszervezet, hogy milyen nagy segítséget jelentene munkájához, ha a tanyavílágbau jól dolgozó békebizottságok lennének. Ha a faluban kevés segítséggel aránylag jó munkát tudtak végezni a békebizottságok. akkor mit lehetne elvégezni a jól irányított, feladatokat kapó tanyasi békebizottságokkal?! Politikai felvilágosító munkát végeznének, megmutatnák a dolgozó parasztoknak, miképpen cselekednek helyesen, és hogyan végezzék munkájukat, hogy a béke méltó harcosai legyenek. Azonban ezt a lehetőséget a nagykállói párt- szervezet nem használta fel. Any- nyira rasztok versenyeznek egymással, de ennek a valóságban semmi nyoma nincs.) A békebizottságok szervezzenek kultúrbrigádokat, amelyek a legjobb békeharcosokat köszöntik. A kötelezettségeiket jól teljesítő dolgozók házalt tüntessék ki „Békeház’’ címmel. Ha *a békebizottsá- 'gokat segíti a nagykállói pártszervezet, akkor elérf,' hogy erős békemozgalom fejlődik ki, ezáltal emelkedik a tömegek politikai felvilá- gosultsága. És így minden dolgozó paraszt tisztán, világosan látja: a béke. a haza védelme és az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítése egy, ugyanazon dolog! Nagykáilóban 71 bckcbizolíság van, de ezek uagyresze csak papíron „működik“ felelőse. A nagykállói békebizottsu- ncm segíti a pártszervezet a békebizottságok mnnkáját, A Néplap bírálata nyomán megjavította munkáját a besenyődi termelőszövetkezet — meggyorsították az oszt vetést Október utolján Besenyődön a „Szikra.” termelőszövetkezet tagjai gyűlésre jöttek össze. Amíg a gyűlés meg nem Icezdödütt, addig az emberek kis csoportokban közösen olvasták a Képlap egyik cikkét, mely a besenyődi termelőszövetkezettel foglalkozott. Az olvasást meg. szakította a rádió hangja. A tagok főleg arra lettek figyelmesek, amikor hallották hogy „Besenyődön ■non halad az őszi munka, mert a szövetkezetek fejlődését nem követte az eredmények megszilárdítása. Az új tagok nem■ adják be a vetőmagot, nem járnak el rendszeresen dolgozni. A brigádvezetőket megválasztotta a csoport tagsága, de azok ■nem tudják azt, hogy melyik tag tartozik hozzájuk.” Ugyanaz, mint amit az újságban olvastak! Tudták, hogy ez mindenkinek szól, mert bizony nagyon keveset törődtek a közössel. Mindöjük azt mondta: — „Majd megyek dolgozni a szövetkezetben, lia a magamét rendbet eszem.” A rádió már elhallgatott. Csend lett a szövetkezet irodájában, nagy csendesség. — Néhány perc elteltével Márki Gyula ■új csoporttag élesen megköszörülte a torkát, talán azért, hogy a mondanivalójához erőt merítsen. — Most aztán jói nézünk Tci, Az egész ország rólunk beszél, mindenfelé tudják azt, hogy a bese. nyödi „Szikra” termelőszövetkezet tagjai elmaradtak az őszi munkával, nem akarnak a tagok vetni, azt gondolják: szövetkezeti tagok lettünk, lesz kenyerünk, ha nem dolgozunk is. ■ — Pedig nem igsj van az, mert most is van sok olyan szövetkezeti tag, aki a nyáron a hűvösről nézte, hogy merre halad a nap, a forgóterületét meg otthagyta kapálatlan. Azt a 760 négyszögöl forgót, amiért felelős volt, még csak ki se egyezette és 10 mázsa forgó kára származott ebből a szövetkezet tagságának! Kozma- András rendesen meg- kapdlta az ö 150 négyszögöl területét, fizetett is S mázsát! Nagy Púimé, özv. Fridiik Jánosné, Kiss Andrásné és a többiek forgója még egy mázsát se adóit. Láthatjuk ebből, hogy a mi kárunk az, ha elhanyagoljuk a munkát! — Az a baj, hogy nincsenek kialakítva a brigádok! — kapcsolódik a- beszélgetésbe Vékei János. A munkánkon változtatni kell — jelenti ki határozottan Szabó Sándor, akit alig pár napja választottak meg a szövetkezet új elnökének. — Munkához kell látnunk. Be hogyant — teszt fel a kérdést inkább magának, mint a szövetkezet tagságához. Hirtelen azt sem tudja, hogy mit is kell tennie, ö is új tag a! szövetkezetben és nem ismeri eléggé a szövetkezet belső életét, üzért áll itt tanácstalanul. Nem is igen segített neki senki sem eddig a tanácstól. Még nem látja azt, hogy mi is a legfontosabb feladata, min is kell nekik sürgősen javítani ok. A tagok közül Puskás István brigádvezető, aki már három éve a szövetkezeti élet útját tapossa, a Néplap cikke nyomán hozzászólásával igyekszik segíteni az új vezetőségnek. — Első és legfontosabb feladat a brigádok és munkacsapatok megszervezése. Ami pedig a vetőmagot illeti, nézük csak meg, hogy kik is azok, akik nem gondolnak saját maguk és az egész ország kenyérellátására. Javasolom, nézzük meg előbb Jenei Endre S holdas közép- parasztot, aki búzát értékesített szabadpiacon, a szövetkezetbe pedig nem hozta be a vetőmagot! A termelőszövetkezet új vezetősége látta, hogy Puskás Istvánnak igaza van. így az első és legfontosabb feladatnak a brigádok és munkacsapatok megszervezését tekin j tették. Kialakították a brigádokat. A brigádvezetők jegyzőkönyvileg átvették a területet és a csoport vezetősége személyileg felelőssé tette őket azért, hogy a rájuk bízott területen haladjon az őszi- vetés, a brigádok tagjai hogyan teljesítik legelemibb kötelezettségüket,azt, hogy a munkából rendszeresen kiveszik a részüket. Voltak bri. gádvezetők. akik ez élőt a feladat elől meghátráltak. Ilyen volt Puskás László és Novak András, c,zel:et új brigádvezetőkkel váltották fel. Másnap pedig a- tanács és a- szövetkezet vezetősége elmentek megnézni. hogy Jenei Endre miért is nem vitte be a vetőmagot a szövetkezeibe.'. A szövetkezet vezetősége és Jenei Endre egy községben ne rclkedtek fel. Részben ismerték is egymást. Azonban igazán csak most ismerkedtek meg. Most már tudják, hogy ki {s Jenei Endre. Egy spekuláns paraszt, aki a vetőmagot vem adta. ugyan be a szövetkezetbe, de 7 mázsa búzát értékesített S00 forintjával. Nyerészkedni akart dolgozó társai, bőrére. 12 mázsa burno- nyával tartozott a dolgozó nép álla. mának, beadási kötelezettségének nem tett eleget, a burgonyáját pedig 50 zsákkal eldugta a répakúp alá, A tanács és a- szövetkezet ve zetösége felismerte Jenei alias tevékenységét. Látták azt is, hogy nem közéjük való Jenei. A szövetkezet tagsága nem sokkal később határozatot hozott, Jenéit kizárták a szövetkezetből. Az ezután következő napokban megváltozott az élet a „Szikra” termelőszövetkezetben. .4 szövetkezet tagsága beadta a vetőmagot. — Szervezetten folyt a mun. ka, így tudták elérni azt, hogy J,S0 hold vetést, 150 hold ősziszántást maradéktalanul elvégezték! — PAPP — a A gyarmattartó hatalmait kudarca az ENSZ-közgyűlés gyámségi bizottságának ütésein Az ENSz-közgyülés gyámsági bizottságának legutóbbi ülésein anó folytattak vitát, miként különbőz tessék meg az önkormányzatot kapott országokat a gyarmatosító hatalmak igazgatása alatt álló önkormányzattal nem rendelkező területektől. A gyarmatosító hatalmak — köz tűk az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — azzal az ürüggyel, hogy több önkormányzat tál nem rendelkező terület állítólag már megkapta az önkormányzat minden jo gát, nem szolgáltattak az Egyesült Nemzetek Szervezetének az alapokmány által követelt statisztikai adatokat és más tájékoztató adató kát, az ilyen önkormányzattal nem rendelkező területek lakosságának életkörülményeiről. Ezzel kapcsolatban még a köz gyűlés 6. ülésszaka egy különbizottságot bízott meg azzal, dolgozza ki azokat a pontokat, amelyek meghatározzák, hogy valamely önkormányzattal nem rendelkező terület népei teljes mértékben elérték-e az önkormányzatot. A különbizottság a gyámsági bizottságnak beterjesztette jelentését. A jelentés rámutat: annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szóban forgó nép elérte-e az önkormányzat teljes mértékét figyelembe kell venni, teljes felelősséget kapott-e nemzetközi kérdésekben, joga van-e közvetlen kapcsolatokat létesíteni más országokkal és nemzetközi szervezetekkel, nemzetközi egyezményeket kötni, aláírni és ratifikálni, szabadon kiválasztani kormányzati rendszerét, mentes-e más' állam kormányának ellenőrzésétől, vagy beavatkozásától, stb. Hat ország — Burma, Venezuela, Guatemala, Egyiptom, Irak és Kuba — képviselői határozattervezetet terjesztettek a gyámsági bizottság elé az olyan tényezők felsorolásának megerősítéséről, amelyek irányelvként szolgálhatnak a közgyűlés és a gyarmatosító hatalmak számára annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy elérte-e egyik vagy másik terület az önkormányzat teljes mértékét. A gyarmatosító hatalmak — élükön az Egyesült Államokkal — e’- lenezték ezt a határozati javaslatot. O. O. Jurausz, a Szovjetunió képviselője megállapította, hogy a közgyűlés csak abban .az esetben hozhat határozatot valamely önkormányzattal nem rendelkező területre vonatkozó adatszolgáltatás megszüntetéséről, ha ez a terület független, szuverén állarná válik, amelynek lakossága gyakorolja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmat. A Szovjetunió képviselője módosítást javasolt a hat ország határozattervezetéhez. A módosítás kimondja. hogy a gyarmatosító hatalmak a terület státusában történt változás esetén tájékoztassák az ENSz-t az önkormányzattal nem rendelkező területre vonatkozó államberendezésről, törvényhozási aktusokról és közigazgatási rendelkezésekről. valamint a terület és az anyaország kormánya közötti jogi helyzetről. A szovjet küldöttség által javasolt módosítást tizenkilenc szavazattal elfogadták. A bizottság határozata a gyarmatosító hatalmak újabb vereségéről tanúskodik. Mint ismeretes, Adenauer bábkancellárt súlyos vereség érte kedden a parlamentben. Mas líeimann, a Német Kommunista Párt elnöke a „Freies Volk”-nak adott nyilatkozatában utalt Adenauer parlamenti vereségének okaira és várható következményeire. Reimann mindenekelőtt kiemelte, hogy a november lS-i szavazás eredménye, — amely Adenauer első nyilt parlamenti veresége volt — a nyugatnémet lakosság fokozott erejű tiltakozó akcióira vezethető vissza. Súlyos csapás érte egyben az amerikai imperialisták háborús politikáját is, az esemény tehát nagyjelentőségű nemzetközi fordulatot jelent. — A bonni kancellár vereségével a német nép bebizonyította, hogy meg tudja akadályozni a különszerződés ratifikálását. A Német Kommunista Párt kijelenti — mondotta Max Reimann, — hogy egyetért a háborús különszerződés ellen irányuló hazafias akciókkal és rendszabályokkal és az ellenállási mozgalom élén harcol az Adenauer-rendszer megdöntéséért, a német egység helyreállításáért. Az angol sajtó is élénken kommentálja az eseményt. Adenauer, aki a Nyugattal való teljes integráláshoz kötötte saját jövőjét — írja a „Times” — úgy érzi, hogy helyzetét csak a bonni szerződés ratifikálása szilárdíthatná meg. Ezért okoz súlyos gondokat Adenauernak a szerződés elfogadása ügyében elszenvedett parlamenti vereség.” Adenauer a „Daily Herald” szerint háromévi kancellársága alatt most szenvedte a legsúlyosabb vereséget. A „Lemondani! Lemon, dan!!! kiáltásokban, — amelyek az ülésen körül harsogták — ott csendült az igazságot, a békét, az egységes független Németországot akaró nép hangja és nem csoda, ha Adenauer ezt hallva — „a parlamenti szavazás eredményének kihirdetése után feltűnően elhalványodott és láthatóan megrendült” — írja a Daily Mail. Ugyanazon a napon szenvedett vereséget a parlamentben Pinay francia miniszterelnök is. A francia nemzetgyűlés november 18-án a kormány követelése ellenére 407 szavazattal 147 ellenében ismét elutasította a belügyminisztérium 1953 évre szóló költségvetés-tervezetének megvitatását. 450 köbméter siló helyett 1200 köbméter silót késziteit a kocsordi „Táncsics“ tszcs. 1952 februárjában 136 család győződött meg a nagyüzemi mező- gazdálkodás fölényéről s elhatároztuk, hogy a Vörös Csillag termelőszövetkezet példájára mi is ter- melőesoportot alakítunk. 714 holddal így alakult meg a kocsordi Táncsics termelőcsoport. Mindjárt az elején felhasználtuk azokat a tapasztalatokat, melyekkel a régebbi csoportok bírtak. Felosztottuk a területet brigádokra, munkacsapatokra és egyénekre. Az aratásnál és a betakarításnál mutatkozott aztán meg, hogy mit jelent a felosztott földterület. Búzából 12, árpából 14 mázsás volt az átlagtermésünk. Igaz. nagyban segítette eredményeink elérését az agrotechnika vívmányainak az alkalmazása is. Most is 40 hold búzát vetettünk keresztsorosan. A növénytermesztés mellett nagy gondot fordítunk az állatállomány fejlesztésére is. 44 szarvasmarhánk, 44 növendék marhánk van, 10 ökör, 29 ló, 30 koca, 36 hízó — melyet 26-án adunk be — ezenkívül 55 malac a jelenlegi állatállományunk. Még ebben az évben újabb baromfitörzset létesítünk. Bőségesen gondoskodtunk az állatok téli takarmányáról is. 450 köbméter siló helyett 1200 köbméter silót készítettünk. Szövetkezésünk első kilenc hónapjában valójában meggyőződhettünk arról, hogy a termelőcso- port a parasztság jólétének az alapja. Ezt bizonyítja a zárszámadásunk is. Aszályos idő ellenére is egy munkaegységre 5 kiló kuko- rica, 3 kiló burgonya, 5.75 kiló kenyérgabona, 10 deka cukor jár s ezenkívül még a pénzbeli juttatás Jakab Miklós tszcs, elnök. Adenauer és Pinay parlamenti vereségei
