Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

NÉPLAP 1052 OKTÓBER 14. KEDD A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa '(Folytatás az 1. oldalról.) dúl meg a nyakán maradt áruktól és az elavult fegyverzettől. A más országoknak nyújtott katonai és gazdasági segélyt arra használják fel, hogy ezeket az országoka; be­vonják az aktív világháborús ké­szülődésekbe. Bulganyin elvtárs ezután kijelen­tette, hogy míg a háborús tömböt belső viszályok gyengítik, addig a béketábor országai között egyre jobban megszilárdul a barátság és együttműködés. A továbbiakban ki­jelentette : A béke és demokrácia táborát, az Elbától egészen a Csendes óceánig a békés építés lelkesedése és a béke tartós fenntartásának szándéka hatja át. Fontos azonban hangsú­lyoznunk azt, hogy ez a tábor szük­ség esetére teljesen korszerű és elég fegyveres erőkkel rendelkezik. Tudják meg a tőkés urak és jusson mindig eszükbe, hogy egy új világháború veszélyesebb a ka­pitalizmus számára, mint a demo­kratikus tábor számára. Ha mégis háborút robbantanának ki, az ha- 1 almas fegyveres ellenállást váltana ki az összes szabadságszerető nép ré- széről. A szabadságszerető népek minden erejüket latba vetnék, hogy egyszersmindenkorra végezzenek a kapitalizmussal. (Viharos laps.) A történelem tanulságai azt mu­tatják, hogy minél jobban gyengül­nek az imperializmus pozíciói, annál inkább fokozódik az impeilalisía háborús kalandok veszélye, az im­perialisták annál inkább a Szovjet­unió rovására akarják megjavítani megingott helyzetüket. Ilymódon, mint eddig is, az a feladat hárul ránk, hogy minden módon erősítsük hadseregünket és hadiflottánkat Fegyveres erőinknek és az egész demokratikus tábor fegyveres erőinek állandó harci ké­szültsége a leghathatósabb biztosí­ték bármilyen eshetőségre. Szükség esetén a szovjet fegyve­res erők vissza tudnak verni bár­milyen agresszort, úgy, ahogy azt a szovjet hadművészet szabályai elő­írják. (Viharos taps.) Beszéde befejező részében Bulga­nyin elvtárs megemlékezett a A agy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 85. évfordulójáról, majd hangsúlyozta; Pártunk fő feladata most a kom­munista társadalom felépítése a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Ezen az úton fontos lépés előre a sztá­lini ötödik ötéves terv teljesítése. Az október 10-1 délelőtti ülés Az SZK(b)P XIX. kongresszusa október l(Kn folytatta munkáját. A délelőtti ülés 31. D. Bagirov' el­nökletével nyílt meg. A kongresszus áttért a 4. napirendi pont — „Mó­dosítások az SZIC(b)P szervezeti ■szabályzatában” — tárgyalására. X. Sz. Hruscsov, az SZK(b)P Köz­ponti Bizottságának titkára kapott szót, bogy megtartsa előadói beszé­dét. A kongresszus viharos, hosz- szantartó tapssal fogadta X. Sz. Hrucsev elvtársat. X. Sz. Hruscsov elvtárs előadói beszédéhez elsőnek M. F. .Sklrbajev (Moszkva) szólt hozzá. Kijelentet­te, hogy a szervezeti szabályzat szabatosan ós a legvilágosabban ki­fejti a kommunista kötelességeit és szigorúan megszabja, ki lehet a párt tagja. Ezután Maurice Thorez, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára mondta el üdvözlő beszédét. Tliorcz elvtárs forró szavakkal köszöntötte a kongresszust, Sztálin elvtársat, majd leszögezte: A Szovjetunió fényes példa Fran­ciaország munkásosztálya számára, amely teljes felszabadulására, az em­ber ember által történő kizsákmá­nyolásának megszüntetésére, a szocializmusra törekszik. Franciaország dolgozói tudják, hogy Szovjetunió Európa és az égisz világ békéjének megdönthetet­len bástyája. Éppen ezért honfitársaink milliói ünnepi fogadalmat tesznek: ,,A francia nép nem harcol, sohasem1 fog harcolni a Szovjetunió ellen”. (Viharos, ünneplésbe átmenő taps. Mindenki (eláll.) A mi kommunista pártunk mély­ségesen hálás Lenin-Sztálin pártjá­nak a marxi-leniui-sztálini elmélet továbbfejlesztésének és gazdagításá­nak ügyihez való rendkívül nagy liozzájárulásáért. Sztálin elvtárs eszméinek ilöntő szerepük volt a Francia Kommunista Párt, a nem­zettel szorosan egybeforrott újtí- pustí munkáspárt megteremtésében. A Francia Kommunista Párt főtit­kára után Furceva (Moszkva) kapott szót. Arról beszélt, hogy azok az óriási feladatok, amelyek a szo­cializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet viszonyát között az ország előtt állnak, az egész párímunka további megjavítását követelik. A moszkvai városi pártszervezet intézkedéseket tesz a marxizmus- lenlnizimus propagandájának foko­zására és a káderek eszmei, elmé­leti színvonalának emelésére. Zimjanyin küldött (Bjelorussz SZSZK) a többi között a követke­zőket mondotta felszólalásában: A bjelorussz pártszervezet vala­mennyi tagja egyhangúlag jóvá­hagyta a módosított szervezeti szabályzat tervezetét és mélységes elégedettséggel tölti el az, hogy e rendkívül fontos pártdokumentum a párt egységének, erejének és ha­talmának további erősítésére irá­nyul. Poszkrebisev küldött hangsúlyozta: A kommunizmus annál hamarabb köszönhet be, minél jobban és szer­vezettebben dolgoznak az összes munkaképes szovjet polgárok. A munkához való kommunista viszony szempontjából természetesen első­sorban a párttagoknak kell példát mutatuiok, mint ahogyan ezt az új szervezelt szabályzat tervezete megállapítja. Ezután Dolores Ibárruri, a Spa­nyol Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. A kongresszus viharos tapssal fogadta Dolores Ibarrurit és beszédét Is többízben szakította nieg a taps. Hangsúlyozta, hogy az SZK(b)P történelmi jelentőségű XIX. kon­gresszusának határozatai a leg­jobb ösztönzésül szolgálnak ahhoz a harchoz, amelyet Spanyolország néptömegei a békéért, a szabad­ságért .és a demokráciáért vívnak, A kongresszust ezután Bias ltoca, a Kubai Népi Szocialista (Kommunista) Párt Országos Bi­zottságának főtitkára üdvözölte, akit a küldöttek melegen fogadtak. Ezzel a délelőtti ülés véget ért. Az október lO-i esti ülés Az SZK(b)P XIX. kongresszusá­nak október 10-i esti illésén folyta­tódott X. Sz. Hruscsev előadói be­szédének megtárgyalása. Az elnöklő O. Kuusinen, Boriszov küldöttnek (Jakut Autonóm Szov­jet Szocialista Köztársaság) adta meg a szót. Jakut-füld bolsevikjei — hang­súlyozta Boriszov — pártgyfllésein- keu teljes egészében helyeselték a a párt új szervezeti szabályzatának tervezetét. Kozlov küldött (Leningrad) ki­fejtette, hogy a párt új szervezeti szabályzata fokozza a párt harc­képességét, szervezeti erejét. Klimenko küldött (Vorosllov­;rád) kiemelte, hogy a XIX. párt­kongresszus anyagainak megtárgya­lása elősegítette a párton belüli demokrácia még fokozottabb meg­szilárdítását, a bírálat és az ön­bírálat kifejlesztését. Jakubov küldött (Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság) arról beszélt, hogy Azerbajdzsán kommunistái gyűléseiken és érte­kezleteiken egész sor észrevételt, kívánságot és javaslatot terjesztet­tek elő, amelyek célja a kommu­nisták felelősségének növelése a párt ügye iránt. Alimov küldött (Ozbek SZSZK megállapította, hogy a XIX. párt- kongresszus anyagainak megvita­tása példátlanul fellendítette a párttagok és tagjelöltek politikai aktivitását. Afonov küldött (Kazah SZSZK) rámutatott, hogy a módosított szer­vezd szabályzat minden egyes pa­ragrafusát a szovjet népek a kom­munizmusért vívott harca győzel­meinek ihletűje és szervezője, a párt szerepének növeléséről történő sztálini gondoskodás hatja át. Rövid szünet után M. Z. Szabu- rov tett jelentést annak a bizott­ságnak a munkájáról, amelyet a kongresszus a Szovjetunió fejlesz­tését szolgáló l!)öl—1055. évi ötö­dik ötéves tervre vonatkozó irány­elv-tervezetéhez benyújtott kiegé­szítések megvizsgálására választott. A kongresszus egyhangúlag elfo­gadta a XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves terv­re vonatkozó irányelveit. Ezután folytatták a vitát X. Sz. Hruscsev beszámolója fölött. Kiri- csenko (Ukrán SZSZK) elmondot­ta; A szervezeti szabályzat tervezeté­nek megvitatása során a kommunis­ták bírálták azokat a funkcionáriu­sokat. akik a kritika mellett agi­tálnak. a valóságban azonban ilyen vagy olyan módszerekkel elfojtják az alulról jövő kritikát. Ezután Emil Loevlien, a NTorvég Kommunista Párt elnöke tolmá­csolta a norvég nép forró testvéri üdvözletét a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és J. V. Sztálin­nak, a párt lángeszű vezérének. Melegen fogadták a küldöttek az Indonéz Kommunista Párt képvise­lőjének megjelentését a szónoki emelvényen. Az Indonéz Kommu­nista Párt képviselője felolvasta a Párt Központi Bizottságának, Aidit főtitkár által aláírt üdvözle­tét. Hosszantartó taps fogadta F. Balanost, a Venezuelai Kommu­nista Párt képviselőjét, majd Larbi Buhalit, az Algíri Kommu­nista Párt főtitkárát is. Ezután az elnöklő O. Kuusinen ílvtárs bezárta az esti ülést. Az október IB-s délelőtti isié» Az SZK(b)P XIX. kongresszusa október 11-1 üléd'n folytatódott a vita X. Sz. Hruscsev előadói be­széde felett. Az első felszólaló IC. P, Zsukov (Voronyezs terület) volt. A párt szervezeti szabályzatába javasolt módosításokat maga az élet diktálja — mondotta. Ezek a módosítások a párt vezeíőszerepé- nek további megszilárdítását szol­gálják. G. A. Borkov (Szarátov terület) kijelentette: a dolgozók széles tö­megei mélységesen hisznek a párt ügyében — mint saját ügyükben — követik a pártot és vezérüket, ta­nítójukat, J. V. Sztálint. A szaré tovi pártszervezet kom­munistái egyhangúlag helyeslik a párt módosított szervezeti szabály­zatának tervezetét. Az elnök ezután F. F. ICuznye- covnak (Moszkva) adta meg a szót. A hadsereg kommunistái —- mon­dotta — a tervezet megvitatása után különösen hangsúlyozták, mi­lyen létfontosságúak a módosított szervezeti szabályzatnak azok a rendelkezései, amelyek az ideoló­giai munkának és a marsizmus- leninizmus alapjai elsajátításának kérdéseivel foglalkoznak. Felszólalása végén biztosította a kongresszust, hogy a szovjet had­sereg politikai munkásai és párt- szervezetei fáradhatatlanul munkál­kodnak a?on, hogy szigorúan a párt új szervezeti szabályzatának megfelelően neveljék a kommunis­tákat, Cseplatkov (Szahalin terület) a szervezeti szabályzat módosításának hatalmas jelentőségéről beszél. A kommunizmus felépítése hatalmas feladatainak teljesítéséért vívott harcban — mondotta — mérhetet­lenül növekszik pártunk irányító, vezető szere]*e, minden egyes kom­munista szerepe. Sz. A. Vagapov (Baskír ASZSZK) elismerő szavakkal emlékezett meg a párt bölcs lenini-sztálini nemzeti­ségi politikájáról, amelyek eredmé­nyeképpen a Szovjetunió valameny- nyi nemzete élenjáró szocialista nemzetté vált. Sz. Sz. Rumja nc-ov (VelLkije Luki terület) hangsúlyozta, bogy a kommunisták a párt új szervezeti szabályzata tervezetének fokozott követelményeiből kiindulva bírálták pártbizottságaikat, a párt-, szovjet- és gazdasági funkcionáriusokat. Ezután Hahalov küldött (Burját- Mongol Autonom Szovjet Szocialis­ta Köztársaság) szólalt fel. A burját-mongol nép — mon­dotta — a lenini-sztálini nemzeti­ségi politika következetes megvaló­sításának köszönheti, hogy állami­ságot szerzett, hogy szocialista nem­zetté vált. M. M. Pidticsenko (Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság) a többi között ezeket mondotta: Hatalmas lelkesedéssel fogadták Ukrajna fő­városának kommunistái és összes dolgozói az SZIC(b)P Központi Bi­zottságának a párt XIX. kon­gresszusa elé terjesztett okmányait. A kommunisták sok javaslatot ter­jesztettek elő. Az elnöklő Zs. Sajahmetov ez­után bejelentette, hogy üdvözlet ér. kozott a kongresszushoz az Ameri­kai Kommunista Párt Országos Bi­zottságától. Az üdvözlet szövegét X’. Sz. Pa- tolicsev olvasta fel. A felolvasást többízben viharos taps szakította félbe. Az amerikai nép tömegei békét akarnak és őszintén kívánják a ba­ráti együttműködést a Szovjetunió­val — mondja a többi között a távirat. Ali, az Amerikai Kommu­nista Párt Országos Bizottságának tagjai tudjuk, hogy az egész világ népei meg tudják akadályozni az űj háborút, amelyre az Amerikai Egyesült Államok imperialistái ké­szülődnek. Ezután Wilhelm Pieck, a Xémet Szocialista Egységpárt elnöke hálá­ját fejezte ki a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának és különösen J. V. Sztálin­nak a Xémet Demokratikus Köz­társaság építéséhez nyújtott nagy segítségért. A németek — folytatta — béké­ben akarnak élni egységes hazájuk­ban és nincs a földön olyan erő, amely egy 70 milliós néptől megtagadhatná a jogot, hogy önálló nemzetként éljen. (Hosszantartó taps.) A kongresszusi küldöttek melegen fogadták R. Arismend.it, az Uruguay-i Kommunista Párt titká­ré t. A kongresszust ezután Paul Do Groot, a Holland Kommunista Párt főtitkára üdvözölte. A küldöttek melegen fogadták a kongresszust üdvözlő Hilding H ’S berget, a Svéd Kommunista Párt elnökét is. Az okióber U>i esli iilés Az esti ülésen folytatták X. Sz. Hruscsev előadói beszédének tár­gyalását. Az elnök elsőnek I. K. Lebegyevmek (Omszki adta meg a szót. A módosított szervezeti szabály­zat hatalmas jelentősége abban rej­lik —• mondotta —-, hogy általáno­sítja a pártunknak a XVIII. kon­gresszus óta eltelt években gyűjtött hatalmas tapasztalatait. Sz. J. Zaharov (Leningrad) hang­súlyozta, hogy híven a hazahoz és Lenin—Sztálin pártjához fejlődnek és erősödnek a flotta tiszti káderei, a haditengerészeti tudomány mes­terei, a harci és politikai kiképzés kiváló szakemberei és élenjárói. A párt módosított szervezeti sza­bályzatának tervezete — emelte kt Kasnausknite (Litván SZSZK) — Litvánia valamennyi pártszerveze­tében egyhangúlag helyeslésre ta­lált. V. G. Chovrebasvlli (Grúz Szov­jet Szocialista Köztársaság) beszé­dében a többi között ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a grúz kommunisták terjesztettek elő a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban. Gorcsújev iytimeni küldött felszó­lalása után Ujicsev moszkvai kül­dött a szovjet sajtó kérdéseivel fog­lalkozott. Sajtónk teljesíteni tudja magas hivatását — mondotta , a sajtó munkásai pedig meg tudnak felelni feladatuknak, ha továbbfej­lesztik a tárgyilagos, elvszeríl ön­kritikát ós az alulról jövő bírála­tot. Lukjanov küldött (Jaroszlavl) felszólalásával X. Sz. Ilruscsevnek az SZK(b)P szervezeti szabályzata módosításáról elhangzott előadói beszélőnek vitája befejeződött. X. Sz. Hruscsev lemondott a zár­szó jogáról. M. A. Szuszlov javaslatára a kon­gresszus egyhangúlag a következő határozatot hozta: .4 párt módosítóit szervezeti sza­bályzatának szüleijét alapul cljo- (jadja. A párt módosított szervezeti sza­bályzatának szövegéhez előterjesz­tett módosítások és kiegészítések megvizsgálására bizottságot vá­laszt. A bizottság megválasztása után 31. Bilen, a Török Kommunista Párt Központi Bizottsága képviselője, XT. Zahariadisz, a Görög Kommu­nista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Bonomo Tominee, a Trieszti Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának képviselője, Larsen, a Dán Kommunista Párt elnöke, R. Rndmnnos, az Iráni Kép- párt Központi Bizottságának főtit­kára és H. Baditag, Szíria ós Liba­non Kommunista Pálijának főtit­kára köszöntötte a kongresszust. Részletek P. K. Ponomarenko elvtárs felszólalásából Az SZK(b) P XIX. pártkongresz- szusunak október 8-1 ülésén felszó­lalt P. K. Ponomarenko elvtárs és többek között ezeket mondotta; Azok a nagyszerű feladatok és távlatok, amelyeket az SZIi(b)P Központi Bizottságának beszámoló­ja és a XIX. pártkongresszusának az új ötéves tervre vonatkozó irányelv-tervezete vetített elénk, vi­lágosan mutatják a kommunista párt gondoskodását a népgazdaság újabb óriási fellendüléséről, a szov­jet nép anyagi és kulturális szín­vonalúnak további emeléséről. Az imperializmus táborában az elmúlt években folytatódott a belső és külső ellentétek további éleződé­sének, a válság elmélyülésének és a kapitalista rendszer gyengülésé­nek folyamata, az a folyamat, amely az egész politikát és az egész gazdaságot a háborús előké­születeknek. a dolgozók létérdekei ellen intézett kíméletlen támadás­nak rendeli alá. Az elmúlt években folytatódott a kapitalista országok munkásosztá­lyának abszolút és relatív eluyomo- rodása, a mezőgazdaság hanyatlása, Törökországban például, amelyet az Egyesült Államok főkolomposai minden józan értelem meghazudto- lásával a „szabad’’ országok minta­képeként hirdetnek — ötmillió pa­rasztnak valójában még talpalat­nyi földje sincs és — amint az „Aksarn” című török lap írja — a parasztok munkát keresve, éhezve bolyonganak az országban. Az Egyesült Államokban a farme­rek százezrei mennek tönkre és növelik a hajléktalan, vándorló mezőgazdasági munkások sorait Csupán 1945-től 1930-lg 713.000 farmergazdaság ment tönkre é<: „tűnt el”. Ezek a kapitalizmus garázdáiké dúsának szükségszerű következmé­nyei. Az imperialista burzsoázia ideoló­gusai hamis számításokkal bizony­gatják, hogy az állítólag „csök­kenő” földhozadék következtében a technika semilyen színvonala mel- (Folytatás a. S. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents