Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-07 / 262. szám
N SPfcÄP Í952 N0VEM2FETÍ 7. PÉNTEK OKTATÁSI SEGÉDANYAG A Szovjetunió békepolitikája Az egész világra kiterjedő küzdelem folyik most az emberiség legbecsesebb kincse, a béke megvédéséért. Időszerű ez a küzdelem, talán sóba nem volt időszerűbb, mint most. A bébe, az emberiség békéje ellen embernek nem nevezhető fenevadak támadnak. Az amerikai imperializmus boszorkánykonyhájában tervek készülnek a Szovjetunió és a népi demokráciák elpusz- M'tásáról. az egész világra kiterjedő baktérium- és atomháborúról. Az Egyesült Államok vezetői az egész tőkés világra ráerőszakolják az amerikai nagytőke parancsát a lázasütemü fegyverkezésről, támadó hadseregek felállításáról. A Távol-Keleten, Koreában két és fél esztendeje rabolnak, gyilkolnak, gyújtogatnak a nagytőke szolgahadai. Céljuk a háború kiterjeszt őse Koreáról Kínára, a Szovjetunióra, az egész világra. Ez a politika egyformán veszélyezteti a Szovjetunió, a népi demokráciák és a tőkés országok népeit. Ez ellen a politika ellen küzdeni minden népnek egyformám feladata. Hatalmas erőkre támaszkodik a béke megvédésének világmozgalma, s legfőbb támasza a szocialista Szovjetunió. A szocializmus és a béke — ikertestvérek. A szocializmusban megszűnnek a társadalmi ellentétek, megszűnnek a háború okai. Azok a dolgozók, azok a népek, amelyek lerázzák magukról a tőke jármát, azon igyekeznek, hogy minél hamarabb felépítsék mindem eddiginél magasabbrendű társadalmukat. Megfeszített, kemény munka szükséges ahhoz, odaadás, helytállás a szocializmus, a kommunizmus ügyéért. A Szovjetunió pedig — éppen, mert tántoríthatatlanul a béke politikáját követi, — már a szocializmus hazája és a közeli jövendő világtörténelmi eseménye lesz a kommunizmus megvalósulása is. A szocialista, a kommunista társadalom építése már egymaga meggyőző bizonyíték egy ország békés politikájáról. Nemcsak a társadalmi ellentétek megszűnése szolgáltatja ezt a bizonyítékot, hanem azok a világraszóló alkotások, amelyek az építőmunka folyamán születnek. Az az ország, amelyik hatalmas erőműveket épít, folyamokat köt össze csatornával, Magyar- országnyi területeket tesz az öntözéssel dúsan termővé, az ötödik ötéves terv végrehajtásával még magasabb SKínvonalra emeli a termelést és a nép jólétét, — az az. ország biztos a jövőben, a békére számít és a békére rendezkedik be A Szovjetunió békepolitikát folytai .15 esztendeje, tehát születése pillanatától. A dicsőséges Októberi Forradalom másnapján adta ki a (békéről szóló dekrétumot a szovjetek IT. kongresszusa, amely máris a cári Oroszország által kezdett háború megszüntetését, a fegyver- szünet haladéktalan megkötését javasolta. Az első és a második világháború között az amerikai, angol és francia imperialisták Hitlert támogatták. Hitlert tüzelték a Szovjetunió elleni támadásra, — a Szovjetunió pedig fáradhatatlanul dolgozott, küzdött a békéért. A szovjet küldöttség a Népszövetségben észszerű javaslatokat tett a háború megakadályozására, s a népek soha nem felejthetik el az imperialistáknak, hogy ezek a javaslatok süket fülekre találtak. Nem a Szovjetunión, hanem Hit terén és támogatóin múlott, hogy mégis kitört a második világháború. A megbonthatatlan egységbe forrt szovjet népek áldozatkészsége, mély hazafisága. az erős Szovjet Hadsereg és a szilárd bátorság legyőzte a fasizmust, s a Szovjetunió a háború után ismét hozzáfoghatott a békés építőmunkához. Pár esztendő elég volt az újjáépítésre, a mérhetetlen háborús károk helyrehozására, s azóta a győzelmesen befejezett negyedik, és a megkezdett ötödik ötéves terv létesítményei is a Szovjetunió békés építőmunkáját dicsőítik. A Szovjetunió vezetői most sem feledkeztek el arról, hogy kötelességeik vanhak a népek békéjének biztosításában, s nagyszerű pro- grammot dolgoztak ki az újabb háború megakadályozását célzó intézkedésekről. A programmót tettek támasztják alá : a Szovjetunió a háború előtti alá csökkentette a fegyveres erők színvonalát, rövid idő alatt kivonta csapatait a felszabadított területekről, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa törvényt fogadott el a béke védelméről, amely megtiltja és szigorúan bünteti a háborús propagandát. Az ország határain kívül szintén a béke ügyéért száll »sikra a Szovjetunió. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében is a béke álláspontját védelmezi, minden igazán békeszerető állam számára elfogadható javaslatot tesz az agresszív erők megfékezésére, a harmadik világháború kitörésének megakadályozására, a koreai háború azonnali befejezésére. Visünszkij elvtárs és a szovjet küldöttség többi tagja szilárdan szembeszáll az ENSZ- közgyűlésen a háború szervezőivel, leleplezi törekvéseiket, hamisításaikat, hazugságaikat, az amerikai parancsra működő szavazógép által elfogadott provokációs határozatokat. A Szovjetunió az atom. és baktériumfegyverek eltiltását, más fegyverek és a fegyveres erők csökkentését javasolja első lépésként akkor, amikor az Imperialista országok „képviselői” hallani sem akarnak ezekről a rendszabályokról. A Szovjetunió btkeegyezmény megkötését, javasolja — az imperialisták pedig felrúgják az eddigi nemzetközi megállapodásokat is. A Szovjetunió szövetségi szerződések útján kiépíti államközi kapcsolatait a baráti országokkal a német és japán imperializmus, újabb támadásának megakadályozására. — az imperialisták pedig bűnszövetkezeteket létesítenek a béke. a szabadság, a demokrácia, a szocializmus ellen, hadműveleteket folytatnak Korea békeszerető népe ellen, idegen területeket foglalnak el, mint Taivant, a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen részét. A Szovjetunió az imperialisták minden ármánykodása ellenére következetesen, hű marad békepoliii- kájához, változatlanul hirdeti, hogy a két rendszer a szocialista és a kapitalista, békésen élhet egymás mellett. Változatlanul hirdeti, hogy a nemzetek közötti nézeteltéréseket békés úton kell rendezni, ellene van tehát a más államok közti háborúnak is. A Szovjetunió barátságiban akar élni a világ valamennyi nemzetével. Az SziKP XIX. kongresszusán Malenkov elvtárs a Szovjetunió és más országok közti viszonyt elemezve. megállapította: ,.A Szovjetunió világos álláspontra helyezkedik az Amerikai Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és más burzsoá államokkal való kapcsolatok tekintetében ... A Szovjetunió most is kész együttműködni ezekkel az államokkal a békés nemzetközi szabályok érvényesítését s a tartós és szilárd béke biztosítását tartva szem előtt.” A Szovjetunió baráti kezét nyújtja a legyőzött államoknak, Németországnak. Olaszországnak. Japánnak is. Küzd ezeknek az államoknak békés, demokratikus jövőjéért. Küzd a német békeszerződés mielőbbi megkötéséért, az egységes, békés, demokratikus Németország megteremtéséért, a megszállás megszüntetéséért. A Szovjetunió épígy kívánja a japán és az olasz nép függetlenségének teljes helyreállítását is. Olyan baráti, őszinte, egyenjogúságon alapuló kapcsolatokat kíván a Szovjetunió a világ minden népével, mint amilyent kiépített a népi demokratikus országokkal. — Ehhez hasonló kapcsolatokat nem ismer a történelem. A Szovjetunió nemcsak szabadságot adott ezeknek az országoknak, nemcsak a szabadság útját mutatta meg a nagy kínai népnek, hanem gondoskodik ! ez országok megerősödéséről, fejlődéséről is. Fel mér tie tetlen az a gazdasági segítség, amit a Szovjetuniótól kapunk mi, magyar dolgozók is. Emellett a Szovjetunió nemzetközi tekintélye óvott meg bennünket az imperialisták számos beavatkozási kísérletétől, provokációitól. A Szovjetunió a példánk a szocialista társadalom építésében, a békeharcban, a haza védelmében. A Szovjetunió tehát a békés együttműködés politikáját folytatja. Számol azonban azzal, hogy az ígyü11müködösre való törekvés és óhaj nincs meg a másik félben, számol az imperialista agresszió veszélyével, ezért erősíti védelmi képességeit. A Szovjetunió gazdag tapasztalatokra tett szert negyed- félévtizedes fennállása óta. s tapasztalatai vannak nemcsak az ép!-] tőmunkában, hanem abban is, hogy hogyan kell az ellenséget megverni. Megverte rögtön a szovjet állam megszületése után. 14 tőkés ország intervenciós hordáit, megverte a német és japán fasizmust, s épígy képes megverni az új támadót. De — amint Malenkov elvtárs az SzKP. kongresszusán rámutatott, a nemzetközi viszonyok alakulásának más perspektívája is van. Mégpedig az, hogy a népek összefogott erővel megakadályozzák az a g re? szór ok támadását. Éppen a Szovjetuniónak a második világháborúban aratott történelmi győzelme tette lehetővé az egész világot átfogó békemozgalom kialakulását. A Szovjetunió, az ázsiai és európai népi demokratikus országok — kormányaikkal az élen — szervezett gerincét alkotják a béke világtáborának, de ide tartoznak a béke hívei, a béke harcosai a tőkés és gyarmati országokból is. A békeharcosok munkája nagyjelentőségű a népek százmillióinak felvilágosításában, békevédelmi kampányok kezdeményezésében, a béke és szocializmus országainak erősítésében, a tőkés országok háborús terveinek keresztülliúzásá- ban. A Szovjetunió-vezette béke- front érdeme, hogy mindmáig megakadályozta a harmadik világháború kitörését, Koreában a tárgyalóasztalhoz kényszerítette az imperialistákat, feltárta a népeket, békevédelmi feladatok teljesítésére figyelmeztette őket és figyelmezteti ma is, amikor a népek békekongresszusára készül a világ. A. békefront sikereinek titka elsősorban az, hogy igaz ügyért száll síkra, s ereje is van az igazság kivívásához. Az imperialisták, a háború, a fasizmus tábora pedig azért gyenge, azért veszít napról napra erejéből, mert igazságtalan, gyalázatos célok vezetik. A béke és háború táborának erőviszonya — mint Malenkov elvtárs mondta — teljesen reálissá teszi a béke megóvásának kilátásait. Egy pillanatra sem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az új háború szervezőinek vadállati dühe erejük fogytával növekszik. Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak munkával erősítjük hazánkat, a béke országát, hanem — ha a helyzet úgy kívánja, — a támadók csapására, még nagyobb r missal, megsemmisítő csapással :i felelnünk. Hazánk erősítésé., és a honvédelemre figyelmeztet bennünket, hogy déli határainkon ádáz ellenség, Tito fasiszta bandája, az amerikai imperializmus ügynöksége ágúi, s nyugati határaink közelében, Nyuga t-Németországba.n új „Wehrmacht’úot, a hitlerihez hasonló haderőt szerveznek az amerikai imperialisták. Nem feledkezhetünk meg szent határaink védelméről. Akkor fejezzük ki tettekben is, hogy drága nekünk a Szovjetuniótól kapott szabadság, hogy mi is a Szovjetunió békepolitikáját követjük, hu jó munkát végzünk a béke érdekében és meg is védjük hazánkat minden támadótól. Tanulási versenyre szólítják a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezet politikai iskolájának másodéves hallgatói a megye minden politikai iskoláját Az óra elütötte a hatot, a tiszu- lobi Táncsics termelőszövetkezet - ‘jen kezdetét vette a politikai iskola másodéves hallgatóinak foglalkozása. Idősebb, fiatalabb szövetkezeti tagok, nők és férfiak hajoltak a jegyzetek, brosúrák fölé. hogy növeljék tudásukat, élesítsék elméjüket. Sokat, nagyon sokat mondhatnának ezek a dolgozók arról, hogy mit jelentenek nekik Marx és Engels, Lenin és Sztálin halhatatlan tanításai! Egy felszabadulás előtti könyv ezeket írja Tiszadob- ról: „1405-ben a Doby, 1442-ben a Monoky és később, egész a mai napig az Andrásey-család a birtokosa. Itt van a vármegye egyik legszebb és legimpozánsabb kastélya, mely Andrússy Gyula gróf tulajdonát képezi.. Az Andrássyak, a Szaplonczayak, a Hajdúk, a református egyház sokezer és sokszáz holdja úgy ölelte körül a falu zsellérházait, mintha meg akarták volna fojtani a benntiklakókat. Majdhogy meg is fojtotta a szegény földettűró, igát cipelő népet! Tanulásról szó sem lehetett. Mondják az öregek, hogy aiz 1900-as évek elején lakott a községben egy igen-igen értelmes, földhözragadt zsellérember, bizonyos Zákány Imre. Valóságos ezermester volt, messze vidékre elment a híre. Nohát ez a Zákány Imre is csak annyira tudta vinni, hogyha „gróf” Andrússy Gyulának, az osztrák-magyar monarchia háborút- esináló külügyminiszterének eb romlott a drága órája tiszadobi tartózkodása alkalmával, nagyke- gyesen rábízta a javítást az ezermesterre. Az elesett ségből, a sötétségből és nyomorból azok a szovjet emberek emelték fel a tiszadobi népet, akik a miarxianiusJenmizmus lángoló eszméin nevelkedtek, akik a proletariátus nagy vezéreinek tanítása nyomán tették legyőzhetetlen- né szocialista hazájukat! Az a párt vezette a tiszadobi dolgozókat a napfényes életbe, amelyet szintén a marxizmus-leninizmus vezérel. Mennyire megváltozott ez a község! Villany, kultúrotthon, bölcsőde, napközi otthon*, gyermekotthon, új kút, út, — mindez Tiszadob új arcának jellemző vonása. Ebben a községben virágzik a Táncsics tér. mellj szövet kezet. Hirteienében nem is tudja az ember, hogy miről beszéljen. A szövetkezeti teherautóról, a 313 kalapácsos szövetkezeti olajütőről, kaezálógépről, a modern sertéshizlaldáról, az öntözőberendezésről? Vagy talán a Zátonysziget három csővel terhelt kétméteres kukoricájáról, a 900 öles öntözéses kertészetről, amely egymaga 20.000 forint jövedelmet hozott a nyáron?! Fehércsempéjü, cserépkályhás, tiszta, meleg, villanyfényben fürdő •szobában tanulnak az egykori cselédek, napszámosok, néhányholdas hajdani nyomorgók. Amikor végétért a szemináriumi foglalkozás, felállott a pirosterítős asztal mellől Seojka. András elv- társ, a politikai iskola vezetője és ünnepélyes hangon beszélni kezdett: „Eivtársak! Most, amikor ráférünk a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyagának tanulmányozására, — szükséges, hogy az eddigieknél sokkal szorgalmasabban, sokkal lelki- ismeretesebben törekedjünk a marxizmus-leni nizmus elsajátítására. Enélkül nem tudunk jó munkát végezni. Azt javaslom, hogy tegyünk ígéretet az egész megye színe előtt a fokozottabb tanulásra s ugyanakkor hívjuk nemes versenyre Szabolcs-Szatmár valameny- nyi politikai iskoláját. A verseny pontjainak a következőket javaslom : A politikai iskola foglalkozásain mindenkor valamennyien résztvesziink, megszüntetjük a késés- két, hiányzásokat. A politikai iskola tantervében eléírt anyagot a legjobb tudásunk szerint elsajátítjuk. A szemináriumi foglilkozá'kát, előadásokat szemléltető ». gédeszközök felhasználásával még színvonalasabbá, érdekesebbé tesz- szük. Ezzel is elősegítjük az elmélyült tanulást. Mi, a politikai iskola hallgatói kötelességünknek tartluk azokat is tanítani, akik nem vesznek részt politikai oktatásban. Tapasztalatcsere-levelezésbe lépünk a tiszavasvárt Uj Barázda termelőszövetkezeti csoport politikai iskolájával, rendszeresen még- irjuk eredményeinket, tapaszta. tatainkat s ugyanígy kérünk az Uj Barázda politikai iskolájának hallgatóitól is hasonló levelet, e leveleket mindenkor elküldjük a tapasztalatcsere kiszélesítése ér. dekében a Szabad Népnek, a Néplapnak is.“ Lelkesen, nagyon lelkesen helyeseltek a politikai iskola hallgatok Elsőnek Kovák Sándor elvtárs, hatvankét éves, őszhajű szövetkezeti tag kért szót. — Az elmúlt esztendőben jő munkánk jutalmaként megkaptuk a járási pártbizottság van dór zászlaját. Legyünk most is az elsők! Gerjesszük buzgalomra az egész megyét. De ehhez az szükséges, hogy azok is szorgalmasan tanuljanak, akik eddig hiányoztak. Adjátok csak ide nekünk a hiányzók névsorát. Ha munka közben találkozunk velük, hadd mondhassuk meg a szemükbe: „Elvtárs, te nem akarsz a szocializmus építésének tudatos tagja lenni?!” Igaz, mi nem szoktunk hozzá a tanuláshoz. A múlt rendszer urai sárba nyomták a fejünket. Meggyötörtek bennünket bottal, bikaesökkei, zsan- dárral. robottal. De most itt az alkalom ! Tanuljunk hát elvtársak; érdemes. Én mondom ért, a hatvanikétéves öregember. Bárcsak legénykoromban csöppentem volna- bele ebbe a szép életbe... Néhány percig csend voit az öreg szavai után. aztán felháborodva szólott. Tóth elvtárs: ..Akik nem jöttek idáig, nem is hívjuk őket! Töröljük a névsorból 1” Kovács elvtárs nyomban utána 'szót kért. ő már higgadtabban b°- szélt: „Nézzünk csak meg egy jől- termő almafát Azon sem érnek meg egyszerre az almák, egyik'korábban. a másik későbben. Az emberek is úgy vannak a tanulással. Én inkább azt javaslom, magyarázzuk meg nekik először: mit „nyernek, ha tanulnak, mit vesztének, ha nem tanulnak. Persze, aki fegyelmezetlen, nem ért a szép ' Szóból, annak nincs helye a politikai Iskolánkon. Az ne rontsa a fegyelmet, azt zárjuk ki! ■ 1 S folyt tovább a vita a versenyről. Sállái elvtárs art javasolta, hogy szervezzék meg az egyéni versenyt is. Nyomban megalakították; a tanulópárokat. Nemes, egymást segítő versenynek kell ennek lenni s éppen ezért egy-egy fejlettebb hallgató gyengébben tanuló társat választott. Aztán minden foglalkozás elején beszámolnak a tanulópárok arról, hogy mit nem értettek meg jól — s azt közösen tisztázzák a politikai iskolán. Bán, Györgii clvtárs is felszólalt: „Vannak közöttünk többen, akik pártisko.hVn, szakiskolán, tanfolyamon tanultak már. Ezek az elvtársak ne rakják zsebbe a tudományukat. Segítsenek nekünk a tanulásban.” Kovák elvtárs újabb javaslattal lépett elő: „Készítsünk falitáblát s írjuk fel arra a szorgalmasok nevét, pellen- Bérezzük ki rajta a hanyagokat, a lustákat.” Például az olyanokat, mint Takács Erzsit. Hol; elvtársát, akik pártvezetősági tag létükre • is hiányoztak. Lelkes, forró hangulatban hagyták jóvá Szojka elvtárs, propagandista versenyjavaslatát a Táncsics másodéves hallgatói. S ha ez a lelkesedés tartós lesz, — minden bizonnyal újabb zászló ékesíti majd a pártszervezet irodáját. S újabb győzelmek születnek a tiszadobi Táncsicsban a marxizmus-leninlz- musban jártas, kultúrált tagok »cftílmóaves munkája nyomán!
