Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-18 / 270. szám
1952 NOVEMBER IS, KEDD n £ i> L A V * ítélet a jugoszláv embcerablók bűuperében '(Folytatás a 2. oldalról.) Tisztelt büntető tanács! Ennek a bandának felháborító gaztetteit gyűlölettel bélyegzi meg dolgozó népünk és ezekre a vádlottakra kivétel nélkül a legsúlyosabb büntetést követeli. Ezt a követelést a vádhatóság nevében mindenben elfogadom és a bíróság előtt a leghatározottabban juttatom kifejezésre. A bíróság ítélete legyen elrettentő, hogy minden alávaló terrorista kém, létezésének minden percében csak arra gondolhasson, hogy becstelen útjának végén az elkerülhetetlen megtorlás várja, intsenek a bíróság ítéletéből azok is, akik ezeknek a vádlottaknak elvetemült belgrádi vagy washingtoni gazdái. Tudják meg ebből az ítéletből, hogy a békés népek erősek és öklük szétzúzza mindazokat, akik építőmunkájukra, békés életükre kezet emelnek. A védők felszólalása Ezután a védők felszólalására került a sor. Bálint László elsőrendű vádlott védője, Dr. Pátriász István rámutatott, hogy a jugoszláv TJDB kihasználta Bálint büntetett előéletét. A szabadkai TJDB börtönében az történt, hogy a vádlottat, a tapasztalt zsarolót, a még nála is tapasztaltabb zsarolók megzsarolták. Végül irgalmas ítéletet kért. Dr. Bolgár György. Kenyeres Sándor védője többek között kijelentette: Enuek az ügynek a fővádlotlai az UDB, a jugoszláv népet eláruló Tito-klikk, amely maga is az amerikai imperializmus szolgálatában áll és annak vak eszköze. Ezután Dr. Bálint György. Púpos János, Púpos István és Raffai Béla védői kérték, hogy védenceiknél a bíróság vegye figyelembe a felmerült enyhítő körülményeket. Az utolsó szó jogán Elnök: A bűnvádi perrendtartás rendelkezése szerint a vádlottakat illeti a tárgyaláson az utolsó szó. Bálint László: Kérem, én csak annyit kívánok mondani, becsületes Vallomást tettem, kérem a bíróságot, méltányolja. Kenyeres Sándor az utolsó szó [jogán kérte a bíróságot: vegye figyelembe, hogy bűncselekményei elkövetésére az UDB kényszert"tette. ür. Bálint György kijelentette: éveken át hallgatta a londoni rádiót, Amerika Hangját, s ez befolyásolta magatartását a népi demokráciával szemben. Púpos János az utolsó szó jogán büntetlen előéletére hivatkozott, ínig Púpos István és Raffai Béla nem kívánt élni az utolsó szó jogával. Az elnök ezután bejelentette, bogy a bíróság határozat hozatalra Vonul vissza. A határozat kihirdetésének idejét délután 5 órában Öllapította meg. Az ítélet A budapesti megyei bíróság hétfőn délután 5 órakor folytatta a jugoszláv emberrablók bünperének tárgyalását, öt óra után néhány perccel vonult be a budapesti megyei bíróság. Ölti Vilmos tanácselnök megnyitotta a folytatólagos tárgyalást és ítéletet hirdetett. Az ítélet leszögezte, bogy a jugoszláv UDB vezetői főleg csavargókból, bűntettesekből és más kétes elemekből intézményesen kém- és • terrorista csoportokat szerveznek, azokat felfegyverzik, hamis igazol- ‘-ványokkal látják el, a kém- és terrorfeladatok végrehajtására kiképzik, majd erős tűzfegyverek fedeze- . le mellett Magyarország területére , .dobják, hogy itt kémkedjenek és terrorcselekményeket kövessenek cl. Bálint. Lászlót az UDB szabadkai osztályán alkalmazták. Beugrató és a lakosságot terrorizálva fosztogató tevékenységére az UDB vezetői felfigyeltek és a belgrádi UDB központba rendelték, ahol az UDB központ vezetői közölték vele, hogy különleges kém- és terrorfeladatok végrehajtására Magyarországra küldik. Az UDB vezetői feladatai végrehajtásához kétirányú segítséget biztosítottak. Egyrészt a magyar határon való átszö- késnél az átkelési határszakaszon nagy tűzerejű fegyverekkel való fedezést, sőt szükség esetén katonai egységekkel a magyar területre való áttörést, az áthatolást felfed ' ző és megakadályozni akaró magyar határőrség lemészárlását. Másrészt a Budapesten tartózkodás idejére is biztosították a budapesti jugoszláv követség útján a belgrádi UDB központtal való ösz- szeköttetést. Bálint László vádlott beszervezte és f elfegy verest e koráb bi bűntársait, dr. Bálint György harmadrendű és Kenyeres Sándor másodrendű vádlottakat. Heteken át felderítő kémmunkát végeztek, majd elrabolták Yidovity Dusán jugoszláv emigránst. A terrorakcióról és visszaindulásukról Bálint László a budapesti jugoszláv követség útján értesítette a belgrádi UDK-küz pontot. ^ Bálint Lászlót a sikeresen végrehajtott kém- és terrorakcióért az UDB őrnagyává léptették elő, Kenyeres Sándort pedig az UDB felvette kötelékébe és többhónapos kém- és terrorista kiképzésben részesítette. 1952 májusától augusztusáig az UDB vezetői Bálint Lászlót és Kenyeres Sándort újabb terrorcsele- kedet elkövetésére készítették elő. A belgrádi UDB központban utasították őket, hogy kém- és terror- szervezetüket régi bűnözőtársaik beszervezésével szélesítsék ki, ismét raboljanak el vagy gj ilkoljanak meg egy vezető jugoszláv emigránst és szerezzenek Budapesten egy alkalmas villát, aliol állandó UDB- támaszpontot létesíthetnek a terrorakciók helyszíni előkészítésére és az elrabolt személyek meggyilkolására. Budapesten ezúttal is Dr. Bálint György villáját használták támaszpontnak, Megérkezésüket a budapesti jugoszláv követségnek az UDB által ezúttal írásban megadott rejtjeles szöveg telefonba- mondúsával jelentették. Beszervezték terrorbandájukbi volt bűntársaik közül Púpos Jánost, I'upos Istvánt. Kikémlelték Yersztovsek Borisz jugoszláv emigráns újságíró lakását és 1952 szeptember 12-éu éjjel hamis igazolványokkal lakásáról elrabolták és lopott gépkocsin a határ felé hurcolták. Az Államvédelmi Hatóság útközben mind az Öt vádlottat elfogta. Bálint László Yersztovsek Borisz elrablását és a határra való vissza- indulásukat ezúttal is jelentette a budapesti jugoszláv követségnek. Az UDB Bálint László terrorcsapatja mellett más terrorcsoportokat is szervezett a Magyar Népköztársaság ellen. így 1952 augusztus hó elején az UDB Újvidéken egy úgynevezett „magyar emigráns gyűlést’’ szervezett meg, amelynek részt, vevőit egyrészt hivatalos UDB tisztekből, másrészt különféle rovott- múltú szökevényekből, bűnözőkből, fasisztábból és az UDB gyüjtőtábo- rokban fogvatartott magyarnyelvű őrizetesekből hozták össze. Raffai Bélát az UDB terrorista kiképzésben részesítette és terrorfeladatok végrehajtására átdobta a magyar határon. Mielőtt azonban a kijelölt üzem felrobbantását végrehajthatta volna, az Államvédelmi Hatóság letartóztatta. A budapesti megyei bíróság e tények alapján megállapítja, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Bálint László, Kenyeres Sándor és dr, Bálint György vádlottak bűnösek az 1930. évi III. törvény 58. paragrafusának (1) bekezdésében és 00 paragrafu sáliak 3. pontjában meghatározott, a 01. paragrafusának (3) bekezdése szerint minősülő kétrendbeli, az egyik esetben folytatólagosan elkö vetett kémkedés bűntettében ; továbbá a Büntetőtörvénykönyv 324. paragrafusában meghatározott kétrendbeli, emberrablással elkövetett terrorcselekmény bűntettében; valamint az 1940. évi XVIII. törvény 1. paragrafusában meghatározott és a 11. paragrafusa szériát minősülő, a Magyar Népköz- társaság nemzetközi érdekeit sértő bűntettben. Púpos János és Púpos István vádlottak bűnösek az 1930. évi III. törvény 58. paragrafusának (1) bekezdésében és 60. paragrafusának 5. pontjában meghatározott és 01. paragrafusának (3) bekezdése szerint minősülő kétrendljeli kémkedés bűntettében; továbbá a Büntetőtörvény könyv 324. paragrafusában meghatározott, emberrablással elkövetett terrorcselekmény bűntettében; valamint az 1940. évi XVIII. törvény 3. paragrafusában megbatározott és a 11. paragrafusa szerint minősülő, a Magyar Népköztársaság nemzetközi érdekeit sértő bűntettben. Ezért a budapesti megyei bíróság Bálint László vádlottat összbiin- tetésül halálra, Kenyeres Sándor vádlottat össz- bünitetésül halálra, dr. Bálint György vádlottat össz- büníetésül halálra, Púpos János vádlottat összbün* tét érül életfogytiglani börtönre és Púpos István vádlottat összbiin- tetésül halálra ítéli. Valamennyi bűnösnek ítélt vádlott teljes vagyonát elkobozza, az elkövetett büntettek lefoglalt eszközeit is elkobozza. Negyedrendű Púpos János vádlottat a közügyektől 10 évre eltiltja és az előzetes letartóztatásban eltöltött idejét a büntetésbe beszámítja. Ellenben a hatodreudü Raffai Béla vádlott ügyében a budapesti megyei bíróság a BUntetöperrend* tartás 32. paragrafusának (1) bekezdése, továbbá 142, paragrafusa és 175. paragrafusának (1) bekezdése alapján hatáskörét leszállítja és ügyét illetékes elbírálás végett a budapesti hadbírósághoz átteszi. Elnök: Az ítélet részletes indokolását az írásban foglalandó ítélet tartalmazza. Ez a megyei bíróság ítélete. Alapi Gyula áltaonügyész a kihirdetett ítélet ellen az eljárásjog 187. szakasza alapján fellebbezést jelentett be « Púpos János vádlott terhéie kiszabott büntetés súlyosbítása végett, halálbüntetés kiszabása végett. A megyei bíróság ítéletét egyéb rendelkezései tekintetében tudomásul vette. Indítványozta a büntetőperrendtartás 174. szakasza alapját», hogy a megyei bíróság a vádlottak előzetes letartóztatását az ügyben hozandó jogerős határozatig hosszabbítsa meg. Az I., 11.. III., IV. és V. rendű vádlottak védői enyhítésért fellebbezést jelentettek be. A VI. rendű vádlott védője a megyei bíróság határozatát tudomásul vette. Valamennyi vádlott csatlakozott védője nyilatkozz iához. Elnök: Az ítélet Raffai Béla tekintetében jogerős. A megyei bíróság a bejelentett fellebbezések alapján az ítéletet a vonatkozó iratokkal együtt felülbírálás végett a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságához felterjeszti. Valamennyi vádlott a jogerős határozatig előzetes letartóztatásban marad. A halálra ítélt Bálint László, Kenyeres Sándor, dr. Bálint György és Púpos István vádlottak kegyelemért folyamodtak. A védők csatlakoztak Kegyelmi kérésükhöz. Az elnök végül bejelentette, hogy a megyei bíróság büntető tanácsa kegyelmi tanáccsá alakul és a tárgyalást kirekesztette. A termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságainak munkájáról tárgyalt a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács vasárnap folytatta tanácskozását. Az ülés második napját Dobi István elvtárs a Magyar Népköztársaság Einöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg. majd megkezdték a második napirendi pont, a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok működése kérdésének megtárgyalását. Erről Matolcsi János elvtárs, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára tartott beszámolót. A termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítására pártunk és kormányunk rendkívül nagy súlyt helyez —mondotta — s a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságnak sokoldalú és messzemenő segítséget nyújt. Az anyagi támogatás mellett számos határozat, rendelet látott napvilágot a szövetkezetek helyes gazdálkodásának elősegítése érdekében. Számos helyen azonban a laza vezetés következtében nem szereztek érvényt a határozatoknak, így például felütötte fejét az egyen- lősdi. A mulasztások megkárosítják a tagságot. Ezért fokozni kell az ellenőrzést a brigádvezetők, állatte. nyésztőfelelősök, raktárosok s állatgondozók munkája felett. Az ellenőrzés elsősorban az elnökök és igazgatók dolga, hiszen a jó vezető nemcsak irányít, hanem szünet nélkül ellenőrzi is a határozatok végrehajtását. Az ellenőrzésben a vezetőknek az eddiginél nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a termelőszövetkezetek becsületes, szorgalmas dolgozó tagjaira. A tagok a termelőszövetkezet gazdái. Elő kell segíteni, bogy éljenek is az alapszabály adta jogukkal, s ellenőrizzék a szövetkezet egész munkáját, vezetését, javaslatokkal, bírálatokkal sogítsék az alapszabály betartását, a jövedelmező gazdagodást. A társadalmi ellenőrzés szerve az, ellenőrző bizottság, amelynek feladatait az alapszabály foglalja össze. Matolcsi elvtárs hangsúlyozta, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy számos szövetkezetben az ellenőrző bizottságok nem látják el feladataikat, sok esetben pedig maguk az elnökök akadályoz zák fontos munkájukat. A Termelőszövetkezeti Tanács ezért egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy elősegítse az el. lenőrző bizottságok munkáját, hegyezek valóban működő szervekké váljanak, őrködjenek a tagság közös tulajdonát képező szövetkezeti vagyon felett. Az ellenőrzés hiányának tulajdonítható, hogy sok tsz-ben nem vezetik a könyveket, sőt nem egy szövetkezetben könyvelő sincs. Az ilyen tsz-ekben alkalom nyílik arra, hogy egyesek megkárosítsák az egész tagságot. Az előadó hangsúlyozta : súlyos hiba, ha a munkaegységeket a teljesítmények megvizsgálása nélkül írják be a tagok könyvébe. Ez sok helyen munkaegység!!ivitáshoz vezet. Az ellenőrző bizottságok tagjai Igen sok tsz ben nem ismerik feladatuk fontossáfiát. Előfordul olyan eset. is, hogy az ellenőrző bizottság tagja követ el fegyelmezetlenséget. Tanulság, hogy a bizottságokba a legmegbízhatóbb, a szövetkezet ügyeiért lelkesen küzdő tagokat.kell megválasztani. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az elnök, az igazgatóság tagjai és ezek rokonai, mert nem engedhető meg, hogy a szövetkezet vezetőségét sógor-koina- sági alapon állítsák össze. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja természetesen az sem, aki nem teljesítette a kötelező számú munkaegységet. Nem szabad megtörténnie, hogy az elnökök és vezetők a tagság megkerülésével intézkedjenek, eltitkolják a hibákat, a nehézségeket a tagság előtt. Éppen ezért az ellenőrző bizottságnak éberen kell dolgoznia és munkája eredményéről minden esetben számoljon be a tagságnak. Az ellenőrző bizottságok feladatukat csak akkor látják el megfelelően, ha évenkint legalább kétszer tüzetes vizsgálatot tartanak. Ha megnézik a bevételi és kiadási könyveket, a munkaegység- nyilvántartást, a hitelek felhasználását. a gépállomással kötött szerződés betartását és a beadás kötelezettségének teljesítését, s ügyelnek arra, bogy az alapszabályok a háztáji gazdaság méreteire vonatkozó előírásait is betartsák. Különös jelentősége van a mindenre kiterjedő ellenőrzésnek most, a zárszámadások előkészítésének idején. A szárszámadást minden szövetkezetben az egész tagságot képviselő ellenőrző bizottságnak is jóvá kell hagynia. Igazolniok kel), hogy a vezetők helyesen használták fel a jövedelmet. biztosították a jövőévi gazdálkodás zavartalan menetét és a tagoknak járó részesedést — az alapszabály előírásainak megfelelően — helyesen beírt munkaegységek alapján osztottuk szét. Amennyiben nem így történt volna, úgy arra az ellenőrző bizottságnak a termelőszövetkezet egész tagsága előtt rá kell mutatnia. Az ellenőrző bizottság az igazgatóságnak nem alárendelt szerve, munkájúért a tagságnak felelős. — Ezért helytelen, ha az ellenőrző bizottság vezetője tagja az igazgatóságnak. Időnkint, ha a szükség úgy kívánja, temészetesen részt kell vennie az igazgatóság ülésein. Az ellenőrző bizottságok munkájának megjavítása érdekében a Termelőszövetkezeti Tanács javasolja, hogy azokon a napokon, amikor ellenőrzést végeznek, munkaegység-jóváírásban részesüljenek. Az ellenőrző bizottság vezetőjének 1.5, a tagoknak pedig 1.25 munkaegységet írjanak be. Az ellenőrzések egy gazdasági évben azonban 14 ua.pnál többet nem vehetnek igénybe. Ha ennél több az ellenőrzéssel eltöltött ngpok száma, munkaegységet beírni nem lehet. Ez a javaslat azért szükséges, mert ennél nagyobb költséggel nem lehet megterhelni a tsz. tagságát. Matolcsi elvtárs beszámolóját számos hozzászólás követte, amelyek után a tanács tagjai egyhangúlag elfogadták a termelőszövetkezetek és termelőcsoportok ellenőrző bizottságának működéséről szőlő határozati javaslatot. Ax ötéves terv nyomában Minden tíz család 11 hízói vágott le 1051—52 telén Kishódoson „Megnéztem a közel. I ú i (>si kimutatást) ka t községünkben s olya.', adatokat találtam, hogy minden tíz család 11 darab hízót vágott le 1951—52. telén. Mi volt a helyzet a múltban? Ezt is kikutattam cs kiderült, hogy tíz család négy hízót vágott és ebből is a kitt dkcsald dókra. 3—-5 jutott, míg n nincstelenek egyet sem tudtak hizlalni. Például idős Bak Antal 1923—35 ig, tíz év alatt három disznót rágott le, az ötéves tervben pedig egyetlen télen két darabot vágóit. Ez a két szám is mulatja, milyen nagyot változott nálunk a- világ s mennyivel jobb életünk van, mint régen volt édesapánknak, A magam helyzetéről és családomról csak annyit: van két aranyos gyermekünk, egy kislány és egy kisfiú, Elza. és Karcsi, ügy örül a szivem, hu. rájuk nézek, hogy bot. dog hazában, nagyobb életmódban könnyebben nevelhetjük ökot, mint minket nevellek szüléink (Ifjú Bak Antal Szabad Föld-pályázatából.)
