Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-29 / 280. szám

Mai számunkból t A NYÍREGYHÁZI PAKTTAG- GYŰLÉSEK TAPASZTALATAI (2. oldal) — A NYÍREGYHÁZI PÁLYAFENNTARTÁSI FŐNÖK. SÉG DOLGOZÓI TELJESÍTIK FOGADALMUKAT (3. old.) — A- ZÁRSZÁMADÁS TANULSÁGAI (4. oldal) AZ M DP SZAB OLCS-5ZAT MARME G»E I PA RT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA YTIT. ÉVFOLYAM. 280. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 NOVEMBER 29, SZOMBAT A megyei tanács december 1-én délelőtt 10 óraikor rendkívüli ülésén választja meg a megyei bírósághoz a népi ülnököket. Alkotmányunk 37. szakasza úgy rendelkezik, hogy a Magyar Nép­köztársaság bíróságai hivatásos hírűikből és népi ülnökökből alakí­tott tanácsokban ítélkezinek. Szintén Alkotmányunk szabja meg Bíróságaink feladatát is. A 41. szakasz ugyanis kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demo­krácia állami, gazdasági és társa­dalmi rendjét, intézményeit, a dol­gozók jogait, nevelik a dolgozókat a társadalmi együttélés szabályai­nak betartására. Alkotmányunk fent idézett szakaszaiból láttatjuk, hogy a népi ülnökök előtt igen komoly és felelősségteljes feladat áll. Bíróságaink döntő feladata a dolgozók állama biztonságának és védelmének szolgálata. A mi bíró­ságaink a nép bíróságai. Igazság­szolgáltatásunknak az a feladata, hogy kemény kézzel lesújtson a béke, a szocializmus és a dolgozók ellenségeire, de emellett nevelje a dolgozókat. Tudjuk nagyon jól, hogy a régi kapitalista világ csökevényeit még nem tudtuk kiirtani. Időbe telik, amíg a tegnapi elnyomott, kizsák­mányolt embert öntudatos, új em­berré kovácsol juk. Államunkban egyre Inkább előtérbe kerül az ál­lam nevelő szerepe, de fontos sze­repe van a neveléstan a bírósá­goknak is. Tártunk már a felszabadulás után látta, hogy az új típusú ál­lamnak új típusú bíróságra van szüksége. Olyan bíróságot tellett életréhív-nunk, amely már nem a töke bírósága, hanem a proletáriá- tus hatalmi szerve. így alkottuk meg előbb a népbíróságokat, majd )>edig a munkásbíróságokat. Az ed­dig elért, eredmények azt tanúsí­tották, hagy munkásaink és dol­gozó parasztjaink ezen a téren is fényesen megálltak a helyüket. A döntő fordulat azonban akkor következett be, amikor meghoz­tuk azt a törvényünket, amely a népnek a büntető igazságszolgálta­tásba való bevonásáról rendelke­zett. E törvényünk — annyi más törvényünk mellett — szintén azt mutatja, hogy a szocializmus út­ján haladó országunk olyan állaim­szervezetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közre­működését az államhatalom gya­korlásában. De ezáltal a dolgozó nép nem­csak részese lett az államhatalom gyakorlásának az igazságszolgálta­tás terén, hanem lehetővá vált az is, hogy a bírósági ítéletekben a dol­gozó nép akarata nyilvánuljon meg és ilymódon az igazságügyi ; ügyintézés is közelebb kerüljön a dolgozókhoz. Népi ülnökök már 1950 február 1. óta működnek. Eddigi működésük szintén hozzájá­rult ahhoz, hogy népünk ma már tisztában van az igazságszolgálta­tás jelentőségével. A népi ülnökö­ket kezdetben a Magyar Független­ségi Népfront jelölte ki erre a megtisztelő feladatra. Újabban azonban a minisztertanács elren­delte, bogy a jövő év első napjá­tól kezdve választani kell a népi ülnököket. A járásbíróság ülnökeit a járási tanács, a megyei bíróság ülnökeit a megyei tanács választja meg. A legfelsőbb bíróság ülnökei­nek megválasztásáról 'a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa gondoskodik. A megválasztás két évre szól. Az új rendelet tehát a népi ül­nökök megválasztását az állam- hatalom szerveire bízta, melyek egyben a dolgozók legszélesebb tö­megszervezetei is. E rendelkezéssel jobban kidomborodik az az elv, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Fokozottabban megerősödik a helyi tanácsok és a bíróságok kö­zötti kapcsolat is. Az ülnökök személyére vonatkozó javaslatokat az egyes üzemek, termelőszövetke­zetek, tömegszervezetek készítették el. Olyan dolgozókat hoztak ja­vaslatba, akik kéiiosok lesznek ezt a nehéz, de szép feladatot népünk szolgálatában ellátni. Népi ülnök­nek lenni nem egyszerit megbíza­tás, hanem küldetés. Ez a külde­tés sok felelősséggel jár és egész embert kíván. Az ülnökök feladata az, hogy a bíróságok munkájában a dolgozó nép felfogását érvényesítsék. Mun­kájuk azonban természetesen nem jelenti a hivatásos jogászok, a szakemberek háttérbeszorítását. Népi államunk a szakembereket nem szorítja háttérbe, hanieim min­den más társadalmi rendszernél tágabb teret biztosít nekik. A népi ülnökök és a szakbírók jó együtt- \ működése fogja eredményessé ten­ni bíróságaink működését, Kalinin elvtárs mondotta a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának 10. évfor­dulóján tartott beszédében : ,.a bíró valóságos agitátor és propagandis- ta, propagálóra a mi 1 örvényeink­nek, harcosa a törvények végrehaj­tásának, az állami jegy elem meg­óvásának. Ilyen lehet a jó híró és ilyennek is kell lennie''. Meg va­gyunk győződve arról, hogy népi ülnökeink kíméletlenül fognak le­sújtani népünk, hazánk és a take ellenségeire. Hisszük, hogy igyekez­nek majd olyanokká válni, hogy reájuk is alkalmazni tudjuk Kali­nin elvtárs mondását. M. A. Nyolcévi börtönre ítélték áriihalmozásért Kiss Kálmán nyíregyházi volt löszeres bor- és sörnagykereskedőt Élénk visszhangot Keltett nemrégi­ben Nyíregyházán Kiss Kálmán fű- szerkereskedó, volt bor- és sörnagy- kereskedo letartóztatása, Kiss Kál­mán a felszabadulás előtt a nyfregy. házi és környékbeli dolgozók kijátszá­sával, kiuzsorázásával jelentős va. gyónt szerzett, „nagy üzleteket" bo­nyolított le. Az uzsorás volt nagyke­reskedőt most leleplezték. Hatalmas mennyiség,ü áru felhalmozásával és rejtegetésével próbálta aláásni a dol­gozók ellátását. Kiss Kálmánék lakásán 39 golyós csapágyat, 218 kiló petróleumot, 50 liter nyersolajat, 323 kiló permetező- szert, 314 kiló festéket. 50 kiló ce­mentet, 18 kiló raffíát, 16 gépkocsira és kocsira való külsögumit, 5 motor- kerékpárra való külső gumit, 33 da­rab mosószappant, 210 kiló fekete le­mezt, 600 kiló kovácsolt vasat. 60 kiló öntvényt, 260 kiló gépóntvényt, 1.150 kiló adókedvezményes vasat, 2 kiló sárgarezet, 3.332 liter ürtartalmú és 25 darab fahordót, 215 kiló lisztet, 25 kiló cukrot és 32 darab különféle cimletü amerikai váltópénzt találtak. Ezeket az árukat ogyrészt üzlete álla. mosdása során tartotta vissza jogta­lanul, másrészt azután vásárolta és halmozta fel feleségével együtt. Kiss Kálmánt a nyíregyházi megyei bíróság nyolcévi börtönre, 3.000 fo­rint pénzbüntetésre, 3,000 forint va­gyonelkobzásra és tízévi jogvesztésre ítélte. Felesége egyévi börtönt ka­pott, emellé 1.000 forint pénzbünte­tésre, 1.000 forint vagyonelkobzásra és háromévi jogvesztésre Ítélték. A. nagykállói járás a* állatbcgyiijtés j eredményeivel segíti előre Szabolcs-Szatmárt az országos versenyben A nagykállói járásban az utóbbi napokban jelentős eredmények szü­lettek az állatbegyüjtés területén. Addig, amíg októberben csak 353 darab hízottsertést vettek át a já­rásban. addig november 24-ig 535 darab hízottsertés átvétele az ered­mény. A községaik közül különös­képp Szakoly és Ká Hősemjén, mel­lettük Bököny javítottak eredmé­nyesen az állattagyüjtés munkáján, törekszenek az évi kötelezettségek minden téren való teljesítésére. A Néplap bírálata óta já­rásunkban 160 mázsa baromfi és 60.000 darab tojás gyűlt be, amíg ezelőtt alig egy-két mázsás volt például a baromfibe- gyüjtés eredménye is. Most napon­ta öt-hat mázsa, sőt még nagyobb mennyiségű baromfi is az átvevő­helyre terül. Az állattagyüjtés eredményei ja- vulnak, a begyűjtési verseny sza­kasz végére járásunk jelentős ered­ményeket fog elérni, előresegíti Szabolcs-Szartmúrt az országos ver­senyben. Bár kukorica- és uapraforgóbe- gyüjtési tervünket túHeljes'+ettük már, az elmúlt héten átvettek még egy vagonnyi kukoricát és közel hat vagon napraforgót. Bár a burgonya begyűjtésével előrehaladt a járás, azonban sokkal jobb ered­ményekre van szükség ahhoz, hogy a sereghajtó nagykállói járás bur- gonyatagytijtési eredményeivel is visszaszerezze becsületét. Járásunk tanácsainak gondja volt arra az elmúlt napokban, hogy az állandó bizottságok megbeszélé­seire elhívják a kötelességteljesítés- tan élenjáró dolgozó parasztokat is és munkába vonják őket. A tapasz­talat azt mutatja, hogy ez a mód­szer helyes, eredményeket hozó, az állattagyüjtés eredményeinek sza­porodása is ennek köszönhető. Urbin Péter járási tanács ellenőrzési os. 35 vagon burgonyát, 250 mázsa forgót, 110 hízottsertést és 1 vagon baromfit ad be a nyírbátori járás november 30-ig A nyírbátori járás termelőszövet­kezetei nem dicsekedhetnek a be­gyűjtés kimagasló eredményeivel. Sőt, alaposan elmaradtak a köte- lességreljesítéssel a többi járások szövetkezeteihez képest. A fellen­dülő versein’ azonban a szövetke­zeti parasztok lelkesedését is nö­velte. Különösképp jelentős volt, hogy a járási tanács foglalkozott a járás 70 termelőszövetkezetének és csoportjának vezetőivel, akikkel megbeszélték, hogyan fogják előse­gíteni a nyírbátori járás szövetke­zetei, hogy megyénk az első helyre terüljön a begyűjtés versenyéten. Ennek érdekében a janis szövet­kezett gazdaságai november 30-ig 35 vagon burgonyát, 250 mázsa napraforgót, 99 mázsa rozsot, 50 mázsa búzát, 110 darab hízottser­tést és egy vagon hizottbaromfit adnak be a nép államának. A hí­zottbaromfi begyűjtésére Nyírbátor­ban a fö 1 dm ü vessző ve t ke ze t n é 1 ideiglenes felvásárlótelepet állítot­tak fel, ahol az átvett baromfit az elszállításig könnyen tárolják. Illés Béla• járási tudósító. Megyénk töldrnövesszövetlezetei a begyűjtés sikeréért Szabolcs-Szaitmárban jónéhány földmüvesszövetkezet dolgozó pa­rasztjai jelentősen elősegítették a begyűjtést. Azonban földművesszö­vetkezeteink többsége nem élt az­zal a lehetőséggel, amelyet a be­gyűjtési eredmények megsokszoro­zásához egy olyan széles tömeg­szervezet nyújt, mint a földműves- szövetkezet. A begyűjtési verseny­szakasz végén fellendülő munka megyénkben döntő fordulatot ho­zott, földművesszövetkezeteink va­lóban tömegszerveaetekké válnak, mozgósítják a dolgozó parasztokat a begyűjtési tervek túlteljesítésére. A megyei pártbizottsághoz az el­múlt napokban tízével, húszával érkeztek táviratok, amelyek beszá­moltak a begyűjtési eredmények növelésére tett fogadalmakról. A jánfcmajtisiak például a kapáster­mények terveinek 10 százalékos túlteljesítését választották harci jelszavukul. NYIREGYHÁZA A KISVÁRDAI ÉS KEMEC5EI JÁRÁSOK MÖGÉ SZO­RULT A BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN Jelentős változást hozott most a begyűjtés versenye. A összesített ér tékelésnél Nyíregyháza város, az el­sőség eddigi őrizöje a kisvárdaí és kc- meosci járások mögé szorult, s a bak- tai járásnak is sikerült a negyedik helyre feltörnie. A friss sorrend az alábbi: 1. Kisvárdaí J. 1.078 pont. 2. Kemecsei j. 1060 pont, 3. Nyíregy­háza város 1.050 pont, 4. Baktai j. I. 022 pont. 5. Szálkái J. 1.011 pont. 6, Tiszalöki j. 961 pont, 7. Cyarmati j. 929 pont. 8. Csengeri j. 905 pont- 9. Kállói J. 866 pont. 10. Nyíregyházi J. 859 pont, 11. Naményi j. 798 pont. ! 12. Nyírbátori j. 775 pont. Mejfiíférjiik sít. egész megye előtt, liogy termelőcsoportwnk sohasem fog elmaradni a beadási kötelességek teljesítésével Jól emlékszem még arra a napra, amikor szövetkezetünk nagy család­ja előszűr összejött és eljut tár ózta, hogy új élet útján indul el. Amikor szóbakerillt, hogy milyen nevet adjunk szövetkezetünknek, egyszer­re több, mint száz dolgozó paraszt hangoztatta, hogy új, jómódú éle­tünket formáló munkánkhoz béké­re van szükségünk, szövetkezetünk neve legyen szoros kapcsolatban a békével. így neveztük el termelö- csoportunkat ,,Békeszeretö”-nek. Kiindultunk a szövetkezeti úton. Nehezen haladtunk eleinte. De a dolgozók állama segített bennün­ket, 400.000 forint kölesönt kap­tunk, amiből 212 darab sertést. 17 szarvasmarhát vásároltunk és hoz­záláttunk egy ötvenméteres tehén- istálló építéséhez. Az volt vala­mennyiünk feladata, hogy a leg­jobb munkával, a legjobb módsze­rekkel magas termelési eredménye­ket érjünk el, ezzel erősítsük álla­munkat, növeljük a béke erejét, így bizonyítsuk be, hogy mi valameny. nyien békeszerető emberek va­gyunk. Méghozzá úgy szeretjük a békét, hogy tettekkel harcolunk is érte. Azonban mégsem sikerült jó békeharcosokká lennünk. Bokán megijedtek a kezdeti nehézségektől, félreálltak. Laza volt a csoportunk­ban a munkafegyelem. Elkéstünk a vetéssel,, volt olyan napraforgóföld, | amelyet csak egyszer kapáltunk meg. Gyenge volt a termés. Forgó­ból alig egy mázsás termést takarí- lőttünk be holdanként. Kenyérga­bonából, kukoricából, burgonyából teljesítettük beadásunkat, de nap­raforgóból nem. Ekkor arra kellett volna törekednünk, hogy más ter­ménnyel teljesítsük a forgóbeadást, pontosan beadjuk a háztáji gazda­ságokban termett napraforgót is. Nem ezt teltük. Én magam is úgy véltem nem lehet most már a ter­ményhez nyúlni, hadd maradjon minél több kiosztásra a tagoknak. A háztáji forgótermés pedig « pad­lásokra került, holott rendelet mondjas ki, hogy a vetőmagon hí­rül minden forgótermést be kell adni államunknak. Hálátlanok vol­tunk és csak békeszeretők, de nem olyanok, akik békeóhajuk melleit tettekkel harcolnak a b ékért! Bauer András magiáros hatvan kiló forgót vitt a padjára, Fecálc Miklós magtáros is ugyanannyit, így lett Boglár Mihály is és még sokan mások. Mi, a szövetkezet ve­zetői sem serkentettük beadásra a csoporttagokat, sőt a vezetőségi ta­gok sem átallották a padláson tar. tani a napraforgót. Megfeledkeztünk arról, hogy a mi szövetkezetünk felvirágzása el. választ hatatlanul összefügg álla­munk gyarapodásával, gazdagodá­sával, Megfeledkeztünk arról, hogy a községünkben nemsokára ki­nyúló villanyfényhez, a Tiszalöki Erőmű felépítéséhez, a bennünket segítő hasznos gépek gyártásához nekünk is hozzá kell járulnunk! Szégyeljük, hogy beadási köteles­ségünk teljesítését nem tekintettük legfontosabb feladatunknak. Szé­gyellem■ én magam az egész megye előtt, hogy mint a szövetkezet el­nöke, aki személyileg felelős va­gyok a kötelezettségek teljesítésé­ért, gyengckezüen elnéztem a hiá­nyosságokat. Nem, nem voltunk jő békeharcosok. De szövetkezetünk valamennyi dolgozó parasztja, veze tője az egész megye előtt igéri meg most, hogy azok leszünk ezentúl! Jó békeharcosok. Egy szemig be- adjuk napraforgói érmésünkét, a legrövidebb időn belül kiegyenlít jiik tallózásunkat a dolgozók álla­mával. A sertéseket is hízóba állí­tottuk már, példásan fogjuk telje­síteni beadásunkat. Mindent meg- teszünk a munkafegyelem megszi lárdítá-súért, a jó munkaszervezet kialakításáért. Mert mi nemcsak szereljük a békét, nemcsak óhaj- tozni akarunk érte, hanem tettekkel harcolni is. Mi nemcsak óhajtozzuk a jómódú életet, de jó munkával meg is akarjuk valósítani. Ezért úgy döntöttünk, hogy szövetkeze­tünk ..Békeszerető'’ nevét .Béke. harcos’’ névre cseréljük fel! TOKÁR MIHÁLY tszcs, elnök, Máriapócs. _ 'Vlláq qrfífff áriái tqqnulitfel t A népi ülnökök megválasztásáról

Next

/
Thumbnails
Contents