Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-06 / 261. szám

Diláo. ßfotetäriai tikéul Ijeteh! Mai számunkból.• P A RTO KTATA S A SZABOLCS- MKGYEI TERMELŐSZÖVETKE­ZETEKBEN (2. o.) — SZOVJET­UNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRÁ­CIÁK DOLGOZÓI KÉSZÜLNEK NOVEMBER 7. MÉLTÓ MEG­ÜNNEPLÉSÉRE (3. oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZ ATM AR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM. 261. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 NOVEMBER 6. CSÜTÖRTÖK A bírálat és önbírálat: fejlődésünk nélkülözhetetlen fegyvere A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XIX. kongresszusa hosszú időre megszabta a Szovjetunió pártszer­vezeteinek feladatát, s egyben irányt mutatott a mi pártszerveze­teinknek is. A módosított Szerve­zeti Szabályzat számos olyan hiá­nyosságra hívja fel a mi figyel­münket is, melyek — ha nem har­colunk ellenük — pártszervezeteink tümegtapcsolatát gyengítik, elide­genítik pártunktól a dolgozókat. A Szervezeti Szabályzat — többek között — minden pártszervezet kö­telességévé teszi: „fejlessze az ön­bírálatot és az alulról jövő bírá­latot, tárja fel és igyekezzék ki­küszöbölni a munkában mutatkozó hibákat... A bírálat és önbírálat helyes alkalmazása segíti hozzá pártszer­vezeteinket a feladatok jobb meg­oldásához, a meglévő hiányosságok kiküszöböléséhez, a pártszervezet megerősítéséhez. Az önkritika és kritika, de különösen az alulról kiinduló bírálat, a dolgozó töme­gek kritikája nagy segítséget ad a vezető káderek munkájához. Sztá­lin elvtárs arra tanít: „Hadd tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk fogyatékosságait, építésünk fogya­tékosságait, hadd jelöljék meg fo­gyatékosságaink kiküszöbölésének útját, hogy munkánkban és építé­sünkben ne legyen tespedés, mo­csár, rothadás, abból a célból, hogy egész munkánk, egész építésünk napról-napra javuljon és sikert si­kerre halmozzon”. Az újfehértói állami gazdaság üzemi pártszervezetének munkája is igazolja Sztálin elvtárs szavait. A kommunisták bírálata segítette hozzá a pártszervezet vezetőségét a hibák kijavításához, s ennek nyo­mán érték el azt, hogy az utóbbi időben 30 százalékkal emelkedett a tagdíjfizetés a pártszervezetben, a népnevelő munka megjavítása pe­dig azt eredményezte, hogy az' elsők közé került a gazdaság a mező- gazdasági munkák végzésében. A kritikának az állandó, helyes alkal­mazása erősíti a pártszervezetet, plőre lendíti munkáját. A bírálat elfogadása, a hibák kijavítása pe­dig közelebb viszi a dolgozókat a párthoz. Ha pártszervezeteink el­szakadnak a dolgozó tömegektől, ha nem tudják vezetni és irányítani őket, nem tudják megvalósítani a párt célkitűzéseit, akkor elzárják maguk előtt a fejlődés, az előre­haladás útját. Mi előre akarunk haladni, mert a szocializmust, a Szebb jövőt akarjuk megteremteni. Ehhez pedig elengedhetetlenül szük­séges a becsületes, forradalmi bírá­lat és önbírálat. De éppen ezen a yonalon van még nálunk hiba, van­nak még fogyatékosságaink. Párt- szervezeteink egy részének elég né­hány siker ahhoz, hogy megfeled­kezzenek hibáikról, fogyatékossá­gaikról, S megpihenjenek habárai­kon, elbizakodjanak. Az encsencsi „Ifjúság” termelő- szövetkezet a megye legjobb tsz-el közé tartozik. A szép eredmények azonban elbizakodottá tették a pártszervezet és a szövetkezet ve­zetőségét figyelmen kívül hagyták a tagság bírálatát. A pártszervezet­ben nem érvényesül a pártdemo­krácia, durván visszautasítják a tagság helytálló bírálatát, önkénye­sen, diktatórikus módon akarják vezetni a dolgozókat. A bírálat el­fojtása könnyen veszélyezteti a tsz. eddigi eredményeit. „Amikor párt- szervezetünkben elharapódzott az a szellem, mely meggyőzés helyett dik­tált nem csak az ellenségnek, de a tömegeknek, végül saját elv tár­sainknak is, amelyben nincs párt- demokrácia, ahol nem hallgatják meg, sőt elnyomják a tagság kriti­káját és ahol még kevésbbé lehet szó önkritikáról, ott az út lefelé vezet’’ — mondotta Rákosi elv­társ a Központi Vezetőség 1950 feb­ruár 10-i ülésén. Rákosi elvtárs fi­gyelmeztető szavai nem csak a viharsarok pártszervezeteinek szól­nak, hanem megyénk valamennyi pártszervezetének is. Ha mi, kom­munisták szemethúnyunk fogyaté­kosságaink előtt, ha családi, baráti alapon igyekszünk megoldani a kérdéseket, ha kölcsönösen elhallgat­juk egymás hibáit, akkor a hibák tovább terjednek pártszervezeteink­ben, s akkor elzárjuk magunk előtt az előrehaladás, az újabb sikerek útját. Pártszervezeteink harcoljanak a kritika elfojtói ellen, de kíméletlen harcot folytassanak az „önkriti- kázóV-kal szemben is, akik az ön­bírálat gyakorlása után is hibát- hibára halmoznak. Lenin elvtárs azt tanította, hogy az önkritika nélkü­lözhetetlen a bolsevik párt szá­mára. „A hibát nyíltan elismerni, — mondotta Lenin — okait fel­tárni, kielemezni a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan mérle­gelni a hiba kijavításának eszkö­zeit — íme, ez jellemzi a komoly pártot, így teljesíti a párt köteles­ségét, hogy neveli és tanítja az osz­tályt, s azután a tömegeket is”. Az SZKP Szervezeti Szabályzata kimondja: „A párttagnak nincs joga ahhoz, hogy eltitkolja a dol­gok kedvezőtlen állását és szemet hunyjon a párt és az állam érde­keit sértő, helytelen cselekedetek fölött”. A Szervezeti Szabályzat­nak ez a módosítása tehát nem csak jogává, de kötelességévé teszi minden párttagnak a bírálat gya­korlását. A mi pártszervezeteink feladata tanulni a Szovjetunió Kommunista Pártjának példájából — helyes bírálatra és önbírálatra nevelni a párttagságot. A bírálat és önbírálat gyakorlásában mutas­sanak példát a pártszervezet veze­tői, s tanítsák a tagságot úgy bí­rálni, hogy az a bírálat helytálló, építő, elvtársias legyen, hogy elő­segítse az előttünk álló feladatok megoldását. A bírálat és önbírálat állandó és helyes alkalmazása segíti hozzá pártszervezeteinket, hogy eltávolít­sák az összes akadályokat és hibá­kat, amelyek, gátolják fejlődésün­ket, a szocializmus építését. A nyírbátori járásban egyes tanácsok hanyagsága és a gépállomások hibái gátolják az őszi munkák befejezését (Illés Béla nyírbátori járási tu­dósító jelentése.) A nyírbátori járás még novem­ber első napjára sem fejezte be az őszi kalászosok vetését, Bár van a járásban olyan példamutató köz­ség, mint Pócspetri termelőszövet­kezeti község ahol az őszi gabona­félék vetését október 2-jJi-e befejez­ték — még több olyan község van nálunk, ahol nem igyekeznek mi­előbb befejezni az őszi munkát. — Penészleken például november else­jén az őszi rozsvetés tervét mind­össze 68 százalékosan teljesítették, a búzavetéshez pedig még csak hozzá sem fogtak a községben. — Ahogy Pócspetriben legelsősorban a községi tanács mezőgazdasági ál­landó bizottsága és annak széles aktívabálózata segítette eiő a ter­melőszövetkezeti parasztok jó mun­kaeredményeinek megszületését, úgy Penészleken éppen a községi tanács hanyag munkája gátolja az őszi vetés befejezíét. A penészleki ta­nács nem serkenti munkára a me­zőgazdasági állandó bizottságot, így nem is lehet jó kapcsolata a dol­gozó parasztokkal. Nem működik a tanács mellett az aktívák széles hálózata, amely ellenőrizné a mun­kát, gondja lenne a versenyre, az élenjárók megdicsérésére, a hanya­gok kipellengére zésére. A járásban — amellett, liogy egyes községi tanácsok — mint a penészleki is — hanyag munkája hátráltatja az őszi vetést —, a gépállomások munkájának hiá­nyosságai is visszahúzzák az ered­ményeket. A .járás gépállomásainak vezetői elhanyagolják a traktoris­ták munkájának ellenőrzését, nem fordítanak gondot a. gépek legtelje­sebb kihasználására a termelőszö­vetkezeti földeken. A gépállomások a járásban ötnapos ttervüket leg­utóbb is, egyszerűen nem teljesí­tették. November negyedikén pél­dául egész nap álltak az encsencsi gépállomás traktorai Nyírvasvá­riban, s amikor dolgoztak is, — a nyírvasvári „Kossuth” tszcs, tag­jai is igazolják ezt — napi telje­sítményük gépenként nem volt több másfél hold' megmunkálásá­nál! Itt van most már az ideje, hogy a járás mielőbb bevesse a még hi­ányzó területet, minden időt ki­használjanak a traktoristák és a szövetkezeti < parasztok együttesen a vetés mielőbbi teljes befejezésére 1 Encsencs, Iláriapócs és Pócspeíri szövetkezeiéi november 7. tiszteletére túlteljesítik burgonyabegyüjtési terveiket Ugyancsak Illés elvtárs, nyírbá­tori járási tudósítónk jelentette, bogy a járás termelőszövetkezetei­ben lelkes mozgalom indult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére. Pócs­petri, Máriapócs és Enesencs ter­melőszövetkezeti községek dolgozó parasztjai november .7. tiszteletére tett fogadalmak teljesítése után újabb vállalásokat tettek a nagy ünnepre. Pócspetriben például, — ez a község burgonyabeadásban 129, kukoricabeadásban 105 száza­lékos eredménynél tart — az „Uj barázda” tszcs. 50, a „Kossuth” tszcs. 40, a „Rákóczi" tszcs és a „Petőfi” tszcs, is 40—40 mázsa burgonya . beadását vállalták ter­ven felül. A póospetriek kezdemé­nyezéséhez a máriapócsiak csatla­koztak elsőnek. Az ottani „Béke­szerető” és „Vörös csillag" szövet­kezetek 75- mázsa burgonyát adnak be terven felül. Az encsencsi „Ifjú­ság” tsz. — amely 100 százalékon felül teljesítette már burgonya be­adását — újabb 2 vagon burgonya beadását vállalta november 7. tisz­teletére. Mindezek mellett azonban van­nak olyan szövetkezetek is a já­rásban, amelyek hátráltatják a já­rás begyűjtési tervének teljesíté­sét'. A nyírbogán „Kossuth” tsz. burgonyabeadását a mai napig sem teljesítette, sőt 25 holdról még fel sem szedték a burgonyát. Napra­forgóbeadásban is az utolsók közt vannak a nyírpilisi termelőesopor- tokkal- együtt, amelyek miatt a já­rás még csak 58 százaléknál tart a napraforgóbeadásban. A hátul kul­logó szövetkezetekben a munkafe­gyelem s az állami fegyelem meg­szilárdítása a pártszervezetek és a szövetkezeti vezetés legfőbb fel­adata ! Tegnap óta szabad Nyíregyházán a burgonya, a kisvárdai, kemecsei és nyírbátori járásokban pedig a kukoriea forgalma A tegnapi jelentések adják hírül, hogy a fehérgyarmati járást köve­tőn Nyíregyháza varos dolgozó pa­rasztjai is túlteljesítették a burgo- nyabegyüjtési tervet. A begyűjtési miniszter megyei meghatalmazottja közölte, hogy Nyíregyháza és a környező tanyák dolgozó parasztjai ezért a kukorica mellett mostmár a burgonyát is értékesíthetik a nyír­egyházi szabadpiacon. Ugyancsak tegnap kapták mega kukorica szabadpiaci értékesítésének jogát a kisvárdai, kemecsei és nyírbátori járások is. Mellettük megkapták a kukorica szabadpiaci értékesítésének jogát Kálmánháza, Penyige, Kérsemjén, Banyola és Papos, valamint a pa- szabi „Tolbuchin” és a kérsemjéni „Úttörő”, a paposi „Esze Tamás” és a tiszalüki „Uj Élet” szövetke­zeti gazdaságok dolgozó parasztjai. Tegnap kapták meg a burgonya szabadpiaci értékesítésének kedvez­ményét Kállósemjén, Papos, Fehér- gyarmat, Panyola, Penyige és Porcsalma, valamint a tiszalüki „Uj Élet”, a fehérgyarmati „Győz­hetetlen brigád” és a panyolai „Szikra” szövetkezetek dolgozó pa­rasztjai. Ezzel megyénkben burgonyát hu­szonkét község és 47 szövetkezeti gazdaság, kukoricát pedig 54 köz­ség és 63 szövetkezeti gazdaság értékesíthet szabad piacon a párt és a kormány tavalyi, december elsejei határozata értelmében. A tegnapi eredmények megváltoz­tatták a burgonyabegyüjtés verse­nyének képét. Most már a vásáros- naményi és nyírbátori járások is erősen közelednek a terv teljesíté­séhez, A kemecsei járás erősített a versenyben, s a nyolcadik helyről a hetedik helyre kerülve, maga mögé szorította a nyíregyházi já­rást. A bnrgonyabegyüjtési ver­seny sorrendje: 1. Fehérgyarmati járás, 2. Nyíregyháza város. 3. Vásárosnaményi járás. 4. Nyírbá­tori járás. 5. Csengéid járás. 6. Kisvárdai járás. 7. Kemecsei já­rás. 8. Nyíregyházi járás. 9. Tisza- löki járás. 10. Baktai járás. 11. Nagykállói járás. 12. Mátészalkai járás. Napraforgóbegyüjtésben a sereg­hajtó helyéröl előretörő csengeri járás változtatta meg a verseny­rendet, s a fehérgyarmati járást hagyta az utolsó helyen, A ver­seny sorrendje a tegnapi jelenté­sek szerint: 1. Tiszalöki járás. 2. Kisvárdai járás. 3. Baktai járás. (A második és harmadik helyen haladók könnyen utolérhetik az élen haladó tiszalöki járást, mert eredményeik közt nincs nagy kü­lönbség!) 4. Kemecsei járás. 5. Nyíregyháza város. 6. Nagykállói járás. 7. Nyíregyházi, járás. 8. Nyírbátori járás. 9. Mátészalkai já­rás. 10. Vásárosnaményi járás. 11. Csengeri járás. 12. Fehérgyarmati járás. Kukoricabegyüjtésben nem vál­tozott a járások versenyrendje. A baktai, nyírbátori és fehérgyarmati járások közel járnak a terv telje­sítéséhez, azonban sokkal jobban kell erősíteniük a hátul haladók­nak, hogy a november 7. tisztele­tére tett fogadalmaikat teljesítsék. — 1. Kisvárdai járás. 2. Kemecsei járás. 3. Nagykállói járás. 4. Nyíregyháza város. 5, Baktai já­rás. 6. Nyírbátori járás. 7. Fehér­gyarmati járás. S. Nyíregyházi já­rás. 9. Csengeri járás. 10. Máté­szalkai járás. 11. Tiszalöki járás 12. Vásárosnaményi járás. A vásárosnaményi járás fiataljai kultűrcloadáss:«' teszik méjjüniiepélyescbbé november "■ót A vásárosnaményi járásban nemcsak jó munkájukkal köszöntik dolgozóink a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 35. évforduló­ját, hanem ünnepi megemlékezések­kel is. Különösen szép ünnepi ese­mények lesznek Tiszaszalkáti, Be- regsuránybau, Barabáson, Táltoson, Csarodán és Jándon. A fiatalok, az úttörők és DTSZ-tagok a közsé­gekben kultúrelőadást tartanak .« ezzel is emeljük a nagy nap ünnepi műsorát. (Molnár Sándor. Xcplap járási tudósító.)

Next

/
Thumbnails
Contents