Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-16 / 269. szám
__ Wiläq firoUtáriat tqijeiutjefeh f —. Mai számunkból: A NAGYKALLÓI JÁRÁS KOMMUNISTÁI LELKESEN KÉSZÜLNEK A KONGRESSZUSI ANYAG TANULMÁNYOZÁSÁRA (2. old.} — A JUGOSZLÁV EMBERRABLÓK BÜNPERE (3. oldal) h \ _______________________________' AZ MDP SZABÓ LCS-SZATM ÁR MEGYE I -PARTIM ZOTT S AGAN ÄK ‘ L A PJ A i H VIII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM. ARA 50 FILLtiR 19.72 NOVEMBER 16, VASÁRNAP fi begyűjtési fogadalmak teljesítéséről Megkezdődött a termelőszövetkezeti tanács A termelőszövetkezeti tanács szombaton a parlament épületében rendes ülésre ült össze. A tanácsülés egy részén jelen volt Ráko-i Mátyás elvtárs, a Magyar Népköztár. saság Minisztertanácsának elnöke is, akit megérkezésekor az ülés résztvevői felállva, hosszantartó lelkes éljenzéssel, tapssal üdvözöltek. Resztvettek a tanácsülésen többek közölt Dobi István elvtárs a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a termclőszövetkekétnapos ülése zeti tanács elnöke, Hegedűs András elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, az állami gazdaságok és erdők minisztere, Kercj/tes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Márczis Antal elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes és Matolcsi János elvtárs, a termelőszövetkezeti tanács titkára. Matolcsi János megnyitója után Dobi István mondott beszédet. Iftobi István elvtárs beszéde Legutóbbi ülésünk óta termelőszövetkezeti mozgalmunk tovább szilárdult. Termelőszövetkezeteink általában élenjártak a mezőgazda- sági munkák végzési ben, mert megszilárdultak a brigádok és számos helyen alkalmazták a fejlett termelési eljárásokat — állapította meg bevezetőül Dobi István, majd így folytatta: Ma már sok olyan termelőszövetkezettel találkozunk I azáukban amelyben a kollektív munka, s az összetartozás szelleme forrasztja együvé a tagokat, amelyben vidáman folyik a munka, fejlett művelési módszereket alkalmaznak és ennek következtében nagy eredményeket értek el a növénytermelésben és az állattenyésztésben. A kiváló terméseredményeket elért termelőszövetkezetek névsorát hosszú ideig sorolhatnám, amelyek mind azt bizonyítják, hogy jól dolgozó termelőszövetkezeteink termés, átlaga lényegesen meghaladja az egyénileg gazdálkodó parasztok tér. mcsállagail é* ország-világ előtt kézzelfoghatóan bizonyítják a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Termelőszövetkezeteink megerősödését mutatja az állatállomány fejlődése is. Az állatállomány az év első hónapjában megduplázódott és több mint ötszáz olyan termelőszövetkezet létesített szarvasmarhatenyésztést ezen idő alatt, amely azelőtt nem foglalkozott ezzel. Újabb ezer tcrmelö'zövetkezct tért rá a sertéstenyésztésre és több mint ezei- hatszáz termelőszövetkezet létesített ezen idő alatt baromfiállományt. örvendetesen állapíthatjuk meg. hogy egyre több termelőszövetkezetben alkalmazzák a fejlettebb tenyésztési módszereket. Az új módszerek hatása természetesen megmutatkozik az eredményekben is. Termelőszövetkezeteink magasabb eredményei országos méretekben is hatást váltanak ki, de elsősorban közvetlen környezetükben adnak ösztönzést:®*!^ szocialista falvak, új szocialista városok alakultak meg, amelyeknek száma 658-ra emelkedett. Ezen eredmények elérését hangsúlyozta a továbbiakban Dobi István ~~ elősegítette elsősorban az, hogy a jól gazdá'kodó termelő szövetkezetek már az idén jóval nagyobb részesedést biztosítottak a tagoknak, mint az egyéni kisparcel- 1 ás gazdaságok. A jó munka jutalma a sárbogárdi ,,Vörös hajnal“ termelőszövetkezetben is megmutatkozik. Itt 4,7 kg. búza, 1,6 kg. árpa, 4 kg. kukorica, 4 kg. burgonya és az egyéb termények mellett mindezeken felül még 12 forint készpénz jut a tagoknak munkaegységenkint. Az idei nyáron, mint ismeretes, nem részesült a föld valami bőséges csapadékmennyiségben. Az aszály nem kerülte el sem a termelőszövetkezeteket, sem az egyénileg gazdálkodók földjeit. Mégis art láthatjuk, hogy a jól működő termflöszövetkc- zctelc szilárdabban megállották helyüket a mostoha időjárás csapásai között, magasabb termésátlagokat értek el és nagyobb jövedelemre tettek szert, mint a tőszomszédságukban az egyénileg dolgozó parasztok; És az is bizonyos, nogy a jövőben is csak a társas gazdálkodás rendszere nyújthat biztosítékot a dolgozó parasztoknak a természet szeszélyei ellen. De a zárszámadáskor az is kitűnik, hogy nem minden termelőszövetkezet mutatott fel jó eredményeket. Az elmaradás azoknál a csoportoknál következett be, amelyeknél rossz gazdálkodás folyt, amelyekben nem tartották be a párt és a kormány határozatait, amelyekben nem alkalmazták a termelés fejlett nagyüzemi módszereit. Sok termelőszövetkezetben a fölművelés legelemibb szabalyaii-ak sem tesznek eleget. A mélyszántás helyett csak 8“"I0 cm e.s sekclyszán- tást alkalmaznak. A minisztertanácsi határozatban előírt vetési időket nem tartják be. De talán legnagvobh hiba a trágyakezelésnél tapasztalható. A trágya szanaszét hordva, a nap szél szárítja, az eső mossa cs így a trágyából hatalmas mennyiségű tápérték vész el. Sok helyen alacsony az állattenyésztés termelékenysége is. Mind a fejési átlag, mind a sertések fialási átlaga és a juhok gyapjűhozama. — Előfordul, hogy a sertések 30—40 százaléka, a baromfiak ötven-hatvan százaléka elhull, a szarvasmarhák megbetegednek, a juhok megrühö- söduek. Nem takarmányozzák, nem gondozzák megfelelő módon az állatokat és nem gondoskodnak számukra megfelelő férőhelyekről sem. Vájjon megnyugvással vehetjük-c tudomásul ezt a helyzetet? Nem, semmiképpen sem. Keményen szét kell zúznunk az ellenség tudatos aknamunkáját is, (Folytatás a 2. oldalon.) Megyénkben számos bizonyság van arra, hogy a falvak versenye mily nagy sikerekre képes. Talán a legfényesebb tanúbizonyság erre, hogy megyénk az április 4. tiszteletére folyó begyűjtési versenyben országos elsőséget szerzett, s ugyancsak az országos legjobbak közé került a mátészalkai járás jó- néliány községünkkel és szövetkezeti gazdaságunkkal együtt. A dolgozó parasztok határtalan lelkesedését, minden akadályt elsöprő versenykedvét lehe.e;t tapasztalni mindenfelé akkoriban a megyében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 3Ö. évfordulója előtt fellendülő begyűjtési verseny mozgalom is azt mutatja: nagy erő van a dolgozó parasztok tömegeinek versenyében. Addig, amíg a november hetediki versenyszakasz fellendülése előtt Szabolcs-Szatmár a sereghajtók szégyenteljes helyén diestelenkedett a begyűjtési versenyben, addig az ünnep közeledtével egy re szélesedő verseny luipról- napra jobb eredményeket hozott, napról-uapra növelte a sikereket. Nem kell szebb bizonyíték erre, mint az, hogy Szabolcs-Szatmár a kukoricabegyüjtési verseny tizenkettedik helyéről a második helyre, napraforgóbegyiljtésben pedig a legutolsó helyről az ötödik helyre küzdötte fel magát a megyék versenyében 1 A november hetediki verseny- szakasz mégsem hozott teljes győzelmet. Ennek egyrészt a begyűjtési munka számos hibája, másrészt a kedvezőtlen időjárás, a betakarítást — s ezzel együtt a kapástermények begyűjtését is — akadályozó esős koraOsz volt az oka. A kukorica és főként a napraforgó begyűjtésének gyors javulása az ünnep előtti napokban, a dolgozó parasztok növekvő versenylelkesedése, s a községi tanácsok javuló begyűjtési munkája, — mindehhez az aszályos esztendő ellenére is megfelelő termés — biztos alapját adják annak, hogy Szabolcs- Szatmár országos elsőséget szerezzen a kukorica és a napraforgó begyűjtésében, ugyanakkor becsülettel megállja helyét a bur- gonyabegyüjtés cseppet sem jelentéktelen feladatainak megoldásával. Nem véletlen tehát, hogy Szabolcs-Szatmár községeiben határtalan lelkesedéssel fogadták a dolgozó parasztok, a községek vezetői egyaránt a minisztertanács rendelkezését. amely a begyűjtési verseny-szakasz meghosszabbításáról intézkedik, s a versenyszakasz végét november harinincadikában jelöli meg. Hiszen éppen azt jelenti ez a rendelkezés, hogy november harmincadikáig tovább növelheti begyűjtési eredményeit Szabolcs- Szatmár, hogyha már november hetedikéig nem sikerült teljes győzelmet aratnia. ■— Emellett a lelkesedés mellett szól, hogy a tiszalöki járás dolgozó paras-ztjai fogadat mat tettek: november harmincadikáig nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik a beadás kötelezettségeit. S a többi járások már a határidőt is megrövidítették: a III. békekongresszus napjára hozták előre a begyűjtési tervek túlteljesítésének határnapját 1 Egy hét telt el azóta, hogy a tiszalöki járás kezdeményezésére a begyűjtés új sikereiért útjára indult az új versenyszakasz. A megye számos községében születtek jó eredmények, legelsősorban ott, ahol a községek vezetői alaposan megbeszélték a dolgozó parasztokkal a fogadalom teljesítésének jelentőségét, ahol jelentős segítséget adnak ahhoz, hogy az adott szót tettek, is kövessék. A kemcesei járásban például 87 százalékos volt a napraforgóbegyüjtési eredmény az új versenyszakasz kezdetén. Egy hét elteltével ez az eredmény 100 százalékra nőtt. Ugyanakkor S3 százalékról 91 százalékra emelkedett a burgonyabegyüjtésl terv- teljesítés is, s öt százalékkal növelték a kukoricabeadási eredményt is, annak ellenére, hogy a járás tervét ntár 138 százalékra teljesítette. A járásban lévő Nagyhalászon, Kéken, s a járási székhelyen, Kémecsén is jóval 100 százalék alatt jártak a kapústenuó- nyék begyűjtésével. Az új verseny- szakasz első hetének eredménye, hogy a kapások begyűjtési terveit mindhárom községben túlteljesítették már. Hasonlóan a nyíregyházi járásbeli Gáván: eddig alig hatíi.volc mázsa napraforgó és burgonya gyűlt be a községben naponta. Tegnap, amikor a járási vezetők segítségével a község vezetői minden helyi erőt mozgósítottak a begyűjtés munkájára, az eredmények hatalmasan megnövekedtek: egyetlen nap alatt másfél vagon napraforgót, másfél vagon burgonyát és egy fél vagon kukoricát vet rak át a községben — többet, mint egy hét alatt az egész járásban! Azonban az elmúlt heti begyűjtési munka mérlege az eredmények mellett azt mutatja, hogy nem minden járásban, nem minden községben törekedtek a fogadalmakat követőn azok teljesítésére. Sőt, a községek többségében lanyhult a kapástermények begyűjtése! November tizedikétől kezdődően éppen a kezdeményező tiszalöki já- jásban egyre kevesebb kapástermény gyűlt be naponta, sőt odáig is elérkeztek, hogy az egész járás átvevőhelyei nem tudtak többet felmutatni például november 12-én egy mázsa kukorica (!), 36 mázsa napraforgó és 11 mázsa burgonya átvételénél (kukorica begyűjt ősben ..mellesleg” tizedik helyen van a járás). Tisza vasváriban például tegnapelőtt összesen egy- mázsa kukoricát gyűjtöttek be. De aligha különb a helyzet a mátészalkai járásban, amely az egész ország előtt nyilvánította fogadalmát a Szabad Népben, hogy? „november harminca- dikára visszaszerzik „az ország legjobb járása’’ megtisztelő címet”, S mit tesz vájjon ennek érdekében a mátészalkai járás? Sályl elvtárs, begyűjtési osztályvezető jelentésében maga ismeri el: „amíg járásunkban naponta lő vagon burgonyát kellene begyűjteni, hogy november 30-ra teljesíthessük a tervet, addig alig gyűjtünk be naponta ö*. vagonnal. S amíg napi öt vagon kukoricát kellene átvennünk a tervteljesítéshez, addig naponta egy vagonnyi gyűlik be a járásban !’’ Sürgősen meg kell hát vizsgálni, mi az oka ennek a lanyhulásnak, mi hátráltatja a fogadalmak teljesítését? Legelsősotban az, hogy- a községek vezetői, a pártszervezetek és tanácsok nem adnak kellő segítséget a fogadalmak teljesítésűhez. Éspedig azért, mert elvtársaink legtöbbje nem mérte fel eléggé, mennyire kemény, nehéz harci feladat áll előttük! Kemény harci feladat azért, mert a becsületes szövetkezeti parasztok és egyéni gazdák egyaránt — már teljesítették az állam iránti kötelességüket. Már csak azok vannak hátra, akik hanyagok, lusták, spekulálnak, akik ki akarják játszani a törvényt, s akik eddig éppen azon buzdultak fel, hogy a tanácsok nem bántak velük kemény kézzel. Ez nehezíti meg most már a begyűjtést, amely sokkal Inkább harci kérdéssé vált most, mint eddig. — Ezt nem látták a járásokban, a községekben, erre nem készültek fel eléggé. Nyilvánvalóan könnyebb volt elérni. hogy azok a termelőszövetkezetek teljesítsék beadási kötelezettségüket, amelyekben jól szervezzek meg a munkát, jó termést takarítottak be az Idén, jó volt a vezetés, szilárd a munkafegyelem, s á tagok legelső kötelességüknek tekintik a beadást. Annál nehezebb elérni a hátralék beadását azokban a szövetkezetekben, ahol a rossz vezetés, a rendetlenség, a fegyelmezetlenségek következtében rossz volt a termés, ráadásul egyes felelőtlen járási vezetők ügy igyekeztek opportunista módra „vigasztalni” a szövetkezeti tagokat, hogy , nem kell teljesítenetek a beadást”. S ebhez még hozzájött, hogy azt a kevés termést is széthordták a szövetkezeti tagok — nem gondolván beadási kötelességre, közös vagyonra, nem gondolván a holnapra — mint például a nyírbélíeki „Kossuth’’ tszcs-ben, a balkányi „Kossuth” tszcs.-ben s másutt. De necsak a szövetkezeti beadásról beszéljünk. A kállósemjéni eset mutatja, hogy a tanács megalkuvó vaksága folytán eddig vígan szabotáló kulákok milyen körmönfont módon rejtették el kapásterinényei- Uet. A migyecsedi példa mutatja, hogy a spekuláns parasztok a ku- lákokkal egy gyékényen árulva, hasonló módon cselekedtek. »Számos községben kerül még elő a termény a padlásról, a titkos vermekből, rejtett kamrákból a kulákok, spekuláns parasztok portáin, meg ott, ahol a tudatlan, félrevezetett de egyébként becsületes dolgozó paraszt is megpróbálkozott, hogy kivonja magát a kötelesség teljesítés alól. s a piacon nagyobb jövedelemre tegyen szert. A kulákok. volt csendőrök, fcu- pecek, spekulánsok aljas támadásai a nép állama, a dolgozók ellátása ellen, a hanyagság, a rendetlenség, a néhány szőve1 kezeiben uralkodó „boadásellencs” hangulat — mind-mind azt húzzák alá, hogy minden eddiginél keményebb munkát kell végezni a fogadalmak teljesítéséhez! Nem lehet megelégedni a vállalások számszerű gyűjtésével, s úgy gondolkodni, hogy „majdcsak teljesítik a dolgozó parasztok”. Most sürgősen cselekedni kell. Méghozzá azok segítségével, akik már becsülettel teljesítették a 1 leadást! A legfőbb erő ez, amelyre feltétlenül támaszkodniok kell a pártszervezeteknek: a felvilágosító munka, a tanácsok, az állandó bizottságok mozgósítása, az elszámoltató bizottságok munkára bocsátása sorún! Nem fordulhat elő, hogy az elszámoltató bizottságok felületesen, opportunista módra réznek körül a hátralékosoknál, elhiszik a kulákok, a spekulánsok hazugságait, hisznek a kulákhazugságnak 1 Nem fordulhat elő, hogy továbbra sem érvényesítik kemény kézzel tanácsaink a törvényt! Mer különben oda az egész-község, az egész járás, az egész megye becsülete, különben az adott szót nem követheti a tett! A szabo'cs-szatmári járások, falvak vezetői kemény harcokban edzett emberek. Minden biztosíték megvan rá, hogy ebben a harcban is helyt fognak állni, s a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok tízezreire, a nép törvényeire támaszkodva megnyerik ezt a csatát!
