Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-21 / 247. szám

A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az EASZ közgyűlésének általános vitájában Burgonyabegyiijtésben a fehérgy armati járás túlteljesítette tervét, kukoricabegyüjtésbcn a kisvárául járás tnegelőxte Nyíregyháxát '(Folytatás íz 1. oldalról.) az 1952—53-as érben elérték az 1.7 ma illa rd dollárt, s ezt az összeget az elkövetkező években tovább akarják emelni. — Ezek az adatok elegendők ah­hoz — folytatta, — hogy meggyő­ződjünk arról, miszerint az Ameri­kai Egyestilt Államok uralkodó kő. rei nemcsak az atomfegyver betiltá­sát, de még az atomfegyver gyár­tásának csökkentését sem tervezik és hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok hivatalos képviselőinek min­dennemű olyan nyilatkozata, hogy készek az atomfegyver eltiltására, tetőtől talpig hazug és kizárólag rsak a hiszékeny és együgyű embe­rek megtévesztését szolgálja. Visinszkij elvtárs rámutatott, hogy az Egyesült Államok gazdasá­gának militarizálása óriási méretek­ben folyik. Ezt még Eisenhower tá­bornok is kénytelen volt beismerni, többek között egyik beszédében, amelyben a következő kijelentést tette: „A mi gazdaságunk hadigaz­daság, közoktatásunk: katonai köz­oktatás.” Az ipar militarizálásának ugyan­ez a folyamata tapasztalható Angliában és Franciaországban is. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más tőkés orszá­gok gazdaságának militarizálását a mai monopolkapitalizmus sajátos­ságai magyarázzák. Köztudomású, hogy a háborús láz az Egyesült Államokban óriási pro­fitot hajt az amerikai milliárdo­soknak. Jövedelmeik 1951-ben csak­nem 43 milliárd dollárra emelked­tek. Ez az összeg 1938. évi jövedel­mének csaknem 13-szorosát teszi ki. Ugyanez a helyzet Angliában és Franciaországban is. E tények fényében tökéletesen érthetővé válik, hogy Truman, az Egyesült Álamok elnöke egyre újabb és újabb előirányzatokat követel a äuitonai Programm megvalósítására. Ebből kitűnik, hogy a jelenlegi íin#rikai kormány külpolitikája teljes egészében az Egyesült Álla­mok ipari és finánctőkéseinek érde­keitől függ. Az amerikai ipari és finánc-töltések új háborúra áhítoz­nak, hogy milliókat nyerhessenek ezen a véres üzleten. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az északatlanti tömbhöz tagozó más országok egész gazdaságának militarizálása, elkerülhetetlenül az adók szüntelen emelésére, milliók életszínvonalának süllyedésére vezet. Az Egyesült Államokban az 1952 —53. évi költségvetés az 1937— 1938 évihez viszonyítva több mint megtizenkétszerezi a lakosságra ki­vetett adók összegét. Jelentős adó­emelések történtek Angliában, Fran­ciaországban, Olaszországban és az északatlanti tömb más tagállamai­ban is. Ezekben az országokban fo­kozódó munkanélküliség észlelhető. A nyugateurópai országok gazda­sági és pénzügyi helyzete is egyre rosszabbodik. Ezzel kapcsolatlwn rá kell mu­tatni arra — hangsúlyozza Vi­sinszkij elvtárs, — iiogy a nyugat- európai országok gazdaságának szétzüllesztésében nem kis szerepet játszott az úgynevezett „Marshall- terv”, amelynek helyébe ma az Egyesült Államok agresszív politi­kájának még leplezetlenebb tervei léptek: az amerikai kölcsönös biz- tonsági Programm, a Schumann és Ideven-terv, stb ... Az úgynevezett amerikai „segély” súlyos helyzetbe dönti még az olyan gazdaságilag fejlett országokat is, mint Anglia és Franciaország, Tru man 1952 január 9-én a szenátushoz intézett üzenetében kénytelen volt beismerni, hogy az úgynevezett „szabad” országok „védelmének erődítése” komoly gazdasági problé­mákat idézett elő: fokozta az inflá­ciót Európában és veszélybe dön­tötte „szövetségeseink erőinek to­vábbi helyreállítását.” Visinszkij elvtárs rámutatott ar- rn. hogy az Egyesült Államok veze­tő körei folytatta külpolitikának agresszív irányvonala visszatiikrö. zödött az Egyesült Államok, Angiin, Franciaország és az atlanti tömbhöz tartozó egyes más országok képvi­selőinek ENSZ-beli tevékenységé­ben is. Ha megnézzük a közgyűlés C. ülésszakán alakított leszerelési bi­zottság munkáját, semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bizottság tagjainak többsége, az Egyesült Ál­lamokkal az élen, azon fáradozott, hogy gyakorlatilag lehetetlenné te­gye a fegyverzet bármiféle csökken­tését, ne engedje meg az atomfegy­ver alkalmazásának eltiltását. A bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni a szovjet küldöttség­nek arra irányuló javaslatát sem, hogy azokat az államokat, amelyek nem csatlakoztak a baktériumfegy­ver alkalmazását tiltó genfi jegy­zőkönyvhöz, vagy nem ratifikálták azt, hívják fel a jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra vagy annak ra­tifikálására. Acheson űr a leszerelési bizott­ság munkájáról szólva, az alábbi kijelentést tette: „Nem folyamé, dunk agresszióhoz atombomba vagy másfajta bombák alkalmazásával. Nem fogunk elkövetni agressziót vegyi vagy baktériumfegyver alkal­mazásával ..." Ha az Egyesült Államok valóban kész lemondani az atombomba vagy más bombafajták alkalmazásáról, akkor miért utasítja el évről-évre a Szovjetuniónak az atomfegyver al­kalmazásának azonnali eltiltására irányuló javaslatait? A tettek itt nem egyeznek meg a szavakkal, önöknek módjukban áll megítélni, mi a jelentősége és az ér­téke e tetteknek, amelyek a teljes militarizálásban csúcsosodnak ki. Az Egyesült Államok részben saját országában hajtja végre ezt a mili- tarizálást, részben más országokat kényszerít ugyanerre. Az Egyesült Államok — felhasz­nálva az atlanti tömb kötelékébe tartozó országok kormányait, to­vábbá azokat a kormányokat, ame­lyek ezt a tömböt támogatják — az előző ülésszakokon egész sor olyan határozatot vitt keresztül, amely nyilvánvalóan az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmányába ütközik, gyengíti az ENSZ-et és tel­jesen az amerikai politika függvé­nyévé teszi azt. Az angol-amerikai tömb nem tö­rődik az ENSZ alapokmányával, nem tesz eleget az alapokmányban foglalt kötelezettségeinek. Az Egyesült Államok vezető kö­rei — egy új háború előkészítésére irányuló tervükben — Anglia és Franciaország támogatásával a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és az európai népi demokratikus országok ellen irányuló kártevő, kém- és terrorista tevékenység meg­szervezésébe helyezik reménységü­ket. Egyes ENSZ-tagállamok támoga­tásának következtében még mindig érvényben vannak az 1951 október ló-én és 1952 június 20-án a fenfemlí- tet,t bűnös tevékenység megszerve­zésére hozott amerikai törvények. Ez a helyzet tűrhetetlen. A szovjet kormány igyekszik még­is elérni ezen az ülésszakon, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely a béke és a nemzet­közi együttműködés megszilárdí­tásának eszköze lehetne, olyan álláspontot foglaljon el ebben a kérdésben, amely összhangban van a béke aláásását célzó ős az új háború veszélyét növelő tervek el­len folytatott tevékenység alapelvei­vel, céljaival és feladataival. A Szovjetunió komoly jelentősé­get tulajdonit az Egyesült Nemze­tek Szervezetének, az ENSZ szere, pének a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. A szov­jet küldöttség jól tudja, milyen ne­hézségekkel kell most és kell még a jövőben megküzdenie ebben n harcában, miközben védelmezi az ENSZ-ben a béke eszméjét s igyek­szik elérni, hogy elfogadják az új világháború megelőzésére, a fegy­verzet csökkentésére, s a jelenleg folyó háborús cselekmények meg­szüntetésére irányuló javaslatait. A Szovjetunió küldöttsége ezen az ülés­szakon nem fog méghatrű'nl sem­miféle nehézség elől, hogy elérhesse célját: biztosítsa a legreálisabb és hathatós eredményeket az új há­ború veszélyének elhárításáért és a béke megszilárdításáért vívott harc­ban. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy az üt hatalom közti l>éke- egyezménynek biztosítania kell e hatalmak valóban békeszerető poli­tikáját, ellentétben az és-zakatlanti egyezménnyel, amelyet mélyreható belső ellentétek marcangolnak, s amely az államok szuverenitását tagadó, hibás eszmén alapul és ép. pen ezért alapjában helytelen. A mai körül tnények között, ami­kor az északatlanti tömb fokozza az új világháború előkészítését célzó tevékenységét, még nagyobb jelen­tőségre tesz szert az öthatalml bé­keegyezmény megkötése. Egy ilyen egyezmény megkötése feltétlenül meg kell, hogy hiúsítsa az Egyesült Államok, Anglia és néhány más or­szág agresszív köreinek háborús terveit. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy ezen az ülésszakon is arra törekedjék, hogy a közgyűlés a békeegyezmény megkötésére vo­natkozó felhívással forduljon az öt nagyhatalomhoz, mert ez vala­mennyi nép létérdeke. A Szovjetunió küldöttsége min­denképpen támogatni fogja a len­gyel küldöttségnek a békeegyez­mény megkötésére, a nagyhatalmak fegyverzetének egyhnrmaddal való csökkentésére, az új világháború elhárítására és a béke megszilárdí­tására vonatkozó javaslatait. A Szovjetunió tettekkel bizonyította be békeszeretetét, azt a készségét, hogy békés úton rendezze a nemzet­közi kapcsolatok még rendezetlen fontos kérdéseit. De senki se éljen vissza a szovjet nép békeszereteíé- vel I Senki se hagyja figyelmen kí­vül a történelem tanulságait — Oroszország, a szovjet állam törté­nelmének tanulságait — azét az or­szágét, amely nem egyízben került ki győztesen az agresszorok által rákényszeríteíi háború megpróbálta­tásaiból. A Szovjetunió a békéért harcol és az államok függetlensége, vala­mint szuverén egyenlősége (isztelef- bentartásánab elvére, az önzetlen, kölcsönös segítség elvére támaszko­dik abból a célból, hogy új sikere­ket érjen el a béke, a demokrácia, a szocializmus megszilárdítása terén, az őszinte és becsületes, békés együttműködés ügyében, népei ér­dekeinek közös védelme ügyében, amely érdekek elválaszthatatlanok az összes békeszerető országok és népek érdekeitől. A Szovjetunió bé­kés külpolitikája a szovjet nép bé­kés építő munkájára, az új társa­dalmat építő nép munkájára tá­maszkodik. Ez a politika magából a szocialista társadalmi rend alapjá­ból folyik. A Szovjetunió politikája — a békés alkotómunka politikája. Ezt a politikát a szocializmus alapvető gazdasági törvényének következmé­nyei határozzák meg. Ezen a törvényen épült fel a Szovjetunió fejlesztését szolgáló új ötéves terv is, a békés gazdasági és kulturális építés nagyszabású programmja. Az ötödik ötéves terv újabb rend­kívüli erejű bizonyítéka a szovjet külpolitika békés törekvéseinek és céljainak. Világosan megcáfolja azo­kat a rágalmazó koholmányokat, hogy a Szovjetunióban állítólag a hadiipart fejlesztik, hogy a Szov­jetunióban fegyverkezési verseny folyik és hogy a Szovjetuniónak harcias tervei vannak. A Szovjetunió küldöttsége felhí­vással fordul a közgyűléshez, támo­gassa a lengyel küldöttség békesze­rető javaslatait, amelyek megfelel­nek valamennyi békeszerető nép alapvető érdekeinek. A közgyűlés­nek teljesítenie kell kötelességét, el kell fogadnia ezeket a javaslatokat, amelyek méltók egy olyan nemzet­közi szervezethez, amelynek felada­ta őrizni a békét, valamint a nem­zetközi biztonságot és 'kiküszöbölni eg.v új világháború fenyegető vészé, lyét. elhárítani a népekről azokat a nagy szerencsétlenségeket és szenve­déseket, amelyek akkor érnék őket, lm ismét egy ilyen háború örvényé­be sodródnának. A burgonyabegyüjtési verseny rendkívül érdekessé válik a járások közt. A fehérgyarmati járás ter­vét két százalékkal túlteljesítve őrzi az első helyet. A többi járások lervteljesítési százalék tekintetében jóval mögötte vannak, azonban va­lamennyi élére tort: a nyírbátori járás. Emlékezetes, ez a járás a hátul kullogok közt volt hosszú ideig. S ahogyan javított munkáján, úgy került előre. A szombati értékelés szerint a negyedik helyen volt, a tegnapi jelentések szerint a nyír­bátori járás a második helyre ke­rült fel! A járások sorrendje a burgonya- begyűjtési versenyben: 1. Fehérgyarmati járás 2. Nyírbátori járás 3. Vásárosnaményí járás 4. Tisialöki járás 5. Nyíregyházi Járás 6. Kisvárdai járás 7. Csengőn járás 8. Nagykállói Járás 9. Mátészalkai járás 10. Kcmccsci járá3 11. Baktai járás 12. Nyíregyháza város. A napraforgóbegyiijtésben jelen­tősen megnövelte az utóbbi napok­ban eredményét a nemrég még leg­hátul kullogó csengeri járás. A 12. A tiszalökl járásbíróság ítéletet hozott Pente Lajos és Szendi Fe­renc tiszadobi kulákokkal szemben, okik a tagosítás során csereingat­lanként kapott földterület megmun­kálását elszabotálták, az őszi szán­tást, vetést elmulasztották. A bíró­ság Pente Lajost egyévi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre, 1500 fo­rint vagyonelkobzásra és 3 évi köz- ügyektől való eltiltásra, Szen­ük pedig 8 hónapi börtönre, ezer Djakarta, (TASZSZ). Indoné­ziában a kormány politikáját meg­vitató parlamenti ülés óta feszült a politikai helyzet. A sajtó közlemé­nyei szerint kormányválság érlelő­dik. A parlament elfogadta az indoné­ziai nemzeti párt javaslatát, hogy küldjenek ki bizottságot a liadügy­Az ENSZ-közgyülés október 17-i plenáris ülésén S. Skrzesewski, a lengyel ENSZ-kiildöttség vezetője határozattervezetet terjesztett be megvitatásra a háborús veszély elhárításának és a béke megőrzésé­nek kérdésében. A határozatterve­zet szövege a következő: 1. A közgyűlés, számolva azzal a ténnyel, hogy már harmadik éve folyik a háború Koreában, ami igen sok szenvedést és nélkülözést hozott, a következőket javasolja a Koreában harcoló feleknek: a) A harcoló felek haladéktala­nul szüntessék be a hadművelete­ket a szárazföldön, a tengeren és a levegőben egyaránt. b) A nemzetközi jogszabályoknak megfelelően minden hadifoglyot en­gedjenek vissza hazájába. c) Két-bárom hónap alatt von­ják ki Koreából a külföldi csapa­tokat, köztük a kínai önkéntes egy­ségeket is s Korea egyesítésének szellemében maguk a koreaiak ren­dezzék békésen a koreai kérdést a közvetlenül érdekelt, felek és más olyan államok bizottságainak meg­figyelése alatt, amelyek nem vettek részt a koreai háborúban. 2. A közgyűlés az új világháború veszélye elhárításának céljából: a) azt javasolja az Egyesült Ál lauiok, a Szovjetunió, Anglia Fran. ciaország és Kína kormányának, a Biztonsági. Tanács állandó tagjai­nak, hogy egy év alatt egyhar- maddal csökkentsék fegyveres erői­ket, közöttük a légierőket, liaditen­helyről tegnapra már a nyolcadik helyre küzdötte fel magát. A járá­sok napraforgóbegyüjtési verseny­rendje : 1. Tiszalöki járás 2. Kisvárdai járás 3. Kcmecsei járás 4. Nyíregyháza város 5. Nyíregyházi járás 6. Baktai járás 7. Nagykállói járás 8. Csengeri járás 9. Mátészalkai járás 10. Fehérgyarmati Járás 11. Vásárosnaményí járás 12. Nyírbátori járás. A kukoricabegytijtés versenyében a kisvárdai járás 113.5 százalékos tervteljesítéssel megelőzte az eddig éllovas Nyíregyháza várost, amely­nek 112.8 százalékos a tervteljesí­tése. A járások sorrendje kukoripa- begyiijfésben: 1. Kisvárdai járás ■ 2. Nyíregyháza város 3. Nagykállói járás 4. Kemecsei járás 0. Baktai járás c. Nyírbátori járás 7. Nyíregyházi járás 8. Vásárosnaményí járás 3. Mátészalkai Járás 10. Fehérgyarmati járás 11. Csengeri járás 12. Tiszalöki Járás. geröszeti erőket és segédcsapatokat is és szolgáltassanak teljes tájékoz­tatást fegyverzetükről; továbbá azt javasolja a Biztonsági Tanács­nak, hogy a legrövidebb időn be­lül hívjon össze nemzetközi érte­kezletet valamennyi állam fegyve­res erői csökkentése megvalósításá­nak órdekében; b) felhív arra, hogy haladékta­lanul hozzanak határozatot az atomfegyver haladéktalan betiltá­sára és szigorú nemzetközi ellen­őrzést vezessenek be annak bizto­sítására, hogy ezt a határozatot minden állam teljesítse; c) felhív minden olyan államot, amely nem csatlakozott a bakté- riuiníegyverek betiltásáról szóló 1925 június 17-i genfi jegyzőkönyv­höz,’vagy nem ratifikálta azt a jegyzőkönyvet, hogy csatlakozzék hozzá, vagy ratifikálja azt. 3. A közgyűlés az Egyesült Nem­zetek Szí1 vezetőben való részvétel­lel összeférhetetlennek minősíti az agresszív északatlanti tömbben való részvételt, amely tömb egyre fo­kozza a fegyverkezési hajszát és növeli a nemzetközi feszültséget. A közgyűlés felhívja az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és Kína kormányát: kössenek békeegyezményt, amely a nagyhatalmak fegyverkezésének csökkentésére és a népek közötti béke erősítésére irányul. A közgyűlés felhív minden más államot, hogy csatlakozzék a béke- egyezményhez. Őszi vetést és beadást szabotáló kulákokat ítéltek el A lenivel k!\SZ-kűlílöttsí*£>‘ határozattervezetének szövege forint pénzbüntetésre, 1300 forint vagyonelkobzásra és 2 évi köz- ügyektől való eltiltásra ítélte. A fehérgyarmati járásbíróság a napokban hozott ítéletet Ónodi Pál kölesei kuiák ügyében, aki 658 kg. búza és 2 drb. hízottsertés beadá­sát elszabotálta. A bíróság ónodi Pált egyévi és 6 hónapi börtönre, 2 ezer forint pénzbüntetésre, 8 kh. ingatlan elkobzására és 5 évi köz­ügyektől való eltiltásra ítélte. minisztériumban és az ország fegy­veres erőinél kialakult helyzet meg­vizsgálására. Egy másik elfogadott javaslat szerint meg keli változtatni a hadügyminisztérium vezetését és a fegyveres erők parancsnokságát. — Sajtójelentések szerint a hadügy­miniszter azzal fenyegetőzött, hogy lemond. * 3 Ost romá 11 a pót Dzsa k art ába n Válságos az indonéziai kormány helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents