Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-28 / 279. szám

1052 NOVEMBER 28, PÉNZEK NÉPLAP 3 Emeljük magasabbra a propagandamunka színvonalát „Né|»la|)-C9Ü<örlfíkttn“ vitatta meg a megye számos propagandistája a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyaga tanulmányozásának feladatait Az elleti „Néplap-csütörtökön’ pártoktatásunk és Dísz-oktatá­sunk propagandistái vitatták a Szovjetunió Kommunista l’ártja XIX. kongresszusa anyaga ta­nulmányozásának feladatait. A pro­pagandisták számos jó tapasztala­tot mondtak el, ismertették mód­szereiket. A vita előtt Bálint Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság ok­tatási felelőse világította meg „A Szovjetunió nemzetközi helyzete” című anyag fontosabb kérdéseit. — Felhívta a figyelmet arra: alapo­san magyarázzák meg a propagan­disták a két rendszer gazdasági alaptörvényeit, jól vitassák meg a békemozgalom jellegét, feladatait. Leplezzék le az imperialistákat akik ,.bé‘kcbarát”-álareban próbál­ják félrevezetni a néptömegeket s leplezzék le a kulakokat, akik mint az amerikai imperializmus szekér­tőiét ,nyílt hazaárulók ! Kihangsú­lyozta Bálint elvtárs, hogy a politi­kai iskolákon felmerülő vitás kér­désekről tájékoztassák a propagan­disták a felsőbb pártszerveket, hogy azok kellő segítséget tudja­nak nyújtani. A vita során elsőnek Botos Jó­zsef elvtárs, aranyosapáti propa­gandista kórt szót. Többek között beszélt az előadásra való felkészü­lésről és elmondotta, hogy a község, beli propagandisták közös megbe­széléseket tartanak, ahol közösen készülnek fel az -előadásokra, vi­tákra. Nagy nehézséget okoz a jegyzetelés — mondotta Botos elv­társ, — hiszen sokan most tanul­tak meg írnl-olvasni. A politikai Iskolán résztvevő pedagógusok se­gítenek hallgatótársaiknak a jegy­zetelésnél. Segít e csoportos tanulás Tóth Bálintné elvtárs, porcsal- mai propagandista meghonosította a csoportos tanulást — amint ar­ról beszámolt. A politikai iskola csoportvezetői felhasználják a ter­melőszövetkezeti csoportban a déli szünetet is az anyag magyarázásá­ra, megvitatására. Nagy vita ala­kult kf arról, hogy mit jelent a bé- kemozgalom demokratikus jellege. Sokan úgy értelmezték ezt, hogy a párttagoknak nincs köziük ehhez a békemozgalomhoz. A csoportfoglal­kozások is elősegítették annak meg­értését: a demokratikus békemoz­galom zászlóvivői a kommunisták. Benes István elvtárs a vásárosna- ményi téglagyár propagandistája. Lelkesen számolt be arról, hogy politikai iskolája hallgátóinak szá­ma növekedett a kongresszusi anyag tanulása során. Számos munkás ment el a környező fal­vakba szabadságra. Ám ezek sem maradnak otthon, ha eljön a poli­tikai iskolai foglalkozások ideje. — Korozs István elvtárs, az újfehér­tói gépállomás egyik politikai is­kolavezetője sok hasznos módszer­ről számolt be. Az egyes témák ta­nulmányozásának megkezdése élő t meghívókat küldtek a hallgatók­nak. amelyeken feltüntették a ta­nulásra javasolt irodalmat is. Kez­detben kevesen jegyzeteltek. A pro­pagandista fekete táblát szerzett, azon megmutatta a rövidítéseket s megmutatta: hogyan kell jegyze­telni. Arra törekszenek a gépállo­más propagandistái, hogy minél színvonalasabb legyen az oktatási munka. A napokban a Volga—D'<t csatorna felépítéséről szóló filmet tűzte műsorra a község mozija. A politikai iskolák hallgatói ezt meg­nézik. Felhasználják a tanuláshoz a pártsajtóban közölt oktatási se­gédanyagot, mint például a Szabad Nép október 13-i számában megje­lent cikket, amely a népi demokra­tikus országok fellendüléséről szó­lott. Nagy segítséget jelentett a Néplap november 20-1 számában megjelent feldolgozási útmutató. „Munkahelyeiken is meglátogatom hallgatóimat...“ Kádár Sándor elvtárs, kemeesei propagandista többek között arról beszélt, bogy a politikai iskola hall­gatói agitáeiós munkát is végez­nek. A hallgatók kisgyűléseket tar­tanak községszerte s ezeken a kis- gyfiléseken a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XIX. kongresszu­sáról beszélnek. Kádár elvtárs a propagandisták igen fontos felada­tára irányította a figyelmet, ami­kor elmondta, hogy ő munkahe­lyeiken is felkeresi hallgatóit. Ezek a látogatások elősegítik a hallga­tók felkészülését, tanulását, meg­szilárdítják a fegyelmet. Jakab Sándor elvtárs Bökönyhen vezet politikai iskolát. Rendszere­sen ellenőrzi a hallgatók jegyzeteit. Eleinte voltak olyanok, akik az anyagnak csak néhány részét jegy­zetelték tol. A politikai iskolák sze­mináriumain Jakab elvtárs ezektől az elvtársaktól éppen a hiányzó ré­szeket kérdezte meg. Természetesen nem tudtak válaszolni a kérdezet­tek, erősen szegyeit ék magukat. Ja­kab elv társ segített aztán n helyes jegyzetelés elsajátításában. A kon­gresszusi anyag tanulmányozásá­nak kezdete előtt a politikai iskola hallgatói megfogadták: vendégeket is hoznak magukkal. így is történt. S az első foglalkozás után az egyik vendég Marozsán Péter dolgozó paraszt felállott és azt mondta: „Köszönöm, hogy meghívtatok, a következő alkalomra elhozem ma­gammal a szomszédomat is.” A po­litikai iskolának faliújságja is van, amelyen rendszeresen jelennek meg helyi vonatkozású cikkek ilyen té­mákkal foglalkozva többek között; „Mit jelent számomra a kongresz- szusi anyag tanulása?”, „Hogyan segítem elvtársaimat a tanulás­ban?” A hiányzókat, későnjövőket is keményen megbírálják a faliuj- ságcikkekben a politikai iskola hall­gatói. Általában nagy 1 ebesed őssel tanulnak a bökönyi dolgozó pa­rasztok, valósággal tanulási „láz” van a faluban. Megtörténik nem egyszer, hogy a párttitkárt, vagy a tanácselnököt hétküzben felkeresi egy-egy dolgozó paraszt, brosúrá­val a kézében és azt monodja : „Magyarázd csak ezt meg nekem, nem értem egészen jól.. A szépirodalmi müvek felhasználása Balaton Jánosné elv társnő, má- riapócsi propagandista arról be­szélt, hogy rendszeresen felhasz­nálja az előadások, viták során a szépirodalmi műveket, verseket. — Akkor, amikor a tanácsokról tanul­tak, részieteket olvasott fel az „Aranycsillag lovagja" című nagy­szerű szovjet regényből. A kongresszusi anyag tanulmá­nyozásának kezdete valóságos ün­nep volt. Anélkül, hogy bárki fel­hívta volna a hallgatók figyelmét rá. n foglalkozásra feldíszítették a termet, piros terítővei borították be az előadói asztalt s nemcsak hogy valamennyien megjelentek, de még vendégeket is hoztak ma­gukkal. S mindjárt az első alka­lommal eleven vita alakult ki. A vita középpontjában ezen a politi­kai iskolán az állott, hogy miként robbant ki a második világháború. Helyesen szögezték le Sztálin elv­társ útmutatásai alapján : a máso­dik világháborút az Imperialisták robbantották ki — először egvmás között. (Folytatjuk.) Dohannes Dieckmann sajtófogadása A hazánkban tartózkodó Johan­nes Dieckmann, a Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamara el­nökének tiszteletére csütörtökön Budapesten sajtófogadást tartot­tak. Johannes Dieckmann először arról szólt, milyen hatással van a népi kamara javaslata és küldött­ségének bonni útja a nyugatnémet- országi tömegek egységmozgalmára. Rámutatott arra, hogy ezek a ja­vaslatok rendkívül mély benyomást tettek Nyugat-Németország népére, annak ellenére, hogy az imperia­listák tudatosan arra törekszenek, hogy megosszák, mondhatni atomi­zálják a nép akaratát. A nyugat­németországi vidéki sajtóban szá­mos levél tanúskodik erről. , Ismertette ezután, hogy a szívós felvilágosító munka, amelyet igen nehéz körülmények között folytat, nak Nyugat-Németországban, kezdi meghozni gyümölcsét. Emlékeztette arra, hogy Niemöller lelkész nem rég azt a kijelentést tette, hogy az adenaueri nyugatnémetországi álla­mot Rómában „gyártották’’ és Washingtonban „szülték”. Ezt a kijelentést Niemöller Adenauer fel­szólítása ellenére sem vonta vissza, sőt többször megismételte nyilvá­nosan is. Ezután a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági fejlődésé­nek, a szocializmus felépítésében elért siketjeinek hatásáról szólt a német egységért vívott harcban. Ma már nyugodtan megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a Német Pe- mokratikus Köztársaság területén is teljes sikerrel bebizonyítottuk a szocialista gazdálkodás fölényét. A Német Demokratikus Köztár­saságban az elmúlt három évben többször hajtottak végre árleszállí­tást s az eddigi eredmények alap­ján is megállapítható, hogy áru­forgalmunk ebben az évben tizen­hét százalékos emelkedést ér el a tavalyi forgalommal szemben.. X y u ga t-N énvet országban pontosan az ellenkezőjét tapasztaljuk. Állan­dóan emelkednek az árak, egyedül a pezsgő árát csökkentették. A pezsgő árcsökkenése azonban nem fogja jóllakatni a másfélmillió munkanélkülit Nyugat-Németor. szágban. Nyugat-Berliuben még rosszabb a helyzet, mert ott min­den második dolgozó munka nélkül van. A Német Demokratikus Köz­társaságban ezzel szemben sok bo­lyén már komoly munkaerőhiány lépett fel. Johannes Dieckmann ezután Adenauer legutóbbi parlamenti ve- reségével kapcsolatban feltett kér­désre válaszolt. Adenauer novem­ber 18-án elszenvedett veresége sú­lyosabb volt minden eddiginél. Egy másik kérdésre válaszolva Johannes Dieckmann leleplezte azokat a terrorista módszereket, amelyekkel az amerikai imperialis­ták és a bonni kormány-klikk a német egység ellen tör. Ezután arról szólt, hogy a ma­gyar dolgozók békemozgalma ko­moly támogatást jelent a német dolgozók békeharcához. Elmon­dotta, hogy a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztériumának a né­met egység kérdésében tett nyilat­kozata a bonni és a párizsi szer­ződéssé ellen, igea mély benyo­mást tett a német dolgozókra s nagy örömet keltettek azok a ha­tározatok is, amelyekben a magyar dolgozók kifejezésre juttatták tilta­kozásukat a keretszerződés megkö­tése ellen. Hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozók állásfoglalása a sajtó se­gítségével továbbra is igen jelentős támogatást nyújthat a német nép­nek az egység megteremtéséért vívott harcához. Johannes Dieckmann ezután örömmel beszélt arról, hogy Ma­gyarország és a Német Demokrati­kus Köztársaság között az utóbbi időben rendkívül örvendetesen fej­lődtek a kapcsolatok. Ezeknek az a legfőbb jellemzője, hogy bennünk, a múlttal szemben, a két nép ba­ráti kapcsolata nyilvánul meg. Hangsúlyozta, igen nagy benyo­mást gyakorolt rá mindaz, amit itt- tartózkodása során a Magyar Nép- köztársaságban tapasztalt, Leghőbb kívánságom — mondotta —, hogy a népeink közti gazdasági és kul­turális kapcsolatuk egyre szoro­sabbá váljanak. Összehívták a Szovjetunió negyedik országos békeértekezletét A moszkvai rádió jelenti: A Szovjetunió Békebizottságának plé­numa szerdán Moszkvában ülést tartott. Az ülés megvitatta a né­pek békekongresszusának előkészü­leteivel kapcsolatos kérdéseket, majd határozatot hozott, hogy cember 8-ra Moszkvába osszehí* ják a Szovjetunió negyedik orszá­gos békeértekezletét. Kihirdették oz ítéletet Slánsky és bandája bünperében A Slánsky-banda tárgyalásának utolsó napján dr. Urvúlek állam- iigyész mondotta el a vádbeszédét. Vázolta a bűncselekményeknek azt a halmazát, amelyet Slánsky és cinkosai elkövettek és amelyet a tárgyalás teljes egészében bebizo­nyított. Az ügyész hangsúlyozta, hogy a csehszlovák népi demokra­tikus bíróság előtt még nem állot­tak ilyen aljas gonosztevők, akik­nek lelkiismeretét ilyen szörnyű bűnök terliplték volna. Hangsú­lyozta : ezeknek a bűntetteknek veszélyességét megsokszorozta, hegy az egész banda áruló, szabotáló és kémtevékenysége az amerikai impe­rialisták háborús előkészületeit szolgálta, hogy a banda az impe­rialisták „ötödik hadoszlopa” volt a világ békéje elleni támadásuk­ban. Az ügyész ezután ismertette a banda tagjainak áruló tevékenysé­gét, kapcsolatait az amerikai, an­gol. francia, titóista és egyéb kém- szervezetekkél, majd elmondotta, milyen kémekkel állottak Slánsky és társai kapcsolatban és ezek kö­zött milyen fontos szerepet játszott Koni Zilliácus aDgol kém. Ismertet­te milyen mérhetetlen gazdasági károkat okozott Csehszlovákia né­pének ez a banda. Az ügyész végül hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nép ereje, a kommunista párt ereje. Gottwald elvtárs vezetése hiúsította meg a banda terveit, zúzta szít az ame­rikai imperialistáknak ezt a vesze­delmes ügynökségét. L'rválek ügyész mind a 14 vád­lottra halált kért. A tárgyalóterem hallgatósága — a csehszlovák üzemek, falvak, hi­vatalok dolgozóinak képviselői — feszült figyelemmel hallgatta a vádbeszédet, s utána minden szo­kás ellenére hatalmas zúgó tapsvi­har tört kt a teremben. Csehszlová­kia dolgozóinak hatalmas tüntetése volt ez a nép gaz árulói ellen. Tün­tetés. amely ünnepelte az impe­rialisták bitang bérencein aratott győzelmet. A védöbeszédek után mind a ti­zennégy vádlott élt az utolsó sző jogával: Valamennyien raégegyszer elismerték borzalmas tettüket. A Prágai Állambirósúg csütörtö­kön délben hirdette ki az ítéletet. Rudolf Slánskyt, Bedrich Gemin­dert, Ludvik Frejkút, Josef Fran­kot, Vladimir Ciementist, Bedrich Relcint, Karel Sval)ot, Rudolf Mar- golinst, Otto Fischlt, Otto Linget és André Simonét halálra, Artúr Londont, Vavro Hajdút és Evzen Lobit életfogytiglani szabadság vesztésre ítélték. Áru halmozók elítélése [ Bor Vilmosné budapesti lakost ki az újpesti Közért üzletekben isebb téteiekben száz kg. lisztet s ezen kívül nagymennyiségű zsírt és cukrot vásárolt össze, a budapesti bíróság öt évi börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélt?. Hegedűs Adtaíné regölyi lakos*, aki tizenhat holdon gazdálkodik, s lakásán nagyol* mennyiségű liszt­je volt, d? ennek ellenére Budapes­ten két nap alatt százhatvan kg. lisztet vásárolt össze, a budapesti bíróság négy évi és tíz hónapi bör­tönre, valamint vagyonelkobzásra ítélte. Varga Józsefné ugyancsak regö­lyi lakost, aki tizenöt holdon gaz­dálkodik, s akinek lakásán nagy- mennyiségű liszt volt, de en^ek el­lenére Budapesten százhetven kg. lisztet vásárolt össze, a budapesti bíróság négy évi és hat hónapi bör­tön bű ni etés re és vagyonelkobzásra ítélte. JLöríncz Istvánná vályi lakost, a helybeliek által közismert üzérke­dőt, akinek kamrájában kétszázöt­ven kg. liszt volt. de ennek ellenére Budapesten további jelentős meny. nyiségü lisztet és kenyeret vásá­rolt, a Budapesti bíróság két évi és hat hónai« börtönre, valamint va­gyonelkobzásra ítélte. Hegedűs Gyulánét, aki tizenhét holdon gazdálkodik s aki lakásán nagyobb mennyiségű lisztet tartott és ezenfelül még- további százhúsz kg. lisztet vásárolt, a budapesti bí­róság négy évi börtönre és vagyon­elkobzásra ítélte. Pappert Jánosáét, aki mint vas­utas felesége, szabadjeggyel utazott vidékről Budapestre s itt nagyobb mennyiségű lisztet vásárolt annak ellenére, hogy lakásán már két­száznyolcvan kg. lisztet halmozott fel, a budapesti bíróság két évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélte. Bor Vilmcsnéf, Hegedűs Antal- nét, Varga Józsefnél, Hegedűs Gyű. lánét és l appért Jánosáét a bíró­ság Budapest területéről kitiltotta. Molnár Gyula villányi lakost, aki naponta 0-8 kg. kenyeret vá­sárolt s azt sertéseivel feletette, a mohácsi járásbíróság ötévi börtön- büntetésre és teljes vagyonelkob- zásra ítélte. A Szovjetunióban járt finn munkásküldöttség nyilatkozata A három hete a Szovjetunióban tartózkodó finn munkásküldöttség a „Trud” szerkesztőségében no­vember 2ö-én sajtóértekezleten be­számolt a szovjet sajtó képviselői­nek a Szovjetunióban szerzett be­nyomásaikról. Arvo Emil Valiin, a küldöttség vezetője a következőket mondotta: — A szovjet emberek itt tartóz­kodásunk első napja óta vendég­szeretettel és barátsággal vesznek körül bennünket. Olyan terv sze­rint ismerkedtünk meg a Szovjet­unió életével, amelyet mi magunk állítottunk össze, azokkal beszélget­tünk, akikkel akartunk, mindent megkérdeztünk, arait tudni akar­tunk és minden kérdésünkre felele­tet kaptunk. A szovjet nép békés al­kotómunkájáról beszélnek a Minszk- ben, Taskcntben és a többi szovjet varosban látottak és az a lelkese- I dós, amellyel a szovjet emberek a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet feladatairól és a kommunizmus nagy építkezéseiről beszélnek. A nyilatkozat rámutat, hogy a szovjet munkásokkal, alkaimazo'- takkal és kolhozparasztokkal foly­tatott beszélgetés és az árukkal, vásárlókkal telt áruházak látoga­tása meggyőzte a küldötteket a szovjet nép magas vúsúrlóképessé- géről és életszínvonalának szünte­len emelkedéséről. Arvó Emil Valiin elmondotta, hegy a küldöttség tagjai meggyő­ződtek a szovjet állam nemzetiségi politikájának eredményeiről. Meg­győződtünk arról — mondotta a küldöttség vezetője, — hogy a' Szovjetunió minden népének van­nak saját nemzetiségi iskolái, nem­zetiségi könyvtárai, saját kultúrá­ja és értelmiségei. így például a taskenti városi könyvtárban — amelyet meglátogattunk — másfél, millió iizbég nyelvű könyv van.

Next

/
Thumbnails
Contents